Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-08 / 82. szám
1961. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & JÖNNEK A LEVELEK • • • Nézd mama az unokádaU Társadalmi munka siksrrel s reménnyel Papp Mátyás bácsi napszámos volt a múlt rendszerben. Most a Terményforgalmi Vállalat vezetője Fegyverneken, már tizenkét éve. Megbecsült ember a községben, 45-ös párttag, munkásőr, tanácstag. És apa... — Ezt azért hangsúlyozom külön, mert mint lelkiismeretes, gondos, szerető apát sokszor hallottam emlegetni ÖL Hat gyermeket nevelt fel, Papp nénivel nagy egyetértésben. Nem volt könnyű. — Emlékszik olyan esztendőre, amikor mind s hat iskolába iárt. A legidősebb, Mátyás, 57- n végzett a Szovjetunióban. ' riészmérnök a bonyhádi Zománcgyárban. Meg is nősült már, van egy aranyos, másfél éves kisfia. — Éppen most kaptunk fényképeket tőlük — mutatja Papp néni. Jóska meg egy évvel később szerezte diplomáját. 0 is ösztöndíjjal tanult a Szovjetunióban. Most Pécsett építészmérnök. Erzsiké a technikum elvégzése után Pestre ment férjhez, a Finommechanikai Gyárban dolgozik. Miska első éves hallgató az Agrártudomány egy etem gépészmérnöki karán, Julika pedig másodéves a szolnoki közgazdasági technikumban. Csak a kis Laci van még itthon, általános iskolába jár. t)e jönnek a levelekéi Ha messze kerültek is a szülői he' >1 a gyerekek, gondolatban sokat időznek itthon, s a postás ugyancsak minden nap bekopogtat a konyhaajtón egy-egy levéllel, vagy éppen pénzkülde- méhnyel Bonyhádról, Pécsről, Budapestről, Szolnokról. Mert ilyenek ezek a gyerekek, — rónai -* Mezőtúr ez évi községfejlesztési tervében 390 000 forintos társadalmi munka szerepel. A lakosság szorgalmát, a Hazafias Népfront szervező erejét egyaránt dicséri, hogy a tervnek ez a része már az év első negyedében 80 000 forint értékben teljesült A Bercsényi Tsz gazdái, a Pusztabánrévei Állami Gazdaság és a Községgazdálkodási Vállalat dolgozói, az iparitanuló intézet s a mező- gazdasági technikum növendékei magánfuvarosokkal vállvetve szépítették a Kos- suth-teret. Önkéntes munkájuk értéke kereken 60 000 forint. Míg az említettek a tanácsháza előtt, addig mások a strandfürdő területén serénykedtek: parkosítottak. A túriak megfogadták a tanács felhívását: hozzáláttak az utak planírozásához, a nyűt csatornák tisztításához. A József Attila utcában Varga József végzett értékes szervező és építőmunkát; a Hunyadi utcában Bodorik Gyula egymaga hatvan méter hosszban tisztította ki s tette hasznavehetővé a vízlevezető árkot. E két férfi — és sok más társa — jól tudta, hogy a városi tanács hasonló célra 400 000 forintot irányzott elő. Minden, ez összegből megtakarított forint a város további szépítését, fejlesztését segíti elő. Az állandó mezőtúri lakosok mellett áldozatkésznek bizonyultak azok a fiatalok is, kik csak néhány. esztendőt töltenek a várasbán: a; Pf: 252fr katonái. Ézek ,a legények valóban katonás 'r'éridbé hozták az újvárosi iskola politechnikai oktatás céljára szolgáló tantermét. Húsz tabló — egy község múltja, jelene, jövője Húsz tabló. Ennyiből áll a kiállítás a jászfényszarui t ultúrotthonban, amely bemutatja a község életét, végigkíséri fejlődését a múlt sötét időszakától napjainkig, » továbbmenve sejtteti: milyen lesz ez a község egy év múlva, s még később. Egy tablón például a gépesítés fejlődését láthatjuk 1938-tól napjainkig. Másik ugyanezt a fejlődést mutatja be a kereskedelem bolthálózatával. Milyen volt az iskola 1926-ban, s ipilyen most? Társadalmi munkára hívja fel a figyelmet a község pocsolyás főteréről készült fényképfelvételekkel illusztrált tabló. És gyűlnek a felajánlások. A lakosság együttes erővel akarja rendbehozni, megszépíteni a községet. A társadalmi munkások — s az őket szervező Hazafias Népfront Bizottság —< új feladatok előtt állnak. Maholnap be’ kell temetni az ivóvízvezeték árkát, ki kell ásni a Dózsa György út fedett csatornáját, tovább lehet szorgoskodni a város parkosításán. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén köszönetét mondott a társadalmi munkásoknak értékes fáradozásukért INTÉZIK... NEM INTÉZIK... S ORJARAT PANASZUGYBEN A megyei pártbizottság ipari osztályának kezdeményezésére 193 boltban, s néhány vállalati központban megnézték, hogyan kezelik a panaszkönyveket, hogyan intézik a bejegyzett sérelmeket A megvizsgált boltok I A tapasztalatok szerint az • állami boltokban a panasz- j könyv jól látható helyen I van kifüggesztve, indigót és i ceruzát tettek mellé. Kevésbé mondható ez el a szövetkezeti üzletekről. Figyelemreméltó, hogy a panaszok többsége vendéglátóipari egységekre vonatkozik. Az Utasellátó Vállalat szolnoki éttermében például 43, a peron- söntésnél 24 bejegyzés szerepel a panaszkönyvben. Előfordul az is, hogy a bejegyzések olvashatatlanok, ami arra vall, hogy néhány deci után jegyezték azt be. Az esetek többségében azonban megszívlelendők az észrevételek. A jászapáti étteremben például több mint egy órát ült egy utas, s meg sem kérdezték tőle, mit akar. A kései kiszolgálást máshol is helytelenítik. Az alkalmazottak magatartását is sok helyen kifogásolják. Gyakran előfordul még a pultalóli árusítás, a megkülönböztető kiszolgálás, a meg nem felelő hangnem. Érthenagy száma lehetővé teszi, hogy általános következtetéseket vonhassunk le arról, hogyan reagálnak az illetékesek a vásárlók észrevételeire, s milyen a bolti dolgozók magatartása. tetten, hogy — a bejegyzések tanúsága szerint — néhol olyan cikkből (például májkrém konzervből) 13 hiány van,' melyből nagy mennyiséget tárol a nagykereskedelmi vállalat. Sokan panaszkodnak a nyitvatartási idő miatt. Helyesen állapítják meg, hogy az üzletek nyitvatartási ideje ma még nem alkalmazkodik kellően a dolgozók igényeihez. Az üzletek jórésze csak munkaidő alatt van nyitva, így nagyon sokan kénytelenek elkéredz- kédni munkahelyükről. Bosz- szúságot okoz az is, hogy a péksütemények munkakezdet után érkeznek az üzletekbe. Több figyelmet a vásárlók észre- vételeire A városi lakosság általában jobban nyilvánít véleményt az áruellátásról, s a bolti dogozók magatartásáról, mint a falusi. A jászapáti járás 31 bolti egységében például mindössze 8 panaszkönyvben van bejegyezés. Helyenként dicséret is szerepel a panaszkönyvben, de általában csak új üzlet megnyitásakor, vagy a régiek átalakításakor. S hogyan reagálnak a panaszokra a felsőbb szervek? Annak ellenére, hogy különösen vidéken kevés az észrevétel, nem válaszolnak minden esetben. A jászberényi Lehel étteremből például nem is továbbították a panaszokat Ugyanaz a helyzet a kunszentmártoni földművesszövetkezeti étteremben. Mi történik a panaszkönyvi bejegyezés másodpéldányával a vállalati központokban? Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál külön iktatják a panaszokat, így jobban figyelemmel- tudják kísérni elintézésüket. Más vállalatoknál azonban nem sok figyelmet fordítanak a vásárlók megjegyzéseire. A Vendéglátóipari Vállalatnál és a földművesszövetkezeteknél nincs megfelelő gazdája a panaszok intézésének. Legutóbb például a mezőtúri földművesszövetkezet üzemágvezető- jéhez öt panasz futott be. Egyre válaszolt, a többire nem. Gyorsabban intézkedjenek Sok esetben a válasz sem megfelelő. Mezőtúron például az egyik élelmiszerüzletben kifogásolta az egyik átutazó, hogy a göngyöleg árát is felszámolták, pedig azt nem vitte magával. Meg is kapta a választ: ^Panaszát jogosnak találtuk, a különbözetet a boltban átveheti’*. Látszólag tehát elintézték az ügyet. Nem valószínű azonban, hogy a panaszos — budapesti lakos lévén — néhány forintért leutazik Mezőtúrra. Jó lenne, ha a vállalatok ellenőrei is nagyobb gondot fordítanának a panaszkönyvekre, a a központokban is jobban, s gyorsabban reagálnának a panaszokra. A vásárlók ilyen észrevételeit is nagyon jól fel lehetne használni a kereskedelmi munka megjavítására. S. B. A karcagi Lenin Termelőszövetkezet halászai a tele* lóból már lehalásztak az ivadékot. Ennek egy részét — mintegy 50 mázsát — piaci halként eladják, a többit pedig továbbtenyésztésre a saját halastavukba és egy másik halgazdaságba szállítják. Képünkön Hegyes! János, Nagy Gábor, Balogh Lajos és Márki Károly a hálóból vesszőkosárba szedi a halakat. A panaszok többsége megszívlelendő Népművészeti hagyományaink ápolásáért A Népi Iparművészeti Tanács és a KISZÖV alkotmányunk ünnepe tiszteletére nagyszabású kiállítást rendez és pályázattal fordult a szövetkezetek tagságához, hogy a kiállításra küldjék el legszebb munkáikat. A pályázat célja olyan új népi iparművészeti alkotások készítése, amelyek a hazai és külföldi kiállításokon méltóképpen tükrözik a népművészeti hagyományok ápolóinak munkásságát. A pályázat a hímző, szövő, a faragó és a fazekas művészeti ágak továbbfejlesztését szolgálja. A legszebb pályaművek díjazására 40 000 forint jutalmat tűztek ki. (MTI) Okos kereskedelmi kezdeményezés Minap a MÄV Utasellátó vasútállomási üzemének vezetője — Nagy István — kereskedelmi szakembereket hívott meg. Javasolta, hogy miként az ipari vállalatok is kötnek komplex brigádszerződéseket — segítsék ők is kölcsönösen egymás munkáját. A Fürdő Vállalat, a Vágóhíd Vállalat, a Szeszforgalmi Vállalat képviselője egyetértett a javaslattal s azonnal aláírta az ajánlott szocialista brigádszerződést. A szerződő felek vállalták & aaraiB áruszállítást és göogyölegforgalmazást; továbbá ígéretet tettek arra, hogy kölcsönösen s őszintén feltárják az egymás munkájában esetleg előforduló hibákat. Hasznosnak tartanánk, ha a kereskedelmi felügyeleti szervek — elsősorban a megyei tanács kereskedelmi osztálya — figyelemmel kísérné a megállapodásra jutott vállalatok együttműködését. Reméljük, hogy a felügyeleti szervek jő tapasztalatok esetén mind szélesebb körben népszerűsítik a legújabb szolnoki kezdeményezést SPANYOL KÖNYVEK Diplomáciái pályára készült Az idegen nyelvek főiskoláját végezte és kulturális attasé volt a teheráni magyar konzulátuson és... De ez most már mind nem érdekes, mert elmúlt. Csak volt Maradt helyette: tanári állás Jászapátiban; és a család, a hároméves Gábor és a félesztendős, pufók Péterke; kétszobás lakás a gimnázium kollégiumában, ahol nevelőként működik; és a spanyol nyelvű regények, a szaporodó megbízatások, hogy újabb és újabb műveket fordítson. Békéssi Gábornak az Európa Könyvkiadónál eddig két fordítása jelent meg. Egyik Perez Galdos: Donna Perfecta című műve, a másik, Palació Valdés regénye: A kisnővér. Harmadiknak Pio Baroja könyvét fordította le, A tudás fáját. Ez azonban még nem jelent meg. Most az illene ide, hogy róla szólván, Ilyeneket írjak: mintha sevillai ösök vére folyna ereiben és valami spanyol regényből lépett volna elő ő maga is; csillogó feketeszemű és dgányosan sötéthajú. Pedig egyszerűen csak jászsági születés. Ül a verenda hűvösébe helyezett asztalka mellett! a kis táskaírőgépnél. És dolgozik ... ■=» Mert már megint kifutottam az időből. Március végén kellett volna szállítanom a kész könyvet, s még sok munka van vele. Nézem a címet. Yawar- ninchij. írója: Jesus Lara. Enyhén tanáros modorban magyaráz: — Bolíviai kommunista író kitűnő regénye. Élvezet fordítani. A címe magyarul azt jelenti: A mi vérűnk. — Témája? — Tíz évvel ezelőtt volt Bolíviában egy kisebb méretű földreform. Az indiánok annakidején igen nagy reményeket fűztek hozzá, ám az Inkák leszármazottait, a ke- csua törzs tagjait csalódás érte. A földnélküliek követelése hatalmas tömegmozgalommá növekedett... A könyv az idián parasztok harcát mutatja be az ősök földjéért. Egy harcienda dolgozóinak mindennapjáról, ‘ az ottlakók szerelméről, szenvedéséről szól. Érdekes, sőt Izgalmas téma. A Donna Perfecta nyomott levegőjű regény. Témája a bigott vallásosság és a szabad párválasztás, amely €&é évszázadokon át ftkadáfordítója lyokat gördített az egyház. A másik regény, A kisnővér már vidámabb és könnyedebb. Sevilla színesen kavargó életét mutatja be. Egyébként ez is a szabad párválasztást választotta témául: a rokonszenves hős kis apácát ugratja ki és veszi feleségül. — Tehát mindkettő Spanyolországban játszódik, a múlt században, akárcsak a harmadik könyv, A tudás fája, amely az értelmiségiek vívódását vetíti az olvasó elé. Ez a negyedik azonban már egészen más. Cselekménye Dél-Amerikában játszódik, napjainkban. Más a levegője is: forróbb és egzotikusabb. — Sok a munka vele? Mutatja a könyvet. A spanyol eredetiben is rengeteg a lábjegyzet, sőt a végén külön szótár var — Szereplőit néhol kecsua nyelven beszélteti az író, s ezt a spanyolok sem értik. Magyarázni kell. Olyan megoldást akarok találni, amely a fordításban megkönnyíti az olvasást, élvezhetőbbé teszi. Remélem, sikerül, s erről — gondolom — hamarosan meggyőződhetnek már az olvasók is. — Kevés: csak hűen fordítani — folytatja. — A re- génibe szinte beleélem ma« gam. Hadd mondjak példát is. Az első két regény két fő nőalakjába szerelmes lettem. Ugye. furcsán hangzik? ... Azután másról beszélgetünk. Arról például, hogy Jászapátiban nehezebb-e fordítani, mint Budapesten. —• Nehezebb mondja Békéssi Gábor. — Miért? — Ha szükségem van valamire, Budapesten beülök a Széchenyi Könyvtárba, vagy összedugom a fejem más fordítóval. Itt nem mehetek sehová se. — De legalább csend van és nyugalom, • mondom. Nevet. — Francia és magyar szakos tanár vagyok. Heti 19 órában tanítok és 48 órában kollégiumi nevelőként dolgozom. És bogy a világért se feledje ki véletlenül a felsorolásból: felsír a félesztendős Péterke, mert trombitaszóval ébresztette a hároméves Gábor. — Tervek? — Jó lenne franciát Is fordítani, de nálunk nagyon- nagyon kevés a spanyol fordító. így aztán inkább ennél maradok fs igyekszem bedolgozni magam a délamerikai spanyol irodalomba. Számunkra még feltáratlan, pedig rengeteg kincset rejt magában. —■ Szántó István
