Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

t 1961. március 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Csak együlles erővel, egyetértéssel A JÁSZAROKSZALLASI Táncsics Tsz-ben a vezetők közt sokszor szóbakerül, ho­gyan javítsák a gazdálkodás jövedelmezőségét. S a jöve­delmet hogyan oszthatják el a legigazságosabban azok kö­zött, akik szorgalmasan dol­goznak. El is készítettek erre egy napon alapos tervet, amely szerint a munkaigé­nyes növények is a legjöve­delmezőbbek lehetnek. A cukorrépára vonatko­zóan például azt javasolják: vonják be a családtagokat is a művelésbe, s ha legalább a 160 mázsás átlagtermést el­érik, mázsánként 14.56 fo­rinttal kaphat többet érte a tsz, mint amennyibe az elő­állítása kerül. Ugyanakkor ha a családtagok művelte te­rületen a tervet túlteljesítik a beírható munkaegység mellett még bizonyos száza­lék is megilleti őket a jöve­delemből. Összesen mintegy 3250 forintot is kaphatnak így egy-egy kh répaföld meg­műveléséért. Más, sók munkát igénylő növények ápolására is kidol­gozták elgondolásaikat. Ki­tartó figyelemmel kutatják annak az okát is, hogy az eddigi premizálásoknak — miért nincs elég ösztönző, eredményes hatása a termés­hozamok alakulására. Most tanakodnak azon is, hogy kifizetődik-e, ha a község le­szerelt malmában csibekel­tetőt rendeznek be. A tagság? Legalább olyan sokat töpreng azon, hogy va­jon milyen lesz ez az év, mint a vezetők. Antal János­ból például az első szónál ki­búvik: — Még eddig minden év­ben többet osztottunk, mint az idén — mondja. Most 60 fillér hiányzott a 30 forintból, 29.40 forintot osztottak egy egységre. KI MERNÉ MONDANI, hogy a 29 forintos munka­egységenként! járandóság miatt lehet keseregni. Ez a panaszos” is, aki negyed- magára keres, szobabútort vett a múlt évi jövedelmé­ből. A szövetkezeti gazdák közül csak az utóbbi 3 év­ben legalább 20—22-en épí­tettek új házat. Dolgoznak most is szorgal­masan. A borsót, naprafor­gót, árpát már mind elvetet­ték, mások bekötőút alapo­záson, udvarrendezésen se­rénykednek ... Mégis van panasz, bizonytalankodás, s ellenállás a vezetők jó el­gondolásainak megvalósítása iránt. Hol lehet a hiba? A veze­tőség a maga nagy lelkese­dése, tenniakarása ellenére is távol van a tagságtól. Ah­hoz hallatlan nagy türel­me van — Faragó elvtárs­nak, az elnöknek, Bálint Im­rének, a főagronómusnak, Bobák elvtársnak, a könyve­lőnek, a párttitkámak, Tűz­kő elvtársnak stb. egyaránt, hogy féléjszakákon át dol­gozzék egy-egy jó részletter­ven. De ahhoz már kevesebb marad, hogy a hasznos el­gondolásokat a tagokkal is megismertessék. Pedig a legígéretesebb, legprecízebb terv is csak terv marad, ha azok, akikre a végrehajtás zöme hárul, nem ismerik, nem értik meg azt. A tervek elkészítőinek már nagyon egyszerű, világos le­het egy-egy elgondolás, ami­kor a tagság elé terjesztik. De nem úgy azoknak, akik akkor halják először. Hisz ha a részlettervek kidolgozásá­ban közre is működnek a tsz- tagok, a 670 tag közül akkor is csak néhány ember az. A többségnek azonban türelmes magyarázat és idő kell, amíg átgondolja, megérti mi a ten­nivaló. Nagy szüksége van a szö­vetkezetnek arra, hogy min­denki egyforma felelősségér­zettel törje a fejét azon, ho­gyan gazdálkodhatnak oko­sabban. Sokat kell fáradozni például azért, hogy a kuko­rica önköltségi árát a jelen­leginek jóval alá szorítsák, hisz tavaly épp csak, hogy nem ráfizetéssel termelték. Ugyanígy a cukorrépát is. De MUHfiimHitiiiiiiimiiiiiHmiMiiimiMiiiHHiiiimiiiiiimimuHiiMiiiimiiimniimiiimiiiii Tegnap délelőtt tartotta közgyűlését a megyei bíróság épületében a Szolnoki Ügy­védi Kamara. Az ülésen — melyre megyénk ügyvédei teljes létszámban összejöttek — megvitatták az elmúlt, év eredményeit s az ügyvédi munka megjavítása érdeké­ben több fontos határozatot hoztak. A közgyűlés legfontosabb — s egyben leginkább köz­érdekű — napirendi pontja az ügyvédi munkaközösségek átszervezése: összeolvadása. A munkaközösségek egye­süléséről dr. Maka László, az lgazságügyminisztérium ügy­védi osztályának vezetője nyilatkozott lapunk részére. Hangsúlyozta: —- A munkaközösségek ösz- szeolvadásából számos előny származik az igazságszolgál­tatásra és az ügyvédekre egy­aránt. Hatékonyabbá válhat így a politikai és szakmai irá­nyítás, valamint továbbkép­zés. Az ügyvédek szemszögé­ből pedig azért jó, mert több szociális segítséget kaphatnak saját problémáik megoldásá­hoz. Eddig öt munkaközösség működött a megyében, most egy lesz, így a gazdasági alap is nagymértékben megerősö­dik. A kamarai közgyűlést kö­vetően a szolnoki ügyvédség megtartotta taggyűlését is, melynek során megválasztot­ták az új, egyesült megyei munkaközösség vezetőségét. A tagság egyhangúlag válasz­totta meg dr. Szabó Sándor ügyvédet vezetővé. Első he­lyettes dr. Bakondi Béla, ve­zetőhelyettes pedig dr. Farkas István lett. az is épp oly szükséges, hogy ezt mindenki világosan lássa. Szótértsenek abban, hogyan akarják a tavalyi hibát elke­rülni. A többség támogatása nélkül előrehaladni ilyen dol­gokban lehetetlen. E tekintetben bőven van tennivalója a Táncsics Tsz vezetőinek, kommunistáinak egyaránt. Azonban a tagság­nak is mindenkor a jóindula­tot kell látni a vezetők ja­vaslataiban. A HELYI PÁRTBIZOTT­SÁG titkárának, Banka elv- társnak, a tanács vezetőknek, s a község más vezetőinek is segíteni kell ezt a Táncsics­ban. Segíteni az olyan légkör megteremtését, hogy az em­berek nyíltan egymás szemé­be mondják véleményüket minden elgondolásról. S ma­guk is tegyenek javaslatokat, ha úgy találják, hogy azzal méginkább előrébb lépnek. Ha akad is néha ferde véle­mény, a többség minden bi­zonnyal józanul, a közösség érdekében megfelelően ítél­kezik afelett És mindenkor jobb, ha azt a többség füle hallatára cáfolják meg, iga­zolják be azok alaptalansá­gát. A megbonthatatlan össze­tartást egymás biztatását, megértését semmiféle szak­mai képzettség, szakmai hoz­záértés, semmiféle önzetlen­ség, sem a jó terv nem pótol­ja. Elengedhetetlen feltétele az a vezetésnek, a szövetke­zeti életnek. Borsi Eszter fiié hétmilló forint ? Miért kerül a tervezettnél többe a szuperfoszfátüzem építése? Egyelőre még áll a harc a Tiszamenti Vegyiművek és a Szolnok megyei Építőipari Vállalat között. A tét mint­egy kétmillió forint. Ezt. kö­vetelik pluszként az építők. A beruházó viszont azt mondja: megadta ami dukál, nem ismer el pluszköltséget. Ne játszuk a bíró szerepét, bízzuk ezt az illetékesekre, érthető mindkét fél ragaszko­dása a maga igazához. Az egész ügyet az robban­totta ki, hogy az építők min­den munkahelye gazdaságo­san dolgozott tavaly, csak a szuperfoszfátüzem építése zá­rult ráfizetéssel. Annál in­kább érthetetlen ez, mert ez a legnagyobb munkahely, leginkább gépesített, s még­A szuperfoszfátüzem készáruraktár tetőszerkezetét szigete­lik a munkások. azok döntenek majd abban, kit illet a kétmillió forint. Bogozzuk inkább azt, hogyan kerülhetett sor erre a vitá­ra? Elöljáróban annyit: a beruházóknak prémiumkér­dés is a kétmillió forint, az építőknél a nyereségrészese­dést befolyásolja. így aztán is ráfizetéses. Márpedig, ha itt nem lehet gazdaságosan termelni, altkor sehol. Mire alapozzák követelé­süket az építők? Először ar­ra, hogy az építési időtartam­normák által megszabott épí­tési időt közel 50 százalékkal csökkentették a szuperfosz- fátüzemnél, másrészt akadá­Jászberényi hozzászólás Ötezer hold tavaszi szántás — Felszabadulási munkaverseny — Ál-Beloruszok a homokos talajon A hatalmas rigolirozó ekevei ismerkedik a mezőtúri tech­nikum tangazdaságában Papp Géza, Rácz Gábor, Torda Attila és Tóth Imre másodéves tanuló. Biró István főgé- Bésg az eke szerkezetéről magyaráz a fiataloknak A Szolnok megyei Néplap március 11-i számában a me­gye gépállomásainak tavaszi munkájáról, terveiről nyilat­kozott Sassi István elvtárs, a gépállomások megyei igazga­tóságának vezetője. A Jász­berényi Gépállomáson néz­tük meg a határban a ter­melőszövetkezetek tábláin, hogyan fedik tettek a megyei vezető szavait. Tudnunk kell, hogy a Jászberényi Gépállo­más évek hosszú során gyen­ge munkájáról ismert a vá­rosban és a környező falvak­ban. Ehhez olyan objektív tényező is hozzájárult, hogy az állomás 186 erőgépéből 102 Hoffer traktor. E gépekkel bizony már kicsit túlhaladta a követelmény, s fórral in­dul velük szemben az a gép­állomás, amelynek géppark­ja nagyteljesítményű erőgé­pekkel felszerelt. Mindezt tudva, faggattuk Ács elvtársat, az igazgatót: ezen a tavaszon hogyan in­dultak. Nem rosszul. A múlt év őszéről 6000 hold szánta- nivalóval voltak a termelő- szövetkezetek adóst”- Mostan­ra 900 hold hiányozhat még. Ez sem kapacitáson múlik, hanem azon, hogy e talajféle­ségek többnyire víznyomáso­sak, nedvesek. A gépállomá­son abból indulnak ki, in­kább két nappal később vé­gezzék be a tavaszi szántást, mint egy nappal korábban tönkretevők a t"’ait. Ezért van még szántanivalójuk a jászberényi Március 15., a jászfényszarui Zöldmező Ter­mel őszövetkezetben. A jászberényiek 186 trakto­rából 23 még benn van a gépállomásén. Javítják. Ezzel bizony mintha megkéstek volna kissé. Ilyenkorra min­den gépnek a határban, a földeken a helyé. Méghozzá — ha lehet — két műszak­ban. Emiatt ugyan a heré­nyi traktorosoknak nincs szégyenkezni valójuk. Száz.íz traktoruk váltott műszakban dolgozik. Leginkább a talaj felszíni munkáiban, a felszín­egyen vetésben, focnsolásban, boronálá'ban veszik igénybe a váltott műszakot. Ezzel egyébként is csehül állnak. Egyszerűen nincsenek meg­felelő munkagépeik'a fogaső- láshoz. Úgy segítenek magu­kon, ahogy tudnak. Primitív módon, de jól. Tárcsa után házilag készített fogassal zár­ják le a talajt. Az idei tavasztól kezdve történt meg, hogy nem válik kárára a gépállomásnak a sok Hoffer. Újítottak. Felta­lálták a hamis Beloruszt. Az ál-Belorusz tulajdonképpen Belorusz első és hátsó kere­kekkel felszerelt Hoffer trak­tor. Csakhogy már teljesít­ményben megnövekedve, gyorsabb járattal, nagyobb munkaképességgel és a homo­kos talajon is jól használha- tóan. Az ál-Belorusz Törő- csik András főmérnök ötle­teként született meg Jászbe­rényben. A gépállomás 273 traktoro­sa vesz részt a munkaver­senyben. A felszabadulási műszakra céljutalmat tűzött ki a gépállomás vezetősége. Cél: 30 normálhold átlagtel­jesítmény traktoregységen­ként. Ettől függően jutalmaz­zák a brigádvezetőket és a körzeti szerelőket. A trakto­rosoknál a közösségi munkát értékelik. A brigádok verse­nyében a tavaszi idényben legjobb eredményt elért bri­gádok részesülnek pénzjuta­lomban. Szűkszavúan ennyi a Jász­berényi Gépállomás dolgozói­nak hozzászólása Sassi elv- társ nyilatkozatához. — B. L. — Silf A nagyrév! Új Élet Termelőszövetkezet gazdái a napokban egy tágas épület falait rakják. Kovács, bognár műhelyen kívül keretfűrész, autógarázs és borospince ■ Is tesz az 01 épületben.. lyoztatásra hivatkoznak, mondván; termelő üzem ud­varán építkeznek, s ez gá­tolja előrehaladásukat. Előfordult, a Vegyiművek mozdonya többórás késéssel húzta a kirakodási helyre az építőanyagokkal telt vagono­kat. Emiatt volt olyan hónap, hogy hetvenezer forint fek- bért kellett fizetni az építők­nek. Az emelőbikák is más­fél hónapi késéssel érkeztek meg az ottani munkahelyre. Ha idejében megkapják azo­kat, az őszi, derékigérő sár beköszöntésére nem maradt volna annyi munka, régen le tudták volna adni a két darut. Ez is csökkentette vol­na a költségeket, hiszen ezek bérleti díja havonként és gé­penként 80 000 forint Ott kellett tartani a dósert is, hogy segítségével a nagy sárban mozgatni tudják az önjáró darut. (A dóser óra­bére 320 forint.) Ezekután azt gondolnánk, hogy a gépek kihasználási foka igen ma­gas. Koránt sincs így, 30—35 százaléknál nem magasabb. A munkaszervezés hibái is csökkentették az eredménye­ket A munkanapfényképezés azt mutatta, nem használ­tak ki minden lehetőséget S még most sem. A vonatindu­lás miatt legalább félóra ve­szendőbe megy minden nap. Egy héttel ezelőtt 450 mun­kás dolgozott. Tessék szá­molni: Havonta több, mint ötezer munkaóra megy így veszendőbe, károsan befolyá­solva a termelést. Munkaidő eltolással, he­tenként egyszeri továbbma- radússal meg lehetne oldani ezt a problémát Ebben az esetben a dolgozók is jobban járnának* legalább 200 fo­rinttal többet vihetnének ha­vonta haza, s a munkát is jobban lehetne szervezni. A legjobb természetesen az len­ne, ha minden nap volna mód a teljes műszak kitölté­sére. Mi kellene ehhez? Csupán mégfelelő közleke­dés. Érthetetlen, hogy a reg­geli és a délutáni csúcsidő­ben miért nem közlekeanek a Vegyiművekig a Cukorgyá­rig járó autóbuszok. A közeli hetekben már több, mint ezer építőmunkás dolgozik a Vegyiműveknél. Jogos tehát az a kérésünk: szervezzen oda munkásvonatot a MÁV. Visszakanyarodva a kiindu­lópontra: az építők felügye­leti hatósága jórészt jóvá­hagyta a pluszköltség köve­telését. (Ha rosszmájúak len­nénk, azt mondanánk: utó- végre saját vállalatáról van szó!) Ennek ellenére néhány gondolat és tanulság felve­tődik ezzel kapcsolatban. így például az, hogy eljárhatott már az idő az országos épí­tési időtartamnormák feleit, ha ennvi nehézség ellenére ilyen könnyen teljesíthetők. Felül kellene vizsgálni azo­kat. Másodszor: akadályoz­tatás esetén miért nem vet­tek fel jegyzőkönyvet min­den egyes esetben, — elis­mertetve azt a beruházókkal — s miért most követelőz­nek? S tanulságként még az is: a drága pénzen kölcsönzött gépiek kihasználási fokát növelni kell. Most már lát­ják a követendő utat az épí­tők vezetői. Erre vall az is, hogy szervezik — és a gra­nulálónál már meg is való­sították — a második műsza­kot. A gépiek kihasználási fo­kát így is növelik. Olcsóbbá tenné a munkát az is, ha a szuperfoszfát- üzemnél dolgozó vállalatok jobban együttműködnének Ott jártunkkor például azért panaszkodott a Budapesti 1. számú Mélyépítő Vállalat művezetője, mert hiába kér­te a szolnoki építők kihasz- ni'atianul álló szállítószalag­ját, nem kapta kölcsön. Most még az építési szezon kezdetén vagyunk, — okul­hatunk a tavalyi hibákból, s akkor nemcsak pluszköltség­gel, hanem jól megszervezett munkával is nyereséges lehet S Szuperfoszfátí > zem építése. Simon Béla Egyesüllek a megye ügyvédi inkakizősÉe

Next

/
Oldalképek
Tartalom