Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-24 / 71. szám
1961. március 24. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP & MILLIÓKAT ÉRŐ versenymozgalom — Szolnok megye is indul az országos szántóversenyen — A Magyar Agrártudományi Egyesület kezdeménye- zesére a napokban tartották meg az első hazai szántóversenyt a Perbáli Állami Gazdaságban. — A versenyt a Szántó Világszövetség szabályai szerint az 1960. évi olasz- országi 8. szántó-világverseny tapasztalatai alapján rendezték meg. Az első szántóversenyt 1860-ban Kanadában rendezték meg, még nem gépekkel, hanem fogatokkal. Magyar- országon 1909-ben, majd 1913- ban volt traktoros szántóverseny. Ekkor az volt a fő cél, hogy a kapitalista vállalatok által gyártott gépekből minél többet eladjanak. A mostani versenyek már nem ezt a célt szolgálják, hanem a szántási munka minőségének javítását. A megyei tanács főagronómusához és a gépállomások igazgatóságának főagronómusához fordultunk azzal a kérdéssel: miért szükségesek ézek a versenyek, s megyénkben megrendezik-e? VEDRÖDY GUSZTÁV, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának főagronó- musa elmondotta, hogy a szántások minőségében sok a kifogásolni való. Még az évtizedes tapasztalattal rendelkező traktorosok sem végeznek tökéletes munkát. Amikor hozzákezdenek egy- egy tábla felszántásához, nem tűzik ki karókkal az irányt, ezért girbe-görbe barázdák keletkeznek. Az is megtörténik, hogy a tábla egyik szélén hamarabb befejezik a szántást, mint a másik .végén. Ilyenkor a traktorok a szántáson forognak, letapossák azt, s ezzel rombolják a talaj szerkezetét. A bemutatón nyílegyenes barázdákat húztak a traktorok, mert előzőleg pontosan kitűzték az irányt. Gyakran látunk hullámos szántásokat, aminek oka, hogy nem helyesen állítják be az ekefejeket. A bemutatón láttunk össze-, illetve széjjelszántást, de vakbarázdát egyik alkalommal sem hagytak a versenyzők. Nálunk viszont ez elég gyakori. A minőségi szántás elengedhetetlen követelménye az ekevas időbeni cserélése és helyes élezése. Ebben szinte kivétel nélkül minden gépállomáson van javítanivaló. Számtalan olyan hibát sorolhatnánk még, amit a szántások ellenőrzésénél tapasztalunk. Véleményem szerint a szántóversenyek megrendezése sok. segítséget nyújt majd ahhoz, Hogy minél több traktoros minőségi szántást végezzen. A szántóversenyek jelentőségei közül az alábbiakat emelem ki: — Megalapozza a jó talajművelést, s ezáltal — a kevésbé gondosan végzett munkához képest — 20—30 százalékos többlettermés elérését teszi lehetővé. Ez sok millió forintot jelent a népgazdaságnak. A jól beállított és karbantartott eke használ takor a j-elenlegi gyakorlathoz képest jelentősen csökkenteni lehet a vonóerő- és üzemanyagfogyasztást, és fokozni a munka sebességét. A jó minőségű szántás eredményeként keletkező egyenletes talajfelszín — géptörések veszélye nélkül — lehetővé teszi a gépi betakarítás gyorsabb, gazdaságosabb elvégzését. CSER VÉNY A K EMIL, a Megyei Gépállomások Igazgatóságának főagronómusa a következőket mondta: — A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályával egyetértésben úgy határoztunk, hogy mi is bekapcsolódunk az országos verseny- mozgalomba. A termelőszövetkezeti (üzemi) versenyeket májusban, a járásiakat júniusban, a megyeit pedig július végén, illetve augusztus elején tartjuk, s a megyei legjobbak tovább jutnak az országos versenyre. Tekintettel arra, hogy nagy gazdasági jelentőséggel bírnak ezek a versenyek, helyes ha a legjobbakat jutalomban részesítik. Nem kell-külön utasítást várni, hogy milyen keretből fedezzék a díjakat, mert ezt helyileg kell megoldani. A szántóversenyek a sportversenyekhez hasonlóan, országos, sőt nemzetközi távlatokat nyitnak meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok előtt. Az alapfokú szán- tóverseuyeken (üzemi) bárki részt vehet. Az eredményes résztvétel és a győzelem egyetlen feltétele: a jó minőségű szántás. Bízunk benne, hogy megyénk traktorosai tömegesen részt vesznek ebben a mozgalomban és az országos versenyen is becsülettel helytállnak. — vágási — Kezdődik a gépi porozás MMnn Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásárt tartanak március 26-án Jászberényben és Túr- kevén. A vásárokra vész' mentes helyről szabályos Járlatlevéllel mindennemű állat felhajtható. Repülő laboratóriumok Az északi Kaukázusban megalapították a Szovjetunió első magashegyvidéki geofizikai intézetét. Feladata olyan módszerek kidolgozása, amelyekkel befolyásolni lehet a felhőzetet, meg lehet akadályozni a jégesőt és csapadékot lehet előidézni. 4200 méter magasságban elhelyezett megfigyelőállomásokon tanulmányozzák a légköri viszonyokat. Tizenhatezer holdon termesztenek vegyszeresen kukoricát megyénkben Megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai 16 ezer 800 holdon vegyszeres gyomirtásos eljárással termesztenek kukoricát az idén. A kunhegyest, a jászberényi járásban, Jászberény és Kisújszállás városokban ezerezer holdon felüli kukoricaterületen már nem kell kapálni. A vegyszert, a Simazint és az Atrazint gépek juttatják a talajba, a nedvesség feloldja, a gyom kipusztul, s ezeken a területeken már nem fájdul meg a paraszt- ember dereka a kapálás miatt. A megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai most készítik elő a talajt a vegyszeres gyomirtással művelt kukoricaföldnek. Az állami gazd ..ságok vetés előtt 6—800 litér vízben feloldva juttatják a talajba a holdanként! 4—6 kilogramm szuper- szelektív vegyszert. A héki, a surjánt, s a többi állami gazda gokban már befejezés előtt áll e munka. A termelőszövetkezetek zöme a másik módszert választja, kelés után permetezi a vegyszert a kukoricaföldre. A kukoricatermesztés új, tudományos módszere a vegyszeripar fejlődésével korszakalkotó lesz a mezőgazdaság történetében. Egyedül a szikes és kötött talajokon nem tudunk még vegyszeres gyomirtást végezni, mert e talaj- féleségeken nem oldódik jól. Kétezer szövetkezeti gazda ezüstkalászos vizsgája — a kunszentmártoni járás kimagasló eredményt ért el — Törökszentmiklóson nem törődtek a gazdák szakok tatásával — Magasabb munkaegység részesedést kapnak a szövetkezeti szakmunkások — A Megyei Növényvédő Állomás dolgozói mindenütt megkezdik a növényi kártevők pusztítását. — Képünk a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyik 90 holdas őszi árpa tábláján készült, ahol Herceg Kálmán és Herényi Márton növényvédők IICH-val poroznak. Március 15-én megkezdődtek a záróvizsgák az ezüst- kalászos gazdák tanfolyamain. Elsőnek a karcagi November 7. Termelőszövetkezet másodéves növénytermesztési szaktanfolyamának hallgatói tettek vizsgát a bizottság . előtt. Azóta már a tiszasasi Rákóczi, a kisújszállási Kinizsi, a tiszaburai Lenin, a jászalsószentgyörgyi Petőfi, a mezőtúri Vörös Október, a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetek gazdái kapták kézhez bizonyítványukat. Megyeszerte befejezéshez közeledik az ezüstkalászos gazdák vizsgája. Legutoljára a kétpói Szabadság és a jászberényi Lenin Termelőszövetkezet „tanulói” zárják a tanulási évadot. Ezen a télen 75 ezüstkalászos tanfolyam indult 2054 hallgatóval. Lemorzsolódás egyedül a szapárfalui Aranykalász Termelőszövetkezetben történt. Itt is az a köMár lehet szerződni * gyümölcs értékesítésére A földművesszövetkezeti szervek ezekben a napokban körülbelül 30 0(ft) vagon gyümölcs értékesítésére kötnek szerződést A bankhitellel nem ren- árut, a földművesszövetkezet delkező termelőszövetkezeti csoportok, a szakcsoportok és a hegyközségek a szerződéskötés után az exportminőségű télialma mázsájára 120, az őszibarack mázsájára 150, a kajszibarack mázsájára 90, az első- és másodosztályú málna mázsájára 220, a harmadosztályúért pedig 180, az első osztályú szamóca mázsájára 150 forint kamatmentes előleget igényelhetnek a MÉK-től. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és a bankhitellel rendelkező termelőszövetkezeti csoportok a Magyar Nemzeti Banktól kérhetnek hitelt 3 százalékos kamatra. A hitel kamatter- hét a MÉK vállalja. Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, szakcsoport és hegyközség a szerződésben lekötött mennyiségnél többet akar átadni, akkor a szedés előtt két héttel pótszerződést köthet a MÉK- kel, vagy a helyi földműves- szövetkezettel. A szerződésben lekötött, szabványnak megfelelő árut a földművesszövetkezeti sze’""eif maradéktalanul átveszik. A leszerződött gyümölcsöt a mindenkori felvásárlási áron veszik át, azon felül 15 százalékos szerződéses felárat is fizetnek. I' a mezőgazdasági termelőszövetkezet. szpkreonort és hepv' -■'& 5 kit^m^tomél , tovább szállítva adja át az a hivatalos tengelyfuvardíjat megtéríti. Vagonbarakás esetén mázsánként 1,45 forintot fizetnek. A vasúti kocsiba berakott tételeknél az átvételi áron felül a hivatalos tengelyfuvardíjat akkor is megtéríti, ha 5 kilométernél kevesebb az út. Az áru szállításához szükséges göngyölegről a földművesszövetkezet gondoskodik. A már említett gyümölcs- féléken kívül szerződni lehet belföldi fogyasztású télialma, nyári alma, télikörte, szilva, borszőlő, csemegeszőlő, pöszméte és gesztenye értékesítésére is a MÉK-kel, vagy a helyi földművesszövetkezettel. A gyümölcsértékesítési szerződéskötések már mindenütt megkezdődtek. rülmény játszott közre, hogy az előadót tanfolyamra vitték, s így nem tudták megtartani az előadásokat. — A szapárfalui gazdák azonban máris kérték a megyei tanácstól: engedélyzze nekik, hogy behozzák lemaradásukat, s egy későbbi időpontban vizsgázhassanak. A 75 tanfolyam növény- termesztő, állattenyésztő és egyéb mezőgazdasági szakágazatok között oszlik meg. Negyvennyolc tanfolyam hallgatói növénytermesztésben képezték magukat. Az állattenyésztők érdeklődése 16 tanfolyamra tellett. Az oktatói, előadói gárda a megye legjobb mezőgazdászaiból és nevelőiből került ki. A legjobb eredményt a kunszentmártoni járás érte el. Tíz ezüstkalászos tanfolyam megtartását tervezték a járásban, ezzel szemben tizenhét tanfolyam hallgatósága vizsgázik most. Az egész megyében ők büszkélkedhetnek a legmagasabb tanfolyamlétszámmal Is. A csépai Uj Barázda Termelőszövetkezetben 48 szövetkezeti gazda végezte el az ezüstkalászos tanfolyam növénytermesztési tagozatának első évét. Megyei átlagban egy- egy tanfolyamra 25 hallgató jut. Elfogadható eredményt értek el a kunhegyes! járásban. Törökszentmiklós város viszont azzal „dicsekedhet”, hogy kimagasló nemtörődömséggel kezelte a parasztság szakoktatását. A városban székel a mezőgazdasági technikum. Tervezték is tíz ezüst- kalászos tanfolyam Indítását. Ámde mindössze egyetlen tafolyamra tellett erejükből, s az is a város határában, Öballán működik. Mint évek óta, most is rossz eredményt ért el a tiszafüredi járás. Az oktatási év kezdetén nagy terveket kovácsoltak ugyan, de nemigen lett belőle semmi. Hasonlóan járt a jászberényi és szolnoki járás. Mindkét helyen 15—15 tanfolyam szervezését vállalták, s mindkét járásban egy- harmadát teljesítették vállalásuknak. Az ünnepélyes záróvizsgákon — amelyen a termelőszövetkezetek elnökei is részt vesznek — 27 másodéves tanfolyam majd hatszáz hallgatója végbizonyítványt kap kézhez. A végbizonyítvány után még százórás tanfolyam elvégzésével szakmunkásokká minősítik az ezüstkalászos gazdákat. Mezőtúron megalakult, Karcagon most szervezik a szakmunkás előkészítő tanfolyamot. A túrkevei Vörös Csillag, a jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezetben már elhatározták, hogy a szakmunkássá lett gazdákat magasabb munkaegységben részesítik. Tervek szerint kétszáz ezüstkalászos szövetkezeti gazdát minősítenek szakmunkássá ebben az évben. Az ezüstkalászos tanfolyamok végeztével a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága megyei ankétra hívja meg a ^végzős hallgatókat.” Az ankéton dolgozzák ki annak a tervét, miiven fokon képezik tovább magukat az új ezüstkalászosok. B. L. Óvjuk erdőinket a tüztől Az építkezésekhez, a bútorgyártáshoz, tüzeléshez, de a termelőmunka egyéb ágaihoz is fára van szükség. Országunk fában szegény, Szolnok megye pedig még az alföldi megyék közül is egyike a fában legszegényebb vidékeknek. • Népgazdaságunk sokmillió forintot költ erdősítésre, hogy országunk ipari- és tűzifaellátása jobb legyen. Az erdősávok létesítésével nemcsak egy-egy táj arculata változik meg, hanem a mezőgazdasági termelésre is kihatással van. Óvjuk, védjük erdőinket, erdősávjainkat a tűztől is. Tavasszal a száraz avar egy- egy eldobott égő gyufától, cigarettától, a szántóföldön összeszedett, meggyujtott gaztól —- ha azt gondatlanul otthagyjuk — lángralobban A tűz jelentős károkat okozhat az erdőben. Mindig tart suk szem előtt, hogy a fák növekedéséhez évek, évtizedek kellenek és a gondatlanságból származó erdőtűzzel órák alatt tönkretehetjük a természet és' az erdészetek évtizedes munkáját. • A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság igazgatósága felhívja a megye lakosait, hogy az utóbbi időben igen gyakorivá vált — gondatlanságból okozott, vagy attól függetlenül keletkezett — erdőtüzeket a területileg illetékes tűzoltóságnak és az erdőgazdasági szerveknek azonnal jelentsék. Kéri a lakosságot. hogy az erdőkben való tartózkodásuk alkalmával gondosan ügyeljenek arra nehogy tüzet okozzanak. 250 hízottsertés a háztájiból A kunmadarasi Uj Barázda Tsz az idén 620 hízottsertést értékesít. Ehhez a tsz vezetősége már biztosította az alapanyagot, egyrészt saját állományából, másrészt vásárlással. S néfnesak az Állatforgalmi Vállalat segítségét vette igénybe a hízó alapanyag felvásárlásnál, hanem a háztáji gazdaságokból is megvették a hízónakvalót A közös hízóállomány beszerzése és gondozása mellett nem hanyagolják el a háztájiban lévő lehetőségek kihasználását sem. Porkoláb Dezső állattenyésztési a^ro- nómust bízta meg a ’ tsz vezetősége, a háztáji sertésszerződések szervezésével, de sokat segít Tóth Miklós, az állatforgatmi Vállalat községi megbízottja is. Porkoláb Dezső maga is leszerződött 12 sertésre és 2 tinóra. A szövetkezeti gazdák 85 hízott sertés leadására szerződtek a háztájiból. Maku Jánbs sőregondozó 11, Varga László 6, Erdei József 4, Zolnai József 5, ifj. Szarka Imre pedig 15 hízottsertés leadására vállalkozott A tsz vezetősége tudatában van annak, hogy a háztáji hizlalás nagy jelentőséggel bír az áruértékesítés teljesítésében és népgazdasági szempontból is. Ezért igyekeznek minél több hízott sertést adni a háztájiból. Az eddigi Számítások alapján mintegy Í50 sertést hizlalnak meg értékesítésre az Üj Barázda gazdái. P. Miklós Lajos Kunhegyes ■ y //\ §• tAÍ'Jyú/zófi
