Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

1961. március 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csökken az építkezési időtartam Május végére tető alá kerülnek a Kossuth téri lakások — Már ez évben termel a szuper foszfát üzem egy része — új építő gépeket állítanak üzembe Az építkezések idei tapasztalatairól érdeklődtünk Kédler Károlytól, az ÉJI Szolnok megyei Építőipari Vállalat főmérnökétől. — A szokatlanul enyhe téli időjárás ez évben segí­tette az építőipar munkáját. Munkásaink minden építke­zésen megszakítás nélkül dolgoztak, nem kellett „fagy­szabadságra” menniök. — A tavalyi évet jól zár­tuk. Tervünket túlteljesítet­tük, s harminchat lakással többet adtunk át a tervezett­nél. Ennek ellenére a megye fejlődéséhez képest nem ki­elégítő az építési ütem. Ezért célul tűztük, hogy az orszá­gos időtartam normákhoz ké­pest 30 százalékkal csökkent­sük az építkezések tényleges időtartamát. Ezzel jelentős mértékben meggyorsíthatjuk az új beruházások üzembe helyezését is. —- Munkahelyeink nagy ré­szén bevezettük a két műsza­kot. így Szolnokon a Szántó —Magyar—Sólyom—Bálvány utcai építkezésen, Jászberény­ben a főtéri negyvennyolc la­kásnál, Karcagon és Öcsödön pedig a nyolctantermes álta­lános iskola építkezésénél. A tetőaláhozás idejéig a leg­fontosabb építkezéseken meg­szakítás nélkül dolgoznak, így a különböző szakipari munkákra több idő jut. Kö­vetkezésképpen javul a mi­nőség is. — Május 31-re tető alá ke­rül Szolnokon a főtéren épü­lő Sólyom utcai negyven, a Magyar utcai hatvan és a Szántó utcai „A”, „B” épü­lettömbben hatvannégy lakás. A lakóházak építése mellett tervszerűen halad az ipari beruházások kivitelezése is. A szájöli ezer vagonos rak­tárnál nyolc, a Tiszamenti Vegyiműveknél épülő szuper­foszfát üzemnél ez évben 103 millió forint értékű munkát végzünk. A tavalyi nyereség lehetőséget ad új földmarko­lógép és néhány dömper be­szerzésére. A Kossuth téri építkezésnél már szerelik az 50 méter magas törpe torony- darut. Egy másik nagyobb teljesítményű toronydarut a Tiszamenti Vegyiművek épít­kezésén állítunk munkába. Ezzel jelentős mértékben gyorsítjuk a beruházás üzem­be helyezését. Terv szerint a nyers szuperfoszfát üzem szeptember 30-án, az érlelő december 10-én, a kétsoros siló egyes számú üzeme októ­ber 30-án kezdi meg a ter­melést. A granuláló üzemet december végére „szerelésre kész” állapotban átadjuk. — Más megyében lévő munkahelyeinken is hasonló a helyzet. Kálón. Aldeb- rőn, Verpeléten a tér-1 melőszövetkezeteknek száz férőhelyes tehénistállót, 30 vagonos magtárat és 120 férőhelyes sertésfiazta- tót építünk többmillió forin­tos költséggel. Rövidesen fel­vonulunk a jászberényi ther- málfürdő építkezéséhez. Az új fürdő-kombinát a Zagyva szigetén épül és 32 thermál- kútból üzemel. A medence három méter magasan lesz. Az építkezésre — amely két év alatt készül el — nyolc millió forintot fordítanak. — Ez évi tervfeladataink a tavalyihoz képest megnöve­kedtek. Munkánkat zavarja, hogy a 297 millió forint ér­téket jelentő kivitelezéshez nincs meg minden tervdoku­mentáció. Az idei munkának csaknem felét tervdokumen­táció nélkül kellene elkezde­nünk. Feladataink jórészét csak úgy ismerjük, mint pél­dául a Papírgyárnál, hogy építeni kell egy erőművet, vagy Törökszentmiklóson egy szétszedhető háromhajós sze­relőcsarnokot, stb. A tervdo­kumentációt, részleteket, ami alapján meg lehet indítani a munkát, még nem kaptuk kézhez. Ez a tény nagyban akadályozza tervfeladataink megvalósítását. Kellő időben nem tudunk megfelelő anya­got, gépet beszerezni. Tudjuk, Szolnokon tizenhat termes középiskolát, a KÖJÁLL-nak egészségügyi állomást, az olojbányászoknak lakásokat és műhelyeket kell építenünk, de a tervrajzok még nem ér­keztek meg. Pedig ez is egyik alapja a gyors mun­kának. A Mozgalom Ilire' Hét család nyolc újszülött gyermekének névadó ünnep­ségét rendezi meg március 4-én a túrkevei városi nő­tanács elnöksége. Az ünnep­séget délelőtt 10 órakor a vá­rosi tanács nagytermében tartják. A járási nőtanács meghí- vó,sára a napokban hetven nő tanácskozott a nemzetközi nőnap megun r ' 'séröl és a tavaszi munknk előkészüle­teiről Kunhegyesen. * Kisújszálláson a nőnapi készülődést egybekötik az asszonyok politikai nevelésé­vel. Kisgyűlésekre hívják ösz- sze az érdeklődőket, ahol a moszkvai nyilatkozatról, a békekiáltványról, s a nemzet­közi élet eseményeiről beszél­getnek. • Tiszasason a nők törvé­nyes jogairól a szövetkezet vet '5i tartottak előadást az asszonyoknak. Az előadás célja, hogy a nők jogainak is­meretében minél többen be­kapcsolódjanak a szövetkezet termelő munkájába. LE VÉS — és konyhagondok az üzemi munkások ellátása körül — Nagyon jó minden — dicsérik egybehangzóan az üzemi kosztot a Papírgyár­ban. — Különösen a gyü­mölcsleveseket és szószokat szeretjük. Akad azért eltérő véle­mény is — Nincs ezekben az éte­lekben semmi kalória — pa­naszolja Polónyi János ko­vács. — Ha ezen a koszton kellene élnem, nem bírnám a kalapácsot. Az étlapon sű­rűn szereplő vizes szafttal le­öntött burgonyapüréhez szeszkmmplit használnak, a karalábot meg talán a TÜ- ZÉP telepről szállítják — kedély eskedik. Hortobágyi László, Papp László, Borsos József, Papp Zoltán és felesége is elége­detlenek. — Minden másként volna, — jegyzi meg Papp Zoltánná, — ha nem az Alföldiből szál­lítanák a nyersanyagot, ha­nem mi magunk vásárol­nánk. Legtöbbször későn: 9—10, sőt van úgy, hogy 11 Megkezdődtek a terv jóváhagyó közgyűlések A jászapáti járásban ked­den tartotta tervjóváhagyó közgyűlését a jászalsószent- györgyi Béke Tsz. Tegnap délelőtt pedig a jászapáti Al­kotmány Tsz gazdái erősítet­ték meg közgyűlésen terme­lési tervüket. Ma tartja' tervjóváhagyó közgyűlését a jászapáti Kos­suth Tsz. Pénteken pedig a jászalsószentgyörgyi Petőfi és Alkotmány Tsz-ben kerül sor a közgyűlésre. A zárszámadó közgyűlésekhez hasonlóan igen látogatottak a mostani közgyűlések is. órakor érkezik meg a marha­hús, aminek pedig 4 óra a fővési ideje. Balogh Károly, az üb. tit­kár hozzáfűzte, hogy a főzés­hez való nyersanyagot sok­szor hiányosan kapják, s a minőséggel is baj van. — Dolgozóink a leg­utóbbi szakszervezeti ülésen kijelentették: szívesebben fi­zetnének 1—2 forinttal többet a kielégítőbb kosztért. Ma is sokan visszaküldik az ételt, pedig az ebéd jó: grízgaluskás zöidségleves és sertéspörkölt makarónival. S a heti étrend egyhangúságát is szóbahozták. Nézzük csak: meggyleves, rizsespörkölt; rántottleves, rántotthal, bab­leves marhahússal, fánk; lebbencsleves, töltöttkáposz­ta; burgonyaleves, dióstészta. Változatos összeállítás. Ellátogattunk a szolnoki I. számú MTH tanuló­otthonba, amelynek ellátásáról ugyan­csak az Alföldi Uzemellátó Vállalat gondoskodik. Jót is, rosszat is hallot­tunk az otthon vezetőjétől, Papp GyulátóL — Állandóan fagyasztott marhahúst kapunk, sertés­húshoz meg sem tudom mon­dani, mióta nem jutottunk. Nálunk fejlődőkorú gyere­kek vannak, étkeztetésükre különös gondot kellene for­dítani. Szervezetük most van Megbeszélést tart a brigád 1959 nyarán alakult a szolnoki Tisza Bútorgyárban a „Pe­tőd” nevét viselő Sándor Pál tizenöt tagú szocialista bri­gádja. Minden tagja az üzemi tőrzsgárdához tartozik 6-9-10 éve dolgoznak a bútorgyárban. Teljesítették a „szocialis­ta brigád” cím elnyerésének feltételeit átalakulás alatt, idő kell, míg hozzászoknak ehhez a megváltozott életmódhoz, gyenge a gyomruk ... Bizony előfordult, hogy 10—12 gye­rekünk kapott egyszerre gyomorrontást. Aztán a kö­rítés egyhangúsága. Megún- ják a gyerekek hogy min­dig csak burgonya, burgonya, burgonya... és ez a szesz­krumpli! Persze, felnőtt szemmel nézve sok minden érthető. Négy forint nyolc­van fillérért nem kívánha­tunk rendkívüli dolgokat. De nagyon jó lenne a tanulók normáját 60—70 fillérrel megemelni legalább is a téli hónapokban. _— A hideg ételek egyhan­gúsága is jellemezte az Al­földit. Rendszeresen vajat, nyári szalámit kantunk he­tekig. Az utóbbi időben, kü­lönösen a legutolsó tíz nap­ban javult a minőség. Előkerült a panaszkönyv is, ami igazolja Papp Gyula szavait A Belkereskede’mi Minisztériumtól bizottság jött ki á múlt hé­ten. az étkezést vizsgálták mennyiségi és minőségi szempontból. Ételmintákat vettek, s a jegyzőkönyv be­számol az eredményről. A minőség 90 százalékos — te­hát jó, a mennyiség kielégí­tő. (Sok múlik a szakácsnőn is, hiszen rossz szakács a legjobb nyersanyagot ís el­ronthatja, ám itt semmi pa­nasz e téren, pedig 5—6Q0 személyre főznek naponta, hét végén a kilencszázat is meghaladja a kosztosok szá­ma.) Harmadiknak a Bútorgyárban jártunk. Lényegében az ed­digieket ismételték ott is. Még hozzátették, hogy mi­óta új szakácsnőt kaptak ■ kb két hete —, semmi kifo­gás nincs a koszt ellen. • Természetesen megnéztük az érem másik oldalát is. — Mit mond a panaszokra az Alföldi Üzemellátó Vállalat vezetője? — Hat konyhát látunk el. A három hónap alatt, mióta itt dolgozom — jegyzi meg Jeszenszki Zoltán— három­szor fordult elő, hogy későn küldtük ki a húst. A szállí­tást ugyanis az AKÖV vég­zi, s mivel a kocsijuk elrom­lott, — ezért késett a hús. Eddig a tájékoztató. Van azonban, amiről saját sze­münkkel is meggyőződhet­tünk: rossz a zöldségféle mi­nősége. A raktárban kelle­metlen bűz, áporodott levegő csapja meg orrunkat, — rot­hadó káposzta, kel, penészes zöldség szaga. A káposztát például aznap kapták a MÉK-től fagyott állapotban, s a felét el kellett dobni. A burgonyát sáros időben szál­lították ide, rothadásnak is azért indult ilyen korán. De a sár alatt nem „szeszkrump­li” bújik meg, hanem valódi Gül-baba, amely egyike a legjobb burgonyiánknak. A gyermekfej nagyságú karalá- bok egyikét készségesen fel­metszi Jeszenszki elvtárs. Mint az alma, olyan a belse­je.. Többezer szolnoki munkás ellátásáról gondoskodik a vállalat. Természetes, hibák nélkül, zavartalanul ezt még nem sikerült megoldani, kü­lönösen a beszerzés körül vannak nehézségeik. De hogy a vállalat dolgozói, mindent megtesznek a jobb ellátás érdekében, az bizonyos, er­re nemcsak Jeszenszki Zol­tán szavai hanem az Cze- mekhen dolgozó munkások döntő többségének vélemé­nye Is tanúskodik. Kemény—Rónai TÖRŐDJÜNK VELÜK! M anapság már szinte ter­mészetes dolog, hogy nálunk sok falusi em­berről az állam és a szövet­kezeti közösség gondoskodik. Megyénkben közel 15 ezer volt tavaly a nyugdíjas tsz- tagok száma, s ez a szám még növekedni fog. Hiteles bizo­nyítéka ez annak, hogy meg­becsüljük azokat, akik egy emberöltőn át két karjuk ere­jével tartották fenn magukat, családjukat. S így van ez rendjén a mi társadalmunk­ban. Termelőszövetkezeteink leg­többje fennállása óta megerő­södött már annyira, hogy jö­vedelméből mind jobban-job- ban juttathat azoknak, akik a munkából már kidőltek. A szövetkezeti gazdák nagy többsége megérti és helyesli: le kell mondani bizonyos ja­vakról, ha az öregekről van szó. Vagy fordítva: tegyünk bizonyos erőfeszítéseket azért, hogy apáink, anyáink hátra­lévő napjait megszépítsük. Enyhítsük az öregkor amúgy is nyugtalanító egyhangúsá­gát. A jászboldogházi Aranyka­lász Tsz-ben az öregeknek osztották ki legelőször a bú­zajárandóságot, nekik vitték először haza a tüzelőt. A sza- joli Vörös Csepelben 135 idős tagnak elmunkálva, bevetve mérték ki tavaly tavasszal a háztájit, s az idén is így csi­nálják. Nyolcszáznegyven li­ter tejet visznek el havonta állami áron a tagok a közös­ből, s ennek jórészét az öre­gek hordják el. A besenyszögi Leninben abraktakarmányt is mértek, hogy hizlalni tudjanak az öre­gek. A csataszöig Tiszamenti Szebb Élet ötven idős tagja féláron kaphat hízónak valót a közösből, ha igényli azt. Kőteleken az Ezüstkalász idős tagjait e napokban ösz- szehívja a szövetkezet vezető­sége, hogy megbeszéljék, mi­re számíthatnak az öregek a közösségtől. A z öregekről való gondos­kodás sokszor még pén­zébe sem kerül a szö­vetkezetnek. Elég egy kis fi­gyelmesség, kedvesség, meg­értés azok iránt, akik már nem . dolgozhatnak velünk együtt. Néha csak éppen any- nyi kell kiteljék a szövetke­zeti vezetőktől, hogy tájékoz­tassák az öregeket: ügyeikben hogyan járjanak el, hová for­duljanak. Az igazság azonban az. hogy helyenként még er­ről is megfeledkeznek, még ennyi segítséget se szívesen adnak. Idős Kocsis Gáborné, akinek férje az abádszalóki Béke Tsz tagja volt. hónaito­kon át nem kapta a férje után őt megillető járadékot, mert nem tájékoztatták, hol, hosvan kell azt kérnie. özv. Gedei Lászlóné 86 éves léttére azért levelezett közel egy éven át a jászberényi ló­riin Tsz-szel. hogy megtudja: .iár-e neki földjáradék a be­vitt 3 hold föld után. Ungvá­ri Lajos, fegyvernek! lakos közel két évig tanácstalan volt: kap-e a Vörös Csillag Tsz-be beadott fél hold lucer­nája után kártalanítást. Kiss András, nagyrévi lakos ta­valy ősszel írt levelében azt Danaszolja, hogv a Haladás Tsz-től semmiféle segítséget — még csak jó szót sem — kap Szőke Ferenc, a jászkis- éri Táncsics Tsz tagja. Ta­valy márciusban nyugdíjba ment így a közgyűlés hatá­rozata érteimében 800 négy­szögöl háztáji föld illeti meg. Csak néhány jó szóval kellett volna neki megmagyarázni, hogy egyelőre a szövetkezet csak ennyivel tud segíteni. De erre a beszélgetésre nem ke­rült sor, s csak évvégén a járási tanácstól tudta meg, miért kevesebb most a háztá­ji földje, mint mikor még dolgozott Mindez figyelmesség, em­bertársaink iránti kötelesség csupán. De a mi szövetkeze­teink többel is tartoznak azoknak, akik sok helyen a szövetkezet alapköveinek le­rakásában segédkeztek. S azoknak is, akik csak már öregkorukba szánták rá ma­gukat a közösbe lépésre. Tő- rökszentmiklósról azt irta Nagy Menyhért a közelmúlt­ban: „3 és fél hold földem­mel beléptem a Petőfi Tsz-be. A munkát azonban nem tud­tam felvenni, mert beteg va­gyok. A vetőmagot is rendjén beadtam. A tsz azonban a háztájit, s a földjáradékot is megtagadta, mert nem vet­tem fel a munkát.” Levelé­hez mellékelte az orvosi iga­zolást is, mely bizonyítja, hogy munkaképtelen. P arádi István Tiszaugról írta: A Tiszagyöngyébe léptem 5 hold földem­mel. De 75 százalékos rok­kant vagyok és öreg. Az öreg­ség amúgy is fáj, hátha még így bánnak az emberrel, mint velem. A tsz meg akarta tő­lem vonni a háztájit és a megművelésben sem segített. Bathó Sándor a jászberényi Lenin Tsz-be lépett Akkor megígérték neki, hogy elinté­zik, kapjon öregségi járadé­kot. Aztán hiába várt, nem intézték el, csak hónapok múlva, mások közbenjárásá­ra. A törökszentmiklósi járási pártbizottságot tél közepén kereste fel egy 70 éves néni­ké. Sírva mondta el, hogy a szövetkezetből ígértek neki szalmát télre tüzelőnek. De még mindig hideg szobában van. — Csak egy kocsi szal­ma, amit az öreg néni bevitt földje után jogosan és — hiá­ba várt. Az is előfordul, hogy ahol a többség akarata, döntése alapján juttatnak az öregek­nek, egyesek szívják a fogu­kat, mondván: Miért nem jöt­tek előbb közénk, hogy hoz­tak is volna valamit, ne csak vigyenek a közösből. Pedig nemcsak visznek, hoztak is. Hozták néhány hold földjü­ket, amitől pedig talán legne­hezebben váltak meg. Helyenként még azt is kiej­tik emb.erek, hogy az öregek élősködnek a szövetkezeten S mi az igazság? Az, hogy azok az emberek, akiknek élete másból se állt, mint a.'» örökös megfeszített munka ból, míg csak bírnak, most is dolgoznak. Nemcsak, hogy ott forgolódnak, hanem kapát, kaszát fognak, kukoricát tör­nek stb„ amit kell. El sem tudják képzelni napjaikat az örökös, az évek során át megszokott munka nélkül Életűk sorja mindig ez volt s most is a munkához mene­külnek az idő múlása elől. Karcagon Láposi Lajosné, a Május 1 Tsz tagja például most tavasszal nyugdíjba megy, de eszébe sincs otthon maradni. Komlósi néni, a Di­mitrov Tsz-ben, 72 éves lété­re szinte minden nap kijárt a nyáron, s az idén is megy, míg csak bírja. S ahol a gon­doskodást érzik, ott szinte visszafogni se lehet őket a munkától. Törődni az öregekkel, ez mindannyiunk kötelessége! Szövetkezetekben is és min­denhol. Példamutatást, figyel­met azonban a kommunisták­nak kell tanúsítani. Sok-sok helyen meg is teszik ezt. A jászapáti Alkotmány Tsz-ben pl. egyik taggyűlésen java­solták: ha az időseknek szál­lítanak, ne számolják fel a fuvardíjat. Egy fiatal, még a kommunisták közül is lázado­zott ez ellen. A többiek azon­ban így intették: — Reméljük mi is, te is, mindannyian megérjük azt a kort, s jól fog esni majd, ha gyerekeink gondoskodnak ró­lunk. E gyesek felvetik azt is, hogy miért nem gon­doskodnak a szülőkről elsősorban a gyerekek. Ebben is van igazság. A cserkeszöl- lői Magyar—Román Barátság Tsz-t hónapokon át zaklatta B. László Mindenáron azt akarta, hogy anyját, aki egyébként nem dolgozik a szövetkezetben, bár munka­képes, a közösség tartsa el. Csak azért, hogy neki ne le­gyen rá gondja. Tagadhatat­lan, vannak ilyen emberek is. De az érdekeltek nagy több­sége tisztességes, egyenes, tör­vényes formában akar kap­csolatot tartani a szövetkezet­tel. S mindannyiunk köteles­sége törődni velük, ügyeikkel pedig türelemmel, megértés­sel, sesfteniakarással foglal­kozzunk. Borsi Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom