Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
1961. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtalálták a módját a háztáji állattartás segítésének A közel hatezer holdas mesterszállási Úttörő Tsz- ben is elkészült a termelési terv. Igaz, még csiszolják, egyik-másik tételnél igazítanak rajta, de néhány nap múlva véglegessé válik. Érdemes papírra vetni, a soksok tennivaló közül kiemelni, hogy az Úttörő Tsz terve miként tükrözi a háztájiban rejlő lehetőségek kihasználását Szűcs Kálmán tsz elnök így tájékoztat: — A legutóbbi vezetőségi ülésen beszélgettünk arról: miként segíthetjük a háztáji állattartást Sokat hallunk erről mostanában. A rádió, az újságok is szinte naponta foglalkoznak a háztájiban történő állatnevelés, hizlalás jelentőségével. Azt is jól megjegyeztük, hogy a háztájiból leadott hízottsertés beleszámít a tsz áruértékesítési tervébe. De nekünk még más tervünk is van a háztájival: a közös hízó alapanyag egy részét innen akarjuk megvásárolni. —« Tavaly 2400 sertést hizlaltunk. Ezer süldőt a tagoktól vettünk. Év elején nagy volt a kínálat később pedig úgy segítettünk a malacok felnevelésében hogy árpát adtunk a szövetkezeti gazdáknak. A megállapodás szerint 50 kg árpát mértünk süldőnként amennyiben a tsz gazda vállalta hogy augusz- tusSan 40—50 kg-os süldőt ad el a tsz-nek hivatalos áron. Ez a módszer mintegy 300 süldő megvásárlását eredményezte. Radics Ferenc agronómus sorolja: — A háztáji gazdaságban van szarvasmarha 293, ebből tehén 169. Sertés 1582, ebből anyakoca 300. A termelőszövetkezet közös állatállománya a kővetkező: 436 szarvasmarha (év végére 120- szal szaporodik), 222 anyakoca és a baromfitörzs — 1600 tyűk, 500 gyöngyös, 500 pulyka. A kÖZŐS anyakoca-létszám kevesebb, mint a háztáji, így érthető, hogy innen pótolja a tsz közös sertésállomány szaporulatát — Ezerhatszáz hízót adunk át az idén — mondja Szűcs elvtárs. — Hatszáz süldőt a tagoktól vásárolunk. Most a malacnevelést abraktakarmánnyal nem tudjuk segíteni, mert tavaly főként az aszály — és más okok — miatt 2000 mázsa árpa, 7000 mázsa kukorica terméskiesésünk volt. A zárszámadáskor 270 ezer forintot tartalékoltunk takarmányvásárlásra, de ebből nem jut a háztáji jószágoknak. Elmondják azt is a tsz vezetői, hogy a lehetőséghez képest mégis segítenek a háztáji állatállomány tartásában. A már említett vezetőségi ülésen több dologban megállapodtak, amit majd a közgyűlés elé visznek. Szedjük csak sorjába ezeket: Azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akik vállalják, hogy július 1-ig 40—50 kg- os súlyban a tsz-nek adják el a süldőt, az első kaszálá- sú lucernából sertésenként 50 négyszögölet adnak, 30 filléres négyszögölenkénti áron. A közös lucernatermés gyors és jóminőségű betakarítása érdekében premizálják ezt a munkát. A gépi betakarításnál 5 a kézi kaszálásnál a termés 10 százaléka a szövetkezeti gazdákat illeti. A termelőszövetkezet is jól jár, és a tsz tagok is, mert szálastakarmányhoz jutnak, amely szintén jó segítség a háztáji állatállomány tartásához. Uj módszer az is, hogy a 178 hold silókukoricát munkaegységráfordítás nélkül művelik meg a tagok a termés 25 százalékáért A közösre eső részt be is silózzák. Még nem döntötték el, hogy mindenki részt vesz-e ebben az akcióban, vagy pedig csak azok, akik a háztájiban tehenet tartanak. Most beszélnek erről a brigádgyűléseken, s majd a vélemények többsége alapján döntenek. A kukorica termesztését szintén premizáják. A tervben 16 mázsás (májusi morzsolt) termést terveztek. Ha ezt elérik, a termés 10 százaléka a szövetkezeti gazdákat illeti. A terven felül termelt mennyiségnek pedig 50 százalékát kapja a tag prémiumként A téliesített munkaegységekre természetben 1,25 kg árpát és 1 kg herezúzalé- kot (herelisztet) osztanak. Mindezt ismertetik a szövetkezeti gazdákkal. A brigádonként működő brigádtanácsok azért is munkálkodnak, hogy a tsz tagok háztáji gazdaságukból minél több hízott sertést árubaromfit adjanak. Eddig a szövetkezeti vezetők tájékoztatása szerint 150 sertésre kötöttek szerződést háztájiból. Ficsor József párttitkár úgy vélekedett hogy legalább még ennyire számíthatnak, vagyis összesen mintegy 300 hízottsertést adnak ét a szövetkezeti gazdák ebben az évben. A termelőszövetkezet figyelemmel kíséri a hizlalást, a jószágátadást és a pártszervezet felvilágosító munkával segíti a háztájiban rejlő lehetőségek kihasználását. Igen jelentős a tsz tervében az árubaromfi-értékesítés. Tavaly 12 670 csirkét, 1200 pecsenyekacsát, 670 gyöngyöst és 250 pulykát értékesítettek. Most pedig 17 500 csirkét. 900 gyöngyöst, ugyanennyi pulykát és 970 pecsenyekacsát akarnak eladni. Március 1-én már meg is érkezik első szállítmányként 5000 naposcsibe. A csibék elhelyezésére rendelkezésükre áll a hely, viszont nagy gondot okoz a tyúktörzs elhelyezése. Termelési tervükben szerepelt 2000 férőhelyes tyúkól, 100 férőhelyes borjú- nevelő és 24 férőhelyes lóistálló építése. Mindezt saját erőből kívánták felépíteni, e célból tartalékoltak mintegy 750 ezer forintot. Ügy gondolták, hogy lebontásra vásárolt épületekből és a falhoz szükséges vályog kiverésével biztosíthatják az épületek elkészítését. A járási tanácsnál viszont nem értettek egyet ezzel a tervvel és más célra tanácsolták felhasználni a szövetkezet rendelkezésére álló összegeket A szövetkezet vezetői nagy gondban vannak. Legégetőbb, legsürgetőbb lett volna számukra a tyúkól építése, mert jelenleg 1500 tyúk a birkákkal egy épületben van elhelyezve. Ez pedig tarthatatlan állapot. A gyöngyös és a pulykatörzs számára sincs megfelelő helyiség, az a tanya, ahol jelenleg van ösz- szedűléssel fenyeget. A szövetkezet vezetői és gazdái azt remélik, hogy a járási tanács — megértve helyzetüket — segítségükre lesz abban, hogy ha mást nem is, de legalább a tervezett tyúkólat felépít- h^ssék. Az Úttörő Tsz gazdái a maguk erejéből mindent megtesznek azért, hogy fejleszt hessék a közös állatállományt. s emellett a háztájit is, de terveik valóraváltásá- hoz saját szorgalmuk és igyekezetük mellett az illetékes szervek segítsége is szükséges. Nagy Katalin LEHETNE-E KISSÉ JOBBAN? A kivitelező vállalat a lakóházépítés minőségi problémáiról Az oktatási reform irányelvei többek között kimondják: „Az új ipartelepek kialakulását és a mezőgazdaság szocialista átszervezését alapulvéve, úgy kell fejleszti győztes csapat Februrár hó 20-án a szolnoki Sörkirendeltség helyiségében országos sörfejtő verseny volt, melyen Szolnok, Debrecen, Berettyóújfalu és Miskolc sörfej tői vettek részt. A gép óránkénti kapacitása 3000 palack, melyből a győztes szolnoki • tagú csapat egy és fél óra alatt 4346 palackot töltött meg. A hattagú brigád szép teljesítményét a fejtőgép zavartalan működésével érte el. A brigád jó eredményeihez nagyban hozzájárult a ki- rendeltség üzemlakatosának, Abel Bélának lelkiismeretes munkája. teni az iskolahálózatot, hogy a kis települések felső tagozatú tanulói számára még több központi (úgynevezett körzeti) iskolát hozzunk létre. Ezzel is elősegítjük, hogy valamennyi felsőtagozatú tanuló szakrendszerű oktatásban részesüljön”. A körzeti iskolák kérdésével kapcsolatban az MTI munkatársa tájékoztatást kért a Művelődésügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy már országosan az általános iskolai tanulók 81.6 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. A hároméves terv kezdetén a körzeti iskolák száma az országban hatszázhetvenkettő volt (kilencszázhu- szonkilenc tagiskolával), jelenleg hétszázhegyvenkilenc (ezerharmincnyolc tagiskolával). A tagiskolák a környék kislétszámú iskolái, ahonnan a felsőtagozatú tanulók a körzeti iskolába kerülnek. Itt már a szaktárgyakat szaktanárok tanítják s minden felsőtagozatú tanulócsoport önálló osztályt alkot A körzetesítés továbbfejlesztése a nagyüzemi mező- gazdaság szempontjából is igen fontos, ugyanis a politechnikai oktatás segítségével a gyakorlati életre jól előkészített fiatalok kerülhet- j nek az iskolákból közvetlenül a mezőgazdaság különböző szektoraiba. Ez egyben hozzájárul a város és a falu között még fennálló különb- felszámolásához is. Nemrég a Szolnok Piac téri K/l és a Bálvány utcai szövetkezeti házakban jártunk. Beszélgettünk a lakókkal, ismertettük véleményünket — most átadjuk a szót az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szakembereinek. Hadd mondják el, milyen problémákkal kell meg- bírkózniok ahhoz, hogy a lakók megelégedésére építhessék fel a náluk megrendelt házakat — Vállalatunk tavalyi terve 40 százalékkal volt magasabb az 1959. évinél — így az építők. — Több munka természetesen több gonddal jár. Mi ennek ellenére úgy látjuk: munkánk ellen tavaly kevesebb kifogás merült fel, mint annak előtte. — Sokszor éri szó házunk elejét amiatt, hogy a cserépkályhák, takaréktűzhelyek füstölnek. Véleményünk szerint ennek oka részben a típusterv hibája — A kémény magasságának a legfelső bekötés helyétől számítva legalább négy méternek kellene lennie; terv szerint azonban legfeljebb 300 centiméter. Tapasztalataink szerint a Ciklon-mintájú kéménytoldók közül a ferde-lemezűek jobbak, mint a vízszintes szélterelő lapokkal ellátottiak. A csemperepedések a helytelen fűtési mód következményei. Először — mint azt a lakók között kiosztott használati utasítás is tartalmazza — lassú, szárító fűtést kell alkalmazni. — Joggal szólalnak fel a lakók, ha új otthonukban felpúposodik a parkett, ha szorul az ajtó, ha rosszul zár az ablak. A jelenleg érvényes szabályok szerint csupán a parkettre vonatkozik az előírás, hogy annak szárított fából kell készülnie. — Ám akármennyire szárazon kerül felhasználási helyére a parkett; az — különösen nyirkos időben, tárt ablakok mellett — nedves falak között hihetetlen mennyiségű vizet szív fel. Ha nagyon nedvesen rakják le, akkor ujjnyi repedések keletkeznek rajta. Ha túl szárazon: felpúposodik. Szerintünk a parkettázást is, az ajtók-ablakok elhelyezését is azután kellene végezni, miután a falak már kiszáradtak. Erre csak akkor lesz mód, ha megszűnik a téli átadás — Elég gyakori az a panasz, hogy repedezik a fal, a mennyezet. Tény, hogy a hagyományos építési módok alkalmazásánál ezek a hibái ritkábbak; de az is tagadhatatlan, hogy az új építési eljárások sokkal gazdaságosabbak. — Nemritkán a mi vállalatunkat hibáztatják olyar bajokért, melyekért valójában az alvállalkozók felelősek. Ezért is törekszünk arra, hogy minél több munkát végezzünk el mi magunk. — Három évvel ezelőtt még a szak- és szerelőipari munkák 75 százalékát teljesítették idegen vállalatok építkezéseinken; ebben az esztendőben már csak 4—5 százalékát. — Sosem állítottuk, hogy valamennyi dolgozónk kifogástalanul látja el munkakörét; a miénkek is követnek el olykor mulasztást. Rékasi úti segédüzemünkben például egv brigádunkkal szemben 30 százalékos fizetéslevonást eszközöltünk, mert hanyagul készítette el a parkettát... Az efféle módszerek alkalmazása helyett szívesebben törekszünk arra, hogy növeljük a munkások öntudatát, felelősségérzetét. Mit mondott XVI. Lajos? — Minden tervben, akár egyedi, akár típustervről van szó, lehet hiba, tévedés. Sajnos, módosítanunk nem szabad még a legcsekélyebb részletben sem — csupán a beruházó közvetítésével, a tervező hozzájárulásával. Nos, az Úgy véljük, az új épületek átadásának április vége és november eleje között kellene megtörténnie. ilyen változtatás hol megy, hol nem megy... A Sólyom utcai és Magyar utcai építkezéssel kapcsolatban például közöltük a megyei tanáccsal, hogy az eredeti terv szerint elkészülő kémények hasznavehetetlenek lennének. Javaslatunkra ezeket a kéményeket újból tervezik. Bár azt tették volna a K/l, K/2 épületeknél is, akkor most nem csordogálna a falon a kátrány ... — A Magyar utcai és Sólyom utcai házaknál a tervező vállalat rajzai alapján belső elvezetésű esőcsatornákat kellene építenünk. A tervet látva, XVI. Lajos híres mondása jutott eszünkbe; „Utánam az özönvíz!” A belső csatorna több lakóhelyiséget érint. Ha a cső megreped — s ennek veszélye nem is csekély — a tetőre zúduló eső. vagy olvadó hóié elöntheti az egész lakást.., Erre a veszélyre február 18-i levelünkben figyelmeztettük a beruházót: a megyei tanácsot. Reméljük, hogy az intézkedik a tervmódosítás ügyében. így nem fordulhat elő, hogy időközben elkészült épületrészt kell lebontanunk. • Legközelebb a megyei tanács tervosztályára — az állami lakóházak beruházójához látogatunk. Véleményének ismertetése után összefoglalónkban néhány javaslatot kívánunk tenni annak érdekében, hogy a lakóházak kifo- gástalanabb minőségben készülhessenek el. Ehhez a t építőszakmában járatos olvasóink hozzászólását., segítségét reméljük. — b. a, «— Kijavított gépek érkeznek a brigádszállásokra — két műszakban szántanak az erőgépek Megyénk gépállomásain befejezéshez közeledik a tavaszi munkát végző erő és munkagépek javítása. A kijavított gépeket folyamatosan szállítják ki a termelőszövetkezetekbe. A gépállomások me- gyeszerte mintegy 170 brigád- szállás gépparkjának felfrissítését végzik el. A homokos talajon az erőgépek már február elején munkába álltak. Jelenleg 428 traktor dolgozik a földeken és keddig csaknem 15 ezer holdat szántottak fel. A mun. kalendületére jellemző, hogy már több gépállomás körzetében megszervezték a két műszakot. Törökszentmiklós, Karcag és Mesterszállás határában 70 erőgép váltott műszakban végzi a szántást A nagykunsági földekkel — amelyek több csapadékot kaptak — a lánctalpasok birkóznak. Kis- újszáláson, Karcagon, Túrke- vén 25-30 lánctalpas forgatja a talajt Több gépállomás már bekapcsolódott a koratavasziak vetésébe is. A mes- terszálásiak a mezőhéki Táncsicsban, a cibakház! gépállomás traktorai pedig a tisza- földvárl tsz-ekbea vetik a mákot ISMERKEDÉS A A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium politechnikai műhelyében a tanulók délutánonként kedvük szerint gyakorolhatnak a különféle gépeken. Ké -vokön Illyés Ivánt a fémesztergagép helyes kezelésére oktatja Szálai László szaktanár; Csaknem tiétszázö'ven körzeti iskola működi az országban