Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-30 / 76. szám

# 1961. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 S>ZAPÁRFALUI KÖZVÉLEMÉNYE VT A TÁS TSZ TAGOK NYILATKOZNAK A JÖVEDELEMELOSZTÁS ÚJ MÓDJAIRÓL Igen sok kísérlet történt a tsz-ekben az eddiginél jobb, ösztönzőbb jövedelemelosz­tási formák kidolgozására. Olyan módokat kerestek, amelyek elsősorban nem az elvégzett munka, hanem az előállított termék mennyisé­gével arányosak, s a terme­lési tervek túlteljesítésére sarkallják a szövetkezeti gazdákat. A szapárfalui Aranykalász Tsz vezetői igen gondosan láttak hozzá az új módszerek kidolgozásához. A tagságnak több, mint felét vonták be a gazdálkodás és a jövedelem- elosztási terv készítésébe. Ismertették velük a szoká­sos premizálási módokat, meghallgatták s összegezték javaslataikat. Az így kidol­gozott jövedelemelosztási rendszert aztán a közgyűlés hagyta jóvá. Megkérdeztünk néhány szövetkezeti gazdát (akik nem voltak a tervkészí­tő bizottságban), mit tudnak, s mit tartanak az új jövede­lemelosztási, premizálási rend­szerről. Majd iparkodunk — Tavaly csak munkaegy­séget írtak a munkámért mondotta Kuntzer József fe- jőgulyás —, persze a válasz­tott borjúkért külön. Most másként van. Kapott tejet is, azaz hogy az árát. Minden 100 liter tej után egy liter­nek a forintértékét. Egész évben 106 000 litert kell a tehenészetből értékesíteni. Ami ezen felül lesz, annak a felét a tehenészek kapják. Persze pénzben. Ez olyan 2500 literes átlagot jelent te­henenként. Majd iparkodunk, többet fejjünk, mert akkor nekünk is több forint jut. — Természetesen továbbra is megmaradt a munkaegy­ség. A tej után járó pénz csak kiegészítés. Mostmár a borjúszaporulat után is pénzt kapunk. Ha elérjük a 80 szá­zalékos ellést, és a 115 kilós választási súlyt, akkor min­den borjú után 50 forint jár. Viszem a családot is Csőké József a kétholdas dohánykertészet munkacsa­pat vezetője. Itteni munká­jáért munkaegységet írnak jóvá számára. Bár már idős ember, 61 éves, mégis 3,5 hold kapásnövényt vállalt — Ügy tudom — magya­rázta —, hogy az összes ka­pásnövényt vállalás alapján adták ki a tagoknak Én 2.5 hold kukoricát és 1 hold cu­korrépát vállaltam. Meg há­rom hold aratást — Hogy mennyi jut nekem a termésből? Hát, úgy né­zem, több mint tavaly. A kukorica holdjáért 15 munka­egységet írnak és minden mázsa kukoricából 9 kiló az enyém. A cukorrépa után meg cukor a természetbeni, fél kiló mázsánként. Mond­ták azt is, hogy ha 120 má­zsánál több terem — mert­hogy annyi a terv —, a több­let után már 1 kiló cukor jár mázsánként. Az aratásért meg a munkaegységen felül 30 kiló búzát kapok hold­jáért Ezt a viszonylag nagy te­rületet egyedül megmunkálni szinte lehetetlen egy idős embernek. De Józsi bácsi nem is egyedül csinálja — viszi a családját is. Fia és felesé­ge segít neki elvégezni. Ez a jövedelemelosztási mód valóban ösztönző hatású. Akinek van családja, az mind úgy vállalt területet, hogy a gyerekek, meg a fe­leség segítségére is számí­tott így tett Donkó Ferenc fo- gatos is. ö ugyan jórészt munkaegységre dolgozik, csa­ládja viszont kapás növényt is vállal. — Ha a szénakaszálás ide­jére beállíthatjuk a fogatot, akkor én is vállalok leg­alább 1,5 hold herét Érde­mes lesz, mert a széna 12 százalékát megkapjuk. Lesz a tehenemnek. Megoldották a fogatosok premizálását is: gabonahor­dáskor a cséplőmunkásokkal kerülnek „egy kalap alá”, azaz az elcsépelt gabona 7 százalékát a gépesek és fo- gatospk között osztják szét. Természetben kap ezen felül minden mázsa behordott ku­koricából 1 kilót így ő sem jár rosszabbul, mint a nö­vénytermesztők. Süldő és malac — mint prémium Mint láttuk, a fejőgulyás forintban kapja a prémiu­mot, de a sertésgondozók már természetben. Ha 100 egész­séges malacot leválasztanak, abból 5 a gondozót illeti. Aki a süldőket neveli, annak 100 — legalább 60 kg-os súlyú állat után 1 süldő jár. A hiz­lalók pedig — ha 20 száza­lékos takarmányértékesítést érnek el — minden kilo­gramm súlygyarapodás után 20 fillért kapnak prémium­ként. Munkácsi Pál borjúnevelő is elég jól ismeri, hogyan ré­szesül a jövedelemből. — Minden napra kapnak 1,25 munkaegységet, azon fe­lül havonta, darabonként 5 forintot a súlygyarapodásért. De ez csak addig lesz így, amíg megkapjuk a mérleget. Utána minden kiló súlynöve­kedésért 30 fillért kapok. Ez körülbelül 120—130 forintot jelent havonta. Emellett — mert a borjú­nevelés és általában a tehe­nészet nem ad 'egész napi munkát — Munkácsi Pál, meg a többi állatgondozó is vállal bizonyos mennyiségű kapásterületet, melynek meg­munkálásában családjuk is segít < A szapárfalui Aranykalász Tsz-ben tehát mindenki tud­ja, miért, illetve mennyiért dolgozik. Mindenütt megtar­tották — mint elszámolási kulcsot — a munkaegységet, és bevezették az elért ered­ményektől függő természet­beni részesedést. Ennek jóté­kony hatása — például a munkakedvben ■— máris érezhető. P. M. A pártohialás néhány tapasztalata AZ IDEI PÄRTOKTATÄSI ÉV rövidesen befejeződik. Néhány tapasztalatot, tanul­ságot már most levonhatunk belőle. A törökszentmiklósi járás területén 48 szeminárium működött: 24 időszerű kérdé­sek tanfolyam, a többi marx- izmus-leninizmus I. II. és a szakosított tanfolyamok. Az előző oktatási évhez viszo­nyítva komoly a fejlődés a hallgatók számában és tarta­lomban is. A szervezett tan­folyamok száma nyolccal több az előző évinél, a hall­gatók pedig 40-nel. Hiába, hogy a nők aránya még min­dig alacsony. Hússzal emel­kedett ugyan a résztvevők létszáma, mégis csak 137 nő tanul a járásban. Megállapítható, hogy Ide­genkednék a magasabb fokon való tanulástól. A hallgatók jelentős része az időszerű kérdések tanfolyamát válasz­totta. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben például tizen­két fővei marxizmus-leni- nizmus tanfolyamot szervez­tek az ősszel, akkor vállal­ták is a tanulást Mégis kez­déskor az időszerű kérdések tanfolyamára tértek át Az 1961—62-es pártoktatás előkészítése során ezeket is figyelembe kell vennünk, s ahol a hallgatók felkészültsé­ge lehetővé teszi, növeljük a marxizmus-leninizmus tanfo­lyamok számát Másik fontos tennivalónk lesz: szélesíteni a marxizmus-leninizmus ta­nítását különösen a tsz-ben. AZ ANYAG TARTALMI RÉSZÉVEL kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy rend­kívül megnövekedett a hall­gatók érdeklődése a gazdasá­gi jellegű kérdések iránt Ezt NAPIRENDEN: három bukott diák ügye E sorok írója, amíg el nem látogatott a mezőtúri Mezőgazdasági- és Gépészeti Technikumba, esküdni mert volna rá, hogy négy KISZ alapszervezet működik itt. Annál is inkább, mert azt hitte, a technikumban négy évfolyam tanul, négy észtén' dő alatt tanítják, nevelik a hallgatókat mezőgazdasági szakemberekké. A meglepe­tés akkor kövekezett, mikor megtudtam: öt KISZ alap­szervezete van a technikum­nak és az ötödik a legerő­sebb, legtöbbre képes gárda. Dehát kikből áll az ötödik alapszervezet? Harmincnégy olyan fiatalemberből, aki az ország minden részéből tech­nikumi, vagy érettségi okle­véllel a zsebében eljött ide, hogy két év alatt mezőgazda- sági gépész oklevelet nyer­hessen. Van köztük, aki gim­náziumba járt, van, aki tej­ipari-, közgazdasági techniku­mot végzett és így tovább. Ettől az évfolyamtól nemcsak a tanárok, hanem a többi diáktársak is igen sokat vár­tak, különösen tanulmányi előhaladásban. Jogos volt ez HÉT VÁLLALATOT TÜNTETTEK Ki A BELKERESKE­DELMI MINISZTER ÉS A KPVDSZ VÁNDORZÁSZLÓ- JÁVAL — HUSZONKILENC KERESKEDELMI VÁLLA­LAT MEGKAPTA A KIVÁLÓ VÁLLALAT CÍMET Az elmúlt év második felé­ben végzett jó munkájuk el­ismeréséül a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ ván­dorzászlaját hét kereskedel­mi vállalat kapta meg: Pest— Heves megyei Füszért Válla­lat, a tatabányai Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a szegedi Állami Árúház, a borsodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, a Nyugatma­gyarországi Röviköt Vállalat, az Országos Idegenforgalmi Szálloda- és Éttermi Válla­lat és az 1-es számú Belke­reskedelmi Szállítási Vállalat. A Kiváló Vállalat címet kapta a Fejér megyei Füszért Vállalat, a Csemege- Élelmi- Kiskareakfidelmi Válla­lat. a szegedi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat, a Ba­ranya megyei, a Bács megyei, a Szolnok megyei, a Csong- rád megyei, a Békés megyei, a várpalotai, a debreceni, a Vác és környéke élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok, a szolnoki Vas-műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat, a Női és Gyermekruha Nagykeres­kedelmi Vállalat, a Délma­gyarországi PIÉRT Vállalat, a FAÉRT Vállalat, a miskol­ci Ruházati Bolt Vállalat, az Észak Hajdú megyei Ven­déglátó Vállalat, a Soproni Szálloda- és Étterem Válla­lat, a borsodi Üzemi Vendég­látó Vállalat. (MTU a várakozás és mégis a fél­évi osztályzókonferencia után derült ki: nem sikerült elérni a kitűzött 3,2-es átlagot; 3,11 százados eredménnyel harma­dikok lettek az iskola öt KISZ alapszervezete között. Pedig nagyobbrészt négyes rendű tanulók a „harmincnégyesek van köztük néhány jeles- és kitűnő-rendű is. Hogy mégis lemaradtak, annak oka az, hogy hárman megbuktak a harmincnégy diák közül. S a KISZ vezetőségi ülé­sen — melynek három napi­rendi pontja így hangzott: ta­nulás, társadalmi munka, s a klubdélután megrendezése — nagyobbrészt erről tárgyal­tak. A félévi konferencia óta ez volt az alapszervezet első vezetőségi ülése. Jómagam mint amatőr jegyzőkönyvve­zető ültem be a hat vezető­ségi tag és Madarász Dániel tanár közé. Nem is annyira a szemüve­ges eminens tanuló, Gajdics József bevezető szavai, vagy a magas, barna Niszer Ta­más tanulmányi felelős be­számolója miatt. Ezeknek lé­nyege az volt, ha nem követ­kezik be a három bukás, az alapszervezet tanulmányi át­laga 3,3 felett lesz és ezzel si­került volna kivívni a várt első helyet a technikumban. Dehát mi legyen a három bukott diákkal. Nigzer Tamás: — El kell érnünk, hogy egyetlen bukás se legyen a második félév­ben. Éhhez persze az szüksé­ges, hogy a félévi pótvizsgán átmenjenek mind a hárman. Madarász Dániel tanár: — Ha kell, fel kell használni még a közösség kényszerítő erejét is a három tanuló ér­dekében. Bükki Zsigmondi — Szom- bat-vasárnapokéit szívesen segítünk, sőt húsvét előtt is átvesszük velük az anyagot, hogy a szünidőben eredmé­nyesebben tanulhassanak. A masas fekete Nasr Jós­ka: ■— L. sokat lóg a város­ban, azért, mert mezőtúri. Jóeszű fiú, de mégis rossz eredményt ért eL Ez is ron­totta az átlagot. Gajdis József: — Helyes. Vele meg beszélni kell, még­hozzá nagyon komolyan. Most ismét Madarász Dá­niel tanár vette át a szót: — Tudjuk, sok problémájuk volt a műszaki rajzzal. Egyrészt mert alig néhány an tanultak középiskolában matézist, másrészt mert kevés volt a rajztábla. Szétnéztünk a pin­cében, s több rajztáblára bukkantunk, így hát ez sem lesz probléma. A tanulmányi felelős egy másik problémáról beszélt: Többen egyetemre készü­lünk, s szeretnénk, ha műsza­ki rajzoló és matematika- szakkört indítanának. Mindenki helyeselt, s mindenki arra gondolt: bi­zony az egész évfolyam szá­mára fontos lenne ez! Mada­rász Dániel meg is ígérte: semmi akadálya az új szak­körök szervezésének, szívesen segítenek a tanárok. Sajnos, az idő előrehaladt, a diákok a tanácsházán ren­dezett tanácsköztársasági ün­nepségre készülődtek. Mint jegyzőkönyvvezető befejezé­sül azonban feljegyezhettem: a KISZ vezetőségnek, s az évfolyam többi tanulójának egyaránt szívügye, gondja, problémája a három bukott diák segítése. A közösség erejét éreztem ezen a vezető­ségi ülésen, a felelősséget társuk, barátjuk sikeres tanu­lásáért, jövőjéért Nem tudom, sikerül-e a három diáknak kijavítani eredményét. Azt viszont lát­tam: társaikon, a KISZ alap­szervezeten nem múlik a si­ker; csupán az ő akaratuk, szorgalmuk szükséges ehhez. S ha a három diák érzi és be­látja mindezt akkor a kö­vetkező félév már bizonyára úgy sikerül, ahogy szeretné a technikum ötödik KISÉ alap­szervezet«, «S bUbOr mm mutatja az a tény, hogy az időszerű kérdések tanfolya­main a termelőszövetkezetek megszilárdításáról kereked­tek a legelevenebb viták. A PROPAGANDISTÁK TÖBBSÉGE gondosan ké­szült a foglalkozásokra, na­gyobb felelősséget érzett a hallgatók fejlődéséért, elő­adásaik, vázlataik alaposab­bak voltak, mint a múlt év­ben. A tematika ismertetése mellett különös gondot fordítottak politikai elem­zésre. Ennek tudható be az, hogy a szemi­náriumokon kevés volt a hiányzó, lemorzsolódó sem akadt. Minden tanfolyam si­keresen befejeződött Voltak olyan tanfolyamok, ahol a hallgatók száma az oktatási év folyamán megnövekedett. Például a fegyverneki Kos­suth Tsz-ben a kezdő lét­számnál nyolccal többen fe­jezték be az időszerű kérdé­sek tanfolyamát Szintén Fegyverneken a Búzakalász Tsz-ben az időszerű kérdések tanfolyamára mind a húsz hallgató állandóan rendesen eljárt. Külön dicséretet érde­mel Csajka István elvtárs szeminárium vezető, a buda­pesti MÁV Felépítményi Vál­lalat dolgozója, aki mindig pontosan, felkészülve a pat­ronáló vállalattól lejárt a foglalkozásokra. Eredményes volt a politl­Uránium ötvözettel készült acél Paul Contois, kanadai bá­nyaügyi miniszter bejelen­tette, hogy az acélipar szá­mára hozzáférhetővé vált az újonnan szabadalmazott ka­nadai eljárás, amely uránium ötvözettel állít elő minden eddiginél keményebb acélt. A 14 hónapi kísérletezéssel kidolgozott eljárás kb. 45 gramm urániumot használ fel egy tonna acélhoz. Ez a cse­kély mennyiségű uránium nagymértékben fokozza az acél keménységét és a korró­zióval szembeni ellenállást. A bányaügyi miniszter ki­jelentette, hogy az új eljárás következtében újabb piaco­kat lehet szerezni a kanadai uránérc számára és a költ­ségek emelése nélkül az ed­diginél jobb minőségű acélt lehet termelni olcsó szénből és közepes minőségű vasból. (Reuter) kai oktatómunka Tiszapüs- pöki, Tiszabö és örményes községekben is. Nehézségek főleg Kétpón és Tiszatenyőn voltak. A PÁRTOKTATÁSI ÉV teljes befejezése után járási propagandista tanácskozást tartunk, ahol átfogóbban ér­tékelve a tanulságokat ké­szítjük majd elő az 1961—62- es évet. Ezidáig szerzett ta­pasztalataink alapján azon­ban máris megállapíthatjuk: járásunkban számottevő az előrehaladás a szeminárium hallgatók marxista-leninista nevelésében. Kovács Sándor ágit. prop. e. a. Tőrökszentmiklós járási pártbizottság Gazdag eredményeket hozott a magyar- szovjet műszaki tudományos együtt- működés Már több mint tíz éve egy­re szélesedő műszaki-tudo­mányos tapasztalatcsere fo- !yik hazánk és a Szovjetunió között. Tíz év alatt mintegy 1500 magyar mérnök és más vezető szakember járt a Szov­jetunióban és tanulmányozta az ipar és mezőgazdaság mű­szaki-tudományos eredmé- • nyeit. Körülbelül 600 külön­böző témakörben kaptunk dokumentációt a Szovjetunió­ból, ezenkívül több mint nyolcvan szovjet szakértő se­gítette hazánkban iparunk*és mezőgazdaságunk fejlődését, míg az első években évente harminc—negyven szakértőt küldtünk a Szovjetunióba ta­nulmányútra; 1959-ben ez a szám már meghaladta a 400- at. Űj együttműködési for­mák is kialakultak: közös konferenciákat rendeznek az egyes fontosabb témák meg­tárgyalására. Többek között a magyar tarktor- és kombájngyártás fejlesztésén, illetve megala­pozásán kívül a korszerű gördülőcsapágy-gyártás is szovjet segítséggel indulha­tott meg. Termelékenyebb, eredményesebb lett a mun­ka a szerszámgépgyártásban és a híradásban is. A szovjet szakértők segítsége jelentő­sen hozzájárult alumínium- iparunk, kőolajiparunk, vala­mint gyógyszer- és vegyipa­runk fejlődéséhez is. Úttörők a Vörös teremben Kedden este feledhetetlen élményben volt része a szol­noki Rákóczi úti iskola Szemjonov kapitányról elne­vezett vízi úttörő csapatának. Mint nyolcadikos tanulókat, úttörőket hívta meg őket a Járműjavító I. sz. KISZ alap­szervezete az üzem kultúr- otthonának Vörös termébe, hogy ünnepélyes keretek kö­zött KISZ-taggá avassák őket. Negyvenegy pajtás ült a szendvicsekkel és szódavíz­zel megrakott fehér asztalok körül, a gyűlés elnökségében pedig ott láttuk a vendéglátó alapszervezet KlSZ-titkárát, Mihályi Júliát, Rimóczi Jó­zsefet, aki az iskola, az út­törő csapat nevében búcsúz­tatta el a pajtásokat. Ott volt Bartos Imre, a Rákóczi úti iskola igazgatója, sőt olyan kedves vendégek is, mint Emma Nyikolajevna, a szol­noki repülőtér Komszomol- szervezetének küldötte és hét szovjet pionír. A nyolcadik osztályos paj­tásokat elbúcsúztatták azok is, akik majdan egy év múl­va lesznek ugyanúgy ünne­peltek, vagyis a Rákóczi úti iskola hetedikes úttörői. Mű­sorral szórakoztatták a ven­dégeket, az ünnepeiteket, nagy sikerrel adták elő a Hattyú őrs mesefája és a Szőrszálhasogató Intézet cí­mű humoros darabokat, ének­számokat, szavalatokkal ked­veskedtek az egybegyűltek­nek. Homoki Krisztina, aki a vak költőnő, Zólyomi Erzsé­bet „Enyém lehet a tudo­mány” című versét szavalta, azt is elmondotta pajtásai ne­vében, hogy évek óta patro­nálja őket a Járműjavító I. sz. KISZ alapszervezete, s igen-igen jól esett a kedves fogadtatás és büszkén ké­szülnek az áprilisban megtar­tandó tagkönyvátadó KISZ- gyűlésre is. Ondók Sándorné, az egyik patronáló KISZ-tag arról beszélt, sokat várnak az újdonsült kiszistáktól. Áp­rilis 29-én már együtt vonul­nak ki velük a szolnoki vízi- karnevál ünnepségen, meg­ismertetik velük a Jármű­javító szocialista brigádjait, munkáját és a KISZ külön­böző akcióinak végrehajtásá­nál is várják majd a fiatal KISZ-tagokat. A Szolnok felszabadításá­ért vívott harcokban elesett Szemjonov kapitány emlékét a továbbiakban is méltókép­pen ápolják és őrzik a Rákó­czi úti iskola fiatal KISZ- tagjai. Visszatérő fogadalom volt ez a pajtások részéről, s aki csak itt lehetett ezen a kedves kis ünnepségen, mindenki meggyőződhetett ar­ról, hogy a fiatal kiszisták munkájukkal, magatartásaik­kal, tanulásukkal továbbra is méltók maradnak névadó­jukhoz, példaképükhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom