Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

1961. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei öntözési ankét tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról) tőségeinek biztosi aról sem. A feleslegs víz adott esetben több kárt okozhat, mint amennyit használ maga az öntözés. Nagyon fontos, hogy idejében fogjunk hozzá az öntözéshez, ne akkor, amikor már pipál a kukorica, kiég a legelő. Egy-egy — az öntö­zésben élenjáró termelőszö­vetkezet a szomszédos tsz-ek öntöző brigádjai részére szer­vezzen tapasztalatcseréket. És végül: az idei feladatok végrehajtása mellett már most gondoskodjunk a jövő évi öntözés előkészítéséről. Mit mutatnak az önköltségszámítások? Dr. Arany Sándor profesz- szor és Rédai István, a me­zőtúri Sallai Tsz elnökének hozzászólása után Csáki Ist­ván elvtárs emelkedett szó­lásra. Elöljáróban üdvözölte az értekezlet résztvevőit, az öntözés élenjáróit, majd ar­ról beszélt, hogy az öntözé­sért indított. propaganda máris meghozta az első ered­ményt, éspedig azt, hogy idén nem késünk meg az öntözés megkezdésével. Az állami gazdaságok már megkezdték, minél előbb kezdjék meg a termelőszövetkezetek is, és ne várjanak az esőre. Az öntözés gazdasági ered­ményeiről szólva elmondot­ta: — Megyénk az 50 000 kát. hold öntözése révén mintegy 90 millió forintnyi plusz-jö­vedelemhez jutott. Ebből a termelőszövetkezetek kasszá­jába 58 millió forint került. Képzeljék el, ha nein öntöz­tünk volna, ettől a 90 millió forinttól is elesünk. Majd pontos számadatokat idézett egyik állami gazda­ságból, ahol az öntözött ku­korica mázsánkénti önköltsé­ge 117 forint volt, míg a száraz termesztésűé 132 forint Kifejtette, milyen akadályok gátolják idén a 104 000 hold megöntözését, s így folytatta: —* Ne azt indokoljuk, hogy miért nem tudjuk ezt az elég magas irányszámot teljesíte­ni, hanem annak lehetőségeit kutassuk, hogyan válthatjuk valóra. Mégegyszer hangsú­lyozni akarom, az egyszerű, úgynevezett egynyaras öntö­zési módok alkalmazását. A múlt évben elkéstünk a ko­molyabb berendezést igénylő öntözőtelepek építésével, ter­vünket a „népi öntözés” se­gítségével mégis teljesíteni tudtuk. Hogyne teljesíthet­nénk most, amikor jóval ko­rábban hozzáfogtunk. Sok sikert kívánok tehát az öntö­zési feladatok végrehajtásá­hoz. Az öntözés szakmai kérdései Az ankét felszólalói között volt Mihályfalvai István tu­dományos kutató. Beszámolt arról, hogy megyénkben az elmúlt gazdasági évben az összes öntözés mintegy 17 százalékát tette ki az esőztető öntözés. — A legfőbb hibát ott kö­vették el a termelők, hogy az esőztető gépeket nem mindig ott üzemeltették, ahol kellett volna. Olyan területeket is locsoltak ilymódon, ahol nyu­godtan lehetett volna akár árasztásos, akár barázdás ön­tözést is alkalmazni. A szóró­fejes berendezések használa­ta főleg a zöldségfélék ter­mesztésénél ajánlatos, mert azok gyakori, 30—40 millimé­teres esőt kívánnak és na­gyobb jövedelmezőségük ré­vén elbírják a szórófejes ön­tözés magasabb költségeit. Gazdaságosan alklamazható még a cukorrépa öntözésére iS. — Szólnunk kell a külön­böző talajféleségek vízigényé­ről. Ez természetesen függ a talaj relatív nedvességtartal­mától, de mégis fajtánként ja következő mennyiségű öntö­zés ajánlható: kötött talajon 80—90, vályogtalajori 60—70, homoktalajon 40—50 millimé­ter az optimális mennyiség. — Felvetődik a kérdés, hogy milyen növényeket ön­tözzünk. Elsősorban azokat, amelyek ezt legjobban meg­hálálják, s amelyeknek ter­mesztése így legjövedelme­zőbb. Megyénk adottságai elsősorban a füveshere keve­rékek, esetleg a pillangósok, másodsorban a kukorica ön­tözését kívánják. Tavaly Szol­nok megyében mintegy 13 ÖOO kát. hold pillangós takar­mány területet öntöztek. A legmagasabb szénatermés két öntözéssel érhető el. Az első öntözést akkor, amikor az el­ső kaszálású szénát betakarí­tottuk, a második pedig a kö­vetkező kaszálás után idősze­rű. Ügyeljünk arra, hogy a kaszálás és a szénabetakarítás között ne teljen el sok idő. Megengedhetetlen az, hogy az összegyűjtött szénaboglyák alatt kipusztuljon a növény- állomány. Füvesherék és pil­langós takarmánynövények­nél legalkalmasabb a sávos, csörgedeztető öntözés. — A kukoricát szinte ki­Türelmetlen társadalmi munkások Az utóbbi napokban szá­mos kunhegyesi dicséretes türelmetlenségről tesz bi­zonyságot: úton-útfélen meg­állítja a községi tanács veze­tőit s érdeklődik, mikor fog­hat lapátra, talicskára. Mi több: nemcsak a legények s férfiak, de az asszonyok is mielőbb szeretnének részt venni a fürdőépítésben, mely­hez százezer forintos társa­dalmi munkára tettek ígére­tet. Most már valóban meg­érett az idő a munka meg­kezdésére: ezer méter mély­ségből feltört a melegvíz A thermálkutat, melyből percenként 800—1000 liter, 58 fokos víz zubog fel, határ­időre készítették el a Mély­fúró Vállalat kábái üzemének dolgozói. Jóízű, egészségesen jódos a víz, melyet messzi utcákba is hordanak az asz- szonyok tisztálkodásra, mó- sásra. Kunhegyesen bizonyá­ra senki sem sajánlja azt az egymillió hatszázezer forin­tot, melyet a községfejlesztési alapból kútfúrásra áldoztak. Radócz József, a községi ta­nács VB elnöke, Győrfi La­jos gazdálkodási előadó és Bakó Sándor, a járási tanács zárólag címerhányáskor, illet­ve a csőképzés idején kell megöntözni, mégpedig 80— 100 milliméter vízmennyiség­gel. Itt a barázdás öntözés kívánatos. Hibridkukorica fajtáknál az öntözés csak megfelelő tőszám esetén hoz­hat kielégítő eredményt. Nor­mális talajerő esetén öntözé­ses hibridkukoricában 25— 28 000 holdanként! tőszám az optimális. Több tsz-elnök és öntözési szakember ismertette a szö­vetkezetükben elért eredmé­nyeket, az öntözés módszere­it. König elvtárs, a kisújszál­lási Búzakalász Tsz elnöke meglepő számadattal szolgált. Elmondotta, hogy öntözéssel holdanként 230 mázsa silóku­koricát termeltek, s ennek az önköltsége alig több, mint 7 forint volt mázsánként. Az öntözési ankét Oláh elv- társ zárószavaival ért véget: — Akiknek szívügye az élet- színvonal emelése, a szocia­lista mezőgazdaság előrehala­dása, mindazoknak köteles­sége, hogy keressék az öntö­zés további lehetőségeit és maradéktalanul használják ki a meglévőket. Az öntözési ankéton el­hangzott értékes előadások és hozzászólások anyagát a me­gyei párt- és tanács vb. külön kiadványban is megjelenteti és hamarosan a termelők rendelkezésére bocsátja. — EZERKÉTSZÁZ kerti­széket rendelt a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vál­lalat, amelyekből 400 már tegnap megérkezett. Az új kertibútorokból elsőnek a Sportcukrászda, a Strandven­déglő és a ligeti halászcsárda kap. Az üzemi pártszervezet munkáját a gazdasági eredmények fémjelzik A szolnoki Járműjavító megyénk egyik legnagyobb ipari üzeme. Ezért üzemi pártbizottságának feladatai sem kevesek: a termelés se­gítése, ellenőrzése, mozgósítá­sa a terv teljesítésére. Az alapszervezetekkel együtt nagy gondot fordítanak arra, hogy szüntelenül segítsenek mindig ott, ahol legjobban kell, hiszen az üzemben mil­liós értékeket kezelnek. A pártbizottság néhány alapvető fontos problémát ál­landóan napirenden tart. Szinte minden vb. ülésen megvizsgálnak egy fontos kér­dést, s mindig ott abban az üzemrészben, ahol ez legin­kább gondot okoz. Ez év elején megvizsgál­ták például a VI. osztály helyzetét s ebben a pártszer­vezet is részt vett. A végre­hajtó bizottság külön brigá­dot küldött a helyzet tanul­mányozásara. Sok olyan hiba került így a felszínre, amit minden anyagi befektetés nélkül kijavíthatnak. Kide­rült pl., hogy az osztályon sok a várakozási idő. Az egyik munkafolyamat elvég­zésének késedelmessége gyak­ran hátráltatja a másikat- S az oka: a művezetők sokszor magukra hagyják az embere­ket, nincsennek. ott, ha vala­miben tanácsra, segítségre szorulnak. Ugyanakkor a ki­szolgáló, társosztályok is többször gátolják a folyama­tos munkát. Hibás csatlókat, rugókolegeket, stb. adnak át. Ez pedig csak akkor derül ki, amikor beszerelésre kerül a sor. S ,amig új félgyártmány érkezik —, sok idő megy ve­szendőbe. Ezek mind olyan akadá­lyok a termelés előtt, amit több figyelmességgel, gondos­sággal elkerülhetnének, s je­lentősen csökkenne így az át­A hároméves terv teljesítésének megyei adataiból községfejlesztési előadója mi­nap Jászapátin járt — tanul­mányúton. Megtekintette a jász-falu megyeszerte híres strandfürdőjét s a község ve­zetőitől a nagyarányú társa­dalmi munka lebonyolításá­nak részleteiről tudakozódott. Frissen szerzett tapasztala­taik bizonyára siettetik majd a kunhegyesi fürdő építését. A járási székhelyen még ezen a nyáron elkészül a strandfürdő első, kétszáz­négyzetméteres medencéje. A fürdőt úgy alakítják ki, hogy azt úszók s úszni nem tudók egyaránt használhas­sák. llllllllllilllllllllllMIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Öntöznek már a Héki Állami Gazdaságban is Pénteken és szombaton már öntöztek a.Héki Állami Gazdaságban. Az alcsiszlgetl üzemegységében 15 hold ker­tészetet öntöztek meg, a mart­fűiben pedig 50 hold vörös- here kapott vizet. A gazda­ság kérésére a vízügyi igaz­gatóság egy percet sem kés­lekedett, felvonult az öntő zés biztosításán^ A műszaki létszám alakulása a minisztériumi iparban Fórt Az óvodai férőhelyek száma 12,8 százalékkal nőtt futási idő. A kép ugyanis nem a legbiztatóbb volt. Mert amíg 1959-ben egy gőzmoz­dony főjavítása 38,9 napot vett igénybe, addig az 1960- ban 42,8 napba telt. A futó­javítás pedig az előző évinél tavaly 0,8 nappal tartott to­vább. Az alapos, a Mutat is kereső vizsgálat, s a vb. ha­tározatainak érvényesítése eredményekkel járt. A mű­vezetők figyelmesebbek, azóta belátják, hogy a vállalat ér­deke gondosabb munkát kö­vetel, s a munkafegyelmet ne­kik kell elsősorban betartani és persze betartatni is. Nemcsak a VI. osztályon, az egész üzemben laza volt a munkafegyelem éveken át A régi, öntudatos dolgozóknak fájt is, hogy az ellenforrada­lom óta a Járműjavító egy­szer sem lett élüzem. Csak az utóbbi hónapokban javult a helyzet. Azelőtt például az osztályvezetőkre volt bízva a túlóra Most hogy az igazgató magának tartja fenn a túl­órázás elrendelésének jogát, szinte <egyik napról a másik­ra „feleslegessé” váltak olyan kiadások, amelyekért régeb­ben súlyos összegeket fizet­tek. Éveken át kialakult szokás volt például, hogy éjjelre is sok karbantartó munkást be­rendeltek az osztályvezetők, bár jő nappali előkészítéssel az éjszakai munkát megelőz­hették, vagy minimálisra csökkenthették volna. Most viszont csak éppen annyi em­bert tartanak bent, ahány feltétlenül szükséges a folya- matos^ üzemeltetéshez. Ez a munkások fokozottabb meg­becsülése és munkabérrel va­ló takarékoskodás egyben. Az Üzem igazgatósága és a pártbizottság határozott ál­láspontja, hogy a tervfelada­tokat kizárólag a rendes munkaidő alatt végezzék el. És a fegyelem szigorú tiszte­letben tartásának is meglepő eredménye van: mind a ja­nuári, mind a februári tervet pontosan teljesítették. A tél­idő ellenére sem volt vissza­esés a termelésben. A megoldás azonban nem volt egyszerű. Sokan han­goztatták, amikor a munka­idővel,^ túlóráikkal való taka­rékosság került napirendre. ’.’Nf™ «yen megoldás kell ide”, „a mi üzemünk munka­menete nem engedi ezt meg”, „nem biztos, hogy az embe­rek elfogadják ezt így”, s számtalan hasonlóan óvatos­kodó köntösbe .burkolták bi­zalmatlanságukat sokan. Még az osztályvezetők között is volt, aki nem bízott a siker­ben. Szabó Imrével, a IX. osztály vezetőjével például külön is beszélgettek erről a pártvezetők, A pártszervezetek azonban nagyon határozottan „állták a sarat.” Mindenkor csak azt kutatták, hol, hogyan lehet megvalósítani az ésszerű el­gondolásokat és sohasem azt, hogyan lehet azt megkerülni. A II-es alapszervezetben pél­dául a 100 párttag közül 70- nek adtak pártmegbízatást. Sőt, a műhelybizottsági ta­gokat, kiszeseket is mind mozgósították a. termelés ja­vítása érdekében. A közvilágításban 5200 új lámpahelyet szereltek fel A VIII. osztály területén működő V. alapszervezetben a napokban vizsgálták meg, melyeik a legfontosabb ten­nivalók. A dolgozók 80 szá­zaléka részt vesz ott a szocia­lista munkaversenyben. — Mégis. Sokan inkább na­gyobb, fokozottabb erőfeszí­téssel dolgoznak, semhogy bátran és bízvást az új gépek mellé állnának. Az új, nagy lengyel esztergagépek kapa­citásának kihasználási foka például alacsony. Másfél, két milliós gépek ezek, amelyek bőven „honorálnák” az értük adott összeget, ha úgy „ke­zelnék” őket. i A gépek jó kihasználása mellett egyéb, látszólag ap­róbb dolgokkal is foglalko­zik a pártszervezet. Például felhívja a figyelmet arra: úgy csoportosítsák a gépeket, hogy a különböző műveletek elvégzéséhez ne kelljen nagy távolságra szállítani a mun­kadarabokat Szorgalmazzák az új munkamódszerek beve­zetését is. A pártszervezet munkájának jelentős része van abban, hogy a Vll/b. osztályon megkezdték a sza­lagszerű kocsijavítást. Csak úgy vált ez lehetővé, hogy mindenki egy emberként dol­gozott e cél érdekében.' S az eddigi jó munka kö­vetendő példa a közeljövő­ben is, hiszen bőven van még tennivaló az üzemben. A ta­valyi szinthez képest például 2,7 százalékkal kell csökken­ten iök az önköltséget, 5,8 szá­zatokkal növelni a termelé­kenységet. Ennek érdekében különböző átszervezésedre van szükség, s az mindig bi­zonyosfokú értetlenséggel, idegenkedéssel jár. A ko­vácsműhelyben, a forgácsoló­ban, s egyéb helyeken is le kell állítani néhány elavult gépet, s a már ottlévő kor­szerű berendezéseket jobban kihasználni. Most még elő­fordul, hogy az új gép ki­használatlanul áll, az elavult masinán meg dolgoznak. Az indok: „Ezt szoktuk meg.” Felvetődött úgy is a gondolat a műszaki vezetők körében, hogy aki nem akar az új gépen dolgozni, helyez­zék más munkára. A párt- szervezet viszont figyelembe veszi, hogy nagy úr a meg­szokás, s szívós nevelőmun­kát fejt ki a korszerű tech­nológia megkedvelése érde­kében. S ez a helyes. Talá­lóan jegyezte meg Brandt elvtárs, a vállalat igazgatója: Kiadhatok én adminisztratív Intézkedéseket, de azokkal az emberek gondolkodását nem tudom megváltoztatni, ahhoz a pártszervezet mun­kája nélkülözhetetlen. S hogy a pártszervezet ak­tivitása nem maradt hatásta­lan a munkások gondolkozá­sának formálásában, az egy­re gyakoribb javaslatok mel­lett egyéb tények is bizonyít­ják. így például az, hogy ta­valy az első negyedévben veszteséges volt a vállalat, most meg nem. Ne feledjük: az üzemi pártszervezetek munkájának eredményessé­gét elsősorban a gazdasági eredmények fémjelzik. Borsi Eszter Simon Béla Április 14-én tartják a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlését Ä Magyar Tudományos Akadémia április 14-én tart­ja ez évi rendes közgyűlését, melynek külön jelentőséget ad az a körülmény, hogy a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a múlt évben hozta meg új törvényerejű rende­letét az akadémia feladatai­ról és működéséről. Ennek megfelelően ezen a közgyű­lésen az akadémia elnöksé­ge, már a törvényerejű ren- deletbeh újonnan meghatá­rozott feladatainak a teljesí­téséről számol be, és a jövő­re vonatkozóan is ennek megfelelően tűzi ki további feladatait. £ A közgyűlésen választják meg az akadémia új tagjait (MTI). r » —r^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom