Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

mn. áprius M. 8ZO&NOK MGO TO MEKAF 8 A szerződéskötésekről jelentjük — Kevés a háztáji hizlalás — Ot gép veti a kukoricát Az Állatforgalmi Vállalat április 11-ig 96 290 sertés hiz- alására kötött szerződést s ezzel előirányzatának 53,9 százalékát teljesítette, örven­detes, hogy a tsz-ekben nö­vekedett a sertéshizlalási !gény, s a lekötött mennyiség­ből 77 000-et a szövetkezetek vállaltak. A tavalyi eredményekhez képest viszont csökkent a háztáji hizlalás, pedig a hízó alapanyag meg van a háztáji gazdaságokban, s az állam ezt az akciót kedvezményes ta­karmány juttatással is tá­mogatja. Az Állatforgalmi Vállalat szerződtetőinek hat­hatósabb propagandát kelle­ne kifejteniök a kedvezmé­nyes takarmányakció ismerte­téséra Jő eredményekkel járt a süldőkoca kihelyezési akció. Beindítása óta több mint 5000-el növekedett a háztáji sertésállomány. A vágómarha felvásárlási előirányzatoknak eddig alig kétharmadát sikerült szerző­désileg lekötni. Jó részered­ményt csak a bika—tinó hiz­lalás! akció tud felmutatni, mind az üsző, mind a marha hizlalásokra a szerződéskötés elég vontatottan halad. nők megyében körülbelül 1200 holddal nagyobb terü­leten termelnek zöldségfélé­ket, mint 1960-ban. Az idei szerződéskötések jellemzője az volt, hogy a központi áruellátáson kívül az fmsz-ek mindenütt gon­doskodtak a helyi szükségle­tek megteremtéséről, s me­gyei szinten mintegy 1000 holdnyi területre kötöttek termelési szerződést. Nagyobb a múltévinél a zöldség és gyümölcstermő terület is, de szakemberek becslése szerint a tavalyinál jobb termésát­lagok is várhatók. Megyénk zöldség és gyümölcsellátása tehát bőségesebbnek Ígérke­zik és várhatóan nem lesznek olyan fennakadások, mint 1960-ban voltak. MEGKEZDŐDÖTT A TÁJJELLEGŰ TERMELÉS KIALAKÍTÁSA Az olcsóbb árutermelés, a szállítási költségek csökken­tése érdekében idén megkez­dődött a zöldség- gyümölcs termelés táj jellegének kialakí­tása. A zöldborsó és zöldbab termelést például Tiszajenő, Vezseny, Várkony és Cibak­háza területére specializálták. S a szerződésileg lekötött 1600 holdnak több mint 60 százaléka ezekben a közsé­gekben van. A görögdinnye termelést a jászberényi és a tiszafüredi járásban összpon­tosították, valamint Szolnok ellátására a szolnoki járásban és Ti szaföld váron termelik. A zöldpaprika termelés köz­pontja ugyancsak a jászberé­nyi járás, elsősorban Jász- fényszaru környéke, vörös­hagymát pedig Kederesen és környékén termelnek első­sorban. Így központosítani tudják a termelést, nagyobb tömegű, azonos minőségű árut nyer­nek, ami mind a hazai szük­séglet kielégítése, mind pedig exportálási szempontból igen fontos, és előnyös. — PM — A túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben a háztájival együtt 2180 holdon termesztenek kukoricát. Emellett 400 hold­ba silókukorica vetőmag ke­rül. Eddig 240 holdon tették földbe e fontos takarmány- növény vetőmagját. Jelenleg is öt gép veti a kukoricát A soronkövetkező munka a rizs vetése lesz. A túrke- veiek úgy tervezik, hogy áp­rilis 23-ra a város minden tsz-ében befejezik a kukori­ca és a rizs vetését • A Vörös Csillag Tsz-be eddig 34 000 naposcsibe ér­kezett. A kis szárnyasokat 1,5 százalékos elhullással si­került felnevelni. Ehhez az eredményhez jórészt az is hozzájárult, hogy pontos munkarendet dolgoztak ki a baromfigondozók számára, s ebben nemcsak a munkaidőt határozták meg, hanem a he­lyes takarmányozást is. A jó tapasztalat alapján a sertés- és borjúnevelőknél is hasonló munkarendet készítenek. A rizs csíraszáma és a termés közötti összefüggés 1064 00« NAPOSCSIBÉT VETTEK AT A TSZ-EK A baromfi szerződéskötés április 8-i adatai alapján megállapítható, hogy a ba­romfinevelés sokat fejlődött az elmúlt évekhez viszonyít­va. Azonban az idei felvásár­lás eredményességét még így sem biztosítja. Az fmsz-ekre hárul jelentős feladat: érjék el, hogy az előirányzatnak legalább 85 százalékát leszer­ződjék. Különösen a pulyka nevelését és a háztáji csibe­nevelést kell propagálniok. A keltető állomások eddig 1 064 000 naposcsibét szállítot­tak ki a tsz-eknek és a ház­táji gazdaságoknak. Ebből az fmsz-ek által háztáji gazdasá­gokba kiadott mennyiség 242 000. Az egy millión felüli naposcsibe kiszállítás igen jó eredménynek tekinthető, több mint 20 százalékkal na­gyobb az 1960. évinél. Idén indították be a tojás értékesítési szerződés kötését Bár ez az akció még viszony­lag újkeletű, mégis elég jó eredményeket ért el: a közel 10 milliós felvásárlási elő- Tányzatnak, mintegy 36 szá­zalékát kötötték le szerződé­sileg. A tojásszükséglet ellá­tása mégis biztosítottnak lát­szik, mert a termelők na­gyobb része a tojást szabadon értékesíti. A MÉK 101,7 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE SZERZŐDÉSKÖTÉSI ELŐ­IRÁNYZATÁT A Szövetkezetek Megyei Értékesítési Központja már­cius végével befejezte a szer­ződéskötést, s előirányzatát 101,7 százalékra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy idén Szol­Takarmány-élesztő szulfit-szennylugból A német wolfeni filmgyárban a cellulózgyártásnál eddig csak 45 százalékát hasznosították a fel­használt fának, — a többi szul- fit-szennytúgként veszendőbe ment Dr. Pietz, az üzem vezető­iének Javaslatára megvizsgálták, milyen anyagokat tartalmaz a szulfit-szennylűg, amelveket az állatok takarmányozásához fel lehetne használni. Egy szocialis­ta munkaközösség megoldotta a feladatot, hogy a mezőgazdaság ieientős mennyiségű fehérjetar­talmú takarmány-élesztőhöz Jut A porított takarmány-élesztővel "égzett kísérletek során .16 ered­ményeket értek, el. A 155 napig ‘ártó kísérlet alatt azok a serté- ~«k, melyek takarmány-élesztőt kaptak, 15 kilót híztak, míg a többinél a súlygyarapodás 55 írták: Szabó János és Pál Károly Ä, rizs kataszteri holdan­ként! csíraszámát, illetőleg vetőmagmennyiségét a fajtá­tól függően a tápanyagellátás figyelembevételével elérhető maximális termés érdekének megfelelően kell megállapíta­ni. A túl sűrű vetés követ­Sokkal gyakoribb a i amelynek káros hatása a túlzott bokrosodás következ­ményeként jelentkező te- nyészidőkitolódás mellett az egyenlőtlen érésben és az alacsony termésátlagokban jelentkezik. A ritka növény- állomány egyik oka az ala­csony vetőmagmennyiség használata, másik oka pedig a nagymérvű csíra- és nö­vénypusztulás. A kipusztulás mértékére jellemző, hogy például 100 kg (30 g ezermag súlyú) ve­tőmag elvetése esetén körül­belül 2,8 millió magot szó­runk el kataszteri holdan­ként. Ha minden mag kicsí­rázna, kikalászolna, s egy szemből átlagosan csak 1,5 termésthozó szár kialakulá­sát figvelembevéve, hozzáve­tőleg 4,2 millió bugát (85 q termést eredményezne. Ennek alátámasztására szolgáljanak a Kínai Népköztársaságban elért magas termésátlagok melyeknek kialakításában el­sősorban az ontimális tőszám bír a leenagvobb szereppel amit palántázással biztosíta­nak. A gyakorlatban azon­ban a pusztulás olvan nagv boev kedvező köriilménveb között egynegyede, rosszabb köríilménvek között mind­össze egynyolcada kerül leara- tásra. 2.0 Linea 45 66 Precoce Allorio 68 Dubovszkij 129 75 Dunghan Shali 64 A kísérlet ideje alatt vég­zett megfigyeléseket és vizs­gálatokat az alábbiakban is­mertetjük: Vízborítás Az ezirányú megfigyelések arról tanúskodnak, hogy a kísérletbe vont fajták opti­mális vízborítása 14—19 cm között ingadozik. Megjegyez­zük. hogy mindhárom külföl­di faita. de különösen a Du­bovszkij 129-es a fejlődés kezdeti szakaszában rend­kívül érzékeny a vízborítás magasságán. Megfigvelé­kezményeként jelentkező túl­zott vegetatív fejlődés a rossz megtermékenyülés, a beteg­ségekkel szembeni gyengébb ellenállóképesség a termés csökkenését eredményezi. Túl sűrű állománnyal azon­ban a gyakorlatban alig ta­lálkozunk. itka növényállomány A legnagyobb mértékű ki­esést a vetőmagpusztulás okozza. Vizsgálataink szerint az elvetett magnak még a legkedvezőbb körülmények között is, csupán mintegy 50—50 százaléka nevel élet­képes csírát. Megjegyezzük, a vetőmagnak egyrésze a minőségtől függően (5—10 százaléka) eleve csíraképte­len. Tekintettel arra, hogy a esírapusztulás okainak meg­szüntetése nehezebben meg­oldható feladat elé állítja a rizstermesztő üzemeket, ezért elsősorban a vetőmagmennyi­ség növelésével biztosítsuk az adottságok figyelembevételé­vel elérhető legnagyobb ter­mést adó optimális tőszámot. A csíraszám és a termés közötti összefüggés megálla­pítása céljából a kisújszállá­si és a kunhegyesi kísérleti telepeken négy éven keresz­tül kísérleteztünk. A kísér­letet négy — Linea 45, Pre- eoce Allorio, Dubovszkij 129 és a Dunghan Sáli — fajtá­val, gabona- és kétszeres ga­bonasortávolságra vetve, ösz- szesen hatféle csíraszámmal állítottuk be. A kát. holdanként! alkal­mazott hatféle csíraszám kg- ban az alábbi vetőmagmeny- nvisépeknek felel meg: 2.5 2.8 3.1 3.4 3.7 millió/kh 81 98 113 124 135 82 100 114 125 136 89 99 108 118 128 81 94 104 114 124 seink szeiint a vízborítás magassága a csírázástól a bokrosodásig 5—8 cm között váltakozzék, bokrosodástól a tenyészidő végéig pedig nem­csak hogy megkívánja, de meg is hálálja a 14—19 cm-es vízborítást A közölt értékek szerint a bamulásos megbetegedéssel szemben ellenállást tanúsító fajták vízszint ingadozási skáláia jóval kisebb a Dung­han Shaliénál, mely lénye­ges érzékenységet ±8 cm-es szintkülönbség esetén sem mutat Ugyanakkor a kísér­letben szeren lő külföldi faj­táknál a maximális ingado­zás ±5 cm-nél ne legyen több. Tehát ennek értelmé­ben az átalakításra kerülő, valamint az újonnan épülő telepeknél a tereprendezés mint építési és termesztési alapkövetelmény jelentkezik. Bokrosodás A csíraszám, illetőleg a ve­tőmagmennyiség fokozatod emelésével ellentétben csök­ken a bokrosodás — követ­kezésképpen a bugázás mér­téke —, ami kívánatos is. Tudniillik a sarjbugák ké­sőbben érnek, mint a főszár anyabugája, s ennek követ­kezménye a tenyészidő kito­lódása, és az egyenlőtlen érés. Ha tehát emeljük a csí­raszámot, csökken a sarju- bugák száma, rövidebb lesz a tenyészidő, és egyenlete­sebb az érés. Ennek a tény­nek a rizs gépi betakarítása szemoontjából van nagy je­lentősége, Tenyészidő A tenyészidővel kapcsola­tosan végzett megfigyeléseink eredményei szerint a kísér­letben szereplő valamennyi fajtánál a csíraszám emelé­se csökkentette a tenyészidőt 4—5 nappal A 24 cm-es sortávolságra vetve,' a fajták tenyészideje nem csökkent a csíraszám emelésével. Hogy mennyire jelentős lehet a már biztos­nak ígérkező termés betaka­rítása szempontjából az az aránylag csekély — mintegy 4—5 napos — tenyészidő csökkenés is, amit a csíra­szám emelésével elérhetünk, nagyon jó példa az 1960. év őszének igen kedvezőtlen időjárása, amikor a 4—5 na­pos időnyereség nagymérték­ben hozzájárult volna a rizs­termelő nagyüzemek veszte­ségének csökkenéséhez. (Folytatjuk) amiiiiiiimiiiiiniinimiiiiiiiiiiiiMiiiimiiii» Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak április 15-én Csépán, 16-án Tiszasülyön és Tászdózsán. A vásárokra vészmentes helyről —■ szabályos járlatle- véllel — mindenféle állat fel­hajtható. Nagy kárt tehet a burgonyabogár AMIÓTA megyénkben meg­telepedett a burgonyabogár, minden évben visszatérő fel­adatunk kártételének meg­akadályozása. Az eredményes védekezéshez ismernünk kell a kártevő életmódját, megje­lenését, szaporodását, kárté­telét A bogár 1 cm nagyságú, domború hátú, ovális alakú, világos, vagy sötétbarna szí­nű, hátán 10 sötétebb sáv húzódik. Tojása narancssár­ga színű. A lárva narancsvö­rös, lába és feje fekete, ol­dalán két sor fekete folt van. A bogarak a talaj felső réte­gében 10—15 cm mélyen te­lelnek át, laza talajon 23 cm mélységig is lehúzódhatnak. Mínusz 4 C fok talajlehülést minden baj nélkül elviselnek és többségük csak mínusz 7 C foknál pusztul el. Már­cius végétől május végéig terjedő Időben jelennek meg a felszínen az áttelelt boga­rak. Ilyenkor hajlamosak a vándorlásra, hosszú ideig nem táplálkoznak még akkor sem, ha előnevelt csalogató vetés is áll rendelkezésükre. Az áttelelt, vagy berepülő nőstények május végén, jú­nius elején kezdik meg a to­jásrakást és a burgonyalevél fonákán csoportosan, átlag­ban 20—30-at petéznek. A to­jásrakás folyamatosan, vagy kisebb megszakításokkal tör­ténik. Egy-egy áttelelt nőstény 580—1500 tojást rak. Egy- egy bogár két évig is élhet A kártétel időszaka alatt — májustól augusztusig — a lárvák minden fejlődési for­mája megtalálható. A lárvák a hőmérséklettől függően 4— 12 nap múlva az úgynevezett tojásfogakkal felhasítják a tojásburkot és azt megeszik. Ez a fontos tápanyag szá­mukra, ha nem ehetik meg, elpusztulnak. A lárvák há­romszor vedlenek. A kikelő lárvák eleinte a levél foná­kán hámozgatnak, majd a le­velet lyuggalják. Később pe­dig a levélszéleken karélyoz- va táplálkoznak. Fejlődésük­kel az étvágyuk rohamosan nő. A lárvák fejlődése 20— 29 napig tart, ezután a föld­be vonulnak. 6—10 cm mé­lyen bebáboznak és 18—20 nap múlva, mint kifejlődött bogarak jönnek elő. Ezek egyrésze tojást rak, majd au­gusztus végén, szeptember elején telelésre vonulnak. A második nemzedékből szár­mazó lárvák kifejlődve a ta­lajban bábbá, majd bogárrá alakulnak. A bogarak táplál­kozás után telelésre vonul­nak. Az első nemzedék fej­lődési ideje átlagosan 50, a másodiké 60 nap. A VÉDEKEZÉS sikere a burgonyatáblának az egész vegetációs időben végzett rendszeres megfigyelésén mú­lik. Kisparcellákon, háztáji burgonyavetéseken ha csak néhány lárva és bogár rág, ezek gondos összeszedé- sével megelőzhetjük az elsza­porodást. Kéziszedéskor leg­célszerűbb, ha a gyűjtőedény­be vizes petróleumot teszünk, mert ebben az összes fejlődési alak elpusztul. Erősebb fer­tőzéskor már vegyszeres vé­dekezést alkalmazzunk. Folt­fertőzéskor elegendő a folto­kat vegyszerezni, a tábla fer­tőzéskor viszont az egész táblát vegyszerezni kelL Jól beváltak a DDT ható­anyagú védekezőszerek. Az import 5 százalékos DDT porozóból holdanként 25—30 kilogramm, a 10 százalékos DDT porozóból 15—20 kilo­gramm, a 20 százalékosból 8—10 kilogramm szükséges. HCH tartalmú szereket tilos alkalmazni, mert átható sza­guk miatt a burgonya hasz­nálhatatlanná válik. Jó per­metezőszer a Holló-10 1,5 szá­zalékos oldata és biztos ha­tású az 50 százalékos DDT permetezőszer is (150—400 li­ter vízhez 1 kg szer kát. hol­danként). Pemitből 1,5—1,7 kg-ot adunk 150—400 liter vízhez. Mivel a burgonyabo­gár ellenállása az irtására használt vegyszerekkel szem­ben megnövekedett, me­gyénkben is engedélyezték a Dieldrin kontakt méreg al­kalmazását. Ezt azonban csak nagyüzemi gazdaságokban használhatják szakképzett permetezők és megfelelő vé­dőfelszereléssel való rendel­kezés esetén. Jó, ha tudjuk azt is, hogy a fiatal lárvák a legérzéke­nyebbek a különböző nővény- védőszerekre, míg a fejlődés előrehaladtával az érzékeny­ség egyre csökken. Irtani kell az árva burgonyakeléseket, mert a későbbiek folyamán ezek rejtett fertőzési gócokká válhatnak. Szükséges, a bur­gonyafélék családjába tartozó vadnövények irtása is. ame­lyeken szintén végbemehet a burgonyabogár fejlődése. Ilyenek: a beléndek, nadragu­lya és a piros ebszöllő, :v TÉVES NÉZET AZ, hogy a bordói lébe kevert fahamu­val készült permetlé védel­met nyújt a kártétel ellen. Ennek csupán riasztó hatása lehet, de ha a kártevő már nem talál permetezetlen bur­gonyát, minden baj nélkül lerághatja az e szerrel per­metezett növényeket Az a fontos, hogy szervezett véde­kezéssel a burgonyabogár kártételét megakadályozzuk, szaporodását visszaszorítsuk. Ezt úgy érhetjük el, ha a vé­dekezés idejét helyesen vá­lasztjuk meg és az egész or­szágban egyidőben elvégez­zük. A gazdaságok, a kiske­reskedelmi boltok minél sür­gősebben szerezzék be a szükséges védekezőszert A Surján! Állami Gazdaság gépműhelyében a nyári nagy munkák megkezdése előtt elvégzik az évi karbantartást as SZ—100 as lánctaínas traktorom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom