Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-24 / 120. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. május 24. GIZENGA NYILATKOZATA a kongói válság okairól és megoldásának lehetőségéről Stanleyville (TASZSZ). A napokban Stanleyville-ben Antoine Gizenga miniszterelnök sajtóértekezleten ismertette a Kongói Köztársaság törvényes kormányának kiáltványát. — Ma — jelentette ki Gizenga —! meg kell vonni a fiatal Kongói Köztársaság ellen intézett nemzetközi imperialista összeesküvés tizenegy hónapjának mérlegét. A Kongói Köztársaság egyetlen bűne, hogy a természet bőségesen ellátta kincsekkel — arannyal, kobalttal és uránnal —• s az imperialista hatalmak ezeket maguknak akarják biztosítani. Gizenga ezután elmondotta, hogy Kongó népe mennyit szenvedett a gyarmatosítók uralma alatt, majd rámutatott, hogy a legkegyetlenebb gyarmati elnyomás sem tudta megakadályozni, hogy Kongóban éppúgy, mint Afrika többi elnyomott országában, hatalmas nemzeti felszabadító mozgalom bontakozzon ki. Ez késztette végülis Belgiumot arra, hogy megadja az országnak a függetlenséget. A belga gyarmatosítók azonban előre gondoskodtak arról, hogy továbbra is biztosíthassák maguknak Kongó kincseit s ezért olyan alkotmányt fogadtattak el, amelynek egyes cikkelyei úgyszólván minden lehetőséget megadtak a belgáknak, hogy továbbra is kedvük szerint gazdálkodhassanak az országban. Jelenleg — mondotta Gizenga — ennek a bűnös játszmának a következményeit kell viselnünk. Belgium, amely az alkotmány 49. cikkelyére támaszkodva igyekezett Kongót kizárólagosan a maga vadászterületének megtartani, hamarosan szembe találta magát más, hasonló érdekektől vezetett hatalmakkal, amelyek jóllehet az Atlanti Szövetségben barátai Belgiumnak, mégis hozzáláttak Kongóra vonatkozó saját terveik megvalósításához, A kongói törvényes kormány vezetője ezután a tények egész sorával bizonyította, hogy a fiatal köztársaság szabadsága és függetlensége ellen tervszerű, előre kidolgozott összeesküvés folyt: kezdve a belgák által provokált katonai lázadástól és a gyarmatosítók Kongó ellen irányuló közvetlen fegyveres támadásától addig a példátlan gaztettig, hogy árulói szétkergették a törvényesen megválasztott parlamentet és kegyetlenül lemészárolták Patrice Lumumbát, Kongó nemzeti hősét. Gizenga a továbbiakban rámutatott az ENSZ dicstelen szerepére a kongói eseményekben. Ezt követően hangsúlyozta, hogy a gyarmatosítók most bérenceiken — Kaszavubun, Kalondzsin, Csőmben és másokon — keresztül megpróbálják feldarabolni a Kongói Köztársaságot, s így akarják elfojtani a kongói népnek a teljes szabadság elnyerésére irányuló törekvéseit. A legjobb válasz a Nyugatnak azokra a próbálkozásaira. amelyekkel fel akarják darabolni Kongót és egész Afrikát — folytatta Gizenga — az, ha az afrikai államok az általános és teljes függetlenség elvei alapján összefognak. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az igazi függetlenség hívei mindig az alkotmány tiszteletben tartásának elvei alapján jártak el még akkor is, ha ez az alkotmány nem mindenben felel meg a nép érdekeinek. Először Ka- szavubu, Kongó volt elnöke sértette meg az alkotmányt. Ezzel megsértette a parlamentnek tett esküjét, hogy őrködik a köztársaság integritásán és védi a nép érdekeit Kaszavubu elárulta hazája érdekeit a belga és más nyugati monopolistáknak Ezért nem tekinthető többé államfőnek, ezért fosztottuk meg őt tisztségétől a kongói nép nevében. Gizenga emlékeztetett arra, hogy Kongóban egy nemzet van. a kongói nemzet. A kormány ezért a jövőben is a köztársaság egységéért és területi épségéért száll síkra. A külpolitikában — hangsúlyozta a kongói kormány feje — mindig is a tartós békéért, a széleskörű nemzetközi együttműködésért, a szuverénitás tiszteletben tartásáért küzdünk. Ellene vagyunk a tömbökben való részvételnek, és semleges politikát kívánunk folytatni. Gizenga kijelentette, kormánya > kész egyezményeket kötni bármely országgal azoknak a kádereknek a képzésére, amelyekre Kongónak szüksége van. Kijelentette még hogy a kormány hajlandó elfogadni bármilyen külföldi segítséget ha ezt nem kötik politikai feltételekhez. Sajtóértekezlete befejező részében Gizenga foglalkozott a kongói válság megoldásának módjával. A válság — mondotta —, amely már tizenegy hónapja dúl az országban, békés úton csak a nép akaratának megkérdezésével, vagyis a nép választotta parlamenti képviselők közreműködésével oldható meg, A Kongói Köztársaság kormánya nyilatkozatának szövegét a kormány megküldte az ENSZ főtitkárának, az ENSZ-közgyűlés elnökének és húsz állam, köztük a Szovjetunió vezetőinek. A szovjet külügyminisztérium tiltakozása Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió külügyminisztériuma határozott tiltakozást jelentett be a Szovjetunió argentínai nagykövetségét ért május 18-i provokációs támadás miatt. A külügyminisztérium követelte, indítsanak vizsgálatot, kutassák fel és büntessék meg a banditatámadás elkövetőit. Anatolij Dobrinyin, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja, az amerikai osztály vezetője hétfőn fogadta Argentina ideiglenes ügyvivőjét és hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetekben ez volt a második provokációs támadás a Buenos Aires-i szovjet nagykövetség ellen. (MTI) Szakszervezetbe akarnak tömörülni az anglikán lelkészek London (MTI). Angliában nagy feltűnést keltett egy anglikán lelkész, Blagdon- Gamlen azon javaslata, hogy a papok tömörüljenek szak- szervezetbe, hogy erős testülettel védekezhessenek ki- zsákmányoltetásuk ellen. Egyesüljünk — hangzik a javaslat, — hogy közös erővel tárgyalhassunk tisztességes megélhetést biztosító papi javadalmazásról, megfelelő munkatételekről papi funkciókért A nyugdíjról és általában az elfogadható munka- feltételekről. A püspököket ne vegyük fel a szakszervezetbe, ők legalább olyan rosszak, mint a munkáltató, nem a mi oldalunkon állnak, tiktos ülésekre mennek a Canterbury-i Érseki palotába s ott bőségesen gondoskodnak saját magúkról. Azt állítják, hogy a papok Anglia minden részében támogatják Blagdon-Gamlen eszméjét Helikopter Evian felett MIKÖZBEN a világ érdeklődéssel tekint a bécsi Hruscsov—Kennedy találkozó elé, miközben Genfben folyik a Laosszal kapcsolatos konferencia, egy helikopter száll fel minden nap a „tanácskozások városából”, hogy barna bőrű, fekete hajú férfiakat szállítson át Svájcból *— Franciaországba. Igaz: a távolság nem nagy. A mindennapos úticél, a svájci—francia határon lévő Evian francia városka ugyanúgy a genfi tó partján terül el. mint a tó névadója, maga Genf. Az eviani megbeszélések még a fontos külpolitikai eseményekkel ugyancsak megtűzdelt jelenlegi időszakban is kiemelkedő jelentőségűek: kimenetelük francia és algériai arab milliók sorsára lehet közvetlen hatással, megszilárdíthatja, vagy veszélyeztetheti a békét földünk egyik exponált térségében. Több okból is kijelenthetjük, hogy az eviani konferenciát szomorú események előzték meg. Magában Evianban is, hogy »'közelmúltról szóljunk. a tárgyaló felek országaiban is. és amikor ezt kijelentjük, hosszú évtizedek krónikájára gondolunk. Ami Eviant illeti, a tragédia közismert: amikor néhány héttel ezelőtt össze kellett volna ülnie a béke és a haladás erői által Franciaországtól kikényszerített első konferenciának a Genfi tó partján, a városka polgár- mesterének kertjében hatalmas robbanás rázkódtatta meg a levegőt A szerencsétlen köztisztviselő “ akinek állása alighanem a földkerekség egyik legnyugalmasabb posztjának Volt mondható — kora reggel lévén kiugrott ágyából, hogy kipillantson, mj történt Pontosan erre számítottak, az algériai fasiszta körök, az ultrák által felbérelt merénylők. Amikor a polgármester az ablakhoz lépett felrobbant a gondosan időzített m á s o di k plasztikbomba, — amely már megölte őt A DETONÁCIÓ hangja ismét figyelmeztetés volt a világ számára, de éppen ellenkező előjellel, mint amilyen figyelmeztetésnek ezt az ultrák szánták. A gaztett kiagyalói arra akarták a maguk módján „figyelmeztetni’« a nemzetközi közvéleményt, hogy minden erejükkel, változtatás nélkül fenn akarják tartani algériai uralmukat, a gátlástalan kizsákmányolás, az elnyomás uralmát A robbanás azonban ehelyett arra figyelmeztette a világot, hogy az Algírban évtizedek óta gyilkoló fasizmussal nem lehet többé kesztyűs kézzel bánni, ha az eredmény szikrájára is számítani akarnak Párizs illetékesei. Azóta De Gaulle megkapta az eviani detonációnál nyomatékosabb, félreérthetetle- nebb figyelmeztetését is: Algírban és más algériai városokban kirobbant a szélső- jobboldali tábornokok katonai puccsa, amely már kifejezetten a De Gaulle-féle ötödik köztársaság megbuktatásán keresztül akarta konzerválni mindazt, amit Algériában már olyan kérlelhetetlenül pusztulásra ítélt a múló idő. MOST VÉGRE megindultak a tárgyalások a Genfi tó partján és maga a tény kétségtelen eredménynek számít Joxe államminiszter, a francia delegáció vezetője többszáz újságíró előtt kifejtette kormánya álláspontját, s ennek a sajtókonferenciának az anyaga sajnos, már távolról sem olyan biztató. A miniszter úr egyelőre szinte egyetlen területen sem haladta túl azt az emlékezetes De Gaulle-beszédet, amelyben az elnök — felismerve századunk történelmi parancsainak legalább egy részét — elvileg beleegyezett Algéria önrendelkezési jogába, egy ködös, közelebbről meg nem határozott jövőben, bizonyos feltételekkel. Joxe most lényegében két alternatívát tálal az eviani tárgyalóasztalra. Az egyik változat szerint Algéria teljes mai területe és Franciaország ezernyi szállal lenne egymáshoz kötve és az élet legtöbb területén továbbra is biztosítaná — ha a rugalmasabb kolonializ- mus eszközeivel is — Párizs vezetését. A másik verzió az lenne, hogy Algéria területének nagy és értékes részeit „az európaiak számára" leszakítanák, az araboknak hagyott résszel pedig Francia- ország lazább kapcsolatokat tartana fenn. A miniszter ráadásul zavaros fogalmazá- sú válaszokkal igyekezett elütni az olaj kincset rejtő Szaharára vonatkozó kérdéseket és erről a feltétlenül Algériához tartozó hatalmas területről nem győzte hajtogatni, hogy „az külön problémát képez.’« HA EZ A FRANCIA PLATFORM mozdulatlan marad — ami tárgyalásokról lévén szó, nem biztos, — ákkor a konferencia kevés sikerrel kecsegtet. Az algériai fél minden rugalmassága ellenére világszerte elismert tárgyalási készsége ellenére teljes joggal ragaszkodhat ahhoz az alapelvhez, hogy a szabad Algéria jövője csak a minden értelemben száz százalékos függetlenség és egyenrangúság alapján képzelhető el. Ez azt is jelenti, hogy mind gazdasági, mind politikai területen az algériai nép választott kormányával egyetértésben lehet kialakítani a Franciaországgal fennálló kapcsolatok jellegét Evian puszta ténye is annak a bizonyítéka, hogy az ultimátumszerű feltételek ideje lejárt, az ’erőviszonyok Afrikában is megváltoztak, a fekete kontinens forró szele a függetlenség vizei felé fújja Algéria hajóját is. (S) ' — Érthetetlen, furcsa. Ilyen bolygóval is ritkán találkoztunk még. Ha jól emlékszem, a Morax Hon csillagkép egyik csillagának kísérője volt ilyen különleges. Míg Saxo Len ezen töprengett, asztala felett megvilágosodott a házi televízió képernyője, és egy aranyszőke hajú, _ fehérköpenyes csilla- Igásznő izgatott arca nézett szembe Saxo Len töprengő tekintetével. —• Megvizsgáltuk a bolygó légkörének összetételét. — Nos? — csillant fel Saxo Len szeme: hátha mégis lesz valami jó is azon a furcsa égitesten? — Nagytömegű metángáz mérgezi a légkört A felső rétegekben világosan kimutatható. — Tehát magasabbrendű életről szó sem lehet. — Ügy van. Az a véleményünk, hogy Id van zárva minden formában. A képmező elsötétült, és a csillagászok éjszakáról-éjsza- kára tovább keresték a Tellus—4 többi bolygóját. Hosz- szú hónapok telteik már el, amikor Saxo Len televíziós hívására rohanva érkezett Dox Ten a csillagvizsgáló főtermébe, mögötte Xindon Tor és a Nagy Kísérlet tudóscsoportjának valamennyi tagja. : — Három újabb bolygó, — Pontosan! Most már többen is izgatottan kiáltottak feL — A Tixon hasonmása! — Azonos adatok, azonos körülmények! 7— Feltétlenül! — Légkörének összetétele nitrogén és oxigén. Oxigén közel 21 százalék. Dox Ten örömmámorban úszott. Magasra emelte karjait és felkiáltott: — A tixoni légkör! Xind Lind átölelte Dox Ten nyakát Arcán forró öröm fénylett, kék szemeiben két könnycsepp csillogott opálos remegéssel. A komoly férfiak elnézően mosolyogtak. ~ Dox, drágám, sikerült! Ügy érzem, sikerült! Ezt a bolygót keressük már hónapok óta! A szép tixoni asszony könnyezett örömében, de nem rejte.te most már el érzéseit senki, és Xen Her, a tekintélyes, őszhajú férfi csókkal köszöntötte Dox Ten-t és Saxo Len-t A D-bolygó szelíden vibrál* a kivetített képen, de titkát még mélyen magába zárta... A Nagy Kísérlet első szakaszának ragyogó sikere után a Nagy Tanács úgy döntött hogy esztendő múlva fényrakétát indít a Plet Rox csillagkép felé, a Tellus-4 D- bolygójának felkutatására. A hat tagú kutatócsoportot Dox Ten vezeti. Tagjai: Horz Lene rakétatudós, a legkorszerűbb tixoni fényrakéta, az Endrox- lán 245 tervezője, Xindon Tor a Hírközpont vezető főmunkatársa, Oren Xin a fényhullám vevő- és adórendszer fiatal tudósa, Xind Lind csillagász és Doxir Teni orvos. A történelmi ülésen Horx Lend bejelentette: rakétája, az Endroxlán 245 egy é múlva startra készen áll. Meghatározták a kutatóút néhány feladatát, melyeket teljes részletességgel a hat űrhajós dolgoz ki, és a Nagy Tanács hagy majd jóvá, (Folytatjuk) I — Távolsága a Tellus—4- től 230 millió kodén, átmérője közel 7 ezer kodén. Légkörében csekély az oxigén. Felületi átlag hőmérséklete alacsony, mínusz 50 és plusz 1? Doxán-fok körül... Felsorolt még néhány adatot, aztán a D-bolygó adatait olvasta. — A D-bolygó eddig meghatározott jellemzői: átlagos távolsága a központi égitesttől 150 millió kodén. Keringési idő nem végleges számítások szerint 365 egység. Xen Her halkan közbeszólt: — Ez is egyezik! A fiatal csillagász tovább sorolta: — Átmérője 13 ezer kodén körül, valamivel kevesebb ... Dox Ten! — kiáltotta izgatottan a magas, szikár, mindig nyugodt tekintetű csillagász, amikor Dox Ten belépett a terem vastagon párnázott ajtaján. Néhány pillanatig kérdések özöne zúdult Saxo Len-re, aki mosolyogva széttárta karjait és csendet kért Aztán beszélni kezdett. — Igen, három újabb bolygót fedeztünk fel, gyors egymásutánban, mondhatnám egyszerre. Kettő közelebbi pályán kering a Tellus—4 körül, mint a már ismert A- bolygó, a harmadik távolabb, és érdekes, lapos gyűrű fonja körül. A megfigyelések értékelését perceken belül megismerjük. Xind Lind is ott volt és Dox Ten feszültséget sugárzó arcát figyelte. Hogy aggódott a Nagy Kísérletért! Nagyon, nagyon akarta, hogy a kísérlet sikert hozzon, és Dox Ten újabb, gyönyörű győzelemmel gazdagíthassa majd a tixoni tudományt — Most dől el minden! — zúgott, kavargóit fejében millió kérdés, de a jelentés egyre késett Xen Her, a Nagy Tanács elnöke is megérkezett Saxo Len a teleszkópból kivetítette a képet egy gyöngyház-, csillogású ernyőre, és az ernyőt körülálló tudósok négy apró fénymorzsát láthattak a Tellus—4 sárga pontja körüt A csillagász a fénymorzsákra mutatott — Ez a már megismert A- bolygó, semmi jót nem árult el magáról. Ez a távolabbi, a gyűrűs, jelezzük B-vel. A leghalványabb, itt, ez a kissé vöröses-sárga színű a C, még közelebb a központi sárga csillaghoz a D. Meglepő, barátaim, hogy a D-bolygó távolsága a Tellus—4-től — a gyors számítások szerint 150 millió kodén. Ismeretes, hogy a Tellus—4 tízszeresen gyengébb fény és hőenergiát sugároz, mint az Omen és az Imen, a Tixon közepes keringési távolsága ugyanakkor a 150 millió kodén — tízszerese ... Tehát feltehetően mindkét bolygó egyenlő nagyságú fény és hőenergiát kap központi égitestjeitől... Dox Ten és Xen Her hir télén egymásra néztek. — Lehet, hogy megtaláltuk? — mondta a két férfi tekintete. A kivetített kép tisztán, világosan ragyogott A Tixon körforgása során egyre'alkalmasabb helyzetben jutott, és a Plet Rox csillagkép mind fényesebben tündökölt a bolygó égboltján. Hihetetlen lassúsággal teltek a percek, míg végre megvilágosodott a televízió képmezője, és Ut Ixen, a Csillagászati Tanács egyik fiatal tagja kért figyelmet. Ut Ixen hosszú számadatok olvasásába fogott — ezek az elektronikus számológépek ellenőrző számsorai voltak — majd a felfedezett három bolygó adatait ismertette. Dox Ten a D-bolygő adatait várta. A fiatal csillagász a B-vel kezdte. Csalódott moraj hallatszott a tudósok között. Aztán a C-boíygó következett.
