Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-30 / 101. szám

1961. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Czagány brigád „titka“ MIT ÉPÍTÜNK A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN? Klincsik Jánossal csupán öt percig tudtam beszélgetni a lakatos műhelyben. A zaj, a lemezeket alakító kalapá­csok döngése, az igen ala­csony mennyezettől vissza­verődő hangok elnyomták az emberi szót. — Mi már megszoktuk, szájmozgásból is megértjük egymást — magyarázta a Ti­sza Cipőgyár lakatos műhe­lyének művezetője, — de az idegennek szokni kell. A művezetői iroda egy csendes sarkában már job­ban megértettük egymást. A lakatos műhelyben dolgozó Czagány Lajos szocialista brigádjáról érdeklődtem. Vagy félórája beszélget­tünk már. amikor régebbi ismerősöm, Győri Sándor lépett az irodába. Most már ketten sorolták a brigád eré­nyeit, olyannyira, hogy las­san gyanút fogtam a sok-sok ..pozitívum”-mal teleírt no­teszlap láttán. Amikor ezt szóvátettem, Győri Sándor mintegy „men­tegetőzésképpen” megjegyez­te: — Nem kell azért őket túl­dicsérni ... — Miért? — kérdezem, — hát jó brigád ... —- Igen, igen, de hasonló van még pár a Tisza Cipő­gyárban. Például a 38/b. műhelyben Kiss Józsefék, vagy a formatalp műhelyből a Faragó-brigád ... • Mikor felkerestem a Cza- gány-brigádot munkahelyén, talán nem is annyira az volt a célom, hogy százalékokról, számokról, kimondottan a munkáról írjak. Inkább va­lami olyan elképzelésem volt, hogy megkeressem azt a kovászt, a-i az ö: ' "tő anyagot, amely olyannyira égévé tudja forrasztani ezt a in f- -'■■rtot. A kérd's annál is inkább elgondolkoz­tató, mert dolgozik itt 18 évestől 54 évesig, mentalitás­ra, szenvedélyre, érdeklődési körre nézve igen sokféle em­ber. , Hogy a szenvedélyeknél ma­radjunk: megemlíthető a horgászástól, a vadászástól, a futballmeccsek szeretetétől, a galambászkodástól kezdve a családdal való egyszerű sé­táig, a kertészkedésig, a gyü­mölcstermesztésig sokmin­den. hettünk, mert 1920-tól 1930- ig minden májust a börtön­ben, vagy ha nagyon sokan voltunk, a lóistállóban töltöt­tem a többi volt vöröskato­nával. Ellátásunkról a csend­őrök gondoskodtak. No, szép kis gondoskodás volt az! Híg rántottlevesen kívül főleg bikacsökkel való ütlegelésből állt. Nagyon halkan tudtunk csak néhány szót mondani egymásnak május 1-én, már nem is emlékszem, micsodát. Talán valami olyasmit: en­nek is vége lesz egyszer. Még egy május elsejéről mondanék valamit, amikor nem volt ünnepi beszéd, de börtönben sem voltam, sza­bad emberként, s harcosként álltam egy lövészárokban Madrid falai alatt. 1938. má­jus 1-ét írt ekkor a naptár. A fasiszták még hevesebben támadtak ekkor, mint az előző napokon. Talán éppen ezt a napot szánták rá. hooy elemésszenek bennünket. De nem sikerült. Véres fejjel, nagy veszteségekkel vonultak vissza. Ez volt a mi ünne­pünk. Ne haragudjon egy idős emberre, ha kicsit sokat be­szélt. De jó is, meg kell is emlékezni ezekre az időkre. A fiatalok már nem ismerték, nz idősebbet- kb-rüi meg so­kan hajlandók^ Jel ejteni. 0 Építészmérnök vagyok. G Ferencnek hívnak. — Ahogy mondani szoktak, számok — Titok? Nincs nekünk semmi titkunk! — mondja az idős lakatos, Szabó János. — Hacsak az nem, hogy becsül­jük egymást, nem szégyel­lünk a másiktól tanulni és mindenkinek segítünk abban, hogy képessége, tudása javát adja a munkába. Rámutat az egyik készülő gépre. — Ez itt az automata-talp- csiszoló berendezés, amin ép­pen Hőgye Ferenc dolgozik. Ebben és a meghajtó beren­dezés elkészítésében „benne- fekszik” mindannyiunk mun­kája. Mikor ezt csináltuk, vagy a már elkészült talpbé­lés körülmaró félautomatát, nem egyszer szóba sem áll­tunk egymással. — Hogy-hogy? — Nem értünk rá. — És most? Erre a kérdésre már a bri­gádvezető válaszol. — Hajtunk — mondta egy­szerűen. Vállaltuk, hogy a talpszél-automatát május l-re megcsináljuk. Ezeknél a szavaknál már körülöttünk állt az egész bri­gád úgy, hogy könnyen foly­tatódott a beszélgetés most már a kollektíva kialakulá­sának történetéről. — Tavaly *eh-„ór 23-én tí­zen elhatároztuk, hogy szo­cialista brigádot alakítunk. Úgy gondoltuk, ha Faragóék megtehették a formgtalp- műhelyben, mi is megtehet­jük, — magyarázta az egyik svájcisapkás fiatalember. — S a A eredmény? — kér­dezem. ( Kóru.'^ftin válaszolnak. — Sikerült! — Valaki hal­kan fűzi hozzá: Már mint az első „ugrás.” Félév múltán elnyertük a címet, most pe­dig az oklevélre is megvan a kilátásunk. — Ügy hallottam, a Cza- gány-csoport 16 főből áll. Mégis csak nyolcán tartoz­nak a szocialista brigád cí­mért küzdőkhöz? A brigádvezető kapásból válaszol. — Tavaly februárban ti­zenegyen indultunk a ver­senyben, de hárman eltávoz­tak a brigádból. Most a bri­gád neveli a csoport többi tagjait, figyelemmel kíséri munkáját, életét, előrehala­dását. S hogy mennyire igaz Czagány Lajos válasza, hogy mennyire a testvériesség, a szolidaritás jellemzi ezt a kis kollektívát. bizonyság rá, hogy nem félnek az új emberektől sem. Szabó Imrét például, aki a csoport egyik legfiatalabb tagja, egyik munkahelyről a másikra küldözgették, míg végre Szabó János bácsi azt mondta: — Vegyük magunk közé a fiút, majd meglátjuk, mi lesz belőle. Palatínus József immár öt esztendeje dolgozik a Tisza Cipőben. A brigádnak mind­össze fél esztendeje tagja. Most ő veszi át a szót. — Eleitől fogva éreztem, megbíznak bennem a töb­biek. Az első hónapokban bizony ki kellett nyitnom a szemem, hogy lássak, tanul­jak, mert itt a tudásra, a le­leményességre nagy szükség van. Mi ké='*,15’"k ugvanis a gyár kiseéneit. amelyek a nehéz fizikai munkát, a kézi munkát helyettesítik. — Ezért érthető, hogy nem­csak én, hanem bárki őszinte lelkesedéssel vállalta nem egyszer, sürgős munka ese­tén még azt is. hogy mun­kaidő ut'n bennmaradt dol­gozni a műhelyben. — Hanem ttidja-e, mi az érdekes? — veszi át ismét a szót Szabó János bácsi. — Az, hogy mi egymást sokkal hosszabb ideig Iá túri- mint családunkat. Olvasunk egy­más szemében, gondolatai­ban, s ebből valahony kiala­kult egy olyasfajta igény, hogy ismerjük meg egymás családját is. Mindenkinek tetszett ez az ötlet, s azt hi­szem, nemsokára a brigád- tar ..kiszállnak” egy hét­végén Tiszaföldvárra, vagy ide Martfűre, családnézőbe. Ez a Czagány-brigád „tit­ka.” S ezért Czagányék, akár­csak a 38/B műhelyből a Kiss József brigád, vagy a formatalp műhelyből Fara­góék, és még oly sokan má­sok ebből a gyárból, meg­érdemlik az ünneplést, amelynek minden munkás, dolgozó ember részese ezen a napon szerte az országban. Bubor Gyula embere. Nem vagyok, nem is Ungarn valamiféle színes egyéniség, lenek szem ellát­ni a felalatomat, tisztában vagvok azzal, mit jelent az építkezés, a mi tervező mun- i--.k az őrs-’ impontjá- ból. Ez minden. Legalábbis úgy gondoltam. Addig, amíg egy áprilisi reggelen be nem kopogtatott az irodámba egy tömöttbajszú, idős paraszt- ember, — Kedves mérnök elvtárs. Ne haragudjon, hogy z .va­rom. de magához küldtek. — Termelőszövetkezetünkben, a Leninben építenénk két nagy istállót. Meg is kaptuk az anyagot, de május 2-án neki kéne kezdenünk, hogy a nagy nyári munkák előtt elvégez­zük az alapozást, meg a fa­lak felhúzását. Senki sem vállalja a tervezést ilyen rö­vid idő alatt. Segítsen raj­tunk. Bosszús lettem. Éppen ma ígértem meg a feleségemnek egy kin'*Ai vita r'” *■ ­most már vele, meg a kis­lányunkkal tölt Jm az estéi­met, >evetért egy naem erő­mű résztervezési roham­munkája. Ha ennr' az em­bernek jst igent mondok, máius eleiéin ■■‘■nt vége a szabad estéimnek. Pedig úgy szerettünk volna elmenni színházba, megnézni néhány filmet. Nézze elvtárs — mond­tam elgondolkozva és közben kerestem a kifogást. Ö meg közbevágott. — Tudom mit aka> mon­dani, mérnök elvtárs. A fi­zetség ... — Megmondom őszintén, nincs pénzünk, tár­sadalmi munkában, ha lenne szíves... Valami nagyon indulatosat akartam mondani. Aztán visszanyeltem. Mit szaporít­sam a szót, elvállaltam. Lá­zas napok következtek. Meg­néztem a helyszínt, mértem, dolgoztam és nyeltem az ott­honi szemrehányásokat. Má­jus elsején lettem kész a munkával. Hajnali négy óra­kor. Lefeküdtem aludni, hat órakor csengetés vert fel legmélyebb álmomból. — Ébredjen mérnök elv­társ, — rikkant az én elnököm jól ismert hangja. Itt va­gyunk a Zetorral, gyűjjön velünk, részt vesz a mi me­netünkben. Megérdemli. Nem szóltam egy szót sem, átnyújtottam a kész tervraj­zokat. Kisimította. Nehéz uj­júval óvatosan ment véaig a finom vonalakon, közben hangtalanul mozgott a szája, aztán rámnézett, hozzámlé­pett és magához ölelt. Mint mondtam, a számok embere vagyok, de ekkor bizony va­lami nagyon fojtogatta a torkomat. Hát ez volt az év legszebb május elsején. * Három ember, három tör­ténet. Szereplői itt élnek kö­zöttünk és most legszebb ru­hájukban, ünneplő szívvel gyülekeznek a felvonulásra. Hernádi Tibor — Több, mint kétmilliárd forint építkezésre — Szolnok megye építőipara az 1960-ban befejezett három, éves terv ideje alatt ered­ményes munkát fejtett ki és ezzel bebizonyította, hogy al­kalmas még nagyobb felada­tok megoldására is. A máso­dik ötéves terv beruházásai­ból a Szolnok megyére eső rész építési hányadának meg­valósítása újabb erőpróba elé állítja megyénk építőipará­nak dolgozóit. Nem végleges adatok szerint a megyében az elkövetkező öt év alatt több mint kétmilliárd forint értékű magas-, mély- és utó­építő munkát kell — az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, kultúrális, kommunális, stb. területen — elvégezni. Olyan nagy ez az összeg és olyan sok létesítmény fog belőle megvalósulni, hogy egy ilyen cikk keretében nincs lehetőség teljes és részletes felsorolásra. Éppen ezért csak a legfontosabb területe­ket és azok nagyobb jelentő­ségű beruházásait, építkezé­seit ismertetem. Az ipar vidéken való fej­lesztésének politikája érvé­nyesül Szolnok megye ipará­nak fejlődésében is. Me­gyénk ipara a második öt­éves terv idején tovább fog erősödni. Ez kifejezésre jut abban, hogy igen jelentős be­ruházási összeget. több nvnt egy és háromnegyed milliárd forintot kap az ipar Ennek 37 százaléka építési jellegű beruházás és ezt a megyei építőipari vállalatok­nak. a megye építőipari dol­gozóinak kell megvalósíta- niok. Milyen nagyobb ipari be­ruházásaink lesznek az elkö­vetkező években? Első he­lyen kell megemlíteni, mint a legnagyobb jelentőségű ipari beruházást, a Tiszamen- ti Vegyiművek fejlesztését. Itt egyrészt a meglévő üze­met kell bővíteni, másrészt egy szuperfoszfátüzemet, va­lamint egy új kénsavgyárat építeni. E nagy létesítmény megvalósításával, üzembehe- lyezéséveT megyénk és ezen •belül Szolnok város a vegy­ipar egyik fellegvára lesz. A beruházási, építkezési mun­kák már tavaly megkezdőd­tek. A kivitelezés során az építőipari munkások máris nagy sikereket értek el és nagyon sok múlik a további munkájukon. E nagy objektumot 1962-től kezdve fokozatosan helyezik üzembe. Ehhez a beruházás­hoz csatlakozik a második ötéves terv utolsó éveiben épülő porfesték gyár. Az ipari beruházások több­sége inkább rekonstrukciós munka, ahol az építőipari munkásoknak viszonylag kisebb szerepük van, mint egy új beruházásnál. Azért mégis megemlítem, mivel az ipari fejlődés jelentős részét teszi ki. Ilyen rekonstrukciók, bővítések lesznek a Szolnoki Járműjavító Vállalatnál, a jászberényi Apritógépgvár- ban, a Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyárban. Martfűn a Tisza Cipőgyárban, a Szolnoki Papírgyárban, a szolnoki Tisza Bútorgyárban, a Szolnoki Cukorgyárban és lehetne sorolni tovább a me­gye valamennyi üzemét, válla­latát hiszen nincs a megyé­ben egyetlen olyan sem. ahol ne kannának valamit a má­sodik ötéves tervben. Új üzemek éoítése is szerepel a második ötéves — iskolák építése teszi ki. öt év alatt a megyében 52 kö­zépiskolai és 134 általános iskolai tantermet kell felépí­teni. Szolnokon 16 tantermes leány és 12 tantermes fiú, Jászberényben 12 tantermes leány és Tiszaíöldváron 8 tantermes vegyesgimnázium fog felépülni. Az általános iskolai tantermek építése a megye majdneni egész terü­letét felöleli, összesen 21 vá­rosban és községben kerül sor 12—8—4 tantermes iskolák építésére Mint jelentősebb kultúrális beruházást kell megemlíteni a túrkevei 480 férőhelyes mo­zi építését. Kevés szó esett eddig a mélyépítő, útépítő munkák­ról, pedig ebből is lesz bőven a második ötéves tervben,, A kommunális jellegű beruhá­zások nagyrésze mélyépítő munkát jelent: Főként ívó­vízproblémánk megoldása, fürdők építése, csatornaháló­zat bővítése szerepel a terv­ben. Szolnokon fedettúszoda épül. ugyanitt bővítjük a vízmüvet és a csatornaháló­zatot. Tovább bővül a jász­sági vízmű megoldódik Be- senyszög. Kőtelek, Tiszasülv ivóvízellátása. Fürdő épül. vagy bővül Cserkeszöllőn, Tö- rökszentmiklóson, Kisújszál­láson. Karcagon. Utóépítési munka is jelentős lesz. Ezek a beruházások, a ve­lük járó munkák megkövete­lik. hogy a megye építőipara a már megkezdett úton to­vábbfejlődjön, erősödjön. Ez a meeá'lanítás vonatkozik az tervben. így Karcagon Ke­nyérgyár. Jászberénvben Asz­talosipari Vállalat, Szolnokon Autódaru-javítóüzem, Közép- blokkgvártó-telep fog épülni. Az ipari beruházások után a dolgozókat közvetlen érin­tő lakásépítkezéséket kell megemlíteni. A második öt­éves terv a párt és a kor­mány tizenötéves nagy lakás­építési programjának első öt éve és ez látszik a megye ré­szére tervezett lakások szá­mán is. Állami erőből Szol­nok megyében öt év alatt több mint 1500 lakást kell felépíteni, melyek egy- része szövetkezeti lakás lesz. Több mint 1000 lakás a me­gye székhelyén — Szolnokon épül. de szerepel a lakásépí­tési tervben a megye vala­mennyi nagyobb városa, így Jászberény. Törökszentmik- los. Martfű, Karcag, Mezőtúr is. 1961-ben meg kell kezdeni a közéDbiokkos énítőelemek- ből álló lakóházak építését Ez a Szolnok megyei építő- munkások számára új felada­tot jelent, hiszen ilyen még eddig ná'unk nem volt. Elő­regyártott elemekből énülő házakat egyelőre csak Szol­nokon a Vörös Csillag úti lakótelepen építünk, azonban valószínű, hoev a későbbiek során, megfelelő tapasztala­tok birtokában máshol is. Uj lakásépítési forma — sz állami lakásépítkezéseken kívül — a társasházak építé­se. Nagyszámú egyéni lakás- építkezéssel is lehet számol­ni. A társasházak építéséhez, és az 'egyéni lakásépítések egy részéhez ez állam OTP hitellel segítséget ad. A mezőgazdasági, termelő­szövetkezeti építésekre fordí­tott összeg öt év alatt megha­ladja a 900 millió forintot. Ez a munka azonban nem az építőipari vállalatokra és ktsz-elcre vár. A mezőgazda- sági jellegű építkezéseket, vagy legalább is azok na­gyobb részét a tsz-ek maguk saját építőbrigádjukkal fog­ják elvégezni. A második ötéves tervben jelentős helye van az egész­ségügyi, kultúrális és kom­munális beruházásoknak is. Az egészségögyi beruházások közül kiemelkedik a karcagi 420 á^yas kórház építése, amelyre népgazdasá­gunk majdnem 80 millió fo­rintot fordít. Uj egészségügyi létesítmények épülnek még Szolnokon, ahol egy új Köz­egészségügyi Járványügyi ál- , lomást és egy 200 fős egész- í ségügyi szakiskolát kell léte­síteni. Igen jelentős lesz a meglévő egészségügyi létesít­mények bővítése, korszerűsí­tése is. A kultúrális beruházások zömét — nem számítva a községfejlesztési alapból épü­lő községi kultúrotthonokat d llKKcti in'llldo VUUvtlAU/illt dZ ÉM. Építőipari Vállalatra, de talán sokkal jobban a tanácsi építőipari vállalatokra és az építőipari ktsz-ekre. A megyei ötéves beruházá­si terv egy-egy évre eső ré­sze az építőipari vállalatok. M.sz-ek kapaeitásának--Aelen- tős növelését igényiirHEzt a kapacitásnövekedést az építő­iparban is ugyanúgy mint az ipar más területein elsősor­ban nem a létszám szaporí­tással, hanem a munka termelékenységének állandó emelésével kell biztosítani. A munka termelékenységének emelésé­ért fokozni kell az építőipar­ban a hagyományos építőipa­ri módszerek, építőanyagok mellett az új építési módsze­rek, előregyártott elemek al­kalmazását. a gépek jobb ki­használását. Nem szabad megfeledkezni az építőipari munkaszervezésben lévő, tar­talékokról sem. amit a mun­kaidő teljes kihasználásával a munka jobb szervezésével anyagi érdekeltségük növelé­sével. jó felvilágosító mun­kán keresztül nevelésükkel lehet hasznosítani. Sons István u 1111111111111111ii11 i M11 m 11111111111ii11111iiim1111 n 11111 m 11111111111111m11 ii 1111111M111111111 ii 11m m A túrkevei termelőszövetkezetek csibekeltetőjében 60 1)00 tojás áll szépen sorban, a kel tetögénekben. Nagy György- né, a Táncsics Termelőszövetkezet tarja féltő gonddal vi­gyáz a tojásokra. Ha kikeltek a pelyhes, kis jószágok, el­szállítják őket a termelőszövetkezetek csibetelepcire

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom