Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
1061. március f. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nőnapi ünnepség Szolnokon Vasárnap délután sokszázan gyülekeztek a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban a városi nőtanács rendezte nőnapi díszünnepségre. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Sipos Károly elvtárs, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Borsányi JáCsáki István elvtárs beszéde Az idei-ünnepen, a nemzetközi nőnap 51. évfordulóján ismét nagy szeretettel, melegséggel köszöntjük a,világ asz- szonyait, leányait, s vesszük számba mindazokat az eredményeket, amelyeket napjainkig, több mint félévszázados verejtékes, sokszor véres küzdelemben elértünk. A nők harcának ecsetelése itán Csáki elvtárs így folytatta: — Az osztály társadalomban a társadalom okozta bajok és re. ?rű- ség terhét legjobban és mindenek előtt a nők, az édesanyák érezték. Ha a férj a munkanélküliség áldozatává lett, akkor az anya szeméből csordult ki először a könny, ami a síró és éhező gyermekek miatt hullott. Ha a kapitalizmus embertelen hajszolásában rokkanttá, munkaképtelenné vált a férj, akkor az egész család eltartása a feleség gondja lett. Ha a tőkés érdekek úgy kívánták, a férfiakat háborúba vitték, akkor a család minden terhe és minden gondja az anyára nehezedett. Csáki elvtárs ezután arról beszélt, hogy sok helyen ma is keserves még az asszonyok élete Olaszországban pl. öt és félmillió írástudatlan van. Ebből 3 300 000 a nők köréből kerül ki. Az összes analfabéták 60 százaléka nő Olaszországban. A szocialista országokban nem uralkodik többé semmiféle olyan erő a nők felett, amely jogaikat csorbítaná, amely emberi méltóságukban kisebbítené meg őket. Megvalósult az az elv, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért fizetnek bárki is végzi azt. Ez a nőknek mind nagyobb tömegét ösztönzi a termelőmunkában való részvételre. A szakmunkásoknak több mint 10 százaléka jelenleg a nők soraiból tevődik ki megyénkben is. Később Csáki elvtárs ezeket mondta: — A nemzetközi nőnap idei ünnepe a magyar asszonyokat és leányokat is uj feladatok megoldására hívja harcba. Sikerrel fejeztük be országunkban a hároméves tervet. Ma már hazánkban a szocialista társadalmi rend voltaképpen egy gazdasági alapon nyugszik városon és falun. Ez szocialista gazdasági alap és ennélfogva szilárd. Néhány esztendő kemény küzdelme kell azonban ahhoz, hogy az ipar mellett a mezőgazdaságban is általánosan kibontakozzék a termelés növekedésének olyan üteme, amely növekvő igényeinket mindenkor, minden időben, jó és rossz időjárás esetén ki tudja elégíteni. Sok gond, sok fáradozás szükséges ahhoz, hogy ez megoldódjék. De megéri, mert ez az útja annak, hogy a munkás és falusi ember, értelmiségi és más foglalkozásúak asztalára oda tehessük mindazokat a javakat, amelyek szocialista társadalmunkban elengedhetetlenül szükségesek és egyben jogosak. Mi, akik itt ebben a me- gvében, s ebben a városban dolgozunk, szívből örülünk annak a ténynek, hogy Szolnok a magyar iparnak, s ezen belül a magyar vegyiparnak egy fontos bázisává növekszik, örülünk annak is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését ebben a megyében két esztendővel előbb sikerült megoldani, mint országosan. De ez nem egyszerűen csak öröm, hanem kötelezettség is számunkra. Asszonyaink, leányaink érdeke is, hogy ez az átszervezett mezőgazdaság mielőbb az eddiginél sokkal több, olcsóbb terméket adjon; hogy a szolnoki munkásasszonyok és értelmiségi asszonyok, meg más foglalkozásúak közvetlenül érezzék az ellátásban a munkásparaszt szövetség eme áldásos hatását, a szocialista mezőgazdaság hatalmas erejét. Tarthatnánk mi szép előadást a szocializmusról, a szocialista társadalomról, — benne a nők megváltozott életéről, az egyenjogúságról. Ha ezeket nem követné az, hogy az üzletekben meg lehet vásárolni mindent, amire szükség van. hogy a városi asszonyok tele kossárral térhessenek vissza az év minden szakában a piacról, hogy meg tudják vásárolni a szükséges mennyiségben kenyeret, húst, tojást, tejet, vajat — akkor erőfeszítéseinket az emberek nem sokra becsülnék. nosáé, a nőtanács megyei titkára, Mészáros Istvánná városi titkár, Bihari László, a KISZ szolnoki titjcára és sokan mások a megye tömegszervezeteinek, tömegmozgalmainak vezetői közül. Kedves vendégek is érkeztek az ünnepségre, a szovjet asszonyok. Az ünnepek akkor fényesek és akkor felemeíők és akkor hoznak boldogságot az emberek életébe, ha a hétköznapok nagyon is feszes, szorgalmas munkával telnek el. Csáki elvtárs nagy tapssal fogadott ünnepi beszéde után kultúrműsor következett,' — melyet a város öntevékeny művészegyüttesei adtak a nőnap tiszteletére. * A megye más városaiban, községeiben is tartottak nőnapi ünnepségeket. — Kun- szentmártonban Váczi Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága másod titkára a járási kultúrotthonban ösz- szegyülekező, mintegy 800 asszonyt és leányt köszöntötte var' rnap délután. Jászla- dányon Kökény István elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja is többszáz asszony előtt mondott ünnepi beszédet. Tassi János, a megyei pái-t- bizottság munkatársa. Jász- kiséren a községi kuítúrnáz- ban közel négyszáz asszonyt s leányt köszöntött a nőnap alkalmával. Tiszaföldváron, Rákóczifalván is sokan ösz- szejöttek asszonyok, lányok, s az ünnepi gyűlések után kultúrműsoron szórakoztak. Lehetne-e kissé jobban? ,De mennyire s nem is nehezen A közelmúltban két — hasonló című — cikkben foglalkoztunk a szolnoki lakóházak építésének minőségi kérdéseivel. Most Bálint András főmérnököt, a megyei tanács tervosztályának vezetőjét kértük fel, hogy a beruházó szerv nevében nyilatkozzék: „Lehetne-e kissé jobban ?” — De mennyire lehetne! — válaszolta. — S nem is nehezen. Mindössze kissé több jóindulatot kellene tanúsítani, kissé több felelősségtudattal végezni a munkát. Mi. a tervosztály dolgozói gyakran, s igaz örömmel tapasztaljuk: a kivitelező vállalatok dolgozóiból nem hiányzik a jószándék. Teljesen egyetértünk — Déldául — az ÉM. Szolnok megyei . Állami Építőipari Vállalat kezdeményezésével : az építőiparban megyénkben is bevezetett kettős műszakkal. Magunk is amondók vagyunk : szűnjék meg mielőbb az épületek téli átadása. Szép elmélet — s minő gyakorlat? — A helyes elgondolásokat nem mindig követik az ahhoz illő tettek — folytatta Bálint András. — A Bálvány utcai szövetkezeti lakások építésénél pé'dául áz Építésügyi Minisztérium a kivitelező kérésére engedélyezte nov. 15-i átadást az általunk óhajtott augusztus 1-i helyett. A terv szerinti időben történő átadást olykor ál-objektív okok késleltetik. A martfűi ■■«kólát az Építőipari Vállaltnak tavaly szeptember elsején kellett volna' befejeznie. A vállalat kijelölési okok miatt kért. határidőmódosítást .ez év szeptemberére. Megyénkben is megtartják a magyar —szovjet mezőgazda- sági napot Az 1961 évi magyar—szovjet mezőgazdasági napot megyénkben is megrendezik. A megyei előkészítő bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a bevezető előadást március 9-én Szolnokon, a szakszervezetek megyei székházában tartják. Tóth Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőhelyettese „A mezőgazdasági termelés helyzete a Szovjetunióban” címmel tart előadást a meghívott szakembereknek, élenjáró szövetkezeti gazdáknak. Az előadást, valamint a vita anyagát a községekben ismertetik a szövetkezeti gazdákkal. V. K. Uj taxiállomás Szolnokon Az Autóközlekedési Vállalat Szolnokon bővítette a taxiállomások számát. A Kossuth tér és a Táncsics Mihály utca sarkán március 1-től taxik parkíroznak Egy háziipari szövetkezet, ötmilliós termelési érték A törökszentmiklósi Háziipari Szövetkezet 1961. március 4-én .tartotta 1960. évi mérlegbeszámoló közgyűlését. A közgyűlés hangsúlyozta, hogy az 1960-as év minden- ben a terveknek megfelelően^ zárult. A kitűzött feladatokat megvalósították. Jelenleg- 167 rendszeresen dolgozó taaia van a szövetkezetnek. Négy csoport dolgozik: kötő-, varró-, hímző- és kosár-fonó. Ezen belül ex- nortra készítenek gobleint norvéamintás kesztyűket és varrott árut. A legnagyobb létszámú csoport a kötő. A háziasszonyok azt szpretik a eglobban. Utánuk 40 fővel a varrók következnek. Az 1960-as évet értékelve i 900 000 forint értékű árut termeltek, ami annyit jelent, hogy körülbelül 30 ezer forint ferme!ési érték jut egy főre Mint egy 1.5 millió forintot űzettek ki munkadíjként. A szövetkezet eredményének lehet még betudni azt is bogv 1960-ban 180 ezer forint »rtékű köznonti üzemház éoí- fősét kezdték meg. a munká- ’ntoknak több mint felét mérj elvégezték. A befeiezést má jus 1-re tervezik. Ezenkívül 80 000 forint értékben gépeket vásárolnak. 1961-ben 1.5 millió forintal kívánnak többet termelni, mint 1960-ban. Ágotái J. NAGYKÖRŰN a Petőfi és Kossuth Tsz KISZ-tagjai közösen készülnek a tavaszi Ságvári Endre kulturális seregszemlére. A fiatalok Móricz Zsigmond: Aranyos öregek című egyfelvonásosát szándékoznak bemutatni. MEGHÍVÓ A KISZ megyebizottsága, a MEDOSZ megyebizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az állami, gazdaságok igazgatósága ezúton is meghívja a fiatalokat az 1961. március 8-án 9 órakor a Ságvári Endre Művelődési Házban (Szolnok, Ságvári E. utca 14—16) rendezendő ifjú növényfermesílők megyei tanácskozására NAPIREND: 1. Az 1960. évi mezőgazdasági verseny értékelése, jutalmazása és az 1961-es feladatok. Előadó: Kovács Béla élvtárs, a KISZ mvb tagja. 2. Feladatok a mezőgazdaságban 1961-ben. Előadó: Csizmadia István mt. mg. oszt. öntözési felügyelője. Nyíri Béla Csepesz István MTVB Mezőgazd. o. vez. MEDOSZ m. titkár Molnár György Bozsik Tibor KISZ MB titkár A. G. megyei Igazgató Most újabb halasztást kér, mondván: szerelvényhiány nehezíti a munkát... Ügy gondolom, ha a szerelvények megszerzésével már 1959-ben próbálkoztak volna, azok régen rendelkezésre állnának. — A minőségi hibák miatt nem helyes az alvállalkozót vádolni a reklamáló lakók előtt. Az Építőipari Vállalat mint generálkivitelező felelőséggel tartozik az alvállalkozók munkájáért. Ne vegye át a rossz munkát — nem éri ódium. — Természetes, hogy minden hivatásszerető műszaki ember szívesen vitázik a iobb mego dósért — így a tervosztály főmérnöke. — Az Építőipari Vállalat szakemberei attól tartottak, hogy a belső elvezétésű esőcsatorna esetleg megreped, a. lakásokban kárt okoz. Érvelésünkre mihamar belátták: a hegesztett vascső nem reped meg. Ebben az ügyben — mint mondani szokás —, «zent köztünk a béke. Később dől él ellenben, mi legyen a Bálvány utcában szabálytalanul megépített termofor-kémények sorsa. Az építők itt salakeyapot, vagy kovaföld helyett rosszabb hőszigetelésű salakot használtak; a tervektől eltérően. A salak fokozza a kémények lehűlését, rontja huzatát. Ugyanott önkényesen készítettek füstelvezető csöveket 135 milliméteres átmérőjű vascső helyett 125 milliméteres átmérőjű etemitcsőfcől. Az effajta csövekből kiszivárog a lerakódó kátrány. — A rendelkezésre álló anyagból iobb parket'át, ajtót, ablakot lehetne készíteni. A kivitelező vállalatnak kell úgy megszerveznie a munkát, hogy a parkettát a megfelelő relatív szárazságú alapra (ne pedig annál nedvesebbre) rakják le a szakmunkások. A nyílászáró szerkezetek félkész áruként érkeznek. Szakszerű tárolásukról, utómegmunkálásukról a kivitelező vállalatnak kell gondoskodnia. Véleményem szerint a félkész cikkek zöme -szárított fából készítve, jó minőségben érkezik; abból tehát lehet jól dolgozni. S a selejt ? ... Ne vegyék át! Bálint elvtárs úgy látja, hogy- a kivitelező s a beruházó kapcsolata lényegében. jó, szocialista szervekhez iliő. Fölösleges akadékoskodás, érzékenykedés csak ritkái. akad. Az sem vitás, hogy hazánkban sok-sok ember szivvel-lélekkel dolgozik több, szebb, jobb lakásért. S még mindig sok a hiba... Igen sok nagyobb létesítmény építésével kapcsolatban kerül sor döntőbizottsági eljárásra. Annak során állapítják meg, hogy a mulasztásért a tervezőt, a kivitelezőt, a beruházót terheli-e felelősség. * Véleményünk szerint elsősorban a kivitelező vállalatoknak kívánatos az eddiginél lelkiismeretesebb munkára törekedniök. Népgazdaságunk nem azért teremtette meg anyagi áldozatok árán is ezeket, hogy tevékenységüket a beruházó állandóan árgus- szemmel, sőt gyanakvással legyen kénytelen kísérni. A beruházó feladata lényegében ennyi: ellenőrizni, hogy a munkák a terveknek megfelelően, az előírt költségeken belül, adott határidőkre kerülnek-e elvégzésre. A munka minőségéért ■ elsődlegesen a kivitelező felelős. Cikksorozatunkban többízben szóltunk a típustervekben felbukkanó hibákról. E hibák jelentékeny hányada olyan természetű, hogy csak az építés során mutatkozik meg. Az Építésügyi Minisztérium megtalálta a módját, hogy az egyszer feltárt hibával másodjára egyetlen kivitelezőnek se támadjon gondja. Az észlelt hibáról' értesítik a Típustervező Intézetet; az pedig módosítja az eredeti rajzokat Tudjuk, hogy a szolnoki lakásépítésekkel kapcsolatban elhangzott nézetek részben ellentétesek egymással. Azok összehangolásá, a felelősség megállapítása nem a mi feladatunk. Azokkal a hiányosságokkal. melyek a Bálvány utcai szövetkezeti lakásoknál, a piactéri • K/l, K/2 épületnél a szakértők s a lakók találkoztak — már foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A „tiszta vizet a pohárba" elv alapján vizsgálatra kérte fel a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot. A NEB a megbízatást lefogadta. Megyénk népi ellenőrei már számtalan esetben végeztek gondos, minden részletre ki- tejedő, alapos vizsgálatot — s minden alkalommal sikerült a bajok gyökerét megtalál- nlok. Ugyanakkor mindig javaslatot is tettek a hibák kijavítására. . , . Úgy véljük, hogy a népi ellenőrök vizsgálata, a beruházó és a kivitelező megszilárduló kapcsolata jobb lakások építését eredményezi. — b. z. — Veres néni hiányzott A kenderesi tanácsházán szombat délután 16 nődolgozónak kedveskedtek a férfiak. Barátságos, meghitt hangulatban folyt a társalgás, amikor észrevették, hogy valaki hiányzik. Veres néni. Veres néni nyolc five dolgozik a tanácsnál. Minden este megjelenik seprűjével, amikor elcsendesedik az épület, ő „veszi át" a szobákat. Kpyennomnn tisztaság rend támad minden zugban. Veres néni munkáját nyolc év óta a legnagyobb megbecsülés kíséri, a dolgozótársai szeretik, tiszteik az idős asszonyt. S neki valahogy hihetetlen az. hogi egyenrangú embertársként kezelik és legalább annyira hiányzik a nőnapi ünnep ségről. mint a tanács bárra eh rík nődolgozója* Élete naovrészét a kende rest földbirtokosok portáján töltötte el. Takarított * Horthy M’klós kastéhiában a Maavariak fényűzően berendezett szobáiban, általa ban „urakkal” volt dolga Olyan urakkal, akik őt cse lédnek, „kuss paraszt”-nak tartották. Veres Ferencit' minden porcikáját átjárta ez a megaláztatás, szívéből leikéből semmi sem tudta kiölni az elmúlt évek /cese- rű emlékéi — Mit keressek én az urak között! — ezzel hárította el a meghívást. A ta nács férfidolgozóinak sem kellett több. Luc István VB elnök vezetésével felkeresték Vere nénit és átadták neki az ajándékot, és a virágot Veres néni hirtelen zavarában kezet n'-nrt csókolni a tanácselnöknek. Az elnök akkor így szólt neki: — „A mi országunkban és Kenderesen is már lassan 16 éve, hogy megszűnt a Horthyak és a hasonszőrű urak hatalma. Velük együtt eltűnt a" ilvenWta, megalázó Jcézcsók is. táncsies Kozma Sándomé meleg szavakkal nyitotta meg az ünnepi gyűlést, majd Csáki elvtárs mondott ünnepi beszédet.
