Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-23 / 119. szám

I 1961, május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Három üzem,három orvos Üzemi orvosok.^ Aki nem ismeri őket, azt hiszi az a feladatuk, ami más orvosoknak: a gyógyítás. Mi sem gondoltunk egyébre míg jó fél napot el nem töltöttünk a martfűi a Tisza Cipőgyárban s nem beszélgettünk az üzem orvosával, aki kerek öt esz­tendeje őrzője a 4400 dolgo­zó egészségének napi nyolc órán ót. A mellé beosztott négy szakképzett elsősegély­nyújtó nővér pedig éjjel­nappal rendelkezésére áll a hirtelen rosszul lett, vagy megsérült munkásoknak. — Vigyázni kell az embe­rekre — mondja az üzemi or­vos, s érezzük, hogy ebbe a néhány szóba hivatásának egész programját belesűrítet­te. — A mi dolgunk a meg­előzés. Olyan körülményt kell a munkások számára terem­tenünk, amelyben jó komfort mellett megfelelő munkát tudnak végezni. Jó világítás, szellőztetés, általános higié­nia, egymás közti jó viszony — mind igen fontos tényezői az egészségvédelemnek és a balesetmentességnek. Ide tar­tozik az alkohol elleni küz­delem is. Aki ivással kezdi a napot, vagy otthonából vesze­kedéstől. felizgatva lép ki. ne­hezebben viseli el a zajt és a gyári munka idegrongáló egyformaságát. Nem kisebb gond: a dol­gozók rászoktatása a védőöl­tözetek viselésére. Húzódoz­nak a gumikesztyű, gumíro­zott ruha használatától, mert kényelmetlen. Pedig a ra­gasztóban lévő vegyszer és az olaj súlyos bőrbántalmakat okozhat. A csiszolókorongnál dolgozók legnagyobb ellensé­ge az itt keletkező por. Gya­kori tüdőszűrő vizsgálatokkal tesszük lehetővé a porártalom azonnali felfedezését és ide­jében való gyógyítását. Sajnos megoldatlan problé­máink is vannak. Egyik a mozgásszervi betegségek meg­előzése munkehelycserével, vagy lazító tornával. -Másik, hogy az üzemi idegességből eredő gyomorfekélyes és neu- raszténiás betegeinket nem tudjuk megfelelően gondozni. Ennek oka, hogy a két mű­szakban dolgozók vagy mű­szak után két órakor, vagy v előtte, fél kettőkor ebédel- ' hetnek. Miután, a munkások zöme bejáró, ez a vonatok indulása miatt nehézkes. De még ha el is fogyasztanák az itt kapott meleg ételt, ékkor sincs meg a legfontosabb, a 4 óra munka utáni félórás kikapcsolódás. Már az is eredmény, hogy 10 órakor munkagépük mellett falatoz­hatnak a dolgozók és kávét is vehetnek maguknak. * A Szolnoki Papírgyár kisebb kapacitással: 600 fő­vel dolgozik. A gyár orvosá­nak mégis van elég tenniva­lója a napi 3 óra alatt, amit itt tölt. — Az üzemi orvos legelső dolga a belépő munkás al­kalmasságának megállapítása — egészíti ki a Martfűn hal­lottakat a fiatal doktor. — Nemcsak a jelentkezéskori egészségi állapot fontos, az egész élet folyamán elszenve­dett betegségek is. Itt van például S. E. — emel ki egy nyilvántartó lapot a többi közül. Kiderül róla, hogy ideggyógyászaton feküdt. Miért? Igyekeztünk megsze­rezni a kórházi jelentést. Nem volt egyszerű, mert vá­lófélben van s a leletet a bí­róságtól kellett elkérnünk. A zárójelentés megnyugtató volta tette azután lehetővé S. E. felvételét. A régi betegségek megálla­pításában természetesen csak a jelentkező vallomására tá­maszkodhatunk. Éppen ezért kell aláírnia minden dolgo­zónak egy nyilatkozatot, mely szerint „titkolt betegsége nincs”. Az igazmondás min­denkinek érdeke, mert erejé­hez mért munkahelyet kap, s tanácsokkal, gyógyszerek­kel ellátni is csak igy tudjuk. Van egy régi vád. amelyet gyakran hallunk a papírgyár­ral kancsolatban: hogy a sor miatt itt jóval több a tbc-s, mint másutt. Ez nem így van! Mi sűrűbben végzünk tüdő­szűrést és hamarabb észre­vesszük a bajt. Külön szer­ződésünk van a kórházzal, odajárunk röntgenvizsgálatra hogy kevesebb vesszen el a munkaidőből. Aki pozitív, azt beküldj ük a tüdőgondozóba. — Szereti a munkáját? — kérdezzük búcsúzóul. — Nem ismerem még elég­gé — válaszol az orvos elgon­dolkodva. *— Pedig ötvenöt óta itt vagyok. Hogy is kezd­tük? — emlékezik. — Az is­tállót alakítottuk át rendelő­vé a gyári munkásokkal... Hosszú volt az út. míg el­jutottunk idáig... Ma már csinos, tarka függönyök dí­szítik a lemosható bútorokkal berendezett, fénycsővilágítású várót is... * A Tiszamenti\ Vegyiművek várószobája Csupa zöld nö­vény ... Begónia, filodendron, amarillis... Mostanában jóval többen fordulnak meg itt. mint ez­előtt. Az üzem 380 állandó dolgozóján kívül, körülbelül 1000 építőmunkást foglalkoz­tatnak a szuperfoszfát-gyár létesítésénél. A megszaporo­dott munkások egészségügyi gondozását két orvos végzi. — Csak úgy tudjuk meg­előzni az ártalmakat"— tájé­koztat bennünket a vegyimű­vek üzemi orvosa, — ha munkája közben figyeljük meg a dolgozót. A savégéssel veszélyeztetett helyen gumi, a „karcserélőknél” aszbeszt védőruhát alkalmazunk. Az ólmozókat negyedévenként Pestre küldjük ellenőrző vizs­gálatra a Munkaegésfségügyi Intézetbe. A kemenceház úgy van elkészítve, hogy alul, fe­lül levegőt kapjon a gázöm­lések elvezetésére. Szódavizet mindenki, az ártalomnak kü­lönösen kitett dolgozók c-vi- tamint. tejet, vajat, sajtot kapnak védőételként. A mi dolgunk az itt meg­betegedett munkások rehabi­litálásának ellenőrzése is. Ez nemcsak abban áll, hogy az üzem visszaveszi a gyógyul­ta^ hanem, hogy egy időre könnyebb munkát végeztet vele bércsökkenés nélkül. A terheseket is mi írjuk ki négy és fél hónap után könnyű munkára, s ha szükségesnek látjuk a szülés előtti hat hét szabadság kivételére. Ezt ugyanis a baba megszületése után veszik ki szívesebben a kismamák, mert így három hónapos koráig együtt marad­hatnak az aprósággal. Az üzemen belül egészség- ügyi felvilágosító munkát is végzünk. Elsősegélynyújtó tanfolyamot tartunk, s most vette kezdetét egy előadásso­rozat a gyakori betegségek­ről: fekélyről, tbc-ről, alkoho­lizmusról. Nem könnyű az üzemi or­vos feladata — de szép. Fan­tázia kell hozzá ... Ez az orvos véleménye. S mi még hozzátesszük: a sok­szor súlyos veszélyekkel járó gyári munka névtelen hősei megérdemlik, hogy egészsé­gük megőrzésében minden eszközzel segítsük őket! ■— kemény — KISZ zászlóavatás a mezőtúri Mező- gazdasági Gépész Technikumban Május 20-án, szombaton délután a mezőtúri Mező- gazdasági Gépész Technikum KISZ-szervezete zászlóavató ünnepséget tartott. Az ün­nepségen részt vett Juhász Imréné dr., országgyűlési képviselő, a Szolnok megyei Népi Ellenőrző Bizottság el­nöke. Mint zászlóanya, meg­ható szavakkal nyújtotta át a zászlót. A KISZ központi és me­gyei bizottságának, a Föld­művelésügyi Minisztérium­nak, a megyei tanács műve­lődési osztályának, valamint a helyi szervezetek, intézmé­nyek, tsz-ek, üzemek képvi­selői a zászlószögek elhelye­zésekor biztató szavakkal üdvözölték és harcos helyt­állásra, még jobb munkára buzdították a technikum if­júságát Szűcs Margit Magyar íróküidöttség utazik az NDK-ba Johannes R. Becher szüle­tésének 80. évfordulója al­kalmából május 24-én és 25- én emlékünnepségeket ren­deznek a Német Demokrati­kus Köztársaságban. Az em­lékünnepségekre magyar kül­döttség utazik Berlinbe. Johannes R. Becher a Né­met Demokratikus Köztársa­ság társadalmi életének ne­vezetes képviselői közé tar­tozott A jelenkor kiváló köl­tője volt és művelődésügyi miniszter Kiváló munkásságáért 1953- ban a haladó világ a nemzet­közi Lenin-békedíj odaítélé­sével adózott. A nagy költő, a Német Demokratikus Köz­társaság művelődésügyi mi­nisztere 1958. október 11-én hunyt eL (MTI) Legyenek gazdái a kultúrának is! ff Elei zengi be az ísholát Félévszázados fennállását ünnepelte vasárnap a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum Az elnökségben egy öreg ember. Szerényen mosolyog, örül az ünneplésnek. Szeme időnként végigsuhan a tömött széksorokon, ismerősök, régi tanítványok arcát keresi. S ha feléje sugárzik a mosoly egy-egy arcról, elégedetten bólogat. Igen, itt vannak az öregdiákok, nem felejtették el iskolájukat, régi tanárai­kat. Góts Mihály, 84 éves nyugalmazott igazgató, aki ötven évvel ezelőtt, mint fia­talember bábáskodott a szol­noki felsőkereskedelmi iskola megszületésénél, most ott ül az emelvényen és emlékezik. Nagy idő telt el az iskola alapítása óta, s ősz fejjel ül­dögél az első igazgató mellett a második, Kemény László, aki a múlt évben ment nyug­díjba. Harminckilenc évet töltött el ebben az iskolában s neki is jócskán van mire emlékeznie. Szurmay Ernő, aki a régi nagymultú vezetőktől vette át a stafétabotot, most az iskola történetét mondja el. Ezt hallgatva, meg lehet ér­teni: aki olyan sok nehézsé­gen ment át, mint ennek az iskolának a nevelőtestülete, az a súlyos gondokon keresz­tül ismeri meg a hűség fo­galmát. Milyen volt ez a régi is­kola? A tanárok eleinte Szol­nok térképével a kezükben mentek órát tartani a sok szétszórt épületbe. S amikor egy helyre kerültek, ez egy kopott, régi, ócska hodály lett. Kemény László nyugal­mazott igazgató beszélte el, hogy amikor negyven évvel ezelőtt átlépte az iskola kü­szöbét, megborzadt a sivár környezettől, a szemétgöd­röktől, a szuette, korhadt padlótól, amelybe beszakadt a láb. Aztán megszerette a nagyszerű pedagógusközösse­get, amely jóban-rosszban összetartott, a lelkes diáko­kat, akiknek a legrosszabb körülmények sem szegték kedvüket, ö is, tanártársai is szíwel-lélekkel vettek részt a küzdelemben, amely az is­kola fenntartásáért; az épü­let épségbentartásáért folyt. Tanúja volt az iskolafenntar­tó szervek részvétlenségé­nek s részese annak a heroi­kus küzdelemnek, amely az új iskolaépületért, emberi ta­nítási körülményekért folyt. Most áll az új iskola. Mo­dem, korszerű építmény, él­vezet benne tanítani. Falai között új ifjú nemzedék, amely az ötvenéves hagyo­mányokból minden jót igyek­szik átvenni. Szurmay igaz­gató alig győzi sorolni az eredményeket: a stabil neve­lői közösség jó munkáját, a sok első és második helyet a termelőszövetkezeti, ipargaz­dasági pályázatokon, a fej­lett kulturális életet, az or­szágszerte híres szocialista leánykollégium példamutató tanulmányi munkáját, kiváló közösségi életét. Egy-egy nagy eredmény a 250 színházi bér­let, a fiatalok jó munkája az Szőlőtermelők, földművesszöretkezetek FIGYELEM! A Jászberényi Építőipari Szövetkezet kádár részlege válallja új boroshordók, kádak valamint szüretelő edények készítését és javítását. Boroshordók 200 litertől 800 literig azonnali szállí- társa kaphatók. építőtáborokban és sok más. A szépen feldíszített torna­terem zsúfolva öregdiákok­kal. Van közöttük őszhajú, mint Radó Anti bácsi, aki a történelmi 1919-es évben érettségizett az öreg Alma Materben, meg modern frizu- rájú fiatal lány, aki két év­vel ezelőtt végezte el az is­kolát. Most mint diák, akik felelevenítik a régesrégi diák­csínyeket és lelkesen megél- jenzik, megtapsolják volt ta­náraikat. Muray Lipi bácsit, olyan lelkes, hosszantartó vastaps köszönti, hogy egy operettprimadonna is meg­irigyelhetné. S néma csend, felállás, s néhol forró férfi­könnyek tisztelik meg azo­kat, akik már örökre elmen­tek, dr. Morvái Istvánt, az első világháború halottját, Breyer Gézát és Kálmán Eleket, a fasizmus áldozatait és a többieket. Aztán feloldódik a komor hangulat. A szomszédomban egy csinos fiatal lány, Balogh Regina arról beszél, hogy milyen nagyszerűek voltak az osztálykirándulások, és milyen kedves nevelőjük volt Zelemka „Petyus”. A huszon­öt éve érettségizett Szabó László formás dikciót vág ki, akárcsak az érettségi banket­ten annakidején. Nagy taps fogadja azt a megállapítását, hogy az 6 osztályának tagjai majdnem mind gazdásági ve­zetőpozíciókban vannak és jó munkát végeznek, mert sokat, nagyon sokat tanultak az öreg iskolában. S nagy tetszéssel fogadják az 1941-es érettségiző évfolyam öreg­diákjaink felajánlását: az öt­évenként egy jó diák számára adományozandó ösztöndíjat. Szép délelőtt volt. Jogos büszkeséggel vehette át az is­kola igazgatója a népműve­lési miniszter dicsérő okleve­lét, buzdításul a fiatalság­nak, akik ezen az ünnepsé­gen láthatták, milyen nagy­szerű, hatalmas közösségi ér­zést jelent az iskolához, egy nagymultú és kiváló szelle­mű iskolához való tartozás. i- ht — , Termelőszövetkezeti moz­galmunk erősödésével a gazdasági szervező felada­tok mellett egyre jobban előtérbe kerülnek a kultu­rális nevelési feladatok is. Ma már igen sok szövetke­zetben a gond, hogyan használjuk fel megfelelően a kulturális alapot. Ez nem kis gond. Hiszen ezt a pénzt nem szabad eltékozolni, azonban éppen olyan káros, ha „megtaka­rítják”, más célokra költik. A helyes magatartásra szá­mos példa van. Elég, ha megemlítjük a karcagi Le­ránt, amely hatalmas ösz- szegeket áldoz könyvtárra, színjátszócsoport, népitánc- csoport működtetésére, hangszerekre és más kul­turális célokra. A jászapáti Alkotmány Tsz 14 tagú tánczenekarának olyan hangszereket vett, hogy akármelyik fővárosi zene­kar is megirigyelhetné. S a példákat lehetne folytatni. Ez azonban még nem elég. A község művelődésé­nek központja a tsz kultu* rális mozgalom megerősö­désével továbbra is a mű* velődési otthon. Ez a legal­kalmasabb arra, hogy maga köré vonzza színes, válto­zatos műsoraival, egyéb le­hetőségeivel, hivatásos kul- túrmunkásaival a tsz-fiatal- ságot, de az idősebbeket is. Ezt a lehetőséget a terme­lőszövetkezeteknek ki kell használni. S ezt úgy tehe­tik meg leginkább, ha eze­ket a művelődési otthono­kat saját kezelésükbe ve­szik. Nem lehet ez ott prob­léma, ahol egy fahl egyet­len termelőszövetkezetté egyesült. Itt a tsz vezető­sége a kulturális mun­kásokkal karöltve átve­heti, felvirágoztathatja a művelődési otthont. De meg lehet ezt oldani ctt is, ahol két-három erős, gaz­dag termelőszövetkezet dol­gozik egy helyen. Itt közös intézőbizottsággal, az anya­gi erők egyesítésével old­hatják meg ezt a kérdést. A művelődési otthonok átvétele nem bürokratikus, nem formális aktus. Sokkal több annál. Egészen fás­ként viszonyul a termelő- szövetkezet tagsága és veze­tősége áhhoz a művelődési otthonhoz, amely a sajátja. Amelyben módja van ah­hoz, hogy paraszti ésszel, sok-sok leleménnyel, fiatal és idősebb termelőszövetke­zeti gazdák kedvelt tartóz­kodási helyévé, a mezőgaz­dasági kultúra terjesztésé­nek otthonává tegye a kul- túrházat. Ez a felelősségér­zet, ez a hozzáállás új lö­kést, új indítást adhat falun a kulturális élet további elmélyítéséhez, a tudat for­málásához. Megyénkben erre az át­vételre mindössze egy példa van még csak Mesterszál­láson. Az eltelt idő túl rö­vid ahhoz, mintsem az eredményekről, vagy a problémákról be lehetne számolni. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a fejlő­dés útja. Es ezen-az úton előbb vagy utóbb igen sok termelőszövetkezeti közsé­günk elindul majd. — ht — (apróhirdetések) Allas A MEZŐTÚRI „Üj Elet’! Ter­melőszövetkezet azonnali belé­pésre tehenészt keres. Lakás biztosítva. Jelentkezni az iro­dában. TÜRKEVEI Vegyesipari KTSZ képesített műszaki vezetőt ke­res, aki építőiparban, vas- és faipari, szakmában is jártas, azon­nali felvétel mellett. — Fizetési feltételek: besorolás szerint. Je­lentkezni lehet levélben vagy személyesen: Túrkeve, Vegyes­ipari Ktsz, Május 1 út 13. sz. A MEZŐTÚRI Sallai Termelő- szövetkezet egy fő tehenészt al­kalmaz, — lakás biztosítva, 1— fizetés munkaegység szerint. — Jelentkezés Írásban vagy szemé­lyesen: Mezőtúr — Pusztabánré­vén lévő Irodában. VÍZÜGYI Építő Vállalat Uzeme- lésvezetősége, Szolnok, Vörös­hadsereg útja 5. sz. — azonnali felvételre keres egy fő kovács szakmunkást. A SZOLNOK megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat *— Szolnok, felvételre keres műve­lettervezőt, gyakorlattal rendel­kező technikust, kalkulátort és alkatrész raktárost. Jelentkezni lehet személyesen, vagy Írásban a Vállalat Munkaügyi Osztályán, munkanapokon 7—12 óráig. Fize­tés megegyezés szerint. házasság 36 EVES barna férfi házasság céljából megismerkedne 26—35 éves lánnyal, vagy elvált asz- szonnyal. Fényképes leveleket: „Önbizalom”- jeligére a kiadó- hivatalhoz kér. INGATLAN ELADÓ Kenderes központjában kb 800 n-öl telek házzal és gaz­dasági épületekkel lebontásra — 100 000-ért. Érdeklődni: Petrás Józsefnél Budapest, ív. Tűri István u. 14. BEKÖLTÖZHETŐ kétszobás csa­ládi ház eladó. Szolnok, Csaba utca 4. sz. Balogh József, BEKÖLTÖZHETŐ egy-szoba konyhás házrész eladó. Szolnok, Ady Endre út 29. — Érdeklődni ugyanott délután 4-től. MEZŐTÚR legszebb helyén# Sza­badság tér 23 számú ház, piac téren — fürdővel szemben — el­költözés miatt áron alul sürgő­sen eladó, *= azonnal beköltöz­hető. GÉPJÁRMŰ 57-es kiadású 350-es oldalkocsis izs eladó. Kunmadaras, Lenin út 7, szám. 350-es teleszkópos oldalkócsis IZS eladó. Molnár József, Tisza- püspöki, VEGYES ELVESZETT Szolnokon egy ak­tatáska, benne ,,41-es kantán” bélyegző. Megtalálót kérem, ad­ja be a Kisker. Vállalat köz­pontjába, vagy a rendőrségre. Abel József. KISÚJSZÁLLÁS — Szolnok kö­zött közlekedő vonaton 16-án reggel ottfelejtettem egy Bzürke zlppzáras nadrágot. Becsületes megtalálója juttassa el Török- szentmiklós, Kossuth utca 127 szám alá — Miklósékhoz. Juta­lomban részesül. IDŐS házaspárt, vagy egyedül­állót házáért gondviselném. Cím a kiadóban. FIGYELEM! Mielőtt cserépkály­hát vásárol, — tekintse meg a Karcagi Népművészeti Agyag- ipari Ktsz kályhamintáit. Nagy választék, pontos beütemezett szállítás. Vállalunk kályhaátra­kást, tisztítást. Még az őszi Idény előtt adja le megrendelését. — Cím: Karcag. Deák körút. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk mindazoknak hálás köszönetét, akik özv. Mu­rányi Jánosné temetésén részt- vettek és mély fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család Szolnok AZ „AFOR” Ásványolajforgalmi Vállalat ezúton is ér­tesíti fogyasztóit, hogy BITUMEN felhasználásával hidegen házilag is beépíthető asz­falt keverék elkészítésének és felhasználásának mód­jára a kivitelező vállalatok adnak felvilágosítást. ASZFALTŰTEPITŐ V. Budapest, VI. Lenin krt. 98, BETONÜTÉPITÖ V. Bp., VL Népköztársaság út 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom