Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

v> SZOLNOK MEG TEl NÉPLAP 1961. április 22. Eredményes munkát végzett a Vöröskereszt j N.K.Krupszkaja: Emlékek Leninről (Folytatás az 1. oldalról.) lenlévőknek: akik a legtöbbet tették; s a megye többi 16 000 vöröskeresztes tagjának. A felszabadulás óta eltelt 16 év fáradtságos munkája egyre jobben gyümölcsözik az egészségügy terén. Küldött Elvtársak! Csótó Istvánná, a Vöröskereszt me­gyei titkára beszámolójában említést tett a csecsemőhalan­dóság nagyarányú csökkené­séről, a tbc elleni küzdelem sikeréről, e rákszűrés és gyó­gyítás eredményeiről. De te­kintsük mindezt kezdetnek. Igen nagy erőfeszítéseket kormányzatunk, hogy az or­vosok létszámát növelje. A helyzet már most is kedvező, hisz jelenleg nálunk 645 em- " bérré iut egy orvos. De erő­feszítéseket tesz az egészség- ügyi kultúra és szakszolgálat minőségének emelése érdeké­ben pártunk is. Elmondha­tom, eddig azt tapasztaltuk, munkánkban mindig magunk mögött tudtuk a Vöröske­reszt szervezeteit is. Szeretném külön kiemelni, hogy a falun jelentkező fel­adatok nagyok és sokrétűek. Mert például nem elegendő, hogy államunk mindent meg­tesz az emberek egészségének megóvása érdekében. Anyagi javakból többet kell fordíta­ni ilyen célra az egyes csalá­doknak is. Ehhez azonban felvilágosító munka szüksé­ges, s ebben segíthet sokat a Vöröskereszt, a szakszolgá­lattal közösen. Azzal fejezem be hozzászó­lásomat, hogy elismerésem és köszönetemet fejezem ki a megyei Vöröskereszt járási-, városi- és községi alapszeve- zeteinek az önzetlen munká­ért A Vöröskereszt minden­kor és mindenben bizton szá­míthat a megyei pártbizott­ság támogatására. Hiszünk és bízunk abban, hogy a most megválasztandó megyei új vöröskereszt vezetőségre ép­pen úgy számíthatunk, mint ahogy a régi vezetőségi tagok­ra támaszkodhattunk. Mun­kájukhoz sok sikert kívánok. A hozzászólásokra Csótó Istvánná válaszolt meg, majd a jelölőbizottság előterjesz­tette a megyei Vöröskereszt új vezetőségébe javasoltak névsorát Az új vezetőség A küldöttgyűlés egyhangú­lag fogadta el a Vöröskereszt megyei vezetőségének tagjait. Megválasztották dr. Tóth La­jos megyei főorvost, Csótó Istvánná vöröskeresztes tit­kárt, dr. Harczos György KÖJÁLL-igazgatót, Dobos Dezső pedagógust, Mari Bé- Idné MESZÖV-dolgozót, Né­meth Imrénét, a mezőtúri kórház párttitkárát, Toros István tsz-tagot, Patkós Gyu­la gyermekvédő otthon igaz­gatót Bodrogi Józsefné peda­gógust ár. Helf László or­vost, Kreutter Ferenc ktsz- elnököt, Nyitrai Józsefné nap­köziotthon vezetőt, Kálmán Lászlóné vöröskeresztes tit­kárt, dr. Jilly Pongrác, a vér­adóállomás igazgató-főorvo­sát, Pintér Béláné járási vö­röskeresztes titkárt, Fehér Jó­zsefné vöröskeresztes titkárt, dr. Csömör Gábort, az Onko­lógiai Intézet vezető főorvo­sét, Csendes Antal századost, ♦ a Megyei Légoltalmi Parancs- j nokság munkatársát, Kovács | Simonná, a zagyvarékasi egészségügyi állomás pa- j rancsnokát ár. Szűcs Ervin I körzeti orvost, Welkei Irént, < a TITÁSZ dolgozóját, Szelei < Sándprné pedagógust, Seres $ Sándor tsz-elnököt, ár. Te­mesvári Ottó közegészségügyi! felügyelőt, Gábor Imre men-« tőállomási dolgozót. Póttagok:« dr. Nagy Györgyné, Nagy Jó-\ zsefné és Gönczi Katalin. A vezetőségválasztó megyei! küldöttgyűlés a délutánig órákban ért véget. Ezt köve­tően a Magyar Vöröskereszt! Szolnok megyei elnöksége! közös ebéden látta vendégül! az értekezlet résztvevőit,! amelyen hosszas baráti be-J szélgetések alakultak ki. Kiállítás nyílik a Szolnoki jármű­javítóban Hétfőn április 24-én a Szol­noki Járműjavító kulturházá- ban ünnepélyes keretek kö­zött nyitják meg a „10 éves a Vasutas Társadalmi Bizto­sítás” című kiállítást. A tár­sadalmi biztosítás anyagának bemutatásán túl, a vasút egészségügyének fejlődését is megtekinthetik a látogatók. A kiállítás május 4-ig lesz nyitva az érdeklődők szá­mára. lljics megbízása A Tudományos Akadémián nagy arányú munka folyik, hogy kivá­lasszák a népszerű matematikai, fizikai, kémiai, földrajzi, geológiai és csillagászati munkák írására alkalmas kádereket. Más kiadók is tettek már e téren egyet-mást. Ami a társadalmi tudományokat illeti, szintén történik már valami, de nagyon jcevés, holott a politikai irodalom iránti kereslet rendkívül nagy. Ezt a falusi könyvtárak és a felnőttek részére szerve­zett esti iskolák adatai alapján tudjuk. Nemrégiben egy módszertani könyvvel volt dolgom, és a következő mondatot ta­láltam benne: „A tanulatlan emberek leg­inkább műszaki könyveket és politikai irodalmat keresnek: rá kell vezetni ókét arra a belátásra, hogy szépirodalmat kell olvasni” Ez azonban nyilván nem sikerűi. Az analfabéta- és félanalfabéta-iskolák lá­togatói elégedetlenek azzal, hogy tanköny­vük csupa szépirodalmi anyagot tartalmaz. A „Mozserezo” Gyár (Ljublino állomás mellett) esti iskolájának tanítónője sze­rint a tanulók kifogásolják, hogy a fél- analfabétaosztályban nincs kijelölve óra a politikai alapismeretek oktatására, 1918-ban Vlagyimir lljics egy alkalom­mal lakásunkon tanácskozásra hívott ösz- sze olyan írókat, akik véleménye szerint népszerűén tudnak írni, s egy csésze tea mellett hosszas megbeszélést folytattak arról, hogy milyen tárgyról és hogyan kel­lene írni népszerű könyveket. A napokban pedagógiai levéltáramban a Népbiztosok Tanácsa elnökének elsárgult űrlapjára régi helyesírással gépelt, aláírás nélküli utasí­tást találtam, amely azzal foglalkozik, hogy miről kell népszerű könyvet írni. Ez te Lenin utasítása. Szó szerint közlöm: „Megbízás: állítsanak össze két hé­ten belül olvasókönyvet parasztok és munkások részére. A könyv álljon 2—i nyomtatott oldal terjedelmű, önálló egészet képező, külön lapokból. E lőadásmódja legyen olyan népsze­rű, hogy a legegyszerűbb paraszt is megértse. A lapok száma 50 és 200 kö­zött legyen; a könyv első kiadásn álljon 50 lapból. Témák: a szovjet hatalom építése, bel- és külpolitikája. Például: mi a szov­jet hatalom? Hogyan kell igazgatni az or­szágot? A földtörvény. A népgazdasági tanácsok. A gyárak nacionalizálása, A munkafegyelem. Az imperializmus. Az imperialista háború. A titkosszerződések. Hogyan ajánlottuk fel a békét? Miért har­colunk most? Mi a kommunizmus? Az állam és az egyház különválasztása, stb. Fel lehet és fel is kell használni a régi jó röpiratokat, át keli dolgozni rígi cikkeket. Az olvasókönyvnek anyagul két* seu.- gálni nyilvános előadásokhoz és otthoni olvasáshoz, valamint egyes lapok után­nyomásához és (kisebb kiegészítésekkel más nyelvekre fordításához.” Ezt Lenin 1918-ban írta. Annak ide­jén össze is állítottak ilyen gyűjteményt, el is készült, de elkallódott valamelyik kiadóvállalat berkeiben. Azóta jónéhány év telt el, s lljics meg­bízása most is rendkívül időszerű. Csak a témákat kell ma valamelyest másként ösz- szeválogatni. Ez igen felelősségteljes mun­ka, de el kell végezni. Az Eichmann-per pénteki napja Jeruzsálem (MTI). — Pénteken megkezdték Eich mann perének 11. tárgyalá­sát. A szerdai tárgyalási nap­hoz hasonlóan pénteken is a náci tömeggyilkos előzetes kihallgatásán felvett magne­tofonszalagokat hallgatták meg. A meghallgatott vallomás­részletekben először a fran­cia zsidóság deportálásáról volt szó. Eichmann elismer­te, hogy tudott ezekről, de tagadta, hogy a francia zsi­dóság deportálását ő maga rendelte volna el, s ez alka­lommal ismét vezető náci személyiségekre hivatkozott. Felkeltette a figyelmet az a részlet, amelyből bebizo­nyosodott, hogy 1942 január­jában Eichmann részt vett az úgynevezett „Wansee ér­tekezleten”. Ezt az értekez- ■ UIIIIIIIIIHIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMUIIIIIIIIIIIM Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Thury Zsuzsa írónőnek írói munkássága el­ismeréséül — 60. születés­napja alkalmából — és Gál Sándornak a Színházi Dol­gozók Szakszervezete titká­rának, a Vidám Színpad tag­jának, a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül — 60. születésnapja alkalmából — a Munka Érdemrend ki­tüntetést adományozta. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnö­ke nyújtotta át (MTI) FŰ tDárt ÖVE SSZÖVETKEZETI eoirotreA* KÉSZÍTIK: Kunhegyes, Jászberény Karcag, Öcsöd, Jászapáti földművesszöt tUkezetei. j Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 15. évfor­dulója alkalmából. Az SZKP Központi Bizottsá­ga a Német Kommunista és munkásmozgalom történel­mi nevezetességű eseményé­nek, a marxizmus-leniniz- mus nagy jelentőségű győzel­mének nevezi a párt megala­kulás Az üdvözlet rámutat, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság a Német Szocialista Egységpárt vezetésével a né­met nép minden haladó ere­iének megingathatatlan pillé­révé vált a militarizmus és a evansizmus ellen a népek barátságáért és egvüttműkö- déséért vívott harcban. (MTI) .J.J. Berlinben tartották, a zsidóság végleges megsemmi­sítését célzó gyakorlati intéz­kedések jegyében. Eichmann mindezideig „kis pontnak” próbálta magát feltüntetni, s most is azzal érvelt, hogy csak hivatali beosztása miatt jelent meg ezen az értekez­leten. Ezután néhány magyar vo­natkozású kérdésről volt szó. A magnetofonszalagról visz- szahallgatott vallomásrészle­tek szerint Eichmann kije­lentette volt; Himmler sze­mélyesen rendelte el 1944- ben, hogy a magyar zsidóság kivándorlása Palesztinába „nem kívánatos”. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban bő­vebb tájékoztatással a jelen­leg nyugatnémetországi la­kos Becher, volt SS dandár­parancsnok szolgálhatna. A kihallgatást vezető iz­raeli rendőrkapitány — mint kiderült — később egy levél facsimiléjét mutatta meg Eichmann-nak. A levél, ame­lyet a vádlott írt alá, a zsidó tulajdonban lévő értéktár­gyak listáját követelte illeté­kes hatóságoktól. Eichmann azzal igyekezett kibújni, hogy ezt a levelet* Göring szemé­lyes kívánságára írta. Göring ugyanis saját maga számára akarta megszerezni ezeket az értéktárgykakat. Jeruzsálemben Eichmann e 1 ő z et e s kihallgatásának anyagából „Kék könyvet” adtak ki. A hét-kötetes könyv tartalmazza Eichmann vallo­másának teljes szövegét. — Az előirányzaton felül is kapott árut az ipartól a belkereskedelem Imiszeriparunk az Őtívr - terv első évének első negyed­évi tervét 6,2 százalékkal túlteljesítette és ez a múlt év azonos időszakához képest 7,8 százalékos termelésnöve­kedést jelent Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a cukor- és a mélyhűtőipar ter­melése, ugyanis ezek az ipar­ágak 43, illetve 23 százalékkal szárnyalták túl a negyedévi tervelőirányzatot. Mintegy 10 százalékos túlteljesítést ért el a konzerv- és a dohányipar is. A tej-, a növényolaj- és a húsipar termelése azonban lé­nyegében az előző év szintjén mozgott A termelésnek megfelelőer alakultak a belkereskedelmi szállítások is. Tejből hétmil­lió literrel, tojásból négymil­lióval, cukorból 320 vagonnal margarinból huszonöt vagon­nal, sörből pedig 21 000 hek­toliterrel többet adott az élel­miszeripar a kereskedelem­nek a tervezettnél. A belke­reskedelem igényeit az ipar általában kielégítette, sertés­húsból, mosószerekből és egyes édesipari termékekből azonban ném volt mindig za­vartalan az ellátás, s kisebb átmeneti zökkenő volt a vaj- ellátásban is a hármas ünnep előtti időszakban. A kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének nyilatkozatához Néhány gondolái a kapitalizmus általános válságának új szakaszáról ben előtte jár az Egyesül Államoknak. Közel az idő amikor a gazdasági verseny­ben végleg a Szovjetunió kerekedik felül. A közgaz­dászok szerint 1970-ben a Szovjetunió utoléri, további öt év alatt pedig jól meg­előzi az Egyesült Államokat az egy főre eső termelésben. Mi bizonyítja mindezt? A tények, maga az élet. 1950- ben a Szovjetunió ipari ter­melése nem egészn 30 szá­zaléka volt az amerikai ter­melésnek, jelenleg körűibe lül már 60 százaléka. A 7 éves terv első félévében a? ipari termelésnek mintegy 17 százalékkal kellett volnr emelkednie, ezzel szemben 2 százalékkal emelkedett. Ha az ütem nem csökken, akkoi a tervidőszak végére nem »0 százalékkal fog nőni az Ipar termelése — mint ahogy eredetileg tervezték —, ha­nem mintegy száz százalék­kal. Más példára is hadd hivatkozzam: 1957—58-bar az Epvesült Államok Ipar' termelése mindössze 4,6 szá­zalékkal emelkedett, ugyan­ezen idő alatt a szovjet ipar termelése pedig 23 százalék­kal nőtt. A kapitalizmussal folyta­tott versenyben a Szovjet­unió mellett a többi szocia­lista ország is eredményesen részt vesz és 19"7—58-ban a szocialista országok termelé­sének volumene 37,1 száza­az egész kapitalista—impe­rialista rendszer az általá­nos válság küszöbére érke­zett. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom pedig véglegessé tette ezt az általá­nos \" h Ettől a dicső történelmi eseménytől kezdve a világ két rendszerre szakadt: a győzelmes szocialista rend­szerre, amely nemzeti kere­tek között egy országban, a Szovjetunióban győzött és az imperializmusra. \ Szovjetuniónak a máso­dik világháborúban a fasiz­mus felett aratott győzelme következtében Európában és Ázsiában mintegy tucatnyi ország szakadt ki az imperia­lizmus rendszeréből. Miután ezek a szocializmus építésé­nek útjára léptek, a szocia­lizmus is viláerendszerré vált. Azóta korunk fő tartal­mát a két rendszer egymás iránti harca határozza meg. E harc fő formája jelenleg a békés gazdasági verseny. Az SZKP XXI. kongresz- szusa kifőzte a eé t: törté­nelmileg rövid idő alatt utói kell érni és el kell mind a termetfis abszolút mennyisége mind az egy fő­re jutó termel's és fogyasz­tás fpkintetéb"~> az Ame'i- lcdi Egyesült Államokat. A kommunizmust énftő Szovjetunió mór egy ser terű- Trhfor*: p tndnrnr’r*T-'’ nz űrkutn- tás. a katonai erő tokinteté­Most már nemcsak a prole­tár forradalmak előestéjéről beszélünk, hanem a szocialis­ta forradalmak eredménye­ként létrejövő hatalmas szo­cialista világrendszer impe­rializmus elleni harcáról. A kapitalizmus, keletkezé­sekor előmozdította az em­beri haladást. A termelőerő­ket — miként erről Marx és Engels a Kommunista Kiált­ványban írták — gigantikus módon fejlesztette, óriási városokat alkotott; a mérhe­tetlen profit érdekében fej­lesztette a tudományt, a kul­túrát. A burzsoázia forrad d- mi harcokat vívott az akko­ri reakció ellen. Mindezek történelmi tények. De az idő túllépett a burzsoázián, a kapitalizmuson. A kapitaliz­mus hanyatló szakaszával, az irrnerianzmussal megkezdő­dött a kapitalizmus rothadá­sa. A kapitalizmus pusztulás­ra van ítélve, ez a történe­lem tanulsága. De a kapita­lizmus bukása nem egyszer­re és nem egviönben követ­kezik be minden tőkés or­szágban. A szőri h'^mus fo- Wuy*nqnn. forradalom ú+ián . felváltja az idcSőtmúlt kapi- . tprenr^, Már az első Világháború 1 mnvirn Móiezte az inanorla- lizmus összes ellentmondá­sait- — a tőVe ős munka. a ' külöefélp tőVős esonortok és arrzágek ellentéteit —. hoev 1 Az elmúlt év novemberé­ben a kommunista és mun­káspártok által kiadott moszkvai nyilatkozat nagy jelentőségű elméleti tudo­mányos megállapításokat tett korunk fő tartalmát és fő jellegzetességét illetően. A marxista—leninista pár­tok az emberi haladás élhar­cosai szerte a világon. A kor helyes elemzése azért fontos számukra, hogy politikájuk fő irányvonalát a legjobban tudják megállapítani és az emberiséget érdeklő fontos kérdésekre a helyes választ megadhar ' A nyilatkozat megállapí­totta: „Korunk — amelynek fő tartalma a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal elkezdődött, átmenet a kapi­talizmusból a szocializmus­ba — a két ellentétes tár­sadalmi rendszer harcának korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyar­mati rendszer felszámolásá­nak, egyre több nép szocia­lista útra térésének, a szocia­lizmus és a kommunizmus világméretű diadalának a korszaka.” Leszögezték a marxista- leninista pártok, hogy a szo­cialista világrendszer az em­beri társndrdorn fc" '-’ v ’őnt.ő tényezőjévé válik. ^ teT^n kort már nőm leket 87 '8Üz-, mus korának tekinteni. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom