Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-08 / 82. szám

1961. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & JÖNNEK A LEVELEK • • • Nézd mama az unokádaU Társadalmi munka siksrrel s reménnyel Papp Mátyás bácsi napszá­mos volt a múlt rendszerben. Most a Terményforgalmi Vál­lalat vezetője Fegyverneken, már tizenkét éve. Megbecsült ember a községben, 45-ös párttag, munkásőr, tanács­tag. És apa... — Ezt azért hangsúlyozom külön, mert mint lelkiismeretes, gondos, szerető apát sokszor hallot­tam emlegetni ÖL Hat gyermeket nevelt fel, Papp nénivel nagy egyetér­tésben. Nem volt könnyű. — Emlékszik olyan esztendőre, amikor mind s hat iskolába iárt. A legidősebb, Mátyás, 57- n végzett a Szovjetunióban. ' riészmérnök a bonyhádi Zománcgyárban. Meg is nő­sült már, van egy aranyos, másfél éves kisfia. — Éppen most kaptunk fényképeket tőlük — mutat­ja Papp néni. Jóska meg egy évvel ké­sőbb szerezte diplomáját. 0 is ösztöndíjjal tanult a Szov­jetunióban. Most Pécsett épí­tészmérnök. Erzsiké a techni­kum elvégzése után Pestre ment férjhez, a Finomme­chanikai Gyárban dolgozik. Miska első éves hallgató az Agrártudomány egy etem gé­pészmérnöki karán, Julika pedig másodéves a szolnoki közgazdasági technikumban. Csak a kis Laci van még itthon, általános iskolába jár. t)e jönnek a levelekéi Ha messze kerültek is a szülői he' >1 a gyerekek, gon­dolatban sokat időznek itt­hon, s a postás ugyancsak minden nap bekopogtat a konyhaajtón egy-egy levél­lel, vagy éppen pénzkülde- méhnyel Bonyhádról, Pécs­ről, Budapestről, Szolnokról. Mert ilyenek ezek a gyere­kek, — rónai -* Mezőtúr ez évi községfej­lesztési tervében 390 000 fo­rintos társadalmi munka sze­repel. A lakosság szorgalmát, a Hazafias Népfront szerve­ző erejét egyaránt dicséri, hogy a tervnek ez a része már az év első negyedében 80 000 forint értékben telje­sült A Bercsényi Tsz gazdái, a Pusztabánrévei Állami Gaz­daság és a Községgazdálko­dási Vállalat dolgozói, az iparitanuló intézet s a mező- gazdasági technikum növen­dékei magánfuvarosokkal vállvetve szépítették a Kos- suth-teret. Önkéntes munkájuk értéke kereken 60 000 forint. Míg az említettek a tanácshá­za előtt, addig mások a strandfürdő területén serény­kedtek: parkosítottak. A túriak megfogadták a ta­nács felhívását: hozzáláttak az utak planírozásához, a nyűt csatornák tisztításához. A József Attila utcában Var­ga József végzett értékes szervező és építőmunkát; a Hunyadi utcában Bodorik Gyula egymaga hatvan mé­ter hosszban tisztította ki s tette hasznavehetővé a vízle­vezető árkot. E két férfi — és sok más társa — jól tudta, hogy a városi tanács hasonló célra 400 000 forintot irány­zott elő. Minden, ez összegből meg­takarított forint a város to­vábbi szépítését, fejleszté­sét segíti elő. Az állandó mezőtúri lako­sok mellett áldozatkésznek bizonyultak azok a fiatalok is, kik csak néhány. esztendőt töltenek a várasbán: a; Pf: 252fr katonái. Ézek ,a legények valóban katonás 'r'éridbé hoz­ták az újvárosi iskola poli­technikai oktatás céljára szolgáló tantermét. Húsz tabló — egy község múltja, jelene, jövője Húsz tabló. Ennyiből áll a kiállítás a jászfényszarui t ultúrotthonban, amely be­mutatja a község életét, vé­gigkíséri fejlődését a múlt sötét időszakától napjainkig, » továbbmenve sejtteti: mi­lyen lesz ez a község egy év múlva, s még később. Egy tablón például a gépe­sítés fejlődését láthatjuk 1938-tól napjainkig. Másik ugyanezt a fejlődést mutatja be a kereskedelem boltháló­zatával. Milyen volt az isko­la 1926-ban, s ipilyen most? Társadalmi munkára hív­ja fel a figyelmet a község pocsolyás főteréről készült fényképfelvételekkel illuszt­rált tabló. És gyűlnek a fel­ajánlások. A lakosság együt­tes erővel akarja rendbehoz­ni, megszépíteni a községet. A társadalmi munkások — s az őket szervező Hazafias Népfront Bizottság —< új feladatok előtt állnak. Maholnap be’ kell temetni az ivóvízvezeték árkát, ki kell ásni a Dózsa György út fedett csatornáját, tovább lehet szorgoskodni a város parkosí­tásán. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén köszönetét mondott a társadalmi mun­kásoknak értékes fáradozá­sukért INTÉZIK... NEM INTÉZIK... S ORJARAT PANASZUGYBEN A megyei pártbizottság ipari osztályának kezdemé­nyezésére 193 boltban, s né­hány vállalati központban megnézték, hogyan kezelik a panaszkönyveket, hogyan in­tézik a bejegyzett sérelme­ket A megvizsgált boltok I A tapasztalatok szerint az • állami boltokban a panasz- j könyv jól látható helyen I van kifüggesztve, indigót és i ceruzát tettek mellé. Kevésbé mondható ez el a szövetke­zeti üzletekről. Figyelemre­méltó, hogy a panaszok több­sége vendéglátóipari egysé­gekre vonatkozik. Az Utasel­látó Vállalat szolnoki étter­mében például 43, a peron- söntésnél 24 bejegyzés szere­pel a panaszkönyvben. Előfordul az is, hogy a be­jegyzések olvashatatlanok, ami arra vall, hogy néhány deci után jegyezték azt be. Az esetek többségében azon­ban megszívlelendők az ész­revételek. A jászapáti étte­remben például több mint egy órát ült egy utas, s meg sem kérdezték tőle, mit akar. A kései kiszolgálást máshol is helytelenítik. Az alkalmazottak magatar­tását is sok helyen kifogásol­ják. Gyakran előfordul még a pultalóli árusítás, a megkü­lönböztető kiszolgálás, a meg nem felelő hangnem. Érthe­nagy száma lehetővé teszi, hogy általános következteté­seket vonhassunk le arról, hogyan reagálnak az illeté­kesek a vásárlók észrevételei­re, s milyen a bolti dolgozók magatartása. tetten, hogy — a bejegyzések tanúsága szerint — néhol olyan cikkből (például máj­krém konzervből) 13 hiány van,' melyből nagy mennyi­séget tárol a nagykereske­delmi vállalat. Sokan panasz­kodnak a nyitvatartási idő miatt. Helyesen állapítják meg, hogy az üzletek nyitva­tartási ideje ma még nem al­kalmazkodik kellően a dol­gozók igényeihez. Az üzletek jórésze csak munkaidő alatt van nyitva, így nagyon so­kan kénytelenek elkéredz- kédni munkahelyükről. Bosz- szúságot okoz az is, hogy a péksütemények munkakezdet után érkeznek az üzletekbe. Több figyelmet a vásárlók észre- vételeire A városi lakosság általában jobban nyilvánít véleményt az áruellátásról, s a bolti do­gozók magatartásáról, mint a falusi. A jászapáti járás 31 bolti egységében például mindössze 8 panaszkönyvben van bejegyezés. Helyenként dicséret is szerepel a panasz­könyvben, de általában csak új üzlet megnyitásakor, vagy a régiek átalakításakor. S hogyan reagálnak a pa­naszokra a felsőbb szervek? Annak ellenére, hogy külö­nösen vidéken kevés az ész­revétel, nem válaszolnak min­den esetben. A jászberényi Lehel étteremből például nem is továbbították a pana­szokat Ugyanaz a helyzet a kunszentmártoni földműves­szövetkezeti étteremben. Mi történik a panaszkönyvi bejegyezés másodpéldányá­val a vállalati központok­ban? Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalatnál és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál külön iktatják a panaszokat, így jobban figye­lemmel- tudják kísérni elin­tézésüket. Más vállalatoknál azonban nem sok figyelmet fordítanak a vásárlók meg­jegyzéseire. A Vendéglátó­ipari Vállalatnál és a föld­művesszövetkezeteknél nincs megfelelő gazdája a pana­szok intézésének. Legutóbb például a mezőtúri földmű­vesszövetkezet üzemágvezető- jéhez öt panasz futott be. Egyre válaszolt, a többire nem. Gyorsabban intézkedjenek Sok esetben a válasz sem megfelelő. Mezőtúron például az egyik élelmiszerüzletben kifogásolta az egyik átutazó, hogy a göngyöleg árát is fel­számolták, pedig azt nem vit­te magával. Meg is kapta a választ: ^Panaszát jogosnak találtuk, a különbözetet a boltban átveheti’*. Látszólag tehát elintézték az ügyet. Nem valószínű azonban, hogy a panaszos — budapesti la­kos lévén — néhány forintért leutazik Mezőtúrra. Jó lenne, ha a vállalatok ellenőrei is nagyobb gondot fordítanának a panaszköny­vekre, a a központokban is jobban, s gyorsabban reagál­nának a panaszokra. A vá­sárlók ilyen észrevételeit is nagyon jól fel lehetne hasz­nálni a kereskedelmi munka megjavítására. S. B. A karcagi Lenin Termelőszövetkezet halászai a tele* lóból már lehalásztak az ivadékot. Ennek egy részét — mintegy 50 mázsát — piaci halként eladják, a többit pe­dig továbbtenyésztésre a saját halastavukba és egy másik halgazdaságba szállítják. Képünkön Hegyes! János, Nagy Gábor, Balogh Lajos és Márki Károly a hálóból vesszőkosárba szedi a halakat. A panaszok többsége megszívlelendő Népművészeti hagyományaink ápolásáért A Népi Iparművészeti Ta­nács és a KISZÖV alkotmá­nyunk ünnepe tiszteletére nagyszabású kiállítást rendez és pályázattal fordult a szö­vetkezetek tagságához, hogy a kiállításra küldjék el leg­szebb munkáikat. A pályázat célja olyan új népi iparmű­vészeti alkotások készítése, amelyek a hazai és külföldi kiállításokon méltóképpen tükrözik a népművészeti ha­gyományok ápolóinak mun­kásságát. A pályázat a hímző, szövő, a faragó és a fazekas művészeti ágak továbbfej­lesztését szolgálja. A leg­szebb pályaművek díjazására 40 000 forint jutalmat tűztek ki. (MTI) Okos kereskedelmi kezdeményezés Minap a MÄV Utasellátó vasútállomási üzemének ve­zetője — Nagy István — ke­reskedelmi szakembereket hívott meg. Javasolta, hogy miként az ipari vállalatok is kötnek komplex brigádszer­ződéseket — segítsék ők is kölcsönösen egymás munká­ját. A Fürdő Vállalat, a Vá­góhíd Vállalat, a Szeszforgal­mi Vállalat képviselője egyet­értett a javaslattal s azonnal aláírta az ajánlott szocia­lista brigádszerződést. A szerződő felek vállalták & aaraiB áruszállítást és göo­gyölegforgalmazást; továbbá ígéretet tettek arra, hogy köl­csönösen s őszintén feltárják az egymás munkájában eset­leg előforduló hibákat. Hasznosnak tartanánk, ha a kereskedelmi felügyeleti szervek — elsősorban a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya — figyelemmel kísérné a megállapodásra jutott vál­lalatok együttműködését. Re­méljük, hogy a felügyeleti szervek jő tapasztalatok ese­tén mind szélesebb körben népszerűsítik a legújabb szol­noki kezdeményezést SPANYOL KÖNYVEK Diplomáciái pályára ké­szült Az idegen nyelvek fő­iskoláját végezte és kulturá­lis attasé volt a teheráni ma­gyar konzulátuson és... De ez most már mind nem ér­dekes, mert elmúlt. Csak volt Maradt helyette: tanári ál­lás Jászapátiban; és a csa­lád, a hároméves Gábor és a félesztendős, pufók Péterke; kétszobás lakás a gimnázium kollégiumában, ahol nevelő­ként működik; és a spanyol nyelvű regények, a szaporodó megbízatások, hogy újabb és újabb műveket fordítson. Békéssi Gábornak az Euró­pa Könyvkiadónál eddig két fordítása jelent meg. Egyik Perez Galdos: Donna Perfec­ta című műve, a másik, Palació Valdés regénye: A kisnővér. Harmadiknak Pio Baroja könyvét fordította le, A tudás fáját. Ez azonban még nem jelent meg. Most az illene ide, hogy ró­la szólván, Ilyeneket írjak: mintha sevillai ösök vére folyna ereiben és valami spa­nyol regényből lépett volna elő ő maga is; csillogó feke­teszemű és dgányosan sötét­hajú. Pedig egyszerűen csak jászsági születés. Ül a verenda hűvösébe he­lyezett asztalka mellett! a kis táskaírőgépnél. És dolgo­zik ... ■=» Mert már megint kifu­tottam az időből. Március végén kellett volna szállíta­nom a kész könyvet, s még sok munka van vele. Nézem a címet. Yawar- ninchij. írója: Jesus Lara. Enyhén tanáros modorban magyaráz: — Bolíviai kommunista író kitűnő regénye. Élvezet fordítani. A címe magyarul azt jelenti: A mi vérűnk. — Témája? — Tíz évvel ezelőtt volt Bolíviában egy kisebb mére­tű földreform. Az indiánok annakidején igen nagy remé­nyeket fűztek hozzá, ám az Inkák leszármazottait, a ke- csua törzs tagjait csalódás érte. A földnélküliek követe­lése hatalmas tömegmozga­lommá növekedett... A könyv az idián parasztok har­cát mutatja be az ősök föld­jéért. Egy harcienda dolgo­zóinak mindennapjáról, ‘ az ottlakók szerelméről, szenve­déséről szól. Érdekes, sőt Iz­galmas téma. A Donna Perfecta nyomott levegőjű regény. Té­mája a bigott vallásosság és a szabad párválasztás, amely €&é évszázadokon át ftkadá­fordítója lyokat gördített az egyház. A másik regény, A kisnővér már vidámabb és könnye­debb. Sevilla színesen kavar­gó életét mutatja be. Egyéb­ként ez is a szabad párvá­lasztást választotta témául: a rokonszenves hős kis apácát ugratja ki és veszi feleségül. — Tehát mindkettő Spa­nyolországban játszódik, a múlt században, akárcsak a harmadik könyv, A tudás fája, amely az értelmiségiek vívódását vetíti az olvasó elé. Ez a negyedik azonban már egészen más. Cselekmé­nye Dél-Amerikában játszó­dik, napjainkban. Más a le­vegője is: forróbb és egzo­tikusabb. — Sok a munka vele? Mutatja a könyvet. A spa­nyol eredetiben is rengeteg a lábjegyzet, sőt a végén kü­lön szótár var — Szereplőit néhol kecsua nyelven beszélteti az író, s ezt a spanyolok sem értik. Magyarázni kell. Olyan meg­oldást akarok találni, amely a fordításban megkönnyíti az olvasást, élvezhetőbbé teszi. Remélem, sikerül, s erről — gondolom — hamarosan meggyőződhetnek már az ol­vasók is. — Kevés: csak hűen fordí­tani — folytatja. — A re- génibe szinte beleélem ma« gam. Hadd mondjak példát is. Az első két regény két fő nőalakjába szerelmes lettem. Ugye. furcsán hangzik? ... Azután másról beszélge­tünk. Arról például, hogy Jászapátiban nehezebb-e for­dítani, mint Budapesten. —• Nehezebb mondja Békéssi Gábor. — Miért? — Ha szükségem van va­lamire, Budapesten beülök a Széchenyi Könyvtárba, vagy összedugom a fejem más for­dítóval. Itt nem mehetek se­hová se. — De legalább csend van és nyugalom, • mondom. Nevet. — Francia és magyar sza­kos tanár vagyok. Heti 19 órában tanítok és 48 órában kollégiumi nevelőként dol­gozom. És bogy a világért se feledje ki véletlenül a felsorolásból: felsír a félesz­tendős Péterke, mert trom­bitaszóval ébresztette a há­roméves Gábor. — Tervek? — Jó lenne franciát Is fordítani, de nálunk nagyon- nagyon kevés a spanyol for­dító. így aztán inkább ennél maradok fs igyekszem bedol­gozni magam a délamerikai spanyol irodalomba. Szá­munkra még feltáratlan, pe­dig rengeteg kincset rejt ma­gában. —■ Szántó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom