Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

’ ISfíL április t. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A szilva és kajszi fák tavaszi növényvédelme A gyümölcsvédelemben a téli alma betegségei és kár' tevői elleni védekezés mutat szemmellátható fejlődést. — Néhány gyümölcsünk azon­ban, mint a kajszi és a szil­va, korántsem részesül meg­felelő gondozásban és nö­vényvédelemben. Népgazda­ságunk számára pedig leg­alább olyan jelentőségűek ezek is, mint a téli alma. A külföldi piacokon keresettek, ezért jelentős az export lehe­tőség is. A kajszit és a szil­vát sokféleképpen használ­hatjuk fel (gyümölcsíz, gyü­mölcslé stb.), magas tápérté­kük és vitamintartalmuk is növeli hasznosságukat Sajnálatos az a széleskör­ben elterjedt vélemény, hogy a szilva és kajszi fákat nem szükséges különösebb nö­vényvédelemben részesíteni. Ez a káros felfogás eddig is sokat ártott különösen az exportképes gyümölcs előállí­tásában. Példának említhet­jük, hogy 1959-ben a kalifor­niai pajzstetű, a barack- és szilvamoly fertőzés miatt 2029 vagon szilva és 647 va­gon barack nem volt alkal­mas exportra. Ez is bizo­nyítja, hogy fontos a növény- védelem. A szilva és kajszi barack- fák leggyakoribb kártevői és betegségei ellen már a ta­vasz folyamán védekezni kelt Szilvánál a polos kasza gú szilvadarázs virágzáskor rak­ja tojásait a csészelevelekbe. A kikelő álhemyók befura­kodnak a kötődött gyümölcs­be és a szilva férgesedését, tömeges lehullását okozzák. Úgy védekezünk ellene, hogy közvetlenül sziromhullás után HCH 20 százalékos per­metezőszerből készült 2 szá­zalékos (hektoliterenként 2 kilogramm HCH permetező- szer) permedével permete­zünk. Védekezhetünk Kvasz- szia főzetből készült 2 szá­zalékos permedével is. Ezt úgy készítjük, hogy 2 kilo­gramm Kvasszia forgács fő­zetét (kétszeri felfőzéssel) adjuk 100 liter vízhez, mely­hez nedvesítő szerként 1 ki­logramm káliszappant adunk. A szilvalevél vörösfoltos- sága és takácsatka ellen szi­romhullás után nyári hígítá­sé mészkénléveí védeke­zünk, melyet szükség esetén 8—10 naponként ismételünk meg. Pajzstetű és levéltetű fertőzéskor nikotinos per- metlevet (15 dekagramm nyers nikotin és egy kilo­gramm káliszappan) haszná­lunk. Lombrágóhemyók (szilvamoly, galagonyapille, amerikai fehér szövőlepke stb.) ellen hektoliterenként 60 dekagramm Pemitet vagy ugyanennyi Holló 10-et tar- *■ —-----—n—~ —------ — ­So k ezer fát elültettek Szolnokon és határában A megye székhelyén a ta­vaszi fásítás során a város belterületén a tanácstagok irányításával 4800 fát ülte­tett el eddig a lakosság. A facsemetéket a városi KISZ bizottság segítségével az MTH iparitanulói termelték ki a kertészeti vállalat cse­metekertjeiből. A Szolnoki Állami Gaz­daság 31 holdat fásított, a legeltetési bizottság pedig 3 holdon ültette el a csemeté­ket. A Damjanich Tsz tag­jai 3000, a Lenin Tsz-beliek pedig 5000 facsemete elülte­tésére vállalkoztak. A külön­böző vállalatok (például Út­fenntartó stb.) a külterületi fásításban vesznek részt. Ed­dig 2600 facsemetét ültettek *1» talmazó permedével perme­tezünk. A kajszibarack egyik leg­gyakoribb kártevője a ba­rackmoly. Három nemzedéke közül az első kettő a hajtás­végeket, a harmadik pedig a gyümölcsöt károsítja. — A barackmoly ellen közvetle­nül virágzás után 50 százalé­kos (hektoliterenként 30 de­kagramm 50 százalékos DDT permetezőszer) vagy Peruit 0,4 százalékos (hektoliteren­ként 40 dekagramm Femit) permedével védekezünk. Az állami gazdaságok az óvó- rendszabályok betartása mel­lett védekezhetnek 0,1 százalé­kos Metasystox-os permet- lével. A kaliforniai pajzstetű rajzása idején a barackfákat is szappanos, nikotinos per­medével permetezzük. —• Lombrágóhemyók ellen Per- nitből készült 0,6 százalékos permedével védekezünk. A szilva és barack termé­sünk tömegét a házikertek és szórvány gyümölcsösök adják. Ezért fontos, hogy a termelők itt is elvégezzék a növényvédelmet, mert csak így fokozható az exportképes gyümölcs termesztése. MI ÚJSÁG a kisújszállási határban? Négy termelőszövetkeze­tünknek (Ady, Búzakalász, Kinizsi, Dózsa) összesen kö­zel 14 ezer hold földje van, ebből április 1-ig szántatlan 2379 kh, 1365 kh ebből rizs­telep, szántását csak most le­het megkezdeni, mert erős talajnedvesség gátolta a kez­dését idáig. A réti föld is „csipákás”, nedves, ragadó, kenődő, szikes talajú, nehéz rajta a szántás, illetve a ta­lajelőkészítés. Jelenleg csak foltonként dolgoznak ezen, amint azonban a talaj alkal­massá válik, teljes erővel munkához látnak. Az ősszel elvetett 6100 kh búza jelentős része jól telelt. A gyengébb fejlődésű ke­nyérgabonák a koratavaszi időben fejtrágyát kaptak. Tavaszi árpa vetéstervün­ket (386 kh) túlteljesítettük 41 holddal. 500 kh cukorrépa vetésünkből 90 százalék a földben van, s a 363 hold bor­só vetési terv 80 százaléka is teljesítve már. A réti földek talajelőkészítésétől függően a vetést minél hamarabb befe­jezzük. A lucerna-vetési terv teljesítésénél, előreláthatóan fennakadás lesz, vetőmag hiánya miatt. A talajelőkészítés és vetés mellett a termelőszövetkeze­tek dolgozói fásítottak. Else­Hogyan vetünk négyzetes kukoricát? Sokévi tapasztalat, gyakor­lat bizonyítja, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol jól vetik a négyzetes kukoricát, nem kell agitálni e módszer mellett. Jól tudják szövetke­zeteink vezetői, gazdái, hogy a munkaerőhiányt egyedül a négyzetes vetéssel tudják csökkenteni a növényápolás idején. Ahhoz, hogy a négy­zetes vetés jól sikerüljön, több tényező szükséges. Leg­első feladat a lelkiismeretes, jó munkát végző traktorosok közül kijelölni azokat, akik majd a vetést végzik. A hosz- szú gyakorlati tapasztalat egyik biztosítéka a jó mun­kának. Ezért csak a legvégső esetben állítsunk be új em­bert a vetéshez. Szükséges, hogy minőségi­leg jól kijavított gépekkel rendelkezzünk. Vetés előtt ajánlatos az osztóbarázdákat beszántani, a területet kultivátorozni, mert ezzel egy kapálást lehet meg­takarítani. A tapasztalat sze­rint a szabálytalan, vagy rosszul elmunkált göröngyös földön a négyzetes vetés nem sikerül, ilyen helyeken más vetésmódot alkalmazzunk, s négyzetesen lehetőleg szabá­lyos táblákon* síkterületen vessünk. A vetés megkezdé­sekor a telepítő berendezések ellenőrzése mellett szükséges azok kezelőinek kioktatása is. Ha a telepítő berendezés jó, s a • szelepeket pontosan beállítottuk, pontosan vet a gép. Már az első forduló megmutatja, milyen a vetés minősége, utána csak ellen­őrizni kell a gépet és a csat­lakozást. Nem helyes, ha a táblákon menetközben állí­tunk a gépen, mert ez eleve kizárja a négyzetes vetést. Ha a talaj hőmérséklete el­éri a 10—12 fokot, azonnal fogjunk hozzá a vetéshez. A vetés mélysége 10—12 centi­méter legyen. Ha kelés előtt a talaj meg- cserepesedik, szükséges a fo­gasolás. A növényápolást azonnal megkezdjük, amint a sorok látszanak. S amíg a nö­vény magassága megengedi, géppel kapáljuk, legalább háromszor-négyszer alkal­mazzuk a gépekkel történő gyomtalanítást. Hollósi Gyula a Cibakházi Gépállomás igazgatója A tiszajenői felvásárló Szőnyi Gáboménak hív­ják. A tiszjenői földműves­szövetkezet baromfi felvásár­lója e2 idő szerint Mindösz- sze egy hónapja, hogy az. — Azelőtt sose foglalkozott ilyesmivel. Gyakorlata nem volt, akarata annál nagyobb, így történt, hogy egy hóna­pos munkálkodása alatt 43 500 tojásra, 2000 baromfira kö­tött értékesítési szerződést. Nem beszélve arról, hogy ezenfelül még 60 000 tojást felvásárolt. Hogyan? Semmi emberfe­lettit nem művelt. Csupán szorgalmasan magyarázta a szerződéskötési feltételeket, annak előnyét, s a gazdák értettek a világos szóból. — Néhányan húzódoztak is, de Szőnyiné nem volt türelmet­len velük szemben. Azt is vi­lágosan megmondta: azok az emberek, akik a múlt évben póruljártak, tulajdonképpen maguknak köszönhetik. A leszerződött baromfit a ter­melőszövetkezet búzatábláin akarták felnevelni. Termé­szetesen ezt nem nézte el a közösség. De a háztájiban, az úttesteken van arra mód, hogy becsületes úton is tud­janak háztáji jószágokat ne­velni. Ebben rejlik Szőnyiné si­kere. A fáradhatatlanság, a türelem, a többször elmon­dott felvilágosító szó jár si­kerrel. Kovács Mihály Szolnok. Fmsz. jéig 9200 facsemetét ültettek el. Jelentősen elősegítették a tisztasági mozgalom kibonta­kozását, ugyanis eddig 25 000 mázsa istállótrágyát vásárol­tak meg és hordtak ki a vá­ros területéről. V. M. Most öntözzük meg a legelőket A jó szénatermés alapfelté­tele a meleg időjárás és a bő­séges tavaszi csapadék. Idén a hőmérséklettel nem volt baj, de az eső késik. Ez kü­lönösen a réteket, legelőket érinü érzékenyen. A nedves­séghiány a fű sarjadásán máris észrevehető. A hiány­zó csapadékot pótolni kell, különben nemhogy nyári le­gelő, de még tavaszi széna sem lesz. Mit mondanak erről a szakemberek? CSIZMADIA ISTVÁN, MEGYEI ÖNTÖZÉSI FELÜGYELŐ — Haladéktalanul meg kell kezdeni az öntözést Most Jól vizsgáztak A cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben március 29-én vizs­gáztak az ezüstkalászos tan­folyam hallgatói. Mintegy 25- en számoltak be a tanfolya­mon tanultakról. Idős és ifjú Hegedűsék, Kalmár József, Mészáros József és a többiek is talpraesett feleleteket ad­tak mind a növénytermeszté­si, állattenyésztési, állatgyó­gyászati, mind a számtan és kertészeti kérdésekre. A hall­gatók nevében Csernus János jelentette be, hogy a máso­dik évfolyamot is elvégzik. Megfogadták azt is, hogy a következő tanfolyamra a fia­talok és a nők közül is több hallgatót toboroznak, mert felismerték, hogy az eredmé­nyesebb gazdálkodáshoz, a termelés növeléséhez szüksé­ges eddigi ismereteik bővíté­se, gyarapítása. Pár nappal ezelőtt a cser- keszöllői Öregiskola felé egész kerékpárraj haladt Az ezüstkalászos tanfolyam zá­róvizsgájára igyekeztek a hallgatók. Öröm volt hallgatni amikor a 20 éven aluli és 50 éven felüli férfiak és nők beszá­moltak a több hónapos ker­tészeti tanfolyam anyagából. — Ä vendéghallgatókkal együtt mintegy 50-en jártak — ha megszakításokkal is — az előadásokra. Negyvenen beiratkoztak az első évfo­lyamra, s most 38-an jelent­keztek a tanfolyam második évére. Galla Pál, Papp Jó­zsef, Kómár Sándomé, Ken- gyelné, Felföldiné és a fiatal Szaszkó Mária, valamint a többiek is tartalmas felelettel adták tanúbizonyságát annak, hogy a kertészeti, szőlő és gyümölcstermesztési tudniva­lókat jól megtanulták. A ta­nulás iránti kedv biztosítja, hogy a hallgatók a második évfolyamot is elvégzik saját maguk és a Magyar-Román Barátság Tsz előrehaladásá­nak javára. Havasi Mihály Kunszentmárton Fásítási ankét K unssent már ionban Á Hazafias Népfront járá­si Bizottsága, a járási tanács mezőgazdasági osztálya és a kunszentmártoni erdészet március 29-én a járási tanács nagytermében fásítási anké­tet tartott. Az ankétet Ri- movszki Pálné, a Hazafias Népfront titkára nyitotta meg. Majd Kemény Lajos fá­sítási csoportvezető tartott beszámolót. Ezután pedig Madarassy Zoltán műszaki vezető ismertette a járás te­rületén végzett fásítások eredményét, valamint a mostani fásítási tervet. A hozzászólások során többen elmondották vélemé­nyüket. Sipos elvtárs, a tisza- földvári Lenin Tsz küldötte például a fásítás jelentősé­géről, szükségességéről be­szélt. D. Kiss Sándor* az öcsödi községi tanács vb. el­nöke a tanácsok szerepét hangsúlyozta, a KISZ bizott­ság részéről Száraz László járási KISZ titkár ismertette, mit vállaltak a kiszesek a fásításból. Kérte az erdőgaz­daság szakembereinek segít­ségét vállalásuk teljesítésé­hez. Keresztes Péter, a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a termelő- szövetkezetek fásításával fog­lalkozott. Ezután Kemény Lajos több dolgozónak oklevelet és pénzjutalmat adott át. Jutal­mat kapott D. Bíró László, a kunszentmártoni erdészet bá- bockai erdészkerületének dol­gozója, Madarassy Zoltán, á kunszentmártoni erdészet műszaki vezetője az „Ered­ményes fásításért’’ jelvényt kapta. Jutalmat és oklevelet kapott D. Kiss Sándor öcsö­di tanácselnök, Bodócs Ist­ván, a kungyalui Zöldmező Tsz elnöke, és Keresztes Pé­ter, a kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője. Ezután az ankét résztvevői a község belterületén 150 platán-suhángot ültettek el. Az első fát Varga József, a kunszentmártoni járási ta­nács vb. elnöke tette földbe. M. Z. még kevés vízzel nagyobb eredményt tudunk elérni, mint amikor már kiégett a fű. Ahol a legelőket öntözés­re rendezték be, ott áradás­sal könnyen megoldható egy 20—25 milliméternyi csapa­déknak megfelelő vízmennyi­ség talajbajuttatása. Máshol lehetőleg szórófejjel öntözze­nek, amivel szabályozható a víz mennyisége. A talaj alsó rétegeiben ugyanis még van nedvesség, csak a felső, a fűfélék szempontjából legfon­tosabb termőréteg száraz. A legelők öntözését még a rizs árasztása előtt meg kell ej­teni. SZARVAS FERENC TUDOMÁNYOS KUTATÓ — Megfigyeléseink szerint 1951 volt a közelmúltban a legjobb szénatermő esztendő. Akkor a tavaszi csapadék a következő megoszlás szerint hullott: januárban 10,9, feb­ruárban 46,9, márciusban 43,7, áprilisban 54,1 és május­ban 68,3 milliméter. S abban az évben annyi volt a széna — főleg az igen jó minőségű bodorka —, hogy alig győz­ték betakárítani. Idén már­ciusban Karcagon mindössze 0,6 milliméter csapadék hul­lott, tehát gyakorlatilag sem­mi. A megye többi részében sem sokkal jobb a helyzet. A hiányzó tavaszi csapadék- mennyiséget mindenképpen pótolni kell, mégpedig most, amíg kevés vízzel sokat se­gíthetünk, tehát lehetőleg áp­rilis első felében. HAJDÚ LAJOS, A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÖNTÖZÉSI CSOPORTVEZETŐJE — Igazgatóságunk szakasz­mérnökségei az öntözőgépek felvonultatását rövidesen, leg­később április 10—12-re be­fejezik, ez Időponttal tehát az öntözés megkezdhető. Ha azonban a termelőszövetkeze­tek igénylik, helyenként már előbb Is tudunk vizet biztosí­tani. Előfordulhat, hogy va­lamelyik termelőszövetkezet csak április második felében tudna öntözni akkor, amikor már a rizs árasztása is meg­kezdődik. Ez sem baj, mert vizünk van elegendő, s azt a 8000 hold legelőt, melyet me­gyénkben idén öntözni kíván­nak, a rizzsel egyidejűleg is el tudják látni vízzeL Mégis az a javaslatunk, hogy a le­gelők öntözését már most, a közeli napokban kezdjék meg. A babtermelésről Nem is olyan régen a mag­termeltetőknek és exportő­röknek is egyik igen komoly cikkük volt az étkezési bab. S mit látunk ma? A bab-ex­port vérszegény, az üzletek­ben kevés a bab és magas az ára. Pedig a babtermesztés­sel érdemes foglalkozni. Ál­talában három csoportba osztható babfajtát különböz­tetünk meg: bokor-, karós-, futóbab. Legelterjedtebb a bokorbab fehérszínű és tar­ka aprómagvú fajtája. A fe­hér-, úgynevezett gyöngybab egyik legkeresettebb — szá­razfogyasztásra alkalmas «— babfajta. Szeretik még a nagyszemű, lapos, fehér ba­bot is. Ez a növény a talajt ille­tően nem túl igényes. — Az egy-két év előtt trágyázott (frissen trágyázott talajba nem szabad vetni, mert ott csak lombot nevel, nem pe­dig hüvelyt és magot) laza, melegfekvésű, de jó víztartó talajt szereti. A babot fagy­érzékenysége miatt április végétől május közepéig vet­jük. A vetési sor- és tőtávol­sága 30x40 centiméter, a ka­rós futóbabnál 60x70 centi­méter. A holdankénti vető­magszükséglet bokorbabból 60—70, karós babból pedig 30—40 kilogramm. Nagyobb területen á babvetés általá­nos ápolása egyszeri, kétszeri lókapálás és egy kézikapálás. Ha betegségek lépnek fel, akkor megfelelő permetezést alkalmazunk, esetleg a beteg töveket eltávolítjuk. Egész­séges vetőmaggal ä betegsé­gek zöme elkerülhető. Higa­nyos csávázással különösen a babrozsda és a babfenése- dés ellen lehet eredménnyel védekezni. A bab sárgás, majd barna levélfoltosságát és az egész lombozat pusz­tulását okozó baktériumos betegségben szenvedő töve­ket legjobb kitéptu és eléget­ni. Kedvező talaj, időjárás és ápolás mellett holdanként 5—8 mázsa, sőt 10 mázsa ter­més is csépelhető, a korai babból pedig még ennél is több. Szerződéses termelés­kor vetőmagot is ad a ter­meltető vállalat. A bab — mint köztesnövény — külön munkát alig igényel, s a rá­fordított fáradság bőven visz- szatérüL IL M. Kunszentmárton uiiiiniiiHiiHiimmmiHMiiiiimtiiiNiiiittiiit Vásárnaptár Országos állat és kirakodó vásárt tartanak április 8-án Tőrökszentmiklóson, április 9-én Kunhegyesen, Kunszent- mártonban és Alattyánon, áp­rilis 13-án Tiszafüreden, áp­rilis 15-én Csépán. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindenféle állat felhajt­ható, ... ^ rW',rV*- 00 Éi ^ . ^Eif^jm ~-í'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom