Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-31 / 77. szám

1961. március 31 SZOLNOK HEOrn NÉPLAP 3 Küldöttgyűlést tartott Szolnokon TERV ÉS NORMA a MEK A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központ­ja, a MÉK tegnap tartotta a szolnoki városi tanácsháza nagytermében küldöttgyűlé­sét. Ezen — számos vezető személyiség között — megje­lent Hodos János, az MSZMP Szolnok megyei bi­zottságának munkatársa, va­lamint Tasi András, a SZÖVÉRT osztályvezetője. Az őszinte érdeklődéssel hallgatott beszámolót Lévay Zsigmond, a MÉK igazgató- sági elnöke mondotta. Lévay Zsigmond beveze­tőjében elmondotta, hogy a MÉK sikerrel dolgozott AZ ÖNTÖZÉSES ZÖLDSÉG­TERMELÉS FOKOZÁSA érdekében. E tekintetben legtöbb segítséget a jászbe­rényi Dózsa Népe és Már­cius 15, valamint a jászfény- szarui Lehel Kürt Tsz-nek tudott nyújtani. Az elmúlt évben javult a MÉK-kirendeltségek, vala­mint az fjk-k kapcsolata; főleg a kunhegyes!, tiszafü­redi, kunszentmártoni járás­ban. Megyeszerte hasznosnak bizonyultak a túrajáratok, melyek összesen 21 650 mé­termázsa árut szállítottak a lakosság ellátására. A MÉK az áruforgalom és gazdálko­dás főbb tervfeladatait telje­sítette. 1960 során újabb 45 tsz lett a MÉK tagja; így kebe­lébe ma már 66 fmsz és 61 tsz tartozik. A MÉK munkája nyomán Tiszafüred körzetében száz holddal növekedett a görög­dinnye-termő terület; Abád- szalók és Tiszaderzs körzeté­ben pedig biztosították a burgonya-táj j elleg kialakí­tását. Megyénk tsz-ei tavaly 700 ezer paradicsompalántát kap­tákba MÉK-től. mely Tisza- jenőn, az Oj Tavasz Tsz-ben palántaültetési ankétot ren­dezett. Ezen a meghívottak a gépi palántázás előnyeivel ismerkedtek meg. Jórészt en­nek eredményeként haszno­sítottak a tsz-ek 25 palántá- zógépet. A zöldségfélék szerződéses termeltetésében jelentős si­kereket ért el a MÉK; ta­valy majdnem háromezer holddal gyarapította azok vetésterületét. Lévay Zsigmond ezután A MÉK EZ ÉVI TERVEI­RŐL szólott. Hangsúlyozta, hogy a MÉK feladatainak közép­pontjában változatlanul a tsz-ek megszilárdítása áll —, melyet a tsz-ek nagyüzemi zöldségtermesztésének kiala­kításával, a szervezettebb felvásárlás biztosításával, a megtermelt áruk legrövidebb úton történő átvételével és értékesítésével, valamint a költségszintek csökkentésé­vel óhajtanak elérni. A részfeladatok ismerteté­se során elmondotta Lévay elvtárs, hogy a MÉK eddig 5260 kh zöldség termelésére kötött szerződést, 843 kh-dal többre, mint tavaly. — Ezzel zöldségszerződési tervét már­is teljesítette; de a paradi­csom, uborka, káposzta, sár­garépa, kelkáposzta, petre­zselyem szerződések megkö­tése változatlanul tovább fo­lyik. Sikerült a tsz-ekkel 20 va­gon szárazbab szállítására is szerződést kötni. Kívánatos, hogy a tsz-ek ezen felül is termesszenek szárazbabot, lehetőleg köztesként. Ebben az évben a MÉK 3705 vagon zöldséget és gyü­mölcsöt kíván felvásárolni Lendület és cammogás a jászberényi járásban A községfejlesztési tervek végrehajtása közvetve a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítását célozza —■, hiszen egy egészséges, tiszta, fejlődő fa­luban nagyobb a munkakedv, mint valamely elhanyagolt községben. Az előbbinél — érthetően — nem kívánkozik «1 sem fiatal, sem öreg, az utóbbinál annál inkább. Számos községi vezető fel­ismerte már ezt az egyszerű igazságot; másutt a község­fejlesztési terveket nem fon­tosságuk arányában kezelték. A jászberényi járásban e je­lenségek vizsgálata után állí­tattuk össze az ez évi terve­ket, s láttunk azok megvaló­sításához. Arra törekedtünk, hogy a tervek a lakosság vé­leményének meghallgatása után készüljenek; így az em­berek azokat sajátjuknak te­kintik. FŐ célul az áthúzódó beruhá­zások befejezését, villamosítást, csatornázást, járdaépítést, parkosítást tűztük. Terveink végső célja tehát: egészséges, tiszta, virágzó falvak megte­remtése. Tanácstagságunk — csekély kivétellel — gyakorta hangoztatta a társadalmi munka jelentőségét. A legszorgosabb tanácsta­gok nyomban a tervtárgyaló tanácsülés után hozzáfogtak a szervezéshez. Járásunk la­kossága eddig 5000 társadalmi munkanapot vállalt, melyet többségében még a nagy me­zőgazdasági munkák előtt óhajt teljesíteni. A jásztelkiek máris túltel- iesítették éves vállalásukat; a tervezett húsz forint értékű társadalmi munka helyett hu­szonhárom forintot érőt vé­geztek. Pusztamonostoron a tervezett 41000 forintos tár­sadalmi munkából eddig S3 ŰSa forint értékűt végeztek el; tehát éves tervüket már 80 százalékra teljesítették. Dicséret illeti a jászjákóhalmaiakat, kik eb­ben az évben ötezeregyszáz fát ültettek. Járásunk számos községé­ben látható, amint a társadal­mi munkások egy-egy szak­ember irányításával parkosí­táson, járdaépítésen, vízháló­zatbővítésen serénykednek. Nem ritka, hogy a lakosság a villamosítástól és a vízveze­téképítéstől a készpénzhozzá­járulást sem sajnálja. A szervező, végrehajtó munka egyik lényeges felté­tele a megfelelő tájékoztatás, az okos propaganda. A taná­csok többhelyütt a pedagógu­sok és a fotószakköri tagok bevonásával szerveznek köz­ségfejlesztési kiállítást. Ilyen május 14-én nyílik Jászárok- szálláson is. A kiállításon makettek, rajzok szemléltetik majd, milyen lesz a szépen fejlődő község 15 éves távlati községfejlesztési terv végre­hajtása után. Hová lett három falu tanácsának remélt aktivitása —, nem tudni... Jászágón, Alattyánon, Jászboldogházán a községfejlesztési munkák körül sajnálatos — és nem jelentéktelen! — lemaradás mutatkozik. Úgy látszik, ezek­ben a falvakban a tanácsi ve­zetők még nem ismerték fel a társadalmi munka jelentő­ségét, annak nevelő, ember­formáló hatását Hisszük, hogy az említett vezetők már nem sokáig te­kintik tehernek a szervező- munkát; s ennek eredménye­ként községeink mihamar fel­zárkózhatnak a társadalmi munkában élenjáró falvak mellé. Fodor Tibor a jászberényi járási tanács vfe. titkára —, 747 vagonnal többet, mint tavalyi terve szerint. 200 VAGON BAROMFI, 21 200 000 TOJÁS is szerepel az idei felvásár­lási tervben. E tervszámok betöltéséhez szükséges, hogy az fmsz-ek fokozzák szerző­déskötési tevékenységüket a termelőkkel. Újdonságként nyolcezer házinyplat kíván idén a MÉK szerződéses ala­pon átvenni, értékesíteni. Befejezésül a MÉK taka­rékossági terveiről szólott a MÉK igazgatósági elnöke. — Közölte, hogy a kiadásokat ez évben majdnem 500 000 forinttal óhajtják csökken­teni — többek között szállí­tási, utazási, s birság jellegű költségek redukálásával. A beszámolót számos hoz­zászólás követte. A Szolnok megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat igazgatósága és szakszer­vezeti bizottsága szerdán este a Nemzeti Étteremben tar­totta a nyereségrészesedés kifizetésével egybekötött ki­váló vállalati ünnepélyt. Az ünnepséget — amelyén a vál­lalat dolgozói teljes létszám­ban megjelentek — Tóth Je­nő. a szakszervezeti bizottság titkára nyitott meg, majd Erdős Antal igazgató mondott ünnepi beszédet. Az oklevelet Fodor Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyújtot­ta át Az MSZMP megyebizottsá­ga nevében Soós István üd­vözölte a megjelenteket míg Szenes Ottóné, a KPVDSZ megyebizottságának elnöke a szakszervezet képviseletében kívánt jó munkát A Jászberényi Aprítógép­gyár ez évi terve az előzőnél nagyobb feladatot ró a válla­lat minden dolgozójára. A többi ipari üzemhez hason­lóan a termelést elsősorban a termelékenység fokozásával kívánják növelni. 1960-hoz képest az egy főre, egy napra jutó termelési érték 15 szá­zalékos növelését irányozták elő 1961-re. Az idén jóval kevesebb összeget fordítanak beruházá­sokra, mint a korábbi évek­ben. Ez is azt bizonyítja, hogy a terv számol a rejtett tartalékok jobb feltárásával, de csak azt tartalmazza, ami anyagilag belső és külső for­rásokból már teljesen meg­alapozott. Az előirányzatok tehát reális feladatok megoldását állítják a válla­Ezután Erdős Antal igazga­tó kiosztotta az okleveleket és a jutalmakat. Elsőnek Mi­hályi László, az 51. sz. élel­miszerbolt vezetője vette át a 800 forintos pénzjutalmat. A megyei tanács az önkiszol­gáló boltok közötti termelé­kenység növelése érdekében indított versenyét e bolt dol­gozói nyerték el. Tíz dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt, és a velejáró kétheti átlagfizetés­nek megfelelő összeget. Hu­szonnyolcán kiváló dolgozó oklevelet és egyheti fizetést kaptak jó munkájuk jutal­maként. Az ünnepség végez­tével fizették ki a nyereség- részesedést. Huszonnégy nap bérének megfelelő összeget vettek fel a dolgozók. lat minden munkása elé. Tel­jesítése azonban kezdettől fogva mindenkitől lendületű munkát, szervezettséget kö­vetel. A gyár felszerelése az utóbbi időben sokat fejlő­dött. Uj, nagyteljesítményű gépeket állítottak üzembe. A teljesítménybérek azonban nem követték a változást. — Minden maradt a régiben. Az új, korszerű hosszgyalukon, portálmarógépeken dolgozók idővel begyakoroltságra tettek szert. Normájukat könnyű­szerrel tudták teljesíteni. — Növkedett a kapun belüli munkanélküliség, csökkent a munkaidő és a gépi kihasználás. A gyártás­technológia fejlettsége és a felsorolt tények szükségessé tették, hogy a normatételeket módosítsák. A normarendezés átmene­tileg is csak alig számottevő keresetcsökkenéshez vezetett. Ez is bizonyítja, hogy a vál­lalat vezetősége az időtételek módosításánál nemcsak a dolgozók keresetét vette fi­gyelembe, hanem a rendelke­zésre álló erőforrásokat is, A gazdasági vezetők továbbra is támogatják a dolgozók önként vállalt erő­feszítését. Segítik a mindin­kább felülkerekedő szocia­lista versenymozgalmat Je­lentős műszaki fejlesztési terv megvalósításával teszik kul- túráltabbá és könnyebbé a dolgozók munkáját. A gazdasági vezetőknek biztosítani kell, hogy a ren­delkezésre álló erőforrásokat minél nagyobb méretben ki­használják. Ez évben is nagy gondot fordítanak a vállalat­nál a gyártmányok tetszető­sebb kivitelezésére. A gyár­tástechnológia korszerűsítésé­vel, a gyártmányok súlycsök­kentésére törekszenek. A túl- biztonságosan méretezett önt­vényeket biztonságosra ké­szíttetik el a kooperációs vál­lalatokkal. Például a 12-es pofástörő súlya gépenként mintegy 10 tonnával lesz könnyebb, s így a munka jobb megszervezésével ez év­ben 100 tonna öntvényt taka­rítanak meg. A súlycsökken­téssel jelentős mértékben le­szorítják a gyártmányok ön­költségét. Minél könnyebb anyag kerül megmunkálásra, annyival kevesebb lesz a gyártmány megmunkálására fordíttot idő. így ez évben 20 ezer munkaórával csökkentik az egyes gyártmányok nor­maidejét. Automatizálják a kézi he­gesztést. Olyan dobforgató automatát készítenek, amely­nek segítségével könnyebbé és kulturáltabbá válik az aránylag nagymére­tű golyósmalomdobok hegesz­tése. A berendezés alkalma­zásával egy harmadára csök­ken az említett gépalkatré­szeknél a hegesztési idő. Kí­sérleteket folytatnak az iker csigakerekek házi gyártáa technológiájának kialakításá­ra. Ezt a gépalkatrészt ré­gebben kooperációs vállala­tokkal készíttették eL A fo­gazógéphez már készítik az új szerszámot és előrelátha­tóan a csigakerekek vállalat­nál történő gyártásával je­lentős szállítási költséget ta­karítanak meg és megszünte­tik annak a veszélyét, hogy a gépalkatrészek határidő után érkeznek meg. Tervszerint a második félévben üzemel a lángedző berendezés. Ezzel a beruházással lehetőség nyí­lik arra, hogy a fogaskereke­ket, bordástengelyekert házi­lag hőkezeljék. A műkoron- goe darabolás bevezetésével is évente jelentős munkaórát és energiát takarítanak meg. Az első negyedéves terv várható túlteljesítésének ta­pasztalatai és az eddig fel nem tárt tartalékok arra en­gednek következtetni; a Jász­berényi Aprítógépgyár terv­számai nem túlméretezettek, teljesíthetők. Arnóth József 24 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál ; U osszú töprengés után ! nyomta le a kilincset -Bent a kultúrház előcsamo- ; kában néhány régi cimborá- ! ját pillantotta meg, amint nagyokat szippantottak ciga­rettájukból, s teli szájjal ne­vettek egy-egy suttogva el­mesélt vaskos tréfán. Az elő­csarnok éppen olyan volt* mint két évvel ezelőtt. A ru­határ álló fogasai egymásra dűltek, a sarkokban tízesé­vel fehérlettek az eldobott cigaretta végek, s a mennye­zet égői közül is kettő hiány­zott. Ideje sem volt számba venni mindezeket, mert va­laki hátulról meglökte. Vál­las feketehajú fiatalember fordult feléje, s valamiféle bocsánatkérést mormogott. Kulcsár Pétert elöntötte az indulat, s már-már mondott is volna valami durvát, de az udvariatlankodóban gyerek­kori pajtását ismerte fel. — János! — kiáltott rá —, Kozma Jancsi!.,. Meg sem ismersz? A másik visszafordult. Ar­cán szenvtelen kifejezés ült, s úgy nyújtotta a kezét, mint aki egy legyet akar elhesse­getni magáról. — Szervusz, Péter — mond­ta kényszeredetten —, haza­jöttél? — Igen... de csak látoga­tóba — válaszolta, s úgy érez­te, ezért a hangért azzal fi­zet meg, ha dicsekedni kezd. — Jobb Pesten. Dolgozom, de sokat keresek, szórakozom, s a nők? ... Szóval nem gür­cölök annyit, mint ti itt a faluban. | Egy percig hallgattak, s ;Kulcsár már újra kezdte Volna, de Kozma János köz­bevágott. e- Ha fcararnői. vár a menyasszonyom... Talán is­mered — mondta még — Szanyi Juli. — Aztán elsie­tett, be a nagyterembe. Kulcsár Péter megdöbben- ten, elnehezedett lábakkal állt, s barátja után bámult. Szóval a Szanyi Juli — gon­dolta — a Juli, aki megeskü­dött, hogy az én feleségem lesz!?... Ennek a tahónak a menyasszonya... Szóval így állunk! Fél kézzel görcsben rángó ujjakkal meglazította nyak­kendőjét Torka kiszáradt, úgy érezte, innia kelL A sön- tés pultjánál nem állt senki, rendelt és mohón, szomjasan itta gyors egymásutánban a féldeciket. Az ital szokatlan tűzbe hozta. Erősnek, igazi férfinek hitte magát... A nagyteremben meleg volt Egy asztal mellé telepedett és onnan figyelte a táncolókat Kozmát kereste szemével, kutatta a párok kö­zött. Meglátta. A terem szé­lén összesímulva táncolt Ju­lival. Szerelmesen, önfeled­ten mosolyogtak egymásra. Juli szép volt. Fehér nyaka éles kontúrban vált el fekete ruhája gallérjától, s hajából visszahullott tincs puha bár­sony árnyékot vont rá. Kar­csú dereka lágyan ringott a zene ütemére, s karjával szo­rosan öle1 j János nyakát. Kulcsár Péter torkát fojto­gatni kezdte a keserűség. Fe­je bódult volt a szesztől, saj­nálta önmagát. Elmentem — gondolta —, itt hagytam Ju­lit, s az mással táncol, Koz­ma Jancsi menyasszonya. Neki könnyű —» villantotta szemét barátjára — brigád­vezető a tsz-ben. Itthon van, nem is dolgozik, csak pa­rancsol! Jött hozzám is: — Péterkém, maradj itthon, meglásd, milyen jó lesz. Együtt dolgozunk !... A fattyú! Nekem ne parancsol­jon ez a Kozma !... Még az apám is dicséri, ilyen jó, meg olyan jó munkás. Töb­bet keres, mint ő... Még az apám is ellenem van! Ezért csalogat?... Gyere vissza, fiam, jobb itthon, megtalálod a számításod. Meg hát! A tsz cselédje lennék és bámulhat­nám, hogyan szeretgetik egy­mást Juli meg János!... Biz­tos Juli is a brigádjában van, könnyű volt elcsavarnia a fejét. A szuka! Ennek is a pénz, meg a szép ruha kell!... Engem semmibe se néz! Azt mondta: Pesten dolgozol, ki tudja, kivel adod össze ma­gad. Miért nem maradtál itt­hon? Már traktoros lehet­nél... Nem leszek paraszt!... Nem kell a pénzetek! Az öreganyátokkal járassátok a bolondját! Mámoros volt, s egyre gyülemlett fel benne az in­dulat — A szentségit! — sziszeg-, te — majd én megmutatom nektek, velem nem lehet ku- koricázni! y sebébe nyúlt kivette ^ bicskáját Kattant az acél, amint a pengét kirfH- totta. Kezébe szorította a nyelét, de úgy, hogy bütykei elfehéredtek. Lassan vörös köd lepte el a szemét, széde- legni kezdett * teje hirtelen az asztalra bukott... Köd gomolygott előtte, lassan tisztulni kezdett. Fel­ugrott az asztal mellől, fél­relökte a táncolókat és előtte állt Kozma Jancsi, a meg­szeppent Juli. Nem szólt, fel­emelte a kést és lesújtott! — Hallotta, amint recseg a szövet, Juli velőtrázó sikol­tását, s látta, mint önti el a piros vér a fehér inget... — Kozma János arcán csodál­kozás volt, száján apró vér­csík buggyant ki, mondani akart valamit, de összero­gyott. Eszeveszetten futott ki a teremből, kezében a véres késsel. Dobogtak utána. — Gyilkos! — kiáltották — gyil­kos!... Megölte Kozma Jan­csit! ... Fogják meg !... — Gyilkos! A kultúrház előtt a lámpa fényében megállt. Testében reszketve várta üldözőit. Te­kintete lassan a véres késre tévedt. Undorodott a vértől, önmagától, a késtől. Eldobta. A kés csörrené-ie ébresz­tette fel. Vége volt a tánc­nak. A bicska ott hevert az asztal alatt — véresen. Bal­kezéből lassan apró rubin- cseppekben csöpögött a pisz­kos padlóra a vér. Megvágta kezét álmában. Kijózanodott Felnézett, Kozma Jancsi állt előtte. — Péter, én ma este meg­bántottalak. — Kezdett volna hosszabb magyarázatba Koz­ma Jancsi, de Kulcsár Péter felugrott. Balkezét háta mö­gé rejtette, jobbkezét pedig János felé nyújtotta: — János*... Ha bevesz­tek a brigádba, vissza­jövök a faluba! A két kéz szorosan kapcso­lódott össze. Az asztal alatt heverő bicskára pedig rozs­dává száradt Kulcsár Péter vére. Gémes Gábor (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom