Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

1961. március 4. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 3 Ülésezett a megyei tanács A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál megkezdődött a tojásfeldol­gozási kampány. Előrelátha­tólag május végéig tart, s ez Vidáman kiált valamelyik: — Még ötven nap! Derülünk persze, hisz ilyen pontosan rávágni?l Csodálkozom: — Csak? Zúgnak: — Még...! — és hangjuk enyhén méltatlankodó. Bólogatok: világért se aka­rok vitatkozni. Jó, rendben: „még” ötven nap. De hogyan lesz tovább? ötven nap és befejezik középiskolai tanul­mányaikat a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium­ban. — És mi következik az­után? — Hát ez nem olyan egy­szerű. — Osztálylétsz&m? — Harmincöt. — Egyetemre hányán akar­nak menni? Tizenhárom kéz emelkedik a magasba. Egyikük bizony­talankodik. — Főiskolára megyek. A testnevelésire. “ És a többiek? — Négyen technikumi kü­lönbözetit akarunk tenni. — Érettségi után ivari pá­lyára hányán mennek? Egész kézerdő emelkedik is­mét. Ez meglepő. Számolom: tizen jelentkez­nek. Kérdezem ezt a tizet: — A tanulmányi eredmé­nyük miatt nem tanulnak to­vább? Hevesen tagadnak: — Dehogyis... — Milyen rendűek? Feláll Csombok György és ezt mondja: — Én közepesrendű va- OVoJc, s az elektromüszerésze- tet választottam. Valaki közbeszól: — Pedig jó közepes! De van jeles is. — Ki az? Márton Lajos jelentkezik — Milyen szakmát választ? — Szintén az elektróműsze- részetet. Mehetnék ugyan »evetemre is. engem azonban jobban érdekel a firkái munka. Másik jótanulóé a szó: — Én négyesrendű vagyok — mondia Mészáros Károly —•, és rádió-, illetve TV-tech- nikus leszek. — Miért? — Ismerős már a szakma, mert bejárok az MHS-klub- ba és ott a rádióskörben dol­gozom. Megismerkedtem a rádiózással és megszerettem Pillanatnyi szünet után folytatja: — De azért majd később szeretnék tovább tanulni. Ha felszabadultam, a műszaki egyetem gyengeáramkörű fa­kultására jelentkezem. Most az egyetemre jelent­kezők csoportját faggatom. Azokat, akik most nyomban idő alatt körülbelül 30 mil­lió tojást dolgoznak fel az üzemben. A beérkező tojást lámpázzák, tisztaság, nagy­ság szerint válogatják. az érettségi után akarnak to­vább tanulni. — Milyen rendűek? — Jeles és jó. — Hová jelentkeznek? Lentaluy Pál az állatorvo­sira, Sáry Barna építészmér­nöki, Barcsai Péter pedig a gépészmérnöki karra adja be a kérvényét Mások orvosira, TTK-ra. — A kilátások? Szinte egyemberként mond­ják: — Jók. — És mi történik, ha még­sem sikerül az egyetem? Meghökkent arcokat vár­tam. Tévedtem. Mondja is valamelyikük: — Gondoltunk erre is, s ha betelne a létszám, vagy másért nem vennének most fel, akkor sem keseredünk el. — Hová mennek, ha nem sikerül? Jelentkezik Lentulay: — Akkor megpróbálkozom Moszkva (TASZSZ). AI Földközi-tenger vizein egy szovjet hajón kipróbálták az loan—6 típusú mélytengeri televíziós kamerát, a szovjet tudósok új alkotását. A gép­pel egy kilométer mélységig lehet a tengerbe hatolni. Maga a felvevőgép fél mé­ter átmérőjű, 400 atmoszféra Nőnapi ünnepségek a medvében Szombaton, március 4-én az alábbi városokban, községek­ben kerül sor nőnapi ünnep­ségekre: Tiszavárkony: Barna Ká­roly, a megyei Népfront Bi­zottság munkatársa 19 óra­kor; Jászberény város: Kö­kény István, az SZMT vezető titkára, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagja 18 óra­kor: Szajol: Győri Tibor, az MSZBT titkára 18 órakor tartia nőnapi előadását — MEZŐTŐRÖN parkosít­ják az 1960-ban épített strandfürdőt. Az új parkban kellemes szórakozási lehető­ség nyílik majd, mert a rá­fordítandó 230 000 forint köz­ségfejlesztési alapból sport- és játékszereket is vásárol a tanács. A építési és fásítási munkákhoz a város lakossá­ga 150 000 forint értékű tár­sadalmi munkával járul. a biológiai szakkal és ha a tanári sem sikerül, akkor ideiglenesen elmegyek köny­velőnek. Azután majd később jelentkezem újra. — Es Sáry Barna? — Mindenképpen az építő­iparba. Talán rajzolónak. Barcsai Péter pedig: — A gépészettel kapcsola­tos szakmában helyezkedem el. — És a többiek? Nos, öten katonai pályára készülnek. Tisztiiskolára. És ketten hivatalba. Még ötven nap és befejezik középiskolai tanulmányaikat. S utána hogyan lesz tovább? Nem félnek a jövőtől. Meg­fontolták időben, reálisan gondolkodtak, jókor válasz­tottak pályát maguknak. Osztálylétszám harmincöt, s vannak köztük, jobbak, s ke­vésbé jók, de olyan egy sem, aki ne tudná: hogyan is lesz tovább? Sz. L nyomást is kibíró acélgömb­be van zárva, huszonhat mi- liméter átmérőjű kábele egy­ben húzó- és tartó-kötélként is szolgál. Szovjet tudósok most olyan felvevőgépet terveznek, — amely kétkilóméteres mély­ségben is használható. — (MTI). (Folytatás az 1. oldalról) A nagyüzem fölénye tsz- einkben a rossz időjárás el­lenére is éreztette hatását. A 10 mázsás búzaelőirány­zattól csak 20 kilogrammal maradtak el; ugyanannyival többet termeltek viszont rozsból. Tsz földeken 131,6 métermázsával fizetett hol­danként a cukorrépa — töb­bel, mint bármikor. Hasonló eredmények láthatók az ál­lattenyésztésben is. Szarvasmarhánál az induló közös állomány 37 828 egyed volt; párthatározat szerint 45 400-at kellett volna elérni év végére, ebből 16,200 te­hénnel. Az eredmény: 51157 közös szarvasmarha, közülük 19,855 tehén. Kerek egy év alatt 78 048-ról 142 670-re Ezt követően a tanácsülés rátért a hároméves terv vég­rehajtásának tágyalására. Szolnok megye szocialista iparának termelése — az épí­tőipar nélkül — az 1957. évi­hez képest 1960 végére 39,3 százalékkal emelkedett. Te­hát a hároméves terv 22 szá­zalékos országos előirányza­tát jelentősen túlteljesítet­tük. Minden fontosabb cikkből nagy arányokban nőtt a ter­melés. Kénsavból 35,7, ége­tett téglából 35,9, égetett cse­répből 240, szulfid cellulózból 171,2, bőr lábbeliből 51,3, férfiöltönyből 100, kolbász­féléből 231, péksüteményből 21,9, fogyasztói tejből 40,5, vajból 104,5 százalékkal ter­meltünk többet 1960-ban, mint 1957-ben. Vállalataink exporttermelése is növeke­dett. Üzemeink aprítógépből 207,7, bőrcipőből 290,9 száza­lékkal több exportárut állí­tottak elő. Nem kielégítő azonban a termelékenység növekedése. Ez a hároméves tervben 15 százalékban volt meghatá­rozva; ezzel szemben me­gyénk minisztériumi ipará­ban csak 13,4, szocialista ipa­runkban együttesen pedig csak 9,9 százalékkal nőtt. A Az ideihez hasonló enyhe tél a Meteorológiai Intézet feljegyzései szerint az utóbbi 180 évben is mindössze hu- szonkétszer volt. A korai kitavaszodás lehe­tőséget adott arra, hogy a szo­kásosnál körülbelül 10—15 nappal korábban kezdhessék meg a mezei munkákat. A Földművelésügyi Minisz­térium szakemberei hangsú­lyozottan mutattak rá, hogy gyarapodott a közös sertés- állomány. Kimagasló jelen­tőségű, hogy az igen megnö­vekedett állatállomány részé­re tsz-eink a férőhelyet is megteremtették. A továbbiakban Nyíri elv­társ megyénk gépállomásai­nak munkájáról szólott. — A gépállomások tsz-eink részé­re tavaly 305 millió forint értékű munkát végeztek. Kö­zülük tizenkettő már nyere­ségesen gazdálkodott. Az ál­lami gazdaságokról beszélve megállapította, hogy azok termésátlagai túlszárnyalják a tsz-ekét — viszont arra kell törekedniük, hogy még ol­csóbban termeljenek. Állami gazdaságaink tavaly nyere­ségtervüket 20 millió forint­tal teljesítették túl. termelékenység növekedésé­ben fontos szerep jutott az új gépi berendezéseknek. — Megyénk állami ipara a há­roméves terv végrehajtása során beruházásból 188 mil­lió forint értékű gépet ka­pott Építőipari vállalataink ter­melési volumene 1960-ra az 1957. évi termeléssel szem­ben 121,9 százalékkal emel­kedett. Ezen belül legnagyobb arányban — 146,5 százalék­ban — a minisztériumi építő­ipar növelte termelését. Az építőipari munkások kerese­te a minisztériumi iparban 13,3, a tanácsi iparban 8,5 a szövetkezeti iparban 13,6 százalékkal emelkedett. A hároméves terv végre­hajtása során emelkedtek megyénk mezőgazdasági ter­mésátlagai. A növekedés bú­zánál 1,1, kukoricánál 2,3, cukorrépánál pedig 19.5 szá­zalék volt. Öntözött terüle­tünk a tervidőszakban 22.9 százalékkal növekedett. Ez idő alatt a szocialista szek­torban 26 ezer kát. hold föl­det javítottunk meg.. Félmilliárd forinttal, pontosabban: 521 092 000 fo­rinttal nagyobb forgalmat jelenleg a fejtrágyázás a leg­sürgősebb feladat. Rendkívül fontos, hogy a szokásosnál később vetett, ritkábban kelt, vagy gyengébb táperejű ta­lajba került őszi vetések, kü­lönösen a nagytermőképes- ségű szovjet és olasz búzafaj­ták mielőbb megkapják a fejlődésüket serkentő műtrá­gya adagot. A gépállomások már az el­múlt hónapokban kijavították a tavaszi munkákhoz szüksé­ges 9000 vetőgép, 3000 négy­zetes vetőgép, csaknem 10 000 műtrágyaszóró, 3000 függesz­tett sorművelő kultivátor nagv részét. Előkészítették a nagy munkára a különböző típusú ekéket is. A gépek általában csak a március első napjaiban tar­tott szemlék után állnak munkába. Az idén azonban, ahol a talaj állapota megen­gedi, már a szemle előtt meg­kezdték a szántást. A szokatlanul esős ősz miatt a tervezettnél kevesebb búza került a földbe. Ezt a hiányt a legtöbbhelyütt tavaszi bú­zával pótolják. E célra 40 ezer holdra elegendő, kiváló minőségű vetőmagot vásárol­tunk a Szovjetunióból. A ta­vaszi búza vetőmagot már csaknem mindenütt kiszállí­tották, egyes vidékeken — például Baranyában — a ter­vezett mennyiség nagy részét el is vetették. Tavaszi árpából és zabból több mint 140 ezer holdra elegendő utántermesztett ne­mesített vetőmagot bocsáta­nak a termelők rendelkezé­sére. A szállítások zöme be­fejeződött, a tavaszi árpa ve­tését az ország több vidékén megkezdték. Hibridkukoricából kereken 2 millió holdra, az összvetés- terület 75 százalékára, adnak bonyolítottak le megyénk ke­reskedelmi rendszerei 1960- ban, mint 1957-ben. A növe­kedés 27,6 százalékos. Hatalmas — 39,3 százalékos — keresetemelkedés mutatko­zott meg az úgynevezett ve­gyesiparcikkek iránt. Ezek közé tartozik a televízió, mo­torkerékpár, többfajta ház­tartási gép. Megyénk lakossá­gának takarékbetétállománya 505 százalékkal nőtt a három­éves terv ideje alatt. Komoly lépéseket tettünk szociális, egészségügyi, kul­turális téren is. Az óvodák számát nyolc, férőhelyállo­mányát 12,8 százalékkal nö­veltük. 24 és félmillió forin­tot ruháztunk be óvodai cé­lokra; 55,7 százalékkal töb­bet, mint a tervidőszakot megelőző három évben. Tanteremállományunk 7,5 százalékkal javult; 130 álta­lános iskolai tantermet épí­tettünk. Károm év alatt megyénk­ben majdnem nyolcezer új fogyasztó jutott villanyhoz. Ez idő alatt 82 közkutat, több kis vízmüvet építettek. A rádióelőfizetők száma 29,7 százalékkal nőtt. 1960 végén a televízió tulajdonosok szá­ma meghaladta a másféJez- ret. Autóbuszállományunk 62 százalékkal nőtt; huszonkét új mozit nyitottunk. A megyénk részére erede­tileg tervezett tanácsi beru­házásokat a lakásépítés vona­lán 34 százalékkal, egyéb te­kintetben 68 százalékkal túl­teljesítettük. A községfej­lesztési alap 152 millió forint értékű új létesítménnyel gaz­dagította megyénket. Többek között 118 ezer négyzetmeter utat, háromszor ennyi jár­dát, 86 kilométer vízvezeté­ket építettünk a községfei- lesztési alapból. A tanácsülés egyhangúan elfogadta a hároméves terv túlteljesítéséről szóló beszá­molót A nagy számban megjelent tanácstagok foglalkoztak még az egészségű evi-szociálpoliti- kai osztály jelentésével. A megyei tanács ma reg gél tovább folytatja kétna­pos ülésszakát. kitűnő minőségű hibridkuko­ricavetőmagot. A hibridku­korica vetésterülete ilyen módon az 1958. évinél 68, az 1959. évinél 35, a múlt évinél pedig 15 százalékkal lesz na­gyobb. A hibridfajták megkedve­lését, termőterületének ilyen mérvű növekedését legdön­tőbben az segítette elő, hogy a helyi fajtáknál általában 20—25 százalékkal nagyobb termést adtak. Tovább bővül az idén a közhasználatba ke­rülő hibridkukoricák fajtavá­lasztéka. Míg a korábbi évek­ben a Martonvásári 5-ös csaknem kizárólagos volt, ez évben igen nagy területen al­kalmazzák a hosszútenyész­idejű Martonvásári 1-es, 39- es és 40-es hibrideket is. A kormány az idén is je­lentős erőfeszítéseket tesz, hogy elegendő műtrágyához juttassa a termelőket.. Ebben a gazdasági évben — az elmúlt gazdasági évhez viszonyítva — 30 százalékkal több műtrágyát kap a mező- gazdaság. A korai kitavaszo­dás miatt az idén a szokott­nál korábban használják fel a műtrágyát. Hogy ez az időbe­li eltolódás sehol se okozzon munkaszervezési zavart, az első félévre igényelt mennyi­ség 80 százalékát máris ki­szállították, a fennmaradó 20 százalék pedig március 31-ig, tehát egy teljes negyedévvel a határidő előtt megkapják az igénylők. Megkülönböztetetten gon­doskodnak azokról a termelő- szövetkezetekről, amelyek kü­lönböző műtrágyaigényes nö­vényekre kötöttek termelési szerződést A szerződésben meghatározott mennyiséget minden szövetkezet időben és hiánytalanul megkapja. —- (MTI) Okleveles szocialista brigád A martfűi Tisza Cipőgyárban Németh Gáborné 16 főből álló ifjúsági brigádja, — mely­nek tagjai valamennyien KIS Z tagok — az elmúlt év második felében már a szocialista brigádot megillető oklevelet is elnyerték szorgalmas munkájuk eredményeképpen. Most újabb vállalásukkal a jelvény megszerzésére törekednek Harminc millió tojás A csomagolóban Magyar Istvánná, Füstös Sándomé tálcá­ra rakják a tojást, majd kartonokba helyezik a innen a raktárba kerül Nem félnek a jövőtől Megyénk túlteljesítette hároméves tervét Kedvező feltételekkel indultak meg a tavaszi mezőgazdasági munkák Televíz ós fe'vEvögép a leap mélyén

Next

/
Oldalképek
Tartalom