Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

1961. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 LEVELEKBŐL néhány sorban m - KÉT KTSZ Nem ismeretlen városunk- nek, akik ban a mezőtúri Építő Ktsz újonnan és az Asztalos Ktsz neve. — Látogatásunkkor éppen fennállásuk 10. évfordulóját ünnepelték. Ez alkalommal E-indkét szövetkezet dolgo­zói évzáró közgyűlésüket is megtartották. Az ünnepségen megjelent Tóth István elv­társ, a városi pártbizottság titkára és több meghívott vendég. Érdekessége volt a gyűlésnek, hogy a KlSZ-szer- vezetek fiataljai Ynű sorral szórakoztatták a megjelen­teket. A ktsz-ek elnökeinek be­számolói azt bizonyították, hogy 3—4 évvel ezelőtt érde­mes volt a helyi kisiparosok­nak megalakítani a ktsz-t. Az alapító tagoknák a szö­vetkezeti mozgalom fejlesz­tésében végzett kimagasló munkájukért oklevelet nyúj­tottak át. Berecz Gyula el­nököt, Lovas Sándort, Kö­rös Sándort és Bányai Sán­dort részesítették kitüntetés­ben. , A belpolitikai beszámoló után az Asztalosipari Ktsz közgyűlésén Berecz Gyula elnök tartotta meg beszámo­lóját a szövetkezet dolgozói­nak 1960-ban végzett mun­kájáról — Tervünket 117,6 száza­lékra teljesítettük — mon­dotta. — Leginkább ennek köszönhető, hogy több, mint 100 000 forintot osztunk, kö­rülbelül 1400 forintos havi átlagkeresetnek megfelelő összeget. Az osztalékból nyugdíjasaink is részesed­A mi postásunk Még fiatalember, mégi9 szinte görnyed a háta a sok levél, újság és egyéb posta- küldemények súlya alatt. A bőrtáska mindig tömött, mert bizony egyedül van a faluban és minden munka reá bárul. Amint járja az utcákat, már messziről hallani hangos kö­szöntését. Mert a mi postá­sunk mindig udvarias, pontos ember, aki ismeri a családo­kat, őt is ismeri a falu apra­ja. nagyja. Feri bácsi — mert így hív­ják a mi postásunkat — míg kezdő volt, könnyen végezte munkáját. De bizony tíz év óta igen megnövekedtek fel­adatai. Szaporodott az újság­olvasók száma, növekedett a rádióhallgatók tábora, több a nyugdíjas és járulékos, egy­szóval többen veszik igénybe a postás szolgálatait. Munkáját nemcsak a falu lakossága, hanem felettesei is megbecsülik. Több kitünte­tést kapott már. Persze, ez nem minden. Jó volna, ha könnvítenének már nehéz munkáián és állítanának mel­lé valakit, akivel megoszthat­ná terheit Szarnák Béláné levelező, Nagykörű év eleje óta az alakított üveges részlegünkben a lakosság megrendelésére dolgoznak. Később Berecz elvtárs a szövetkezet ezévi tervét is­mertette. — A második ötéves terv első évében a tavalyi 4 500 000 forint értékű áru termelése helyett ez évben 6 000 000 forint értékűt állítunk elő. Tervünket elsősorban dolgo­zóink szorgalmára alapozzuk. A tavalyihoz hasonlóan ez- évben is jelentős összeget fordítunk az üveges- és egyéb üzemrészeink gyártás- technológiájának korszerűsí­tésére. Az elnöki beszámolóban szó esett a KISZ-fiatalok munkájáról. — Eddig KXSZ-fiafaljaink elenyészően kevés kultúr- munkát végeztek. Igaz, nem volt megfelelő helyiségük, ahol színjátszó-, vagy tánc- együttest hívhattak volna életre. Ezévben a KlSZ-szer- vezet Szabó Gábor titkár vezetésével felajánlotta, hogy társadalmi munkával kultúr- helyiséget rendeznek be, ahol a színjátszók mellett he­lyet kapnak a teremsport kedvelői. A jövőben is támo­gatni fogjuk a sportolókat és úgy tervezzük, hogy ez­évben labdarúgó-csapatot in­dítunk a városi bajnokságon — fejezte be beszámolóját Berecz Gyula elnök. Hasonlóan jó eredmények­kel zárták a tavalyi évet az Építőipari Ktsz dolgozói is. — Az elmúlt évi munkánk eredménye — válaszolta kér­désünkre a közgyűlés szüne­tében Boros elvtárs, —, hogy tervünket 108,1 százalékra teljesítettük. A közgyűlés után 163 000 forintot osztunk dolgozóinknak. Néhány pél­dát említek. Kovács Gábor mázoló 2550 forintot, Kara János és Kupái Albert kő­művesek pedig nyereségré­szesedés címén 3090 forintot kapnak. Fánkuly László Fehér István Mezőtúr Nyitjuk a szőlőt A cserkeszöllői Magyar-Ro­mán Barátság Termelőszövet­kezetben — a Bagi területen — Kiss László vezetésével megkezdték a szőlő nyitását. Két női és egy férfi csapat vállalta, hogy két hónap alatt végeznek ezzel a munkával, sót a gyümölcsfák permetezé­sével is. Egy másik munka­csapat, melynek Bori József a vezetője, 16 holdon a kapá­láshoz fogott. Hóra Mihályné bízik abban, hogy jól össze­szokott munkacsapata ebben az évben sem hagyja cserben és elvégezhetik a rájuk sza­bott feladatokat. Pinczés Pál levelező Elvetették az árpát, vetik a borsót és a cukorrépát a Zalka Háté Tsz gazdái A kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet gaz­dái legutóbb nem közgyűlé­sen, hanem brigádértekezle­ten tárgyaltak az évi termelé­si feladatokról. A közel tiz- ezer holdas gazdaság két üzemegységre és hét növény­termesztési brigádra tagozó­dik. Mármost brigádonként — igen helyesen egy-egy na­pot szántak arra, hogy a ta­gok megismerjék ez évi fel­adataikat. A megbeszélés igen hasz­nosnak bizonyult, mert a kisebb kollektíva alaposabban fontolóra tudja venni tervét és konkrétizalni lehet az el­végzendő munkát is. A célul tűzött termésátla­ÚTTÖRÖK írják IRODALMI PÁLYÁZAT A Magyar Úttörők Szö­vetsége Szolnok városi elnök­sége irodalmi pályázatot hir­det Szolnok város úttörői részére a 15. évforduló jubi­leumi ünnepségeivel kapcso­latban. Pályázni lehet az út­törőmozgalom 15 éves múlt­jából: csapat, raj, őrsi mun­ka, táborozási és kirándulási élmények; tqvábbá úttörő jó­tettek, társadalmi munka té­makörökből. A pályázatok formája: elbeszélés, leírás, vers, riport és színmű lehet. A pályázatokat 1961. évi áp­rilis 1-ig lehet benyújtani a szolnoki Úttörőházban. BARKÁCSOLÓK, EZERMESTEREK ki Állít Asa Kalapács csattog, reszelő visít, nagy munka foljrik... Vidám pajtások munkálkod­nak a szolnoki úttörőház ezermester szakkörében. — Szorgos kezük nyomán tet­szetős kis fém-, fa- és papír tárgyakat készítőnek, mások kedves képeket égetnek fa­GYEREKEK A MOZIBAN * A Hamupipőkét játszották Szolnokon, a Vörös Csillag Filmszínházban. Én már ugyan kinőttem a gyermek-kór­ból, de azért a kíváncsiság mégis elvitt a moziba. Jól­esett látni, hogy a sok apró gyerek milyen buzgón fi­gyeli a pergő filmkockákból kibontakozó eseményeket. Azt is észrevettem, hogy a kisfiúk, kislányok érzékenyen reagálnak a jóra és a rosszra. Mikor a gonosz mostoha és testvérei nem vitték el Hamupipőkét a bálba, az egyik kislány elkezdett keserve, sen sírni. Alig tudták lecsittítani. Igen, ő együttérzett Ha­mupipőkével, ő már különbséget tud tenni a jó és rossz között. A film pergett tovább. Gyönyörű színes felvételek még a felnőtteket is elkápráztatták és milyen öröm volt a nézőtéren, amikor a film végén Hamupipőke diadalmasko­dott, győzött a jó, az igaz, pórul jártak a gonoszak és em­bertelenek. A sokszáz kis tenyér összeverődött és boldog si- palkodással üdvözölték az igazság, győzelmét, d B. J. levelező. Szolnok gokat egyébként elfogadha­tónak, megvalósíthatónak tar­tották a dolgozók, pláne mi­kor az értekezleten tudomá­sukra jutott az is, hogy a ter­melőszövetkezet vezetősége ezt jó talajmunkával és agro­technikával is biztosítja. A gyűlésen szóbakerült a jövedelem és a prémium is. A gazdák megtudták, hogyha becsülettel megvalósítják évi célkitűzéseiket, mi jut nekik az év végén. A szövetkezet 16 milliós tervteljesítésének két­harmadát állattenyésztésből kívánják biztosítani. , A tagság ezek után biza­kodva fogott a tavaszi mun­kákhoz. Az ötös számú bri­gád. már március másodiká­ra teljesítette tavaszi árpa vetés tervét. . A többiek is nyomukban vannak, szorgal­masan vetik a borsót és a cukorrépát Kardos Balázs '■ ^ ------­lem ezre elektromos izzótű­vel. — Mire készültök pajtá­sok? — kérdem tőlük. Büsz­kén felelik: a jubileumi ki­állításra, egyben versenyre készítjük ezeket a tárgya­kat Igen pajtások, folytatjuk a pályázati fehívást mindazok részére, akik kedvüket lelik saját maguk készítette em­léktárgyak kiformálásában. Minden pajtás munkáját vár­ja ez a kiállítás, melynek pályázati nevezési határide- f je: 1961. március 16. Az elké­szült darabokat 1961. április 16-ig lehet beküldeni a szol­noki úttörőházba. Pajtások! Most mutassá­tok meg, ki a legügyesebb ezermester Szolnokon! ŰTTÖRÖ FOTÓSOK KIÁLLÍTÁSA Szolnok város úttörői! — Akik hódolnak a fényképezés mesterségének, tudják, mi­lyen kedves és értékes em­lék az úttörőélet ezerszínű mozzanatainak megörökítése. — Különösen most, amikor az úttörőmozgalom másfél évtizedes múltját ünnepel­hetjük hazánkban. Ebből az alkalomból a Magyar Út­törők Szövetsége Szolnok vá­rosi elnöksége pályázatot hirdet városunk valamennyi úttörője részére. Pályázni lehet az úttörő­életről készült képekkel, melyek az úttörők hétközna­pi életéről, ünnepségeiről, ki­rándulásairól, táborozásairól, a társadalmi építésben vég­zett munkákról szólnak. Bár­milyen méretű képekkel f. évi március hó 16-ig lehet ne­vezni. A képek benyújtási határideje: 1961. április 16. A képeket az úttörőházba küldjétek be: jubileumi fo­tópályázat felírással! Új György —- Báli István — Huszár Gyöngyi tudósító ' EgY jólsikerült teadélután A szolnoki 605-ös Iparita­nuló Intézet III. éves tanulói teadélutánt rendeztek, mely­re meghívták a szolnoki Köz. gazdasági Technikum diák­jait is. Az ifjúmunkások és diákok találkozója jó hangu­latban telt el. Szombati László levelező Ruttkay Aladár Szolnok. A tiszta, szép, virágos Szolnok­ért mindenkinek tenni kell valamit. Saját érdekünk, hogy óvjuk a fákat, virágo­kat, parkokat, tisztántartsuk házainkat és környékét is. A szülőknek és a pedagógusok­nak az a feladata, hogy a gyermekeket környezetük megbecsülésére neveljék. Raj­tuk kívül a város minden la­kójának elő kell segíteni a tisztasági mozgalmat. Birkás József Karcag. A fiúkollégiumban a napokban közgyűlést tartottak. Maga­tartás szerint öt csoportot ál­lapítottak meg a fiúk számá­ra. A kollégium fegyelmére jellemző, hogy a két utólsó csoportba senkit se kellett be­sorolni. Szaszkó Józsefné Jászbe­rény. A Dózsa Termelőszö­vetkezetben szóbeszéd tárgya, hogy a vezetőség kivételeket tesz a szövetkezeti gazdák kö­zött. Helyes volna, ha az il­letékesek megvizsgálnák a helyzetet és segítenének a ve­zetőségnek e hiba kiküszöbö­lésében. Egy kérésünk is van — ír­ja Szaszkóné. — A jászberé­nyi könyvtár helyisége már kicsi, jó lenne, ha a megnö­vekedett igényeknek megfe­lelő helyiségről gondoskodna a tanács. Fejes Hona Rákóezifalvai levelező köszönetét fejezi ki Vígh doktornak, aki megbe­tegedett orvostársát helyette­sítette és a megnövekedett körzétben is becsülettel ellát­ta feladatát. Kerekes Péter cserkeszöllői levelezőnk a nőtanács által rendezett békegyűlésről ír. A mozihelyiséget ezalkalommal zsúfolásig megtöltötték az ér- deklpdők és néma figyelem­mel hallgatták Barna Károly megyei előadó bestédét. Beke András Tiszafüredről községük fejlődéséről számol be. Mint írja, a felszabadulás óta sokat változott, gyarapo­dott a járás székhelye. Per­sze további tennivalók is van­nak és bíznak abban, hogy közös összefogással ezeket is megvalósíthatják. özv. Pethő Béláné szolnoki levelezőnk a megyei tanács­kórháza belgyógyász orvosai­nak eredményes munkájáról számol be, és köszönetét fe­jezi ki gondoskodásukért. Száj ólból jelentik A földművesszövetkezet a napokban taggyűlést tartott. Ez alkalommal adták át szö­vetkezetünknek a legjobb já­rási egységnek járó vándor- zászlót. • A Vörös Csepel Termelő- szövetkezet a tavalyi kedve­zőtlen időjárási viszonyok el­lenére is 41,70 forinttal zár­ta az évet. A tagság megelé­gedett a munkaegység érté­kével és arra ösztönözte, hogy a tavaszi munkát idejében és Kétnapos vasgyüjtés A Rakéta őrs összejövete­lén a vaskohászat segítése volt a napréndi pont. Elhatá­rozták a pajtások, hogy a kétnapos iskolaszünetben va­sat gyűjtenek. Az első nap 451 kiló gyűlt össze a szor­galmas kezek munkája nyo­mán. A második nap 404 kiló volt az eredmény és azonfe­lül 60 kiló papír, továbbá 15 kilogramm rongy. Az örömet az is tetézte, hogy az őrsi pénztárt 326 forinttal növel-« ték a pajtások. Ezzel a két­napos teljesítménnyel a csa­pat első vasgyűjtői lettek a Rakéta-őrs tagjai. Szabó Béla 2787 számú Tisza Antal Úttörőcsapat, Szolnok az eddigieknél is nagyobb lendülettel végezze, * A nemzetközi nőnap ün­nepségei keretében Győri Ti­bor elvtárs, a megyei MSZBT elnöke tartott ünnepi gyűlést Szajolban. Köszöntötte azo­kat az asszonyokat, akik évek óta jó munkájukkal és társa­dalmi tevékenységükkel segí­tik elő a község lakóinak szebb, boldogabb életét. A legjobbaknak oklevelet és könyvjutalmat adott át. Dobó Jenő levelező ..... ■ ■ ■' 4%^%» ■ ■■■ Na gypapák és nagy­mamák találkozója A nagykörűi Vöröskereszt és a községi tanács szociális bizottsága március 12-én dél­után 3 órakor tartotta meg a nagypapák és nagymamák találkozóját. A kis ünnepsé­gen körülbelül 250 személy vett részt, ahol az iskolások kultúrműsorral, a rendező­szerv pedig uzsonnával ked­veskedett a nagyszülőknek. Szarnák Béláné T® • *’ Nagykörű Délutáni elmélkedés egy kávé mellett egy fillérem sem! Mi­után értelmesen el-el- magyaráztam neki: — Ho-hogy? Már mint én? Nem, nem kérem semmit. — Felkaptam a kabáto­mat és dicstelenül megfutamodtam. Ha szégyen is a futás, de hasznos. Lehet, nem én fedeztem fel a ,.spanyolviaszt’, de rájöttem a nagy ti­tokra, miért hasznos az, ha váltásnál fizet- ni kell és elviszik a vendégek elől a poha­rakat, tányérokat. Ez, mint említettem, hasznost mégpedig két ok*>6l. Embertársainknak (már tudniillik azok­nak, akik csúcsforga­lom idején egy kis szabad helyhez szeret- nének jutni). A vállalatnak. Tel­jes joggal gondolkoz­nak úgy, hogy aki fél­óránként csak egyszer rendel, ne foglaljon el sajátmaga egy egész asztalt. Ide a Nobel-díjat. Forray Kát alia levelező ra — nem is néz, csak úgy hirtelen megpi­hent rajtam a szeme. Ez érthető is, hiszen igazán megnyugtató látvány lehetek. Óvatosan felpillan­tottam. Nem, sajnos, nem optikai csalódás­ról, vagy rojconszenv- ről van szó. A pincér- nő bizalmatlan pil­lantásokkal szemlél. Ez tagadhatatlan. No és? Nem hátrálok meg, ha száz pincér­nő meresztené is így rám a szemét. Nem és nem! Már rendeltem egyszer és fizettem is, igaz, nem neki, ha­nem az elődjének. De most közeledik hozzám. Határozott léptekkel egyenesen felém. Meghűlt ben­nem a vér. — Mit parancsol, kérem? — kérdezte kicsit szigorúan, de nagyon udvariasan. Mégis, ez a rövid mondat úgy süvöltött felém, mint az ark­angyal szava, mikor ős-szüleinjcet kitiltot­ta a paradicsomból. Te jó isten, ez ész­revette, hogy nincs jába. En sem vagyok az a bizonyos kivétel, amely erősíti a sza­bályt. És aki figyelt, az az új pincérnő volt. Nem nézett rám túlzottan barátságo­san. Sőt! Hm. Talán nem vagyok neki ro­konszenves. Az ízlé­sek nagyon különbö­zők, és ezt be kell lát­ni, bármilyen jó véle­ményem is van ma­gamról. Vagy nem va­gyok élég elegáns ilyen helyre? Idege­sen néztem végig ma­gamon. A szoknyám eléggé, enyhén szólva használt, de még jó állapotban lévő, kü­lönben az asztal úgy­is eltakarja. De a pu­lóverem direkt úgy néz ki, mintha új len­ne. A szakadást a vál­lán meg pontosan fe­di a hajam, és egész idő alatt vigyáztam rá, hogy a fejemet bá­josan félrehajtsam. A toilettem tehát rend­ben van. De akkor mit néz­het? Ugyan — próbál­tam aztán más mód­szerrel hatni magam­Délután, munka után beültem az egyik presszóba. Meg­ittam a magam sze­rény kis dupláját, s békésen elmélkedtem a világ folyásán. Tel- tek-múltak a percek. Egyszerre odajött hozzám az a csinos, fiatal nő, aki előbb kiszolgált. „Váltás van, kérem fizetni!” — figyelmez­tetett udvariasan. — Nicsak — gon­doltam magamban — hiszen ezt én már ol­vastam a Népszabad­ságban! De ott az il­lető mellett, akiről szó volt, egy külföldi is ült. Ez természete­sen sokkal idegesl- tőbb lehetett, de én sem zavartattam ma- am. Ugyan kérem! Nem potyán ülök -itt. Megfizettem helyára- mat, a duplát, jogom van addig itt tartóz­kodni, amíg meg nem unom. Igazam volt, nem? Az ember általában megérzi, ha figyelik, bármennyire is elme­rül gondolatainak óceánjába vagy iszap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom