Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-03 / 53. szám
1961. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 LEHETŐSÉG VAN RÁ — Megoldható a lakásprobléma Martfűn ÜZEMÜNKBEN, ha vannak is a bérezés és a bánásmód miatt panaszok, dolgozóink fő gondja mégis a lakáshiány. Ez sok fiatal család- alapítását késlelteti. Sok az olyan család, amely rossz körülmények között lakik. Néhányan a községben 150— 200 forintos lakbérért „szállásolnak” egy kamraszerú odúban, Mások néhány forintért a .lakótelep felvonulási épületében élnek, ahol köny- nyen megbetegszenek a gyermekeik és tönkremegy a bútoruk. Tucatjával fordulnak hozzánk lakásgondjukkal a dolgozók, pedig az utóbbi' négy évben lakótelepünkön 80 lakás épült, sokkal több, mint az ország minden cipő- és bőrgyárában együttvéve. Az új lakásokat négyszázan igényelték. A MÁSODIK ötéves tervben 250 szövetkezeti lakás készül Martfűn. 1957 óta — csak a község déli részén — 100 lakás és körülbelül ugyanennyi a környező községekben épült. Valameny- nyit dolgozóink építették. — Persze, a 400 igénylő száma közben Jelentős mértékben növekedőt. A lakásigénylők nem veszik tudomásul, hogy államunk jó ideig nem képes minden lakás -ükségletet kielégíteni. Nem ismerik azt a tényt, hogy a sok tízezer — nem megfelelő lakással rendelkező igényeinek kielégítése me’Mt az országban évente körülbelül százezren , kötnek házasságot Az újházasok többsége szintén lakást igényel. Jelenleg országosan évi 45—50 ezer lakást építünk, s ez csak arra elég. hogy az új csal' 'ok lakásigényének a felét kielégítsük. A felsoroltak után jogosan kérdezzük: mi a megoldás, a kivezető út? Sok igénylő — helytelenül — azt ajánlja: a kislétszámú vagy egyedül maradt családtagoktól vegyük el a lakást Mondanom sem kell. ez nem jelentene megoldást Más utat kell keresni, amely célhoz vezet. A lakásén- 5 ’-kai küzdő, vagy egészségtelen otthonnal rendelkező családok állami segít—'■"»el egyéni, vagy szövetkezeti úton családiházat épít’ etnek. A szövetkezeti lakásépítkezéshez a beköltözés napján 16—18 ezer forinttal kell hozzájárulni és a többit 30 év alatt kell törleszteni. — Az egyéni építkezésekhez az eddigi 40—45 ezer forint helyett Martfűn 70 ezer forint igényelhető. EZ A VALÓSÁG — elismerem — nem mindenkinek tetszik. A fiatal házasok először modern bútorra, szőnyegre, a férjek motorkerék- pp: .a, televízióra gyűjtenek. Az ezerfaita igény kielégítése meliettt nem marad pénz lakásépítkezésre. Dolgozóink kultúrigényének örülünk. — Egyedül csak Msrtbln 60 televízió van. A lakótelep minden családjának rádiója, jó bútora van. Az idén hatan elentkeztek autóvásárlásra Mindez azt bizonyítja, hogy dolgozóinknak megnőtt a kulturális igénye és munkájuk után van anyagi forrásuk és megszerezhetnek mindent, amire vágynak. — Gondolatom szerint azért nem ártana, ha a fiatal házasok a sorrenden változtatnának. Először lakásépítésre kellene gondolni. TÖBB FIATALLAL beszélgettem, azok ígérték, hogy két év alatt összeraknak any- nyit, amennyivel az építkezést mPa^o-7r,hetik. A takarékoskodás egyetlen fiatalnak sem jelent megerőltetést. A fiatal házasok üzemi konyhán olcsón étkezhetnek, a társbérleti lakás 12—30 forintba kerül, s ha van kisgyermekük, napi I forintért ellátást kap. Ez a valóság. Szeretném, ha minden fiatal a felsoroltakhoz hasonlóan tervezné jövőjét. Grosz István igazgató Tisza Cipőgyár A tanács és a választók Karcagon A TANÁCSTAGOK és választók kapcsolata, a jó együttműködés, fontos feltétele az eredményes tanácsi munkának. Ebből kiindulva, ideiglenes bizottságot hívtak életre Karc-gon, mely értékelte a városi tanács munkáját, s beszámolt a tapasztalatokról. Persze, nemcsak az eredményekről, hanem a hibákról is szóltak. Tavaly nyolc rendes és egy ünnepi tanácsülést tartottak a városban. Ezeken a 39 tanácstagnak mintegy 75 százaléka jelent meg. A küldöttek túlnyomó többsége tehát kötelességének tartja a részvételt. De ez korántsem általános, mert tíz tanácstag ötA dohánytermelés fejlesztéséért A bolgár népgazdasági terv előirányzata szerint az idén 90 millió ke '--’-'ti dohányt és 4000 tonna Virginia dohányt kel’ termelni. E cél elérése érdekében növelni kell a dohányföldek területét, de ugyanakkor az ország körzeteinek és ten...’'szövetkezeteinek többségében el kell érni a 100—110 kg-os hektáronkénti átlagtermést. Azokban a körzetekben, anol a feltételek kedvezőek, a dohánytermelés céljait szolgáló földek területét 50 százalékig növelni lehet. szőr, vagy ennél Is többször hiányzott az ülésekről. Magyar Miklós például egyszer sem jelent meg. Az üléseken való részvétel a tanácstagok minimális kötelezettségei közé tartozik. Vajon hogy tud bekapcsolódni a tanácsi munkába az, aki az ülésekről hiányzik? Milyen tájékoztatást adnak választóiknak a tanács tevékenységéről és saját munkájukról? A mulasztás miatt a jelentés, és a hozzászólók is élesen bírálták Rózsa Gyulát, Szabó Sándort és másokat. A KARCAG* TANÁCSÜLÉSEK mindig élénkek. Átlagosan 24-en szóltak hozzá KORAREGGELI MEGBESZÉLÉS A tizennégyéves törökszentmiklósi Dózsa Termelő- szövetkezetben sok az idős tag. Az 577 nyilvántartott gazda közöl több mint kétszázan idős koruk miatt dolgozni már nem tudnak és nyugdíjra jogosultak. A közösség messzemenően gondoskodik róluk és a tagság egyhangúan szavazta meg járandóságukat. A rendszeres havi nyugdíj mellett, amelynek összege 200—320 forint között változik, 1200 négyszögöl háztáji földterületet adtak családonként. A tsz gondoskodott a szükséges kenyérgabonáról is. Az elmúlt évben például 220 kilogramm búzát kapott minden idős tag, ezenkívül minden család hazavihetett egy kocsi tűzrevalót. Az 1960-ban kifizetett földjáradék összege is segítette a nyugdíjasok megélhetését. — Azok az idős tagok, akiknek a nyugdíja 200 forint, vagy ez alatt vari, aranykoronánként tíz kiló búzát, a többiek aranykoronánként nyolc kiló búzát kaptak. ■ Reggelenként Gergely Mihály, a kuncsorbai Kossuth Tsz I növénytermesztő brigádjának vezetője megbeszéli a napi | teendőket F.rdős Zslgmond és Süveges János foga fosokkal, i Amikor képünk készült, a takarmány hordáshoz indultak * a fogatok. Az elnök „ bemu Pedig nincs különösebb szüksége erre Bódi Imrének. Ismeri a községben mindenki Igaz, hogy még tanácselnöksége idejéből, ö viszont úgy tartja, hogy a tsz-elnöki hivatás ismét új gondokkal, feladatokkal jár. Nemrég is érte üzent két család: Szeretnék, ha szakítana annyi időt, hogy meglátogassa őket. Otthon a lakáson, mert amit akarnak csak ott lehet elég őszintén elmondani. Az elnök is csak ott értheti meg igazán őket. Elindult hát. Nem mintha más dolga nem akadna. De ha az emberekkel bensőséges kapcsolatot akar teremteni, ezt a látogatást semmikénpen sem szabad elmulasztania. Azért sem. mert ez egyezik az ő elgondolásaival is: olyan légkört meghonosítani itt hogy az emberek tisztelettel beszéljenek mindenkor a szövetkezete"!. S hogy úgymond, kitüntetésnek vegvék a közöshöz tartozást Ennek már vannak apró jelei. Mert a legutóbbi közgyűlésen a harmincnyolc jelentkező közül csak azokat vették fel tagnak, akikről tudták, hogy biztosan jól járnak velük. 'S M A P. Nagy Gábor utcában Petőéinél elszomorító kép fogad bennünket. Kicsi ágyban. kopott ruhák között kilencéves gyerek fekszik mdz- JulatlanuL —> Unoka — mondja Petőné. — Azért hívtuk, hogy jöjjön el hozzánk, elnök elvtárs, mert ezt a keserűséget elmondani úgy sem lehet szóval. Meg aztán nem is mindent mond el az ember mások füle hallatára. Betegen született, az anyja nem törődött vele, nem gyógyíttatta. Mi próbáltuk, míg a szövetkezetben nem voltunk, de nem birtuk. Azt kérdeznénk, tudna-e most a közösség valamit segíteni rajta? Özöntik a kérdés gátlás nélkül. Ügy beszélnek az elnökkel mintha ki tudja már hányadszor járna náluk. Nemcsak a gyerek baja kerül elő. Az is, hogy az öreg Pető másfél éve tetőjavítás közben leesett az ólról. Mind a két sarkiban eltört a csont. Csak tipegni tud. Tavaly is üzent már az egyik brigádvezetőnek. Vállalna valami ne- kivaló munkát. De az nem látogatta meg. Kiöntik bánatukat, bajukat, kéréseiket. Aztán várakozóan néznek az elnökre. Vajon mit mond, mit válaszol, megérti-e őket, segít-e? — Miért tágadnám, hogy meglepett a maguk helyzete — mondja Bódi Imre. — Egyedül nem is sokat tehetek. De kezdjük ott: Juliska, a család nagylánya nagyon szorgalmasan iár dolgozni Két hónapig ő is beteg volt tavalv. mégis téliesített 234 munkaegységet Pető bácsit is beosszuk maid tüzérnek, ott nem kell annyit járnia. A gvereket meg megnrőháliuk gvngvíHetni. A tanács a szövetkezet, meg a nagyszülők közösen megadjuk neki azt a segítséget, amit eddig elmulasztottak. Aztán még sok mindenről beszélnek, s Petőné hangja remeg, mikor a kapuban búcsúzásra nyújtja kezét Bódi Imre. — Köszönjük, hogy idefáradt 0 Ha már itt jár, több házhoz is bekopogtat az elnök. Bíró Istvánék itt laknak, csaknem szemben Petőékkel. Két fiatalasszony. Bíróné és sógornője van itthon. A háziasszonyt söprögetésben zavarjuk meg. Mentegetőzik. Hedig alig akad a seprő elé valami kis szemét. Szép rend, tisztaság van a szobában. ízlésesen hímzett kézimunkák óvják a szoba- és konyhabútort minden apró porszemtől. Alig ülünk le, megered Bíróné szava. Mindent el szeretne egyszerre mondani Négy éve jár a férje Budapestre dolgozni. Akkor még ő nem volt tsz tag. Azzal hagyta itt az ember, hogy ha belép, haza se jön többet Mikor mégis azzal állt eléje, hogy beléptem, duzzogott egy ideig, aztán megengesztelö- dött. Csak azt sainália. hogy nem előbb szegte meg ura akaratát. Most március 1-re az is felmondta a pesti munkahelyét. s szeretne a szövetkezetbe iönni... ha kell az új erő — Hát ha olyan dolgos, mint a felesége, akkor jöhet — tréfálkozik az elnök. Az asszony jó „ajánló”. Neki 325 egységre mértek zárszámadáskor. Aztán a tervek: Bíróné őszre mosógépet, varrógépet szeretne, meg a szobát padoztatni, a konyhát kövez- tetni. ruházkodni stb. A közösbeli tapasztalatokról is szó esik Mi hibát lát ott Bíróné, mit kellene tenni, hogy jobb legyen a munka, hogy az idén ne legyen ráfizetéses a dohány? — Mindenekelőtt az irányítást kell határozott kézbe adni. Másként a legjobb akaratú tagok sem tudnak jól, elég hasznothajtóan dolgozni. — Igen. ez ott a legfontosabb. Jól látja Bíróné. És miért nem mondta ezt el a közgyűlésen? — Ott más. Én nem tudok felszólalni. Én csak így tudok beszélgetni ... | Hl.[ Elbúcsúzunk.^ Időnk még engedi. Süvegeséket is meglátogatjuk. — De jó, hogy erre jár, elnök elvtárs — pattan fel a tűzhely mellől a kopogtatásra Süvegesné.' — Az uram úgy is üzenni akart magának. Megtudni, mi az igaz abból, amit beszélnek. Tény- teg nem kapunk háztájit az idén? — Hát ha nem kell. nem erőltettük — élcelődik itt is az elnök. Aztán elmondia, hogy mindenki kaphat. Csak az idén igazságosabban osztják majd el. mint tavaly. Tavaly azok is megkapták az egy holdat, akik 50 milE'1őnorfvcArr<e,f rtnf- goztak a közösben/ épp úgy, mint akiknek 5—600 munkaegysége volt — Mi ezt nem vesszük magunkra. mert a nagylány, meg az apja összesen 1325 egységet teljesített. Búzát is 40 mázsát kaptunk rá. — Az elnök szavára eloszlik a kétely. A családfőre terelődik a szó. Oda van kétéves állattenyésztési szakiskolán. Negyvenöt éves fejiel vágott neki Míg oda lesz, Erzsiké, a legidősebb lány képviseli a családot a közösben. Nem akárhogy. Most is kétezernyi csibét gondoz. Csakhát kevés a munkaegység. Az elnök papírt, ceruzát vesz elő. Ö papíron. Süvegesné fejből számol. Végül néhány forintnyi eltéréssel meg- állanítiák. hogy a nagylánynak kétezer forint körül volt a múlt évben a havi jövedelme. Búcsúzáskor jobban szétnézünk a nagy gangos ház tiszta udvarán. De csak az utca végén cseréljük ki gondolatainkat. •— Iám, ahol dolgoznak, módosak már a szövetkezeti parasztok. |lF.| Aztán elköszönünk. Az elnök visszamegy az irodára, mert még dolga van ott. De a legfontosabbat, az emberekkel való ismerkedést, tanácskozást mára elvérezte S ahogy ■ azok bíznak őbenne úgy bízik 5 bennük. Abban hogy a szövetkezet tagjai ereinket összeforras7tva dolgoznak maid a tiszafö’dvári Lenin Tsz-ben az idén. hogy mindenkinek bőven jusson Anyagiakból és emberségbő' egyaránt. Borsi Eszter kapcsolatai az egyes napirendekhez. Ez helyes, mert a kollektív bölcsesség alaposabb, mélyrehatóbb elemzést és határozathozatalt tesz lehetővé. A választók és a tanácstagok kapcsolatát írott és íratlan törvények szabályozzák. A küldötteket ugyanis a tanácstörvény arra kötelezi, hogy — legalább félévenként egyszer — beszámolási kötelezettséggel tartoznak választóiknak. Időnként fogadóórát kell tartaniuk, amikor meghallgatják a lakosság véleményét. esetleges panaszát. A választók bizalmát azonban nem lehet rendeletekkel szabályozni. Ezért a tanácstagok erkölcsi kötelessége is a lakosság előtti beszámolás. A karcagi tapasztalatok mutatják, hogy egyre jobban igénylik ezt a választó »polgárok. Amíg 1959-ben 1687- en, addig tavaly 3286-an vettek részt a tanácstagok beszámolóin. Ez a bizalmat jelképezi. NEGYVENHÁROM KARCAGI tanácstag tavaly háromszor, illetve négyszer tartott beszámolót: Tíz küldött elmulasztotta törvényes kötelezettségét Ugyanezt lehet elmondani a fogad .'árak megtartásáról is. Lényegében a tanácsülésekről is hiányzó küldöttek mulasztották el a beszámolási kötelezettségüket. Úgy vélték, nincs miről beszámolniok, hisz oly keveset tettek á közösségért, fi tanácsúié«! határozata felszólította özse Istvánt, Házi Imrét, ifj. Dobrai Imrét — s s,többi tanácstagot —, nogy a jövőben rendszeresen ve- gyenek részt a tanácsi munkában ‘vámoljanak be erről választóiknak. A tanácsülés részletesen elemezte a végrehajtó bizott- ság es az állandó bizottságok munkáját is. A vb által tárgyalt napirendek változatosan voltak. Többször foglalkoztak mezőgazdasági, »pari kereskedelmi, művelődési' egészségügy, és városfejlesztési kérdésekkel. Helyes intézkedéseket tettek a lakos- ság ellátására és igénveinek kielégítésére. így például új szolgáltató részlegeket hoztak létre a város kisipari szövetkezetei Csaknem öt kilométer új út és több. mint kilencezer négyzetméter új járda épült Karcagon. A határozatokból kitűnt, hogy mind a tanács, mind a vb. intézkedései helyesek voltak, Egy-két esetben azonban elmulasztották a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. — Bírálták a vb-t. mert tavaly nem vette észre a Béke Tsz munkájában lévő fogyatékosságokat, sőt a b’-álct belvptt dicsérték őket. Felszólították a vb-t, hogy többet tegyen a tanyasi lakosság kulturális ellátásiért. Szervezzen filmvetítést és ismeretterjsztő előadásokat. A TANÁCS ÉS A LAKOSSÁG jó knnesolata kihatással volt az állampolgári fegyelem megszilárdulására. A város lakossága rendszeresen tett eleget adófizetési kötelezettségének Az együttesen kezelt adőbeváteti tervet 1960-ban 110 százalékra teljesítették. A tanács iránti bizalmat jelképezi a társa- 4r>irai munkában való részvétel is. A karcagiak szívesen áldozták fel szabrdidejüket városuk fejlesztésére és szépítésére. Az eev lakásra jutó társadalmi munka értéke tavaly meghaladta a 27 forintot. Ez kiemelkedő ere-’ 'ny- nek számít a megyében. A karcagi tanács, amikor saját munkáiénak fogyatékosságait felderítette és m» g- s7‘••’♦ározatot hozott. a további e’* ' 'adás árdekében helyesen int^ke- dett. Nyilvánvaló hogy a lake—' «-gal va’ó kapcsolat erősítése. a választók véleményének. javaslatának meghallgatása további eredmények elérését lehetővé. > Műibe László Messzemenően mítáú az düs 'sztárokról Toiszentmtloson
