Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

1961. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtalálták a módját a háztáji állattartás segítésének A közel hatezer holdas mesterszállási Úttörő Tsz- ben is elkészült a termelési terv. Igaz, még csiszolják, egyik-másik tételnél igazíta­nak rajta, de néhány nap múlva véglegessé válik. Ér­demes papírra vetni, a sok­sok tennivaló közül kiemel­ni, hogy az Úttörő Tsz terve miként tükrözi a háztájiban rejlő lehetőségek kihaszná­lását Szűcs Kálmán tsz elnök így tájékoztat: — A legutóbbi vezetőségi ülésen beszélgettünk arról: miként segíthetjük a háztáji állattartást Sokat hallunk erről mostanában. A rádió, az újságok is szinte naponta foglalkoznak a háztájiban történő állatnevelés, hizlalás jelentőségével. Azt is jól megjegyeztük, hogy a háztá­jiból leadott hízottsertés be­leszámít a tsz áruértékesítési tervébe. De nekünk még más tervünk is van a háztájival: a közös hízó alapanyag egy részét innen akarjuk megvá­sárolni. —« Tavaly 2400 sertést hizlaltunk. Ezer süldőt a ta­goktól vettünk. Év elején nagy volt a kínálat később pedig úgy segítettünk a ma­lacok felnevelésében hogy árpát adtunk a szövetkezeti gazdáknak. A megállapodás szerint 50 kg árpát mértünk süldőnként amennyiben a tsz gazda vállalta hogy augusz- tusSan 40—50 kg-os süldőt ad el a tsz-nek hivatalos áron. Ez a módszer mintegy 300 süldő megvásárlását eredményezte. Radics Ferenc agronómus sorolja: — A háztáji gazdaságban van szarvasmarha 293, ebből tehén 169. Sertés 1582, ebből anyakoca 300. A termelőszö­vetkezet közös állatállomá­nya a kővetkező: 436 szarvasmarha (év végére 120- szal szaporodik), 222 anya­koca és a baromfitörzs — 1600 tyűk, 500 gyöngyös, 500 pulyka. A kÖZŐS anyakoca-lét­szám kevesebb, mint a ház­táji, így érthető, hogy innen pótolja a tsz közös sertésál­lomány szaporulatát — Ezerhatszáz hízót adunk át az idén — mondja Szűcs elvtárs. — Hatszáz süldőt a tagoktól vásárolunk. Most a malacnevelést abraktakar­mánnyal nem tudjuk segíte­ni, mert tavaly főként az aszály — és más okok — miatt 2000 mázsa árpa, 7000 mázsa kukorica terméskiesé­sünk volt. A zárszámadáskor 270 ezer forintot tartalékol­tunk takarmányvásárlásra, de ebből nem jut a háztáji jószágoknak. Elmondják azt is a tsz ve­zetői, hogy a lehetőséghez képest mégis segítenek a háztáji állatállomány tartá­sában. A már említett veze­tőségi ülésen több dologban megállapodtak, amit majd a közgyűlés elé visznek. Szed­jük csak sorjába ezeket: Azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akik vállalják, hogy július 1-ig 40—50 kg- os súlyban a tsz-nek adják el a süldőt, az első kaszálá- sú lucernából sertésenként 50 négyszögölet adnak, 30 filléres négyszögölenkénti áron. A közös lucernatermés gyors és jóminőségű betaka­rítása érdekében premizálják ezt a munkát. A gépi beta­karításnál 5 a kézi kaszálás­nál a termés 10 százaléka a szövetkezeti gazdákat illeti. A termelőszövetkezet is jól jár, és a tsz tagok is, mert szálastakarmányhoz jutnak, amely szintén jó segítség a háztáji állatállomány tartá­sához. Uj módszer az is, hogy a 178 hold silókukoricát mun­kaegységráfordítás nélkül művelik meg a tagok a ter­més 25 százalékáért A kö­zösre eső részt be is silózzák. Még nem döntötték el, hogy mindenki részt vesz-e ebben az akcióban, vagy pedig csak azok, akik a háztájiban tehenet tartanak. Most be­szélnek erről a brigádgyűlé­seken, s majd a vélemények többsége alapján döntenek. A kukorica termesztését szintén premizáják. A terv­ben 16 mázsás (májusi mor­zsolt) termést terveztek. Ha ezt elérik, a termés 10 szá­zaléka a szövetkezeti gazdá­kat illeti. A terven felül ter­melt mennyiségnek pedig 50 százalékát kapja a tag pré­miumként A téliesített munka­egységekre természetben 1,25 kg árpát és 1 kg herezúzalé- kot (herelisztet) osztanak. Mindezt ismertetik a szövet­kezeti gazdákkal. A brigá­donként működő brigádtaná­csok azért is munkálkodnak, hogy a tsz tagok háztáji gaz­daságukból minél több hízott sertést árubaromfit adjanak. Eddig a szövetkezeti vezetők tájékoztatása szerint 150 ser­tésre kötöttek szerződést ház­tájiból. Ficsor József párttit­kár úgy vélekedett hogy leg­alább még ennyire számít­hatnak, vagyis összesen mintegy 300 hízottsertést ad­nak ét a szövetkezeti gazdák ebben az évben. A termelőszö­vetkezet figyelemmel kíséri a hizlalást, a jószágátadást és a pártszervezet felvilágo­sító munkával segíti a ház­tájiban rejlő lehetőségek ki­használását. Igen jelentős a tsz tervében az árubaromfi-értékesítés. Tavaly 12 670 csirkét, 1200 pecsenyekacsát, 670 gyön­gyöst és 250 pulykát értéke­sítettek. Most pedig 17 500 csirkét. 900 gyöngyöst, ugyan­ennyi pulykát és 970 pecse­nyekacsát akarnak eladni. Március 1-én már meg is ér­kezik első szállítmányként 5000 naposcsibe. A csibék el­helyezésére rendelkezésükre áll a hely, viszont nagy gon­dot okoz a tyúktörzs elhelye­zése. Termelési tervükben szerepelt 2000 férőhelyes tyúkól, 100 férőhelyes borjú- nevelő és 24 férőhelyes lóis­tálló építése. Mindezt saját erőből kívánták felépíteni, e célból tartalékoltak mintegy 750 ezer forintot. Ügy gon­dolták, hogy lebontásra vásá­rolt épületekből és a falhoz szükséges vályog kiverésével biztosíthatják az épületek el­készítését. A járási tanácsnál viszont nem értettek egyet ez­zel a tervvel és más célra ta­nácsolták felhasználni a szö­vetkezet rendelkezésére álló összegeket A szövetkezet vezetői nagy gondban vannak. Leg­égetőbb, legsürgetőbb lett volna számukra a tyúkól épí­tése, mert jelenleg 1500 tyúk a birkákkal egy épületben van elhelyezve. Ez pedig tart­hatatlan állapot. A gyöngyös és a pulykatörzs számára sincs megfelelő helyiség, az a tanya, ahol jelenleg van ösz- szedűléssel fenyeget. A szö­vetkezet vezetői és gazdái azt remélik, hogy a járási tanács — megértve helyzetüket — segítségükre lesz abban, hogy ha mást nem is, de legalább a tervezett tyúkólat felépít- h^ssék. Az Úttörő Tsz gazdái a maguk erejéből mindent meg­tesznek azért, hogy fejleszt hessék a közös állatállo­mányt. s emellett a háztájit is, de terveik valóraváltásá- hoz saját szorgalmuk és igye­kezetük mellett az illetékes szervek segítsége is szüksé­ges. Nagy Katalin LEHETNE-E KISSÉ JOBBAN? A kivitelező vállalat a lakóházépítés minőségi problémáiról Az oktatási reform irány­elvei többek között kimond­ják: „Az új ipartelepek ki­alakulását és a mezőgazda­ság szocialista átszervezését alapulvéve, úgy kell fejlesz­ti győztes csapat Februrár hó 20-án a szol­noki Sörkirendeltség helyi­ségében országos sörfejtő verseny volt, melyen Szol­nok, Debrecen, Berettyóúj­falu és Miskolc sörfej tői vet­tek részt. A gép óránkénti kapacitása 3000 palack, mely­ből a győztes szolnoki • ta­gú csapat egy és fél óra alatt 4346 palackot töltött meg. A hattagú brigád szép tel­jesítményét a fejtőgép zavar­talan működésével érte el. A brigád jó eredményeihez nagyban hozzájárult a ki- rendeltség üzemlakatosának, Abel Bélának lelkiismeretes munkája. teni az iskolahálózatot, hogy a kis települések felső tago­zatú tanulói számára még több központi (úgynevezett körzeti) iskolát hozzunk lét­re. Ezzel is elősegítjük, hogy valamennyi felsőtagozatú ta­nuló szakrendszerű oktatás­ban részesüljön”. A körzeti iskolák kérdésével kapcso­latban az MTI munkatársa tájékoztatást kért a Művelő­désügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy már or­szágosan az általános iskolai tanulók 81.6 százaléka része­sül szakrendszerű oktatás­ban. A hároméves terv kez­detén a körzeti iskolák szá­ma az országban hatszázhet­venkettő volt (kilencszázhu- szonkilenc tagiskolával), je­lenleg hétszázhegyvenkilenc (ezerharmincnyolc tagiskolá­val). A tagiskolák a környék kislétszámú iskolái, ahonnan a felsőtagozatú tanulók a körzeti iskolába kerülnek. Itt már a szaktárgyakat szakta­nárok tanítják s minden fel­sőtagozatú tanulócsoport ön­álló osztályt alkot A körzetesítés továbbfej­lesztése a nagyüzemi mező- gazdaság szempontjából is igen fontos, ugyanis a poli­technikai oktatás segítségé­vel a gyakorlati életre jól előkészített fiatalok kerülhet- j nek az iskolákból közvetle­nül a mezőgazdaság külön­böző szektoraiba. Ez egyben hozzájárul a város és a falu között még fennálló különb- felszámolásához is. Nemrég a Szolnok Piac téri K/l és a Bálvány utcai szö­vetkezeti házakban jártunk. Beszélgettünk a lakókkal, is­mertettük véleményünket — most átadjuk a szót az ÉM. Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szakemberei­nek. Hadd mondják el, mi­lyen problémákkal kell meg- bírkózniok ahhoz, hogy a la­kók megelégedésére építhes­sék fel a náluk megrendelt házakat — Vállalatunk tavalyi ter­ve 40 százalékkal volt maga­sabb az 1959. évinél — így az építők. — Több munka ter­mészetesen több gonddal jár. Mi ennek ellenére úgy lát­juk: munkánk ellen tavaly kevesebb kifogás merült fel, mint annak előtte. — Sokszor éri szó házunk elejét amiatt, hogy a cserép­kályhák, takaréktűzhelyek füstölnek. Véleményünk sze­rint ennek oka részben a típusterv hibája — A kémény magasságá­nak a legfelső bekötés helyé­től számítva legalább négy méternek kellene lennie; terv szerint azonban legfeljebb 300 centiméter. Tapasztala­taink szerint a Ciklon-min­tájú kéménytoldók közül a ferde-lemezűek jobbak, mint a vízszintes szélterelő lapok­kal ellátottiak. A csempe­repedések a helytelen fűtési mód következményei. Először — mint azt a lakók között kiosztott használati utasítás is tartalmazza — lassú, szá­rító fűtést kell alkalmazni. — Joggal szólalnak fel a lakók, ha új otthonukban felpúposodik a parkett, ha szorul az ajtó, ha rosszul zár az ablak. A jelenleg érvé­nyes szabályok szerint csu­pán a parkettre vonatkozik az előírás, hogy annak szá­rított fából kell készülnie. — Ám akármennyire szárazon kerül felhasználási helyére a parkett; az — különösen nyirkos időben, tárt ablakok mellett — nedves falak kö­zött hihetetlen mennyiségű vizet szív fel. Ha nagyon nedvesen rakják le, akkor ujjnyi repedések keletkeznek rajta. Ha túl szárazon: fel­púposodik. Szerintünk a par­kettázást is, az ajtók-ablakok elhelyezését is azután kelle­ne végezni, miután a falak már kiszáradtak. Erre csak akkor lesz mód, ha megszűnik a téli átadás — Elég gyakori az a pa­nasz, hogy repedezik a fal, a mennyezet. Tény, hogy a ha­gyományos építési módok al­kalmazásánál ezek a hibái ritkábbak; de az is tagadha­tatlan, hogy az új építési el­járások sokkal gazdaságosab­bak. — Nemritkán a mi válla­latunkat hibáztatják olyar bajokért, melyekért valójá­ban az alvállalkozók felelő­sek. Ezért is törekszünk ar­ra, hogy minél több munkát végezzünk el mi magunk. — Három évvel ezelőtt még a szak- és szerelőipari mun­kák 75 százalékát teljesítet­ték idegen vállalatok építke­zéseinken; ebben az eszten­dőben már csak 4—5 száza­lékát. — Sosem állítottuk, hogy valamennyi dolgozónk kifo­gástalanul látja el munkakö­rét; a miénkek is követnek el olykor mulasztást. Rékasi úti segédüzemünkben például egv brigádunkkal szemben 30 százalékos fizetéslevonást esz­közöltünk, mert hanyagul ké­szítette el a parkettát... Az efféle módszerek alkalmazása helyett szívesebben törek­szünk arra, hogy növeljük a munkások öntudatát, felelős­ségérzetét. Mit mondott XVI. Lajos? — Minden tervben, akár egyedi, akár típustervről van szó, lehet hiba, tévedés. Saj­nos, módosítanunk nem sza­bad még a legcsekélyebb rész­letben sem — csupán a beru­házó közvetítésével, a terve­ző hozzájárulásával. Nos, az Úgy véljük, az új épületek átadásának április vége és november eleje között kelle­ne megtörténnie. ilyen változtatás hol megy, hol nem megy... A Sólyom utcai és Magyar utcai építke­zéssel kapcsolatban például közöltük a megyei tanáccsal, hogy az eredeti terv szerint elkészülő kémények haszna­vehetetlenek lennének. Ja­vaslatunkra ezeket a kémé­nyeket újból tervezik. Bár azt tették volna a K/l, K/2 épü­leteknél is, akkor most nem csordogálna a falon a kát­rány ... — A Magyar utcai és Só­lyom utcai házaknál a terve­ző vállalat rajzai alapján bel­ső elvezetésű esőcsatornákat kellene építenünk. A tervet látva, XVI. Lajos híres mon­dása jutott eszünkbe; „Utá­nam az özönvíz!” A belső csatorna több lakóhelyiséget érint. Ha a cső megreped — s ennek veszélye nem is cse­kély — a tetőre zúduló eső. vagy olvadó hóié elöntheti az egész lakást.., Erre a ve­szélyre február 18-i levelünk­ben figyelmeztettük a beru­házót: a megyei tanácsot. Re­méljük, hogy az intézkedik a tervmódosítás ügyében. így nem fordulhat elő, hogy idő­közben elkészült épületrészt kell lebontanunk. • Legközelebb a megyei ta­nács tervosztályára — az ál­lami lakóházak beruházójá­hoz látogatunk. Véleményének ismertetése után összefogla­lónkban néhány javaslatot kí­vánunk tenni annak érdeké­ben, hogy a lakóházak kifo- gástalanabb minőségben ké­szülhessenek el. Ehhez a t építőszakmában járatos olva­sóink hozzászólását., segítsé­gét reméljük. — b. a, «— Kijavított gépek érkeznek a brigádszállásokra — két műszakban szántanak az erőgépek Megyénk gépállomásain be­fejezéshez közeledik a tavaszi munkát végző erő és munka­gépek javítása. A kijavított gépeket folyamatosan szállít­ják ki a termelőszövetkeze­tekbe. A gépállomások me- gyeszerte mintegy 170 brigád- szállás gépparkjának felfris­sítését végzik el. A homokos talajon az erő­gépek már február elején munkába álltak. Jelenleg 428 traktor dolgozik a földeken és keddig csaknem 15 ezer holdat szántottak fel. A mun. kalendületére jellemző, hogy már több gépállomás körze­tében megszervezték a két műszakot. Törökszentmiklós, Karcag és Mesterszállás határában 70 erőgép váltott műszakban végzi a szántást A nagykun­sági földekkel — amelyek több csapadékot kaptak — a lánctalpasok birkóznak. Kis- újszáláson, Karcagon, Túrke- vén 25-30 lánctalpas forgat­ja a talajt Több gépállomás már bekapcsolódott a korata­vasziak vetésébe is. A mes- terszálásiak a mezőhéki Tán­csicsban, a cibakház! gépállo­más traktorai pedig a tisza- földvárl tsz-ekbea vetik a mákot ISMERKEDÉS A A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium politechnikai műhelyében a tanulók délutá­nonként kedvük szerint gyakorolhatnak a különféle gépeken. Ké -vokön Illyés Ivánt a fémesztergagép helyes kezelésére oktatja Szálai László szaktanár; Csaknem tiétszázö'ven körzeti iskola működi az országban

Next

/
Oldalképek
Tartalom