Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-28 / 74. szám

1961. március 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 i Pályázati hirdetmény Szolnok Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága az alábbi témakörök kidolgo­zására PÁLYÁZATOT hirdet: 1. A községi tanácsok és a végrehajtóbizottságok fel­adatai a mezőgazdaság ál­lami irányításában. 2. A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó jogsza­bályok összegyűjtése (a ter­melőszövetkezeti tagok ré­szére való kiadás végett). 3. Javaslatok a tanácsok, a végrehajtóbizottságok és a szakigazgatási szervek hatáskörének észszerű és a gyakorlati követelménynek megfelelő leadására. 4. Szabadon választható témakörök. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: 1. A pályamunkák terje­delme minimálisan 30, leg­alább 32 sort tartalmazó gépelt oldal. A pályamun­kában a felhasznált irodal­mat fel kell tűntetni. 2. A 4. sz. (szabadon vá­lasztható) témakörben csak a tanácsi munkával kap­csolatos téma dolgozható fel. 3. Pályázati határidő: 1961. augusztus 20. Eredményhirdetés: 1961. szeptember L 4. A pályázaton a Szol­nok megye területén műkö­dő tanácsok végrehajtóbi­zottságainak vezetői és szakigazgatási szerveinek, intézményeinek és vállala­tainak dolgozói vehetnek részt. 5. A pályamunkát a Szolnok megyei Tanács Vég­rehajtóbizottságának Tit­kárságához (Szolnok, Kos­suth Lajos utca 2 szám) kell benyújtani, a szerző nevének, lakcímének és fog­lalkozásának feltüntetésé­vel. 6. Mindegyik pályatétel­nél egy 1500 Ft-os I. díj egy 1000 Ft-os II. díj egy 500 Ft-os IIL díj kerül kiosztásra. A Végrehajtóbizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy a meg nem fe­lelő pályázat esetén a díja­kat ne, vagy csak csökken­tett összegben, egyenlő ér­tékű pályamű esetén pedig megosztva adja ki. Szolnok megyei Tanács Végre ha jtóbizottsága KÖNYVESPOLC Folco Tempesti: Asszonyunk, Szép Heléna Fordította: Szabolcsi Éva, ül.: Köpeczi Bócz István. Szép Heléna története a vi­lágirodalom egyik legsűrűb­ben felhasznált „nyers- anyag”-a. Homérosz nyomán és Homérosztól eltérően sok regénynek és színműnek áll a középpontjában az ókornak ez a híres szépsége, akinek asszonyi hűtlensége olyan sú­lyos következményekkel járt. Folco Tempesti, a neves olasz Petőfi-fordító egészen külön­leges szatírát irt erről a hal­hatatlan témáról. Helena Me- nelaosz, Parisz, Odüsszeusz, Akhilleusz, Priamosz és az Iliász még sok szereplői egé­szen „modern" ábrázolásban jelennek meg előttünk. Tem­pesti úgy mutatja meg az örök emberit, hogy a klasz- szikus hősök mai szemmel lá­tott fonákságait hozza előtér­be. Ezzel aztán kacagtató és — elgondolkoztató részletek sorát teremti meg. Tempesti könyve mulatságosan mutat­ja az antik világot és benne azt, ami annak ellentmondá­saiból a nyugati életformában mindmáig fönnmaradt, (Tán­csics) Dr. Bencsáth Aladárné: Kisdiák-nagydiák a munkáscsaládban A könyv a dolgozó asszo­nyoknak kíván segítséget ad­ni a gyermeknevelés bonyo­lult munkájához. A szerző há­rom fő részre tagolja a mü­vet. Az elsőben az álta'ános iskola alsótagozatába járó kisfiúk, kislányok nevelési problémáiavl foglalkozik, a másodikban a felső tagozatba járókéval, a harmadik rész pedig a középiskolás diákok neveléséhez nyújt hasznos és jó tanácsokat. A könyvet 75 rajz illusztrálja. (Táncsics) niiiiuimtiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiuiiiiiiiiiiMiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiitiimiiM Amire a férfiak is kedvet kaptak Három hónapot, töltött Ti- szaderzsen dr. Fekete Sán­dor budapesti orvos, aki rö­vid ottléte és ténykedése idején igen jó barátságba került a falubeliekkel. A nőtanáccsal karöltve egész­ségügyi előadássorozatot in­dított asszonyok részére. — Minden hétfőn „Amiről be­szélni kell” címmel a nőket érdeklő különböző kérdé­sekről tartott előadást. Szí­vesen jártak el ezekre a derzsi asszonyok, s az ered­mény az lett, hogy a férjek is kedvet kaptak a tanulás­ra. Ök meg ygyenezt meg­szervezték férfiak részére. Többszázan hallgatták Feke­te doktor előadásait. S most, mikor ittlétének ideje vége felé jár, köszönik, hogy any- nyit foglalkozott velük. SZESZES ITALT kért fiatalkorú részére a szolnoki Tünde cukrászdában Lázár József, Tószeg, Abonyi út 29 szám alatti lakos. Ezért őt a szolnoki városi- és járási rendőrkapitányság szabály­sértési előadója 120 forintra bírságolta. Vasárnaponként Nagyrév kiszistái és úttörői társadalmi munkában szépítik, csinosítgatják községüket. Kitisztít- ' ják a járdák melletti vizes árkokat, — a földcsomókat a gépállomás által küldött vontatóval — megfelelő helyre kordiák. j Ahol a tudomány a természet különlegességeivel szövetkezett beteg emberek gyógyítására Hazánk egyik legszebb te­rületét, a Mátra vidékét jár­juk. Ahogy elhagytuk magunk mögött Szolnok megye köz­ségeit, az út mindkét olda­lán elterülő, zöldben pom­pázó hatalmas búzatábláit, úgy bontakozott ki előttünk kékesszürke színben az Al­földet szegélyező hegyvonu­lat, benne a Mátra csúcsai. Célunk a legmagasabb csúcs, a Kékes. Ez nemcsak a Mát­rának, de hazánknak is leg­magasabb pontja. Gyöngyös város után az emelkedés egyre érezhetőbb* s mind gyakoribbak az éles olyan épületben nyert elhe­lyezést, melynek építője és volt tulajdonosa vajmi keve­set törődött azzal, hogy mi lesz a beteg bányászokkal, kohászokkal, ö a gyógyhatá­sú levegőt kívánta magas áron értékesíteni. És sikerült is neki annak idején. A közeli falvak lakói tud­ni vélik, hogy az 1930-as évek elején Kékestetőn folyó épít­kezés többféle formában kap­csolódott az állami pénzen épült Mátraházi TBC Szana­tórium beruházásához. Kap­csolódott mindenekelőtt úgy, ami itt uralkodik. Ide nem hatol fel a városok, gyárak, üzemek és más területek lük­tető lármája. Itt nem feszül­nek meg az idegszálak. V Nem utolsó sorban említ­jük a nap tiszta ragyogását, fényét, amely a sápadt ar­cokra visszafesti az élet pír­ját és erőt sugároz a munká­ban, betegségben meggyen­gült testbe. Olyan pontok vannak az intézet területén, ahol tiszta időben minden­kor lehet napozni, a hőmér­séklettől függetlenül. Az intézet 10 esztendős kanyarok. Gépkocsink motor­ja zúg, zakatol, néha szinte zihál, mint azoknak a bete­geknek a melle, akik itt a Mátrában, Kékestetőn keres­nek gyógyulást Félórába sem telik Gyön­gyöstől, s máris kitárul előt­tünk a csodálatos kép. Az Alföld közepéről jöttünk, ahol már hetek óta érzik a tavasz lehellete, a határt a langyos melegben munkát végző em­berek sokasága népesíti be, itt fent pedig az árnyékos területeken még hó csillog. A nap itt is szórja már su­garával a meleget, de a len­gedező szellő csípős hideget ta­paszt arcunkhoz. Enyhe, szél­mentes napsütötte oldalakon nyugodtan lehet levetkőzve napozni, az árnyékos szél­járta területen pedig nagyon kellemes a télikabát Csodá­latos játéka ez a természet­nek. Fenn a csúcson vastraver­zekből épített hatalmas to­rony emelkedik: a magyar televízió erősítő állomása. Körülötte sok vihart látott százados bükkfák állnak csu­paszon. Túlnan rajtuk, a csúcs déli lejtőjén haragos­zöld fenyvesek között emel­kedik a Gyógyintézet épü­lete. hogy annak kivitelező mér­nöke azonos volt a kékestetői építkezés tulajdonosávaL — Kapcsolódott úgy is, hogy az anyag — a kő, a cement — nem maga váltja meg utazá­sához a jegyét s némán tűri, ha például az eredeti rendel­tetésű Mátraháza helyett Ké­kestetőn rakják le és hasz­nálják fel. DRÁGÁN KELT A LEVEGŐ Az épület luxusszállónak készült magasrangú vendé­gek számára. Az idejövök napi penziója 40 pengőnél kezdődött, de volt 100, sőt 120 pengős napi ellátás is. Leírás nélkül is tudja min­denki, hogy munkás-, vagy parasztember be se tehette lábát az épületbe. De miből is fizetett volna! A munkás egész évi keresete legfeljebb 10—12 napi ellátásra futotta. De jöttek a hatalmasságok, felsőházi tagok, miniszterek, trösztvezérek, bankárok. Azt is tudni véli a környék lakos­sága, hogy maga Horthy, meg Gömbös Gyula is járt ide kártyapartira. Ám jött a háború, majd a felszabadulás. A luxusszálló­nak a visszavonulók és segí­tőik csak a falait hagyták munkája feljogosít bennün­ket annak megírására, hogy az itteni orvosok, ápolók és ellátó személyzet, tudatában vannak nemes hivatásuknak. A magány, a csend, a zajló élettől való távolság jó a gyógyítás szempontjából, de ez nehezíti is a munkát. Az orvosok, az ápolók és más dolgozók mint kis sziget lakói élnek itt Igaz, van rádió, televízió, mozi, de ez nem pótol mindent. S mégis min­dig ott vannak a helyükön. Nem érezzük hívatottnak magunkat arra, hogy a gyó­gyító munkáról, annak egyes eljárásairól írjunk. Ez má­sok joga és feladata. Akik erre hivatottak, bizonyosan igyekeznek közklnccsé tenni az itteni tapasztalatokat. Nem említettük sem orvos, sem más dolgozó nevét. Pedig bi­zonyosan van az általános jó munkában kimagasló teljesít­mény. Legjobb tudomásunk szerint az erőfeszítés orvos, ápoló, ellátó személyzet ré­széről egységes, és ez a siker titka. Elbúcsúzunk az Intézettől, Kékestetőtől és hazafelé in­dulunk. Gépkocsink nyugod­tan ereszkedik alá a lejtőn. Közben újra végig gondoljuk a látottakat, s azt is, meny­nyi tennivaló van még min­denfelé. Most szinte az or­szág egész lakossága biztosí­tott lett. Még több kórház, szanatórium, orvos, ápoló és felszerelés kellene. Régebbi jegyzeteimből néhány szám­adatot hasonlítok össze, amely viszont erőt és bizakodást ad valamennyiünknek. Ezek sze­rint az egy orvosra eső la­kosok számát tekintve, ha­zánk előtte jár a nagy kapi­talista országoknak. Nálunk minden 645 emberre jut egy orvos. Milyen lehet az egész­ségügy azokon a területeken, ahol most is, vagy nemrég még gyarmatosítók uralkod­tak. Ugandában 23 000, Sier­ra Nevadában 30 000, Nigé­riában 58 000, Kamerunban 80 000 főre jut egy orvos. Kétféle világ. Ott nyuga­ton az ember csak eszköz a profithajszában. A mi vilá­gunkban az ember szükség­leteinek kielégítése, egészsé­gének, boldogságának bizto­sítása a legfőbb céL Közben dél lett, s a rádió arról ad hírt, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok sze­nátorai között vannak, akik a nukleáris robbantások új­rakezdését szorgalmazzák. Náluk ilyenek a fő gon­dok. (ki—is) Szolnok megyében tízezer kötet mezőgazdasági könyv fogyott el Saját szakkönyvtárakat alakítanak ki a termelőszövetkezetek ( Látogatás a Kékestetői Állami Gyó %y intézetben Jókor érkeztünk, mert a járóbetegek nagy csoportok­ban állnak, beszélgetnek, sé­tálgatnak az épület előtt, s láthatóan élvezik a koradél­előtti napfényt. Még nem ér­kezett el a csendes pihenő ideje. Nem is kell kérdezni, csak be kell állni egy-egy be­szélgető csoportba, s meg­tudunk mindent, ami az in­tézet történetéhez és mai éle­téhez tartozik. EGYKOR LUXUSSZÁLLÖK meg. Se felszerelés, se ajtó, se ablak nem maradt. 1949- ben állította helyre az épü­letet az Egészségügyi Minisz­térium. 1951-ben települt be­le a Gyógyintézet, s azóta áll Kékestető a maga különleges adottságaival, magaslati le­vegőjével, nagyszerű orvosai­val, egészségügyi dolgozói­val, jó felszerelésével az egészségvédelem és a gyógyí­tás szolgálatában. Szolnok megye termelő- szövetkezetei az állattenyész­tésben és a növénytermesz­tésben mindinkább a korsze­rű tudományosan megalapo­zott termelési módszereket alkalmazzák. A tagság arra törekszik hogy megismerje a mezőgazdasági tudomány leg­újabb vívmányait. Erre utal a most zárult mezőgazdasági könyvhónap is. Ez idő alatt a földművesszövetkezetek növénytermesztési módsze­rekről szóló könyveket vásá­rolták. A szövetkezeti gazdák egyénileg is többezer kötet­tel gazdagodtak. Nagyon so­kan vásároltak gyümölcs- és zöldségtermesztési szak­könyveket. ■mmiiiiiiiimiiiiiiiiiimimimiiMiMiiiiMii* TANÁCSI DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSÉRŐL HOZOTT HATÁROZATOT A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG KARCAGON A Kékestető levegőjének gyógyhatása régebben is is­mert volt a magyar egészség- ügyi kutatás előtt. Felhasz­nálása, a beteg emberek gyó­gyítására azonban csak népi demokratikus rendünkben valósult meg. Éppen tíz esz­tendős a gyógyintézet, s az­óta évenként többezer stru- más, asztmás és szilikózis be­tegségben szenvedő fordul itt meg, keres gyógyulást. Általában 3—4 heti, súlyo­sabb betegeknél 5—6 heti ke­zelés után megkönnyebbül­ten, munkaképességüket visz- szanyerve térnek visza ott­honukba. A tíz éves gyógyintézet A KEDVEZŐ KÖRNYEZET HATÁSA A légzőszervi megbetege­dés,. gyógyításához fontos fel­tétel a levegőváltozás. A ké­kestetői levegő az ország va­lamennyi terület'n élő em­bernek változást jelent, hi­szen 1015 méterre van a ten­gerszint felett. Az itteni le­vegő szinte teljesen tiszta, pormentes. A fenyvesekkel övezett területen az egészsé­ges ember is érzi a levegő­nek ezt a tisztaságát, üdítő hatását. Még inkább a beteg. Jó hatással van a mindent betöltő csend és nyugalom, mintegy tízezer kötet köny­vet adtak el. A termelőszö­vetkezetek többsége is meg­kezdte saját szakkönyvtárá­nak kialakítását Túrkevén például a Búzakalász Tsz hu­szonöt kötetet vásárolt Kun­gyalun a Zöldmező Tsz pe­dig ötven kötet könyvvel ala­pozta meg szakkönyvtárát. Cibakházán, Öcsödön, Csé- pán átlagosan négyén-ötven kötettel gyarapodtak a kö­zös gazdaságok. A mezőtúri tsz-ek főként öntözéses szak- irodalmat míg a törökszent­miklósi járásban a korszerű Az államigazgatási munka színvonalának emelése érde­kében már korábban össze­állították a tanács ügyinté­ző dolgozóinak továbbkép­zési tervét. A Végrehajtó Bi­zottság csütörtökön megvi­tatta és jóváhagyta a javas­latot, minek alapján 11 dol­gozó pénzügyi, mezőgazda- sági, közgazdasági, építőipari technikumot, 1 pedagógiai főiskolát, 2 jogtudományi egyetemet, 1 mezőgazdasági akadémiát végez el, hatan pedig megszerzik a gimná­ziumi érettségit. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom