Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

1981. április 23. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 6 A jó kezdés már fél siker Mindig tanul az ember. Én most egy új mondással lettem okosabb, azzal, amit Cserkeszöllőn hallottam. Ja­kab József, a Magyar—Ro- rpán Barátság Tsz elnökhe­lyettese így válaszolt arra a kérdésemre, hogy mi a titka a tavaszi munkában elért szép eredményüknek; — Csup'n annyi, hagy tartjuk mag 'v’ a régi mondáshr?: ősszel pórba, ta­vasszal sárba vessünk. A j irasztember nyelvén ez azt jelenti, hogy sem ősz­szel, sem tavasszal nem szabad késle^-lni a vetés­sel. S lám, milyen jól jártak a cserkei szövetkezeti gaz­dák most is, hogy idejében hozzáfogtak a tavaszi mun­kához. Nem vártak, arra. hogy májd mindent géppel vetnek, hanem amint annyi­ra megszikkadt a talaj, fo- gatos vetőgépekkel szórták el az árpa, a zab, a borsó és a’ lucerna vetőmagot. Április 7-én már a kukoricát vetet­ték. A korán földbe került mag szépen kikelt, s már végez­tek 15 hold mák sarabolásá- val. A 40 hold borsó és 13 hold takarmányrépa első ka pálásán is túl vannak. Sem­milyen munkával nem ma radtak még el. Pedig a fő- agronómus alig győzte felso­rolni. mi mindent végeztek el a dolgos szövetkezeti gaz­dák és segítő családtagjaik — Ezer holdat tesz ki a szőlő- és gyümölcsös terület. A téli fatisztogatást, perme­tezést idejében elvégeztük, s már befejeztük a szőlő nyi­tását metszését is. Volt olyan nap amikor csak az asszonyok közül nyolcvanan a szőlőben dolgoztak. Négy­százötvenezer szőlővess^őt gyökereztetünk, s az öthol­dás területet szükség szerint öntözzük is. A 30 tagú ker­tészeti brigád is nagyon szorgalmas, öt holdon már szabad földben fejlődik a korai káposzta. Többféle konyhakerti növényt terme­lünk. s a 250 000 tűzdelt pa­lánta biztosítja a szabadföldi primőráru termesztését. Kó­rrá r Sándor, a nagy gyakor­lati tapasztalattal rendelkező brigádvezető valóban mes­teré a palánta nevelésnek. Nem gyerekjáték ekkora szőlőben, gyümölcsösben mindig ideiében elvégzni a s orqnlévő munkát, s emel­lett megművelni a 2000 holif, szántót. A növényápolás ide­jén adódik leggyakrabban munkatorlódás. De a tsz ve­zetői bíznak abban, hogy nem lesz ilyen hiba. S nem vélet­len ez a bizakodás, mert az a. jó munkaszervezésre épül. A szövetkezeti gazdák már té­len alap~san meghányták-ve- tették; milyen munka vár rájuk, hogyan is kezdjenek azok elvégzéséhez. A nőta­nács vezetői az asszonyokkal tanácskoztak arról, hogyan segíthetnek a közös munká­ban. Tavaly 150 családtag — jobbára asszonvok — munká­ja növelte a 720 tsz tag ere­jét. az idén ennél többre szá­mítanak. A tsz vezetői nem­csak dicsérik az asszonyok szorgalmát, hanem a lehető­ség szerint anyagiakban is kifejezésre juttatták, milyen nagyra tartják ezt a segítsé­get. A nőnapon 29 asszony kapott ajándékot, elsősorban azok, akik 200-nál több mun­kaegységet teljesítettek. — A rendszeresen dolgozó család­tagoknak az idén is 100 mun­kaegységig 1 kg. 100 kg-on felül 2 kg kukoricát adnak priémiumként minden jóvá­írt munkaegységre. Késedelem nélkül fogtak a tavaszi ' munkához a cserke- szöilői Magva;—Román Ba­rátság Tsz gazdái. A jó kez­dés már fél siker, s az is biz­tató, hogy szinte kivétel nél­kül minden munkabíró em­ber a közös földeken szor­goskodik. Ez azt is mutatja, a cserkei szövetkezeti gaz­dák már tudják, hogy; min­den ember saját sorsának a kovácsa. N. K. Harminc tsz-gazda utazik a Szovjetunióba A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősé­ge a munkában élenjáró ta­goknak lehetőséget teremtett, arra, hogy a Szovjetunióba látogassanak. Harminc tsz tag indul kedden Moszkvába. Hétnapos ott tartózkodásuk alatt megtekintik a szovjet főváros nevezetességeit és lá­togatást tesznek az egyik Moszkva-kornyéki szovhoz- ben. Az utazás költségeit a termelőszövetkezet viseli. Ugyancsak a jövőhéten in­dul Szovjetunióba a Szolnok megyei kisipari termelőszö­vetkezetek kiváló dolgozóinak huszonöt fős csoportja. A ju- talomkirándulás résztvevői tíz napot töltenek Kievben és Moszkvában. Gyenge takarmányhelyzet, irreális tervezés Az árutermelési lehetőségek felmérésének jászsági tapasztalatai A megyei pártbizottság és a megyei tanács közös intézkedési terve alapján felülvizsgálják megyénk tsz- einek árutermelési lehetősége it. Ez a vizsgálat a jászbe­rényi járásban és Jászberényben már befejeződött. — Az alábbiakat a bizottság tapasztalatai alapján állítottuk össze. Túltervezett sertéshizlalás A tsz-ek szinte majdnem mindenütt túlmagasra ter­vezték a sertéshizlalási szá­mokat. Minden jótanács el­lenére hízóalapanyag és ta- karmányhiányra is terveztek hízóértékesítést csak azért, hogy kedvezőbb jövedelme­zőséget tudjanak kimutatni. A megyei irányszámokat ál tálában teljesíteni tudnák, Dr, Gergely István A falu Tiszaszentimre. A színhely az Aranykalász Tér melöszövetkezet örökölt ta­nyaközpontja. Az egykori földesúrtól vették át telek- könyvileg is hiteles öröksé­gül. A major közepén az iro­daépület áll Távolabb daráló zúg, süti a nap a vasvázas dohánypajta-épületet, s a me- legágyi kertészet, a süldőne­velő, meg a tehénistálló is itt helyezkedik el a közelben. Az épületek között platánfák, ritka értékű dísznövények ékesítik a szövetkezeti' köz­pontot A járási párttitkár ott szemlélődik az udvar köze­pén, s megcsóválja a fejét — Elvtárs, hát ez földpa­zarlás. Akkora szérűjük van, hogy nem is tudják kihasz­nálni A főkönyvelő, akihez az el­nök, meg a mezőgazdász tá­vollétében címezték e szava­kat, bólogat. Helyesel. S a já­rási titkár tovább bizonygat — Tudja, mit láttam én ta­valy a Tiszaszéntimrei Álla­mi Gazdaság László majorjá­ban? A szérűskerten a kaz­lak helyét csalamádévai vet­tette be Gergely, Mondta bé­kém, imikor kint jártam ná­la; mire a lucernatermést kazlazni kell, akkorra ka- száltathatja a csalamádét De az semmi. A László-major vi­rágágyasait nézem. Hát ez mi lenne? Lucernával vetették be. Ki csinálta? — kérdezem. — Gergely elvtárs, a főagro- nómus — mondják az embe­rek. A virágágyakat lucerná­val telepítette be, a közelben lévő kismalacoknak onnan tépték a zöldet. Érti? De ezen a pedantérián még a járási titkár is elneveti ma­gát. Ám a hallgatónak impo­nál dr. Gergely „érvágása”. Hát még amit később halL A tiszaszentimred Aranyka­lász Termelőszövetkezet te­henészete — mint még na­gyon sok termelőszövetkezeti gazdaság tehenészete is — nem gazdaságos, önköltségszámí­tással kimutatták, hogy a tej­nek literét majd 6 forintért termeli a gazdaság. Mit csi­náljanak? Drága a takar­mány. A járási titkár töri a fejét. Mit is javasoljon? S -akkor eszébe jut. — Tudják, elvtársak, érde­mes lenne megnézniük az állami, gazdaság tehenészetét. Tudják hogyan takarmányoz- nok ott? Tizenkilenc forintos máZsánkénti takarmánnyal, Siló szójával. Olcsó tömegta­karmány. S mennyit kértük erre a tsz-eket! De nem akar­ják megérteni, hogy a ba­romfinevelésben is, e hízóne­velésben is, a tehenészétben is nem a drága lucerna, ku­korica a döntő, hanem az ol­csó siló. Kérdezzék csak meg Gergelyt. Úgy adódott, hogy elkísér­hettem a járásban néhány helyre a titkárt. Betoppan­tam vele egy gyűlésre is; az öntözésről beszélt. Minden érvet elmondott már, s akkor a legfőbbet hagyta befejezé­sül. — Nem új dolog. Jómagam annyiszor elmondtam, s tán francia nyelven is megismé­telném, ha tudnék franciául. Mert értsék meg, elvtársak, ez nagyon fontos. Elmondok egy példát. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaságban megta­lálunk egy meleghangú kö­szönőlevelet. A dévaványai Csahnem másfélezer motoros géppel, huszonkét repülőgéppel az egész országban irtják a gyomokat Az elmúlt napokban or­szágszerte megkezdődött a vegyszeres növényvédelem. Nagyteljesítményű motoros permetezőgépek, repülőgé­pek Dikonirttal permetezik az őszi és a tavaszi gabona­féléket és a már bevetett kukorica földeket. A szak­emberek véleménye szerint *— . a növényzet gyors fejlő­dése miatt — már május el­ső napjaiban be keli fejezni a vegyszeres gyomirtást, ne­hogy kár essék a termésben. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat állomásai több mint 400, a termelőszövetke­zetek és az állami gazdasá­gok pedig megközelítőleg ezer nagyteljesítményű mo­torosgéppel irtják az évről évre óriási terméskiesést okozó egyszikű gyomokat. — Igen nagy hasznát veszik ez évben a nagyüzemi védeke zésnél a 22 repülőgépnek. A repülőgépes állomás egyma­ga 100 000 holdon vállalta a vegyszeres gyomirtást. Jelen­leg Szolnok, Békés, Csongrád, továbbá Győr-Sopron, Bács- Kiskun, Heves és Pest me­gye termelőszövetkezeteit se­gítik a repülők. A különböző vidékekről ér­kezett jelentések szerint a gabonatáblák gyomosodása — a hosszantartó szárazság és a kultúmöjvénvek gyors fejlődése miatt — az átlagos­nál gyengébb. Mivel a vegy­szeres gyomirtá§i kapacitás­sal az igcjpyeket teljesen nem tudják kielégíteni a? Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívja a terme­lők, termelőüzemek figyel­mét, hogy csak azokon a ga­bona-vetésterületeken végez­zenek vegyszeres gyomirtást, ahol érős, illetve közepes a gyomfertőzés. Ott, ahol négy­zetméterenként összesen húsznál kevesebb évelő és éves gyomnövény található, nem indokolt a vegyszeres eljárás. Felhívják továbbá a figyelmet a permetlékészítés szabályainak pontos megtar­tására és a szükséges óvóin­tézkedésekre. Vegyszeres per­metezést csak 8—25 Celsius fok közötti hőné'—-kleien szabad végezni, ezen belül is 8—10 Celsius fokon csak ak­kor. ha a permetezést meg­előző éjszakán vagy napon fagy nem volt. A permete­zést végző dolgozók gondo­san ügyet'enek arra, hogy a permetlé ne jusson el a szomszédos kétszikű növé­nyekre, — lucernára, szőlőre, gyümö''',-fákra stb. — mert súlyos károkat okozhatnak. termelőszövetkezetek írták a gazdaságnak. Itt tanulták meg az öntözés gyakorlatát és nagy hasznuk lett belőle. Onnan, Békés megyéből jött ez a levél. S itt, a Tiszaszent­imrei Állami Gazdaság szomszédságában mi, hogy élünk ezzel a lehetőséggel? Vajmi keveset tanulunk tő­lük. Ugyanezen a napon terme­lőszövetkezeti elnökök kérték a járás segítségét. A járási titkár azt javasolta, fordulja­nak a szentimrei állami gaz­dasághoz, ott tudnak segíteni. Az egyik tsz elnök lemon­dóan legyintett.. —- Hajaj, nem Gergely van ám már itt! Dr. Gergely István most a hatalmas kiterjedésű, 41 ezer holdas Középtiszai Állami Gazdaság főmezőgazdásza. Roppant feladattal bízták meg, csak éppen o' tiszafüre­di járás szövetkezeti vezetői nem örülnek ennek. Mert ed­dig ha megbízható segítőkéz­re volt szükségük, csak Ger­gely Istvánhoz fordultak. De az most már nincs itt. A já­rási titkár bátorítja az embe­reket. — Nem baj, elvtársak, azért, akik itt maradtak, meg­tanulták • Gergely elvtárstól: az állami gazdaság kötelessé­ge segíteni a termelőszövet­kezeteket. Alig tudtam valahová men­ni a járási párttitkárral, hogy szóba ne kerüljön dr. Ger­gely István neve. Megbecsü­lés, tisztelet veszi körül az önzetlen kommunista szak­embert. S a járásban min­denhol ő a példa. Szorgalmá­val, nagy szaktudásával, rop­pant munkaszeretetével szol­gált rá. Borzák Lajos imiiiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiMiimi Szent üzlet A katolikus egyház a ré­gi időkben bűnbocsánattal, szent Brigitta csontjaival és Mária Magdolna hajával ke­reskedett. A mai olasz papok azonban jelentősen kibővítet­ték a' „választékot”: szente­ket- ábrázoló képeslapokat, kereszteket, olvasókat és más emléktárgyakat lehet vásá­rolni tőlük. A templomok elő­csarnokaiban olyan hangosan kínálják az árut, hogy az elő­csarnokok inkább bazárra emlékeztetnek; a szent atyák nyakba akasztott áruládával járják Olaszország útjait, ke­rékpáron utazva reklámozzák áruikat. A „szent ajándékok” köz­vetlen árusítása azonban nyil­vánvalóan elavult módszer az automatizálás századában. A papok — mint a Paese Sera című olasz lap írja — az Audiophon nevű készülék se-, gitségéhez folyamodtak. Ha valaki 100 lírát bedob a ké­szülék nyílásán, három kü­lönböző nyelven hallhat imádságot és megható törté­neteket az isten jóságáról. A „szent üzleti” automatizá­lásának gondolata nagyon megtetszett a Vatikánnak. A házalókat automaták váltot­ták fel. Az egyik automata 100 Uráért imádságot mond, a másik színes szentképeket ad a vásárlónak... csakhogy ennél jóval többet akartak. Jászberény tsz-ei például a megyei 2600-as irányszám helyett 3189, a já­rásban pedig 11 500 helyett 14 000 sertés hizlalását ter­vezték. E téren tehát jelen­tős kiesésre kell számítani, mert nem rendelkeznek ele­gendő alapanyaggal, sőt több tsz-ben, például a jász­berényi Március 15. és Le­ninben a felvásárlásra szánt összeget sem tervezték meg. Az alapanyag-hiányt állat­elhullás is növeli. Ugyanakkor meglehetősen gyenge a takarmányhelyzet. Jászboldogháza és Pusztamo­nostor kivételével egyetlen községben sem lesz elég újig a takarmány. A tsz-ek egy- részében már most is csak 55—60 százalékos takarmá­nyozást folytatnak, takar­mánykészletük még így is csupán néhány hétre, he­lyenként csak 5—6 napra ele­gendő. Az állami készletből történő kiegészítés pedig nem megszüntetni, csak eny­hítem tudja a hiányt. A községek tervének tel­jesítésében sokat segíthetne, ha jobban kihasználnák a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket. J inosMrián, Jászárokszálláson, de a jász­berényi járás más községei­ben is, egyes családoknál 8— 10, sőt ennél több süldőt is találhatunk, s kedvezményes takarmányjuttatás révén ezekből igen sokat meg le­hetne hizlalni. Sajnos, ma­guk a tsz-ek vezetői sem mutatnak e téren ió oéldát. A jászjákóhalmi Béke Tsz vezetői és vezető beosztású tagjai közül például egy sem szerződött háztáji hizlalásra. Rosszul áll a háztáji ügye Jászberényben is, itt a ház­táji állatállományból 1600 hízót várnak, s eddig mind­össze 282-re szerződtek le. A baromfitenyésztés, tojás- és tejtermelés helyzete A felülvizsgáló bizottság Jászberény baromfitenyész­tését a Március 15. Tsz ki­vételével jónak ítélte meg. A járás területén is kielégítő a helyzet, bár a férőhelyh’- ány, s az egyoldalú takarmá­nyozás (csibetáp hiány) sok helyen veszélyezteti a tervek teljesítését. Jászágó két szö­vetkezetében például 4200 naposcsibéből 580 elhullott. A járásban ugyancsak Jász­boldogháza az a község, ame­lyik nemhogy teljesíti, na- nem jelentős mértékben túl is teljesíti baromfiértékesí- tési tervét. Jászberény tsz-einek kö­zei gon tno-es tojásértékesí- tési tervéből mintegy 100 000 esik ki a Március 15. és a Kossuth Tsz irreális tervezé­se miatt. A járásban szintén lemaradás várható. —• v? alattyáni Vörös Csillag Tsz például 30 000 tojás értékesí­tését tervezte és összesen 130 tyúkja van. A tejtermelés várható eredményei szintén nem érik el azokat a számokat, melye­ket a tsz-ek terveztek. Egy­részt azért, mert a takar­mányhelyzet nem kielégítő, másrészt mert a tehenei; erőállapota elég gyenge. A város tsz-einél ezért körül­belül 900, a járás tsz-einél pedig közel 9000 hl kiesésé­re lehet számítani. Dícséretreméltó az az igyekezet, amelyet a tsz-ek az áruértékesítési terv teljesítéséért tesznek. Takar­mány és férőhely hiánnyal küzdve, igyekeznek a nép­gazdaság igényeit k: elégi' - \ Mindez elismerésre mV de kárhoztatni kell az olyan elgondolást, amelyik nem reális alapokra támaszkodik, nem veszi figyelembe a tsz lehetőségeit. A jövő évi ter­vek készítésekor erre a2 ed­diginél sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Több mint 500 különböző ipari objektum A Lengyel Népköztársaság­ban óriási ütemű építkezés folyik. Lengyelország valósá­gos nagy építkezés. Nemcsak lakások, hanem ipari üze­mek, szociális-szolgáltató lé­tesítmények is épülnek. — Együttes térfogatuk meg­haladja a 100 millió köbmé­tert. összehasonlításképpen érdemese megemlíteni, hogy az ország legnagyobb építke­zése — a varsói Kultúra és Tudomány Palotájának tér­fogata körülbelül 80 000 köb­méter. Az épülő létesítmé­nyek között pillanatnyilag lakások vannak túlsúlyban. Az ország területén ugyan­akkor most folyik több, mint 500 különböző ipari objek­tum építésének befejezése is. I VAKK E Hl DB cm Nyakkendők; mfiselyemből 13—23 Ft, félselyemből 30— 35 Ft, tisztaselyemből 59—66 Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom