Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

Í961. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csibe „nevelés* A karcagi Béke Ts2 18—20 ezer darab baromfit szándé­kozik felneveltetni a háztáji gazdaságokban, mivel a kö­zösben épített férőhely még igen kevés. Az elgondolások szerint a szövetkezet 100 darab napos­csibét és 40 kilogramm ta­karmányt ad ki egy-egy ház­táji gazdaságba, s ennek el­lenében 10 hét után 40 kilo­gramm élőcsirkét kér. — A szövetkezeti tagok, s főleg azok feleségei szívesen vet­ték ezt a kezdeményezést. — Eddig mintegy 15—16 ezer kiscsibéért jelentkeztek már a „nevelők.” Ugyanígy ne­veltet a szövetkezet pulykát is. Megkezdték a cukorrépa vetését Tiszaföldváron Tegnap reggel a tiszaföld- vári Lenin Tsz-ben meg­kezdték a 200 kh-ra terve­zett cukorrépa vetését. — A termelőszövetkezetben jól áll­nak a tavaszi munkákkal. Befejezték 200 hold borsó, 50 hold mák és 100 hold ta­vaszi árpa vetésüket. Napok óta vetik a lent és a lu­cernát is. A kedvező időjárás adottságait kihasználva, hoz­záfogtak a kukorica vetéste­rületének előkészítéséhez. A háziasszonyok nem is gondolják, ha zsírosbödönt vásárolnak, hogy milyen nehéz fizikai munkával készük Ugyanis a bődön tetejét fémnyomógépen készítik, amely a gépesítés ellenére is kemény fizikai munka. A jászkiséri Vegyesipari Ktsz-ben Soproni Sándor készíti a zsírosbödö- nök tetejét. un TAVASZ az Aranykalászban Megyeszerte gépek, fogatok munkálkodnak a határ­ban. Készítik a talajt a tavasziak alá, vetik a magot a porhanyós földbe. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz tábláin is pezseg az élet. Lakatos László, a közös gazda­ság fiatal elnöke így nyilatkozott munkájukról: — Ahogy az idő és a talaj állapota lehetővé tette, meg­kezdtük a talajelőkészítést. Most is két lánctalpas, öt univerzális gép és huszonhét fogat dolgozik földjeinken. Vannak azonban olyan táb­láink, ahol még nedves, lágy a talaj. Ide nem engedjük a gépeket, nem akarunk saját magunknak kárt okozni. — Megvárjuk, amíg jól felszik­kad a föld és jó minőségű munkát végezhetünk rajta. Amihez viszont hozzáfoghat­tunk, azzal nem is késleked­Termelőszövetkezetek ! Állami Gazdaságok! Kísérleti- és Tan­gazdaságok! Felhívjuk figyelmüket, hogy szabad raktárkészle­tünkből azonnal tudunk szállítani BÜ—2 typ. BÚR* CONYAÜLTETÖ GÉPET 15170.— Ft-os áron, illetve a második negyedévben KÁLLO—3 typ. burgonya­szedő gépet is, melynek ára: 9717.— Ft. A gépek fontosabb műszaki adatai: BÜ-2 KALLÓ—J szélesség! 1680 mm szélességei ültetési mélyésgeí 14—18 cm hosszas sortávolság: 10 cm A vontatáshoz legalább S3 LE traktor szüksé­ges. 1500 mm 1100 mm maximális munka mély­ség talajtól íüggöen: 23—24 cm Vontatáshoz 25 LE trak­tor szükséges. Fenti gépeket a nyíregyházai MG. Gépjavító Vállalat gyártja. Kérjük, megrendeléseiket mielőbb juttassák el me­gyei kirendeltségeinkhez, vagy közvetlenül Nagy­géposztályunk címére. (Bp. VI., Bajcsy-Zs. u. 57.) A megrendeléshez a termelőszövetkezet 90 napos érvé­nyességű MNB fedezetigazolást is csatoljon, a gaz­daságok pedig a megrendelésükön tüntessék fel, hogy a gépet mily forrásból fizetik. A gépek vásárlásához kiutalás nem szükséges. FÖMAV NAGYGÉPFORGALMAZÁSI OSZTÁLY tűnk. Eddig elvetettünk 50 hold mákot, 57 hold tavaszi­árpát. A vetésben most már a lucerna a soronkövetkező növény. Ebből 216 holdon tesszük földbe a magot. — Megkezdjük a burgonya cSíráztatását is. Az idén 100 holdon termesztjük ezt a nö­vényt, 50 hold termését majd újburgonyaként értékesítjük. Szárazföldi kertészetünkben 20 holdon paradicsomot, emellett uborkát, zöldségfélét is termesztünk. ICészítjük a palántaneveléshez szükséges melegágyakat, s van, ame­lyikbe már a magot is elve­tettük. A 10 hold termő gyü­mölcsösünkben, a 8 hold sző­lőben is adódik munka. Ed­dig naponta 50 tagunk dol­gozott, de most már sokkal több munkáskézre lesz szük­ségünk. — Néhány nap múlva a nyolcezres csibenevelőnk is benépesedik — újságolja a tsz elnök, s még hozzáfűzi: — Ez évben 21 700 csibét nevelünk fel, amiből 17 800- at az államnak adunk el. A jelenlegi csibenevelőnk kicsi­nek bizonyult ennyi apró­jószág felnevelésére, de most már készen áll a 8000 férő­helyes nevelő is. E rövid tájékoztatás is tükrözi: másként mennek a dolgok az Aranykalász Tsz- ben, mint akár egy évvel ez­előtt is. S ha. az okps veze­tés a tagok szorgalmával pá­rosul. s továbbra is jól dol­goznak, ügyesen gazdálkod­nak, meglesz egységenként a tervezett 28,50 forintos érték. N. K. Még szombaton is a nőket ünnepelték Megható az a figyelem és gondosság, amivel a Szolnok megyei építőipari vállalat dolgozó asszonyait, leányait körülvették a férfiak szom­bat este. Akkor tartotta ugyanis nőnapi ünnnepségét a vállalat központja, közpon­ti raktára és 5. számú építés- vezetősége az építők Beloian­nisz úti munkásszállójában. A szakszervezeti üzemi bi­zottság elnöke, Sándor Mik­lós köszöntötte az ünnepei­teket. Eljöttek a vállalat ál­tal patronált Kassai úti isko­la úttörői is, hogy elmond­ják jókívánságaikat. Azután előkerültek az ajándékok. Egy üveg kölni, egy porce­lán nipp és egy csokor ibo­lya — minden dolgozó nő­nek. Itt igazán gavallérok á férfiak! Még a családtagként megjelenő nőkre is előre gondoltak, egy-egy csokor vi- , rágsal kedveskedtek azoknak, A párttitkúr alig, hogy rendbeszedte kötelező irodai munkáját, elindult. Ki, a ha­tárba. A tavaszi napsütésben szinte az egész határt egy­szerre szerette volna átrepül­ni. De a Cserhátnál már messziről figyelték az árpa- vető emberek. — Na, vajon ide jön-e Ko­vács? — tanakodtak, s a ba­rázda végénél minden meg­szólítás nélkül visszafogták a lovakat. Kivetették a vetőgép csoroszlyáit a földből és pi- hegve álltak meg a gép kor­mányára támaszkodva. Hiába, szokatlan még a ko­ratavaszi levegő, meg aztán nem is annyira fürge már a lábuk. Mind korosabb embe­rek. Mikor kicsit kifújják magukat mondják: — Nagyon jó ez a magágy Mihály. Csak az. a kár, hogy még néhány forduló és vége az őszi szántásnak. Ráérünk a tavaszira. Az meg bizony eléggé göröngyös. — Abonyi Lajos és Szilágyi Imre egy­szerre állapítják meg: ősszel nagyobb gondunk legyen a mélyszántásra. Váltanak még néhány szót, aztán az első fogatos indít: gyerünk, drága az idő, ha már a szántással késtünk, pó­toljuk a vetésnél amit lehet. a ház a telepen, gondozói la­kás. Zekéknél Épp csakhogy szól. Tán örül is, mikor az asszony sopán­kodni kezd: — Mert elvették tőle a leg­jobban tejelő teheneket... Irigyek ránk ... Engem is ki­tiltottak a tehenészetből... — Amíg beszél, szája szögle­tét sírásra húzza az idegesség. Nem könnyez, csak küzkö- dik a tolakodó keserűséggel. A lakás egésze ezt a keserű­séget leheli. Csak az orgona-* síp szerint sorakozó gyerekek szeme ragyog tisztán, kicsit félénken. A férfi még mindig nem szól. Csak a kérdésre kérdez: — Leváltanak? — Nincs erről most szó. Most dolgozni kellene. A töb­biek vetnek, szállítanak örül­nek a szépülő tavasznak. Megfeszítik minden izmukat, hogy évvégén mindannyiunk­nak bőven jusson. Csak ma­ga marad el közülük. Zeke cseppet enged a ko­nok hallgatásból. — Megyek már befelé — mormolja ma­ga elé. Kováccsal nen is tovább megy. Balogh József, az Ady-brigád vezető­je széles jókedvvel köszönti útközben. — De vetünk ám, kell a jő takarmány, na meg majd a jó pénz is. Hát könnyelmű­séggel nem adunk túl rajta. Kora tavasz van még. Ha­mar esteledik. A karcagi Bé­ke Tsz berekfürdői területén is elcsendesül a határ. A munkából fáradt, s egyben a munkától felüdülő emberek hazakerékpároznak. Jóked- vűek a nyíló természettől. B. E. A megyei írótalálkozó után h baromfitelepen indul, a baromfitelepre. Igaz­gatósági határozat van arra, hogy minden vezetőnek köte­lező benézni, ha erre jár. Megnézni nincs-e valami hiba, amin segíteni kell. Ö is beko­pogtat. Háló Erzsiké a gon­dozó most is épp a 2000 kis apró jószág közt tesz-vesz. A titkár láttán megperdül a nyelve: nem jó lesz az úgy, ha jövőre kevesebb munka­egységük lesz a gondozóknak, hisz nem lehet ennyi aprójó­szág mellett más munkát vé­gezni. A,titkár megvárja, míg a kislány „kitolt a .szívét”. Azián 5 is elmodja, amit tud: váíöban módosították a díja­záson. De, hogy jobb lesz-e döntse el Erzsiké. És elmond­ja: másfél százalék a megen­gedett elhullás a csibékből. Ha a 2000-ből 300 elhull, a járandó munkaegységet meg­kapja. De például ha csak 100 darab hull el, a 200-at a tsz megfelezi Erzsikével. A leány arca felderül, s már nincs aggálya. II tehenészetben H* Szendre Bálint fogadja a párttitkárt. Bár gyakori ven­dég itt. nem tud úgy jönni, hogy ne lenne valami monda­ni, vagy kérdezni valója. Most Szendreit kérdezni sem kell mondja: nem mehet ez már így. Zeke János ma sem jött el dolgozni. Tegnap el­adta a tehenét. Este áldomást ivott. Mi dolgozunk helyette. Kovács Mihály hirtelen nem tud mit szólni. Zekével régebben is baj volt. Wtár egyszer úgy határoztak, ki­zárják. De mégis nézték a hat gyereket, meg az asszonyt Mit ad a gyerekeknek, míg az ember új munka után lát. Ha itt van, csak jobban jut az apróságoknak is. — Üljenek össze itt és döntsenek a tehenészet dol­gozói arról, mit tegyünk Ze­kével... De tudja... a gye­rekek ... Ennyit mond. Elköszön. Űtját arra veszi, ahol Zeké- ék laknak. Nem nagy út itt GYÜMÖLCSFÁK, DÍSZ­FÁK, DÍSZCSERJÉK, — BOKORRÓZSÁK b5 választékban, fért 6- zésmentea minőségben kaphatók a DEBRECENI KERTÉSZET Böszörményi út 106 szám alatti leralcatában. Árusítás naponta 7—16 óráig. Vidéki megrende­léseket utánvéttel szál­lítjuk. Kérje díjmentes írj egy zékünket. Vasárnap délelőtt a szolnoki ujságíró-klubban ba­ráti beszélgetésre gyűlték ösz- sze a Néplap körül tömörült írók. A baráti beszélgetés során sok tartalmi-, formai-, szer­vezeti kérdés került napi­rendre. S mindegyik résztve­vő azt fejtegette: hogyan lép­jünk tovább. Mit tudnak,- mit akarnak adni a megyében élő írók a társadalom nevelésé­hez, gyönyörködtetéséhez, s mire van szükség a maguk fejlődéséhez, érzelmi gazda­godásához, s az irói fegyver­tár gyarapításához. ’ A vasárnapi megbeszélés eredményeként mégalakult a megyei irodalmi kör, amely háromtagú vezetőséget is vá­lasztott. A Hazafias Népfront elnöksége vállalta az irodal­mi kör fölötti védnökséget. A megye irodalmi helyze­téről folyó vitában már ta­valy elmondottuk a szerveze­ti élethez az első lépés: jó művek alkotása, irodalmi eredmények felmutatása. Az azóta eltelt közel egy év alatt Oláh Sándor, Gyomai György, Szegedi Pál és a többiek egész sor — tartalmilag és formailag egyaránt — értékes írással jelentkeztek a nyilvá­nosság előtt. Az írók köréből egyre sür­getőbben merült fel a kíván­ság a szervezeti élet megte­remtésére. Sokan talán bosz- szúsan legyintenek: az írás jósága nem szervezeti kérdés. Kétségtelenül nem elősorban az, de a szervezeti keretek módot adnak a továbbfejlő­désre, megkönnyítik az egy­más közötti érintkezést, egy­más műveinek megbírálását, ami a fejlődés egyik nélkü­lözhetetlen feltétele. A Haza­fias Népfront lehetővé teszi az íróknak a termelőszövet­kezetek, üzemek látogatását, irodalmi estek rendezését, hogy a megye dolgozói job­ban megismerjék az írókat, költőket, azokat, akiknek műveit lapunk hasábjairól már megszerették. S az új al­kotásokban már ez a megja­vult tömegkapcsolat, a rend­szeressé vált kritika tartalmi gazdagodásban, nagyobb mű­vészi elmélyültségben mutat­kozik majd meg. A szervezeti élet tehát szorosan összefügg az írók baráti beszélgetésének köz­ponti problémájával, a tarta­lom, a mondanivaló kérdésé­vel. A jelenlévő vendégek jóleső érzéssel vehették tudo­másul, megyénk Irodalommal foglalkozó embereinek ez a leglényegesebb, hogy beha­toljanak a mai életbe, felde­rítsék és művészi fokon meg­formálják a mi legégetőbb problémáinkat, arról beszél­jenek, ami az embereket a leginkább foglalkoztatja. Tagadhatatlan, hogy la­punk hasábjain eddig is igen sok olyan irodalmi alkotás jelent meg, amely a mai kor valamelyik konfliktusát ön­tötte formába. Akik rendsze­resen figyelemmel kisérik a Néplap irodalmi rovatát, azt is láthatták, hogy ez nem mindig céltudatos, egyik-má­sik írás — ahogyan mondani szokás — nem eléggé „élet- szagú”. Az újonnan alakult irodalmi kör egyik legfonto­sabb feladatának éppen azt tartja, hogy elősegítse az írá­sok tartalmi gazdagodását, hogy eljutassa az egyes író­kat, költőket üzemekbe, ler- melőszövefkezetekbei ... ahol „zajlik' az- '-élet”.- Helyesen mondta az egyik hozzászóló: aki rövidebb-hosszabb időt kint tölt például egy tsz-ben, s ott megismerkedik az em­berekkel, az olyan élmény- anyagra tesz szert, amelynek feldogozásával saját írói fej­lődését, de az emberek neve­lését is hathatósan elősegíti. Téma nagyon sok van. Mind­egyikhez hozzá lehet nyúlni, becsületesen, bátran és őszin­tén mindegyiket fel lehet dol­gozni. Ahogy a zárszóban el­hangzott: nincs kényes téma, csak rosszul megírt történet Sok szó esett á „hogyaft” kérdéséről. Milyen legyen a forma, hogyan közelítsük meg az emberek lelkét. S igen megszívlelendő az a megálla­pítás, hogy a „megyei iroda­lom” megjelölés ebből a szempontból nem valamiféle alacsonyabb színvonalat, pro­vincializmust, hanem na­gyobb felelősséget jelent. A Szolnok megyei Néplap ol­vasói között igen sokan van­nak 'Olyanok; akik "a megjele­nő írásokon keresztül ismerik és szeretik meg az irodalmat. Ha művészit, jót közérthető­en adunk ennek az irodalom­mal most barátkozó tekinté­lyes rétegnek, akkor teljesít­jük igazán a kulturforrada- lomban vállalt feladatainkat Ezeken a fontos kérdése­ken túl is számos problémát érintettek, vitattak meg a je­lenlevők. Felmerült az a kí­vánság: az irodalmi színpad tartson olyan irodalmi estet amelyen a megyei írók mű­veit mutatják be. Az egyik jelenlevő igényelte a munkás­paraszt író találkozó rende­zését. A fiatalok kérték: több helyet biztosítsanak nekik az irodalmi rovatokban. Ezek és a többi kívánságok a közeljövőben bizonyára megvalósulnak. A megye közvéleménye csak azt kéri az íróktól és költőktől, hogy színvonalas, szép alkotások­kal bizonyítsák be: van iro­dalom, van irodalmi élet a mi megyénkben és ez az iro­dalom a szocialista emberért a boldog, békés életért foly­tatott nagyszerű harcunkat tükrözi« Hernádi Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom