Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-16 / 64. szám
196Í. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jánoshida válasza Jászboldogházának: megyénk tíossuth-díjasn újítással - megtakarítás 1961-ben mi is több húst, zsírt, tejet és tojást akarunk! A Hazafias Népfront jánoshidai községi bizottsága rendkívüli ülésen foglalkozott a jászboldogháziak „A háztáji jószág is kincset ér!” című felhívásával, amely lapunk március 8-1 számában jelent meg, a a következőkben válaszolnak arra: j ÁSZBOLDOGHÁZI ELVTÁRSAK! KEDVES RÉGI BARÁTAINK, SZOMSZÉDAINK ! Mindjárt elöljáróban nyílt, hangos szóval kell megmondanunk: Teljesen egyetértünk veletek abban, hogy a háztáji jószág is kincset ér. Mégpedig magának a jószág nevelésével foglalkozó termelő- szövekezeti tagnak éppen úgy, mint a termelőszövetkezetnek és a népgazdaságnak. Hozzátok hasonlóan mi is hivatkozhatunk arra, hogy Já- noshidán már apáink is tudták: Okos gazda nem lenzsákban cipeli termését a vásárra, hanem bőrzsákban hajtja maga előtt. Manapság eddig egyik legfőbb törekvésünk az, hogy állati férőhelyekben szűkölködő termelőszövetkezetünk számára a háztáji gazdaságban neveljük fel a jószágot. Most vezetjük be az eredményességi munkaegységet, amelynek egyik sajátossága éppen az, hogy a tsz-tag az általa megtermelt takarmányból természetben részesedik és ennek feletetésével hizlalja meg a jószágot. E módszer igen előnyös, mert alkalmazásával az idősebb, csökkent munkaképességű tagok is nagyértékű munkát tudnak végezni. így például a hatvan évet jócskán meghaladott tagjaink közül Guba Béla 74, Kiss Ezúttal nem valamilyen ipari szakma, vagy a mező- gazdaság egyik ágának kiválói jöttek össze Szolnokon, hanem ifjú katonák. Legtöbbjük néhány hónapja, vagy legfeljebb másfél éve cserélte fel a szerszámot a fegyverrel, s a polgári életből magával hozta a lelkesedést az egészséges versengés iránt. Bevonulásuk után örömmel vették tudomásul, hogy a hadseregben a versenymozgalom különböző formáin keresztül is összemérhetik tudásukat, ügyességüket. A párt- és KlSZ-szerveze- tek vezetői ismertették hogyan kívánják az alakulatnál folyó versenymozgalom résztvevőit segíteni, a verseny nyilvánosságát, az élenjárók népszerűsítését biztosítani. A kiváló katonák módszereikről, tapasztalataikról" beszéltek, s az értekezleten újabb verseny kihívások is születtek az elsőéves harcosok között. A tanácskozás után a harcosok egy csoportja részt vett a tisztiklubban a „HarLászló 52, Eszes Balázs 41 sertésre szerződött. Asszonyiank kedvét igencsak meghozta a baromfine- veléshez Hidas Pálné példája, aki nem kevesebb, mint kétezer csirkét csekély elhullással nevelt fel. Nagy az érdeklődés a nők körében a kacsa- és libanevelés iránt is. Az idén 10 000 kacsát és 3000 libát nevelünk fék Tervünk szerint — az időjárástól függően — 6—8 hetes korukig az asszonyok odahaza nevelik a pelyhes jószágot. Erre az időre minden ránevelt kilogramm súly- gyarapodásért 4 forint jár. A számya&jószág ezután a Zagyva partjára, a csekély költséggel összehozott nyári szállásra kerül és a vízen gyarapodik tovább. A Zagyva környéke valóságos „fehér erdő” lesz tehát a nyáron. A jászboldogházi felhívásra az a végső szavunk, illetőleg javaslatunk: A két község Hazafias Népfront Bizottsága minél előbb találkozzék egymással. Cseréljük ki ezalkalommal tapasztalatainkat, módszereinket, tanuljunk egymástól, hogy minél gyorsabban gya- rapíthassuk jószágállományunkat. Jelszavunk az legyen: Több húst, zsírt, tejet és tojást a nép gazdaságnak 1 Hazafias üdvözlettel: Szöllősi Béla a községi bizottság elnöke Nemcsényl István titkár cos út” címmel rendezett találkozón. Idős veteránok és KISZ-fiatalok találkoztak ezen. A katonák egy másik része az eresztőhalmi általános iskola tanulóival közös műsort adott a szülőknek és a környékbeli lakosoknak, majd ismerkedéssel egybekötött táncestet rendeztek. Zatykq Károly százados Tíz érés a jászberényi műszerész ktsz Hangulatos ünnpség zajlott le a napokban a jászberényi fémnyomó klub helyiségeiben. Itt tartotta évadzáró közgyűlését a helybeli műszerész KTSZ és kiosztotta a múlt évi nyereségrészesedést dolgozóinak. A szövetkezet jó munkáját dicséri, hogy több mint 10 százalék osztalékot fizetett tagjainak. A KTSZ vezetősége ez alkalomból díszes oklevéllel jutalmazta alapító tagjait. A közgyűlést vidám kultúrműsor követte. Tóth János Jászberény Oláh Jánost, Szolnok megye idei Kossuth-díjasát lapunk olvasóinak nem kell külön bemutatni. Több alkalommal beszámoltunk, hírt adtunk azokról a kísérletekről, amelyek a Héki Állami Gazdaságban kezdődtek. Azért többször is, mert a nyughatatlan természetű állami gazdasági igazgató — Oláh János — vezetésével a héki szakember-garnitúra — a fizikai dolgozóktól támogatva — esztendőről esztendőre bátran belevág valami új dologba. Szakmaszeretetből fakadó hitvallásuk: a mezőgazdaságban nincsenek termelési plafonok. Ennek az általuk vallott elvnek naponként gyakorlati megvalósítói. Ma már megyénkben senki sem vitatja a szabadtartásos borjú- és üszőnevelés előnyét Ám akkor, amikor a Héki Állami Gazdaság Kalapos-tanyáján megépült az első önetető szabadtartásos borjúnevelő, még tekintélyszámba menő szakemberek is megcsóválták a fejüket — Na, ebbe beletörik Oláh János bicskája — mondogatták. Ellenben a Kalapos-tanyán — a kishitűségre mitsem adva —• szívós munka kezdődött Ma már több mint háromszáz borjút három gondozó lát el. S még ez sem a maximum. Számokkal, érvekkel szolgálnak a hékiek az ilyen rendszerű borjúnevelés előnyéről. Ha az egyéb kellékek adottak (sepregetőgép többek között), ötszáz borjút nevelhet egy gondozó. Héken született a jelszó: Megszüntetjük a kapásnövényeket. Az akció természetesen csak a kapára vonatkozik, mert például a kukoricát kedvelik, előszeretettel termelik Mezőhéken. De a kapáért nem nyúlnak szívesen és nincs is rá szükség, mert a Simazin, Atrazin vegyszerek alkalmazása olcsó és tökéletesen irtják a gyomot. így termeltek kapavágás nélkül kukoricát 1960-ban a Héki Állami Gazdaságban. A jó példa ragadós. Miután a hékiek ebben is vállalták a kísérletező szerepét, most már tudományos érvekkel alátámasztott termelési adataikon felbuzdulva, megye- szerte nem új dolog a kapálás nélküli kukorica. Addig nem is kérdeztem Oláh János magánéletéről semmit, amíg mindezt végig nem hallgattam. Mert mindenekelőtt ezt tartja fődolognak, s talán ez az: a tudomány új vívmányainak bátor alkalmazása, amiért odaítélték a Kossuth-díjat 1961-ben Oláh Jánosnak. Valamit magáról a kitüntetettről. 1954 óta állami gazdasági igazgató. Akkor került ide a fegyveres testületektől a mostani martfűi üzemegységbe (akkor Martfűi Állami Gazdaságba). Az itteni állapotokról jellemzésül elég csak annyit elmondani: ebben az évben (1954-ben) 6 millió forint veszteséggel zárt a gazdaság. összehasonlításul: az alcsiszigeti-, a martfűi-, a héki gazdaságokból szerveződött hétezer holdas Héki Állami Gazdaság 1960-ban 4 millió 523 000 forint tiszta nyereséget ért el. 1954-ben a becsületes emberekhez jóné- hány iszákos, munkakerülő toborzódott Oláh János, az egykori szegedi virágkertész kemény kézzel kezdett a rendcsináláshoz. A gazdaság tisztakezű szakemberei és fizikai dolgozói régen ilyen emberre vártak már. Gondolkodás nélkül az új igazgató mellé .álltak, s az eredmény: megKiválóak értekezlete született a jóhírű Héki Állami Gazdaság, amelynek eredményeiről az egész ország tud. Oláh János — a négy-gyermekes családapa — nem csinált semmi különlegeset, csak azt, amit képessége, becsülete és a felelősségérzete megparancsolt Ha napközben távol van hivatalos ügyekben, este a gépkocsivezető már azzal várja, mi történt ma a gazdaságban. Ha csak annyi ideje van, sorba telefonálja, vagy sorba járja az üzeroOlvastam a Néplap cikksorozatát a háztáji gazdaság árutermelő szerepéről. De már ezt megelőzően is beszélgettünk a vezetőség tagjaival arról, hogyan segítsünk a szövetkezeti gazdáknak a háztáji állattartásban — mondja Békéssy Gyula, a tiszaroffi Aranykalász Tsz főagronó- musa. Majd így folytatja: — Termelési tervünkben a természetbeni juttatásoknál ilyen adatok is szerepelnek: egy kilogramm szénát, v4 kg silót, 1 kg takarmányszalmát' és 3 kg alomszalmát osztunk munkaegységenként. Bata József párttitkár még hozzátette az elmondottakhoz: «— Tizenegy vagon szénát, ugyanennyi takarmányszalmát és 33 vagon alomnak valót biztosítunk munkaegység járandóságként. — Emellett úgy is segítünk, hogy 200 négyszögöl misling- földet, 20 négyszögöl lucernát, gátkaszálót adunk a szövetkezeti gazdáknak — sorolja tovább a főagronómus. I Nincs minden szövetkezeti I gazdának tehene, 128-an tar-1 egységeket, s ha már másra nem telik, akkor a főagronómus ablaka alatt zörget: —: Mi lesz holnap, mi történt ma. Ez a vezetési módszere. Meg az, hogy nem kényes arra, ha a szemébe mondják a hibát A Kossuth-díj. Sorrendben ez a hatodik kitüntetése (igazgatósága alatt a gazdaság többszörös élüzem és a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának kétszeres tulajdonosa lett). Amikor megkapta a levelet, hogy jelenjen meg a Parlamentben, hirtelen összeszorult a szíve. A mellette álló gépírónő segítségért akart sietni. — Talán rosszul van, igazgató elvtára? — Dehogy. Csak váratlanul érte, nem számított rá. Semmi többet nem tett ezelőtt, mint ezután: dolgozik becsülettel, ahogyan a párt, az ország elvárja tőle. Borzák Lajos tanak a háztájiban szarvasmarhát. Kiszámítottuk, ha azok átadják a takarmányt, akiknek nincs jószáguk, 16 mázsa széna, 48 mázsa siló jut az állattartó gazdáknak. Erről beszélgettünk a szövetkezeti gazdákkal, s bízunk abban, hogy megfelelő meny- nyiségű takarmányt tartalékolhatnak azok, akik háztáji tehenet tartanak. A legeltetési bizottsággal is felvettük a kapcsolatot, hogy a tavalyihoz hasonlóan biztosítson közös legelőt a háztáji állatoknak. Ezenkívül az árokpartról és gátkaszálóról nyert szénából is juttatunk tagjainknak. — Arról is beszélgettünk, hogy a háztájiból 130—150 nízóra számíthatunk. Azok. nak, akik leszerződtek a sertés átadására cséplés után egy mázsa árpát előlegként osztunk. — Az az elgondolásunk, hogy a hízottsertéseket falká- sítva adjuk majd át a háztájiból is. A brigádvezetők a gazdákkal történő beszélgetés alapján feljegyzik kinek, A TITÁSZ dolgozói pártós szakszervezeti gyűléseken megbeszélték azokat a lehetőségeket, amelyek kiaknázásával túlszárnyalhatják évi célkitűzéseiket. A közös megbeszélés eredményeként a vállalat dolgozói elhatározták, hogy a tavalyihoz hasonlóan a munka jobb megszervezésével két tonna színesfémet, göngyölegből háromezer forint értékű, fenyő fűrészeltáruból pedig 18 000 forint értékű anyagot takarítanak meg. 1960-hoz viszonyítva ez évben 13 köbméterrel több használt villanykarót hasznosítanak és újra beépítik az erre alkalmas helyeken. Megfogadták még: a múlt évi 139,8 tonnához képest 1961-ben 10 százalékkal több benzin üzemanyagot — közéi 154 tonnát —■ takarítanak meg. A TITÁSZ-nál nagy múlttal rendelkezik az újítómozgalom. A múlt évben 115 javaslat érkezett a vállalat újítási előadójához. Ebből 57-et fogadtak el és 55-öt hasznosítottak. A javaslatok alkalmazásával csaknem százezer forint értékű anyagot, munkaórát és energiát takarítottak meg. mikorra lesz kész a hízója. Mohácsi Ferenc a tsz elnöke is hizlal szerződésre sertést. Kovács János, Marsi Ferenc is megkötötte már a szerződést Gönci József is bizonyítja a főagronómus szavait s elmondja: három sertést értékesítésre hizlal meg ebben az évben. S még hozzáfűzi: — Tudok arról is, hogy Oláh József szintén három sertés meghizlalására vállalkozik. Vannak itt többen, akik minden évben leszerződnek. Az idén is így lesz ez. összesen még nem tudták megmondani, hogy a szövetkezeti gazdák hány sertésre kötötték meg a szerződést a háztájiból. De annyi bizonyos, ha a tervezett 150 hízót átadják a szövetkezet és maguk a gazdák is jóljámak. N. K. HIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUI!I Zöldhagymát szállítanak Szolnokra a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz gazdái. Néhány nappal ezelőtt fogtak hozzá a zöldhagyma szedéséhez, csomózásához. Tegnap 1500 csomót adtak át a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak, ma pedig újabb szállítmányt, mintegy 1000 csomót biztosítanak a 61-es és az önkiszolgáló bolt részére. Hogyan segítik a háztáji állattartást a tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben FEJES ANDOR, a jászladányi Aranykalász Tsz ifjú tehenésze. Tíz tehenet gondozott, s az évi átlagos tejhozam 4389 kilogramm, 3,9 zsírszázalékkal. Teheneinél 100 százalékos volt a vemhesülés. SZEGHALMI SÁNDOR, a Kunmadaras! Állami Gazdaság ifjú fejőgulyása az állami gazdasági fejők között lett az első. Cukor nevű tehene a jó gondozás eredményeként egy év alatt 10 073 kilogramm, 3,7 zsírszázalékos tejet adott, A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a versenynek volt még egy első helyezettje, mégpedig Kontra János személyében. Ö a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság állatgondozója: 12 tehéntől évi 5419 kilogramm 3J zsírszázalékú tejet fejt ki. UÜUKUI SÁNDOR, a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz fejőgulyása a legjobban tejelő tehenek versenyében ért el első helyezést Jolán nevű tehenével: 6101 liter 3,9 zsírszázalékú tejet „hozott ki” ebből a tehénből. KITÜNTETETT FEJOGULYÁSOK A KISZ megyebizottság tavaly megyei versenyt indított a termelőszövetkezetek és allairu gazdasagok ifjú tehenészei között a tejhozam növeléséért. íme az első helyezettek:
