Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-03 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt Tartalmas beszámoló, élénk vita a baromfitenyésztők értekezletén Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermét fejkendős asszonyok, mosolygós fiatal lányok vették birtokukba. Nagy többségben nők vettek részt a baromfitenyésztés legfontosabb kérdéseivel foglalkozó tanácskozáson. A nagy érdeklődésnek örvendő tanácskozást Nyíri Béla, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága, a megyei nőtanács és a megyei tanács nevében üdvözölte az értekezlet résztvevőit. A megnyitó után dr. K4n- tor István tartott előadást „A baromfitenyésztés legfontosabb kérdései” címmel. A bevezetőben elmondotta, hogy az utóbbi években az állattenyésztési ágak közül kiemelkedett a baromfitenyésztés. Beszélt az előadó a baromfi- tenyésztés gyors fejlesztésének gazdasági okairól is. Többek között arról, hogy az embereknek megváltozott a táplálkozási igénye. Ma már sokkal több fehérhúst fogyasztanak, mint évekkel ezelőtt, ami összefügg azzal is, hogy a nehéz fizikai munkák gépesítésével megváltozott és változik az emberek életmódja. A továbbiakban arról beszélt Kántor elvtárs, hogy Szolnok megye 1960-ban olyan eredményt ért el, amelyért joggal illeti dicséret a baromfigondozókat, a tanácsi- és más irányító szervek dolgo-. zóit. Országosan a termelő- szövetkezetek » tavaly 11,5 millió csibét nevelték fel és ebből a Szolnok megyei gazdaságok mintegy 3 milliót Az előadás további részében az idei megnövekedett feladatok végrehajtásához adott igen értékes, hasznos szakmai tanácsokat az FM osztályvezetője. Minden jelenlevő baromfigondozó és szakember csak helyesléssel fogadta azt a tanácsot, amit Kántor elvtárs hangsúlyozott, hogy egy négyzetméterre 15—20 csibénél többet ne helyezzenek el. Tavaly megyénk több közös gazdaságaiban éppen a túlzsúfoltság volt az egyik oka a nagy .elhullási százaléknak. A gyakorlati tanácsokat is tartalmazó előadás befejező részében a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét hangsúlyozta az előadó és tanácsolta, hogy a pulyka, gyöngytyúk és víziszárnyas nevelésével is jobban törődjenek a termelőszövetkezeti gazdák. Kiss Dezső, a megyei tanács vb. állattenyésztője ismertette, milyen erőfeszítéseket tettek a közös gazdaságok annak érdekében, hogy rohamosan szaporíthassák baromfiállományukat és minél több áru- baromfit neveljenek. Jó eredményt értek el, például a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben, ahol 22 ezer csibét neveltek fel, átlag 10 százalékos elhullással. A tiszaigari Petőfi, a fegyvernek Vörös Csillag és a jászárokszállási Táncsics Tsz-ben is meghozta gyümölcsét a fáradozás. Ez utóbbi közös gazdaságban különösen a pecsenyekacsa nevelése sikerült kiválóan. Varga Istvánná, a fegyvernek Vörös Csillag Tsz baromfigondozója nemcsak azt ismertette, hogy tavaly milyen eredményt értek el a ba- romfi tényé'•’♦'eben, hanem arról is szólt: most a 25 ezer csibe felnevelésénél még gondosabb munkával biztosítja, hogy az elhullás 5 százalék alatt legyen. Mándok Gáspámé, a torna jmonostori Petőfi Tsz tagja elmondotta, hogy tavaly drágán fizették meg a tandíjat Ugyanis kétezer férőhelyes csibenvelőjükben márciusban kétezer apró jószágot 3 százalékos elhullással neveltek fel. Később ugyanerre a helyre 3 ezer csibét helyeztek el, s a túlzsúfoltság miatt a baromfi 17 százaléka elpusztult. Ebből okultak, s most csak a megfelelő létszámú csibét helyezik el az ólban. jBalogh József né, a kenderési Vörös Csepel Tsz baromfigondozója ismertette, hogy szövetkezetükben tavaly kezdték meg a csibenevelést. Tizenegyezer aprójószágot neveltek fel és az évi elhullást százalék 8,2 volt. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő helyiség és takarmányozás mellett is nagyon fontos a lelkiismeretes gondozói munka és a szakértelem. Elmondotta azt is, hogy 10 hónap alatt 884 munkaegységet teljesített, amelyre 22 100 forint jövedelem jutott. Telek Istvánná, a tószegi Dózsa Tsz csibegondozója példákkal bizonyította, milyen eredményt értek el a baromfisiló etetésével. Az 1800 tyúk kétszer annyi tojást adott, mint az az állomány, amelyikkel nem etettek baromfisilót. Pálfi József, a kunhegyesi járási népfront bizottság tevékenységéről szólt, amely arra irányul, hogy a közös baromfiállomány növelése mellett a háztájiban rejlő lehetőségeket is jobban kihasználják. Ugyanezt hangsúlyozta Németh Jánosné, a szászbereki nőtanács titkára is. Zohári Imréné, dr. Zsigri István megyei főállatorvos, P. Kovács Éva, Csikós Istvánná, Takáts Viktor, Verbal Lajos és Lévai Zsigmond is hasznos tapasztalatokról és a tennivalókról számolt be az értekezleten. Felszólalt Fehér Lajosné elvtársnő is. Fontos feladatként említette a közös baromfitenyésztés fejlesztése mellett a háztájiban történő baromfinevelést, árutermelést. Tanácsolta, hogy a baromfitenyésztők forgassák a Kisállattenyésztő című szaklapot, s állandóan gyarapítsák szakismereteiket, hogy még nagyobb eredménnyel teljesíthessék a rájuk váró feladatokat. A tartalmas tanácskozás vitáját Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a Hazafias Népfront megyei elnöke foglalta össze. Javasolta, hogy az értekezlet résztvevői az itt elhangzott szaktanácsokat a gyakorlatban valósítsák meg, s a baromfitenyésztők azért versenyezzenek, hogy 100 holdról minél több áruhúst adjanak. Fiatal traktorosok tanácskoztak Fiatal traktorosok tanácskoztak tegnap Szolnokon. A KISZ-, a MEDOSZ megyei bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a gépállomások és az állami gazdaságok megyei igazgatósága meghívására közel kétszáz fiatal traktoros jött ösz- sze, hogy tanácskozzanak a tavalyi gazdasági év eredményeiről, s arról, hogyan készültek fel erre a gazdasági évre. A tanácskozást Molnár György, a KISZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd Kovács Béla, a KISZ megyei végrehajtó biA minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hivatala közli: a minisztertanács csütörtökön ülést tartott A Kossuth-díj bizottság előterjesztése alapján határozatot hozott a Kossuth-díjak odaítéléséről. A kormány megvitatta a földművelésügyi miniszter jelentését az őszi vetések át- teleléséről, s a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről és határozatokat hozott A kormány jóváhagyta a földművelésügyi miniszter előterjesztését, amelynek értelmében a gépállomások erő és munkagépeket adhatnak el olyan termelőszövetkezeteknek, amelyek a gépek szakszerű üzemeltetését és megfelelő kihasználását biztosítani képesek. A minisztertanács ezután i folyóügyeket tárgyalt zottságának tagja és Kern Pál, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főmérnöke tartott tájékoztatót Részt vett a tanácskozáson Váczi Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának másodtitkára, Bereczki Lajos elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtóbizottságának tagja, Sassi István> a Gépállomások Megyei Igazgatóságának igazgatója. A tanácskozás vitájában sokan felszólaltak. Az esemény részletesebb ismertetésére következő lapszámunkban visszatérünk. Állami gazdasági vezetők értekezlete a Földművé ésügyi Minisztériumban Csütörtökön az állami gazdaságok megyei igazgatói, fő- agronómusai és főmérnökei értekezletre gyűltek össze ft Földművelésügyi Minisztériumban, hogy megtárgyalják az 1961. évi növénytermelési feladatokat. A tanácskozáson résztvett Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes és Izingef Pál, az állami gazdaságok főigazgatója. A szakemberek megvitatták többek között a kukoricavetéssel és a vegyszeres gyomirtással kapcsolatos tennivalókat (MTI) Tsz-elnökölt látogatása Mezőhéken A SZABADSZÁLLÁSI tsz elnökképző iskola 350 hallgatója csütörtökön látogatást tett az országoshírű mezőhé- ki Táncsics Termelőszövetkezetben. A vendégeket Csó- tó István elnök és Tresser Pál főagronómus üdvözölte. Rövid tájékoztatást adtak a gazdaság helyzetéről, a tsz- ben alkalmazott növénytermesztési, állattenyésztési módszerekről. Többek között elmondták, hogy a közös vagyon tavaly 7 millió forinttal növekedett és tiszta vagyonuk ma már meghaladja az 54 millió forintot. Évek óta a garantált 40 forintos munkaegységet fizetik. A közel 10 ezer holdas birtokukon a legfejlettebb agrotechnikai módszerekkel gazdálkodnak. Az állattenyésztésben is új eljárásokat alkalmaznak. Tavaly első ízben hizlaltak növendékmarhákat szabad- tartásos módszerrel. Az állatok 12—14 hónapos korukban elérték az 520 kilogrammot. A kísérletképpen hizlalt 60 marhánál 300 ezer forint a tiszta bevételük. AZ IDÉN is hírnevükhöz méltóan akarnak gazdálkodni. Az őszről elmaradt 500 hold szántásával már végeztek. ötven holdon elvetették a mákot és 250 holdon a borsót. Jelenleg az árpát vetik, amelyből 200 holdon már földbe tették a magot Csütörtökön reggel megkezdték a cukorrépa vetését is. A tájékoztató után á tsz elnökök megtekintették a gazdaság korszerű központját, a gépesített istállókat, a szabadállásos növendékmarha nevelőt és sertéshizlaldát. A hizlaldában dolgozó tsz tagok elmondták, hogy az idén négyezer hízót adnak a népgazdaságnak, s úgy tervezik, hogy jövőre minden hold szántó után egy hízottsertést értékesítenek. A vendégek ebéd után közösen értékelték a látottakat. Többen kérdéseket tettek fel a tsz vezetőinek, érdeklődtek a módszerekről és a gyakorlatban bevált új eljárásokról. Évente mintegy ezer külföldi termelési, gyártási tapasztalattal ismerkedhetnek meg szakembereink A KGST-országok és a Magyarország közötti műszakitudományos együttműködés lebonyolítását végző budapesti Nik-Iródában elkészült a tavalyi munkát összesítő jelentés, amely számot ad arról, milyen sokoldalú ismeretekre tehetnek szert szakembereink a baráti országok tapasztalatainak felhasználásával. Tavaly például 306 termelési, gyártási dokumentációt kaptunk. Mintegy fele, 152 a Szovjetunióból érkezett. Ugyanakkor, hogy a Szovjetunióban mennyire megbecsülik a magyar szakemberek munkáját az is bizonyítja, hogy a külföldre küldött magyar dokumentációknak csaknem felét szovjet gyárak, intézmények kérték. — Valamennyi baráti országtól vettünk át műszaki leírásokat. Képek a törökszentmiklósi határból A törökszentmiklósi Alkotmány Termelőszövetkezetben — hogy időben elkészüljenek a szántással — a könnyű, univerzális gépeket is munkába állították. Egy traktor nem fúrná, s ezért Markot Imre és Pécsi Ferenc összefogott gépeikkel közösen készítik elő a talajt a tavaszi árpa vetéséhez. Lágy még a föld, gépekkel kár lenne összevágatni. Az Alkotmány Tsz 1 sz. növénytermesztő brigádjának tagjai ezért az ősi módszer szerint, átaivetőből szórják a műtrágyát. A más országoknak átadott magyar műszaki dokumentációk száma tavaly — az előző évihez mérten — 22 százalékkal emelkedett. Hasznosnak bizonyulnak a külföldi tanulmányütak is, szélesebbkörű tapasztalatcserére adnak alkalmat, ilyenkor több gyártási probléma összefüggéseivel ismerkedhetnek meg szakembereink. A műszak l-tudom&nyos együttműködési bizottságok határozatait megvalósítva tavaly 1527 magyar szakember járt a baráti országokban, akik ott összesen 24 500 napot töltöttek, háromezerrel többet, mint az előző évben. — Mind gyakrabban ellátogatnak hozzánk a baráti országok szakemberei is. Részben azért, hogy tanácsokkal szolgáljanak, részben pedig azért, hogy tudásukat itt gyarapítsák. ^ A tavalyi együttműködés gyakorlati lebonyolításának összesítésén kívül egy terjedelmes katalógust is ki« adót a Nik-lroda. Amint az a katalógusból kitűnt, az utóbbi időben évente mintegy ezer külföldi gyártási termelési tapasztalat jutott el hozzánk a műszakitudományos együttműködés eredményeként és a katalógus kiadásával elő akarják segíteni szélesebb körű elter- iedésüket, mert ez felmérhetetlen jeten+őcégű népgazdaságunk számára. XII. évfolyam, 53. szám. _____________Ara 50 fillér 1961. március 3., péntek Az elnök „bemutatkozik” Szélesedik a látóhatár, oszlik a homály TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET
