Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

1961 május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Egyetértünk a párttal, végrehajtjuk az aktíva határozatát Hozzászólások a megyei nagyaktíván Tegnapi számunkban közöltük Csáki István elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárának előadását, melyet a május 24-i, Alcsiszigeten megrendezett megyei nagyaktíván mondott el. Mai számunkban közöljük a hoz­zászólásokat. Nagy Sándor, a túrkevei Vörös Csillag Tsz párttitkára Nagy Sándor bevezetőben a tizenkét éves közös gaz­daság tavalyi és idei gazda­sági tapasztalatairól beszélt. Az őszi nagy betakarítási munkával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ez a munka azért húzódott el, mert sok volt az eső. Az idén, felhasználva a múlt évi tapasztalatokat, kell el­végezni az őszi betakarítási munkát. Ebben a tsz veze­tőit a túrkevei városi párt- bizottság is segíti. „Tagsá­gunk nagyon jó hozzállással vette a premizálási rend­szert, mert ez elősegíti a többtermelést.” A földterü­let egyénekre való felosztása szintén a városi pártbizott­ság kezdeményezésével és segítségével történt, s ezek a módszerek már az idei el­ső negyedév eredményesebb befejezését is segítették. Nagy elvtárs előnyösnek tar­taná, ha az arató- és cséplő­gépeket a kitűzött június 20-i határidő előtt már átvehet­nék. A Vörös Csillag Tsz párt- titkára nemcsak azt tartja előnyösnek, hogy egyes ve­zetők a fizikai munkában is segédkeznek időnként, ha­nem a családtagok széleskö- rűbb munkábavonását is. Hangsúlyozta, hogy az ara­tásra való megfelelő felké­szülés. a sikeres aratás, a gazdasági eredményeken túl­menően a Vörös Csillag Tsz politikai munkáját is erősíti. A Vörös Csillag Tsz egész tagsága nevében hangsúlyoz­ta: mindent elkövetnek az idei terv minél sikeresebb teljesítéséért Grósz Ferenc, a jászfelsőszentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke Grósz elvtárs elöljáróban hangsúlyozta, hogy a tavaly még gyengén működő Petőfi Tsz megerősödött. Ehhez a megfelelő vezetési stílus ki­alakulása adta meg legin­kább az alapot. Előnyösnek ítélte meg azt a módszert, hogy a felelősségteljes mun­kareszortokat felosztják egy­más között a tsz vezetői, aki­ket rendszeresen beszámol­tatnak a munkáról. Megemlí­tette, hogy a premizálási módszer általában sok he­lyen bevált, de a Petőfi tag­sága úgy döntött, hogy itt nincs rá szükség. Valóban, a jó munkaszervezéssel, az erők ésszerű elosztásával a tsz vezetősége és tagsága jól végezte el mind mennyiség­ben. mind pedig minőségben a soronlévő munkákat. Mint mondotta, az aratásra már most készülni kell és min­den tagnak már most tisztá­ban kell lenni vele, hogy mennyi aratási terület esik rá. Majd kijelentette: „Azok a gépek, amelyek a gépállomástól átkerültek hozzánk, alkalmasak arra, hogy teljesítsük normálhold tervünket." A háztáji sertés hizlalásnál elért eredmények megtartása és fokozása mellett az a má­sik cél, hogy a szövetkezet­ben szerződéstelen sertés egyáltalán ne legyen. A gaz­daság a 25 000-es csibeneve­lési tervét teljesíti, annak ellenére, hogy a baromfikel­tető állomás nem tudta idő­ben kielégíteni a csibeigényt. Ha valami oknál fogva nem tudjuk teljesíteni tervünket, akkor libában teszünk ele­get a népgazdasággal szem­ben fennálló kötelezettsé­geinknek — hangsúlyozta Grósz elvtárs. Bakó István, a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz mezőgazdásza Bakó elvtárs a Vörös Haj­nal Tsz jó állattartási lehe-' tőségeit hangsúlyozta. Ezt bizonyítják az eddigi állat- tenyésztési eredmények, kü­lönösen a sertéshízlalásnál. Mivel növénytermesztésben jelentős kiesésekre számíta­nak, a fő erőt az állatte­nyésztésre, ezen belül is a marha- és sertéstenyésztésre összpontosítják. Mivel mun­kaerőhiánnyal is küszködik még a tsz, elsősorban a ke­vésbé munkaigényes növé­nyek termesztése a feladat. A munkaszervezési tapasz­talatok ismertetése után a tagság és a vezetők viszo­nyával foglalkozva hangsú­lyozta Bakó elvtárs: Az le­gyen a főcél, hogy a tagság­ban a közös gazdaság, a nagyüzemi mezőgazdaság megnövekedett lehetősége iránti érdeklődést felébresz- szék. Hollós! Gyula, a Cibakház! Gépállomás igazgatója A Cibakház! Gépállomás időben kijavította az arató- cséplőgépeket, a kombájno­kat — felkészült az aratásra — mondotta Hollósi elvtárs. A tsz-ek vezetőinek figyel­mét azonban felhívta arra, hogy az aratás előtti időszak­ban ne takarékoskodjanak a gépi és egyéb munkaerővel, időben végezzék a növény- ápolást. Fontos ez, mert ilyen okok miatt csúsztak el nem­egyszer a tsz-ekben az ara­tás időbeni megkezdésével. Az is fontos, hogy a második széna betakarítást még aratás előtt elvégezzék, hogy az eh­hez szükséges gépeket is használhassák a betakarítás­nál. A továbbiakban azt is ki­tavalyinál, a géppark és gépi kapacitás ennek megfelelően szaporodott. Ez is egyik biz­tosítéka annak, hogy időben sikerüljön elvégezni a gabo­nabetakarítást. Ehhez termé­szetesen az szükséges, hogy a tsz-ek vezetői, a pártszerve­zetek, a kommunisták és a pártonklvüli dolgozók okulva a tavalyi aratás-szervezési hi­bákból, minél felkészülteb­ben, szervezettebben, alapos felkészülés után lássanak az aratási munkához. Követendő módszerként említette meg azt, hogy a gépállomás körze­téhez tartozó tsz-vezetők, párttitkárok egyetértettek az­zal, hogy az aratás során mindig oda csoportosítják a gépeket, ahol a gabona ha­marabb beérik. A kétműsza- kos aratás megvalósítását a tsz-ek, nagyon helyesen, úgy emelte, hogy bár az idei ara­tás nehezebbnek ígérkezik a segítik, hogy második embert már ők biztosítják az aratás­nál. Végezetül az aratást kö­vető feladatokkal foglalko­zott hozzászólásában Hollósi elvtárs. Friedrich Ferdinánd, a szolnoki Lenin Tsz elnöke A beszámolóban elhang­zott értékeléssel és a felada­tok meghatározásával egyet­értek, amely sokat fog segí­teni a termelőszövetkezetek megszilárdításában — mon­dotta. Kiemelte, hogy a tsz- ekben is milyen nagy jelen­tősége van á gazdasági prob­lémák őszinte feltárásának a közgyűlések során. De nem­csak a problémák és felada­tok megbeszélése, a kölcsönös bizalom elmélyítése, hanem a szövetkezeti demokrácia ki­szélesítése szempontjából is nagy a jelentősége a közgyű­léseknek, majd az itt közösen hozott határozatoknak. A szövetkezetek vezetése és a szövetkezeti demokrácia viszonyáról a továbbiakban hangsúlyozta: fontos, hogy megfelelő programot alakít­sanak Id a közgyűléseken és a vezetőségi üléseken. Hozzászólása végén a gaz­dálkodás specializálásáról, a komplex brigádok jelentősé­géről beszélt Friedrich elv­társ, majd befejezésül ezeket mondotta: Nagyon bátor em­bereknek tartom azokat az elnököket, akik egy épületet fel tudnak építeni és hozzá mernek kezdeni másik épít­kezéshez, annyi bürokrácia, akadályozó tényező van emö- eé rejtve. Tény. hogy nekünk is meg kell fontolni, hová tesszük a forintot. Viszont ha nincs forint, nem lehet vásá­rolni, nem lehet fizetni, nem lehet az építkezést befejezni sem. Ez pedig kárt okoz. Forgács József, a Kenderesi Növényvédő Állomás igazgatója Bevezetőül a növényvéde­lem időszerű tennivalóiról beszélt. A növényvédelem az utóbbi két-három év alatt so­kat fejlődött és ma már több mint 100 000 holdon végez­nek növényvédelmi munkát. A párt és a kormány is meg­érti és támogatja e tevékeny­séget s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a múlt év­ben növényvédelemben 4 mil­lió forinttal segítette álla­munk a megye tsz-eit. Befejezésül ezeket mon­dotta Forgács elvtárs: Ne bá- tortalankodjanak az elvtár­sak a növényvédelemmel kapcsolatos kérdésekben tá­jékoztatást kérni. Nekünk egyik feladatunk ez. Nyugod­tan forduljanak hozzánk kér­déseikkel Soós József, a törökszentmiklósi járási tanács vb. elnöke Az elhangzott beszámoló­val teljes mértékben egyet­értek — kezdte Soós elvtárs. Majd így folytatta: járásunk területén a tavaszi növények vetését időben és jó minőség­ben végeztük el... Az elve­tett növények nagyrésze szé­pen fejlődik. A párt és ta­nács VB tsz-eink felé azt ja­vasolta (látva a tsz-ek előtt álló növényápolási munka nagyságát és nehézségeit), hogy a kapásnövényeket terü­letileg osszák szét a tagok között A munka jól halad, a tsz tagoknak van kedve, s minden biztosíték meg van arra, hogy az aratás megkez­dése előtt a répát és a kuko­ricát egyszer-kétszer beka­pálják. A továbbiakban az aratás­ra való felkészülésről be­szélt. Mivel gépiaratást 13 200 Dr. Barta Jánc Kossuth 1 — Tanultunk a tavalyi hi­bákból és az idei évet úgy szeretnénk befejezni és vé­gezni, hogy a termelőszövet­kezet tagsága meg legyen elégedve. 1961-ben 30 forint munkaegységet terveztünk és ezt valóra is szeretnénk vál­tani — mondotta Barta elv­társ. Hangsúlyozta, hogy en­nek egyik feltétele a háztáji kh-nál tudnak biztosítani, a többit kézzel kell betakarí­tani, EZ azt jelenti, hogy kb. 1260 aratópárra van szükség. Ezért szorgalmazzuk mi is a tsz vezetőkkel együtt nem­csak az aratópárok és gépke­zelők biztosítását, hanem ré­szükre a jobb munka után járó anyagi érdekeltség meg­teremtését is. A Törökszent­miklósi Gépállomás felkészü­lésével elégedettek lehetünk, hangsúlyozta Soós elvtárs. E hó végére minden gépet kija­vítanak. Szavait így fejezte be: A járási párt és tanács VB-nek az a véleménye, hogy a jelenlegi terméskilátások, a tsz-ek vezetőinek, a tagok­nak jó a munkához való vi­szonya alapján a termelési tervek végrehajtásánál külö­nösebb nehézségeink nem lesznek. 5, a nagykörűi sz elnöke gazdaságokkal kapcsolatos problémák lezárása a törvé­nyek szellemében. Végezetül hangsúlyozta, hogy a nagy­körűi Kossuth Tsz-t patro­náló KISZÖV már eddig is sok segítséget adott a gaz­daságnak, ellentétben az elő­ző patron álóval, a Belsped vállalattal. Dr. Zsigri István, megyei főállatorvos Zsigri elvtárs hozzászólá­sában említette, hogy a ser­téselhullások következtében 14 millió forint kár érte a termelőszövetkezeteket. — Hangsúlyozta, hogy e veszte­ségeket 80 százalékban a fer­tőző betegségek idézték elő. Ezután ismertette a külön­féle fertőző betegségeket, s azok megelőzésének módsze­reit. Majd így fejezte be hoz­zászólását: Amikor betegsé­get észlelünk, a beteg állatot azonnal távolítsuk el a töb­biek közül. A védőoltások rendszeres végzésére is fi­gyelmet kell fordítani... Sertésállományunk betegség­től való megóvása nem egy­szerű feladat, s hogy ezt si­kerrel elvégezzük, minden­kor össze kell fogni e cél ér­dekében az állattenyésztés­ben dolgozóknak. Es mind­azoknak. akiknek szívügyük az állattenyésztés, (unszentmártoni" ittság titkára zetésével sikerült a járás tsz-eit gazdaságilag, politi­kailag megszilárdítani ég si­Karsai Mihály, a járási ;>ártbiz Karsai ejvtárs elöljáróban arról szólt, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság ve­került megteremteni az idei gazdasági év eredményessé­gének feltételeit. Bizonyság erre, hogy a trágyázás! és mélyszántási előirányzatot túlteljesítették. Ezután a tsz-ek munkájában mutat­kozó hiányosságokkal foglal­kozott. Említette, hogy a tsz-ek nem használják ki a rendel­kezésükre álló gépierőt. — Több ízben előfordult, hogy bár volt gép, a munkát még­is kézierővel végezték el. Most az a feladat, hogy a kihelyezett sertéseknél és a baromfi nevelésnél mutat­kozó nehézségek elhárításá­val biztosítsák a tervek tel­jesítését. Továbbá az, hogy a háztáji gazdaságok minél több sertést hizlaljanak, s kössék is meg a sertéshizla­lási szerződést. A járás ré­szére megadott 4600 mázsa báromfitervet szintén telje­síteni kell a tsz-eknek — hangsúlyozta Karsai elvtárs. Balpataki Antal, a mezőtúri Új’ Élet Tsz elnöke Balpataki elvtárs a tavaly újjászervezett tsz vezetőség eredményes munkájáról be­szélt Legfőbb bizonyítéka ennek a munkafegyelem ug­rásszerű javulása, amit pél­dáz áz is. hogy a gazdaság 500 hold kukoricájából 470 holdat már megkapáltak. A termelési tervek maradékta­lan teljesítésére lehetőség van, annál is inkább, mert a megyei pártbizottságtól minden segítséget megkapott és megkap ehhez a szövetke­zet A továbbiakban felhívta az aktíva résztvevőinek fi­gyelmét annak foptosságára, hogy sok esetben nem azért zár egy-egy tsz mérleghiány­nyal, mert rosszak a talaj- és időjárási viszonyok, ennél­fogva a termés is, hanem azért, mert rosszak a veze­tési módszerek. Az ilyen módszereken változtatni kell. Ez is alapvető feltétele annak, hogy a következő év­ben ne legyen mérleghiány. Hozzászólását így fejezte be: Kérem azokat az elvtár­sakat. akik olyan termelőszö­vetkezetből vannak, ahol mérleghiánnyal zártak, tegye­nek meg mindent, hogy a kö­vetkező gazdasági év végén ne legyen veszteség. Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője Hozzászólásában rámuta­tott, hogy a tsz-ek termelési tervének készítése előtt tan­folyamot rendeztek a párt­titkárok, szövetkezeti mező­gazdászok és elnökök részé­re. Ezeken a tanfolyamokon állapodtak meg abban, hogy a nagyüzemben rejlő lehető­ségek maximális kihasználá­sa érdekében milyen tervek készüljenek. — Ugyanekkor megvitatták azt is, miként lehet elérni, hogy e tervek mentesek legyenek az irrea­litástól. Ezzel szemben most mégis sok tsz tervében ta­lálni hibát. Ezek kijavítása érdekében még most, időben meg kell tenni mindent. A tervek teljesítését pedig ha­vonta kell ellenőrizni. Ahol az első kapálást nem végezték el, ott hathatós in­tézkedésre van szükség. Ha­sonlóképpen most kínálkozik lehetőség annak ellenőrzésé­re is, hogy a kukoricánál megfelelő tőszám legyen biz­tosítva A továbbiakban kifejtette: — Itt a lucerna kazalo­zásának az ideje. Aki az ál­lattenyésztésben jó ered­ményt akar elérni és azt kí­vánja, hogy a tehenek tejet termeljenek, feltétlenül hoz­zá kell fognia a széna be­gyűjtéséhez. Sok tsz vezető kevés gondot fordít a terme­lési tervek teljesítésének ál­landó ellenőrzésére. Ezért fordul elő, hogy hiába vá­runk választ arra a kérdés­re: hogyan állanak a tej ter­melési tervével, milyen ered­ményeket értek el a felvá­hogy a munkaegység felhasz­nálás eléri a tavalyi mérté­ket, sőt még többet használ­nak fel, mint az elmúlt év­ben. És ezt nem szabad fi- gyelmenkívül hagyni. Az anyagi ösztönző mód­szert helyesen kell értelmez­ni. Ahol túljutottak a kezde­ti nehézségeken, azért van szükség az anyagi ösztönzés­re, hogy még többet termel­jenek és minőségi munkát végezzen a tsz-tagság. A későbbiek során Berecz­ki Lajos elvtárs a tavaszár­pák állapotával kapcsolatban mondotta el vélményét. — Megyénk legtöbb gaz­daságában a tavaszárpák át­vészelik a lisztharmat beteg­séget és kiszántásra kevés helyen lesz szükség. Árpát, vagy egyéb kalászost egyéb­ként csakis a mezőgazdasági osztály engedélyével lehet kiszántani, s csakis olyan he­lyen. ahol még biztosított a beültetés. A gyengébben működő tsz-ekről szólva elmondotta, vigyázni kell, nehogy olyan szemlélet alakuljon ki, hogy e tsz-ek ügye egyszerű pénz­ügyi intézkedés. Igen alapo­san és átgondoltan készültek el e tsz-ekben az intékedési tervek. A tsz vezetők és párttitkár elvtársak fordít­sanak gondot ezekre az in­tézkedési tervekre, s tegye­nek meg mindent annak ér­dekében, hogy a bennük fog­laltakat* teljes egészében vég­rehajtsák. A' másik probléma, amiről szólt: a patronálás. A patro- nálás lényege — mondotta — sárlásban? A továbbiakban elmondot­ta, sok az olyan főkönyvelő, aki nem kíséri állandóan nyomon, hol tart a szövetke­zet a bevételekkel és a ki­adásokkal. Ennek következ­ménye, hogy megyénkben több tsz nagymennyiségű rö­vidlejáratú hitelt vett igény­be. Eszközöltek olyan jelle­gű vásárlásokat, amelyeket nem terveztek be, vagy ame­lyek eleve indokolatlanok voltak.* Mindez oda vezet, hogy a tagok betervezett nyeresége csökkenni fog. A tsz-ek többsége különböző jövedelem-kiegészítő módsze­reket, premizálási lehetősé­get ad. Ugyanekkor azonban a vizsgálatok azt igazolják, nem szabad, hogy anyagi eszközök térítésnélküli ren­delkezésre bocsátása legyen. A patronáló üzemek elsősor­ban politikai segítséget nyújtsanak és a helyes veze­tési módszer kialakításához adják meg a támogatást. Végezetül pedig a vízügyi igazgatóság vezetőihez in­tézte szavait: — A vízügyi igazgatóság dolgozóitól azt kérjük, hogy a saját, speciális feladataik­ra való felkészülés és készen­lét mellett tartsák szem előtt az állami gazdaságok, tsz-ek gazdálkodási tervének megvalósítását. Minden be­tervezett öntözendő .terület­re el kell jutnia a víznek. IFolntatás a 4, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom