Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-22 / 69. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. március 22. ............. m^ eL A Nap kél: 5.44 h-kor, nyugszik: 18.00 h-kor. A Hold kél: 9.12 h-kor, nyugszik: 0.00 h-kor. Idő járásjelentés Várható időjárás: felhőátvonulások, többfelé eső, havaseső, a magasabb hegyeken hó. Északnyugati, északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 5—10 fok között. — KLUBHELYISÉGET kaptak Kunszentmártonban az öregek a vöröskereszt szervezet kezdeményezésére. A klub idős látogatói beszélgetéssel, rádióhallgatással, olvasással töltik el idejüket. «— BIHARI LÄSZLÖ, a városi KISZ titkár március 23- án, csütörtökön, az* eredeti időponttól eltérően délután 3—6 óráig tartja fogadóóráját a szolnoki leánygimnázium igazgató helyettesi szobájában — GYORS ÜTEMBEN halad a szolnoki járásban a fásítás. A községek tanácsai mintegy 65 000 csemetét kaptak térítésmentesen az erdő- gazdaságoktól, amelyek elültetését a lakosság vállalta. Az így végzett társadalmi munka értéke 281 600 forint. — HOLNAP ESTE 8 órakor a TIT egészségügyi, pénteken történelmi szakosztálya tart beszámolót munkájáról és választja meg vezetőségi tagjait, valamint küldötteit. “■ MESSZIRE ELJUT a parázs a tavaszi szeles időben. Ezért gyűlladt ki a mozdony- szikrától az udvaron lévő szalma és kukoricacsutka Kisújszálláson a Sallai út 39 szám alatt. A lángok továbbterjedését az azonnal kivonuló önkéntes tűzoltó esapat akadályozta meg. ™ SZÄZHAT TAGGAL alakult meg Szolnokon az Ált. Gépipari Technikumban a fiatalok vöröskeresztes elsősegélynyújtó tanfolyama. — A TIT IRODALMI szakosztálya ,,A magyar ~yelv gazdagsága és szépsége” címmel ma este 6 órakor Szolnokon, a Délibáb úti általános iskolában rendez előadást. — VIZSGÁZOTT fogászokat küldött Cibakházára, Ti- szaföldvárra, Kisújszállásra, Ojszászra, Jászapátiba, Fegy- vernekre és Jászalsószent- györgyre a Szolnok megyei tanács egészségügyi osztálya. Az egészségügyi dolgozók új munkahelyükön nagyrészt a közös gazdaságok tagjairól gondoskodnak. Olcsó tavaszi kabátokat gyárt a Ruházati Vállalat A Vöröskereszt küldöttértekezlete Tűrkevén Hétfőn este a túrkevei tanácsháza nagytermében volt a Vöröskereszt küldöttértekezlete, mintegy 80 személy részvételével Ez alkalommal értékelték a Vöröskereszt munkáját, s megállapították: jelenleg 700 tagja van a 7 alapszervezetnek, s a 31 egészségügyi állomásnak. Százhuszonöt véradót tartanak nyilván a városban. A gyűlés alkalmával Csótó Istvánná, a megyei Vöröskereszt elnöke 7 aktívának adott eredményes munkájáért jelvényt, 16 embernek pedig oklevelet nyújtott át. A szolnoki A tervteljesítés eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Bene Béla elvtárssal, a szolnoki Ruházati Vállalat igazgatójával. — Évekkel ezelőtt mindig a lemaradó üzemek között emlegették vállalatunkat — mondta. — A gyártástechnológia korszerűsítésével és a munkafolyamat jobb megszervezésével sokat javult termelésünk. 1960-ban tervünket néhány százalékkal túlteljesítettük. — Az 1960. évihez hasonlóan, az idén is nagy gondot okoz a nyersanyag beszerző- ! se. Üzemünkben 16 varrónővel többet tudnánk foglalkoztatni, ha javulna az anyagellátást. — Novemberben kezdtük meg az aratónadrágok varrását. Ebből tavaly 20 ezret és az idén több mint 20 ezret készítünk. Ez évi tervünk 22 millió forint értékű áru termelését írja elő. Többfajta bébi-, leányka-, bakfis-, női- és férfi tavaszi kabátot gyártunk. Valamennyit maradékanyagból készítjük, s így aránylag olcsón kerülnek a kereskedelemhez. Bébikabát velúr exportanyagból 200, férfikabát gyapjúszövet fa- gettából 360, tavaszi kabát már 600 forintért kapható. A tavaszra készülve többszáz férfi felöltőt készítünk vagy tízféle anyagból a nagykereskedelmi vállalatok megrendelésére, nyárra pedig a második negyedév elején megkezdjük a vászon-, ballon- és tropikálöltönyök gyártását — fejezte be tájékoztatását Bene Béla igazgató. Eltűnt énekkarok nyomában Hetvennél több felnőtt énekkarral büszkélkedhetett a megye 1950 körül. Jelenleg tizenhat (!) a számuk, s ezek közül sem folyik tényleges eredményes munka tíznél több helyen. Szolnokon három, Jászberényben kettő, Karcagon egy énekkar működik állandó jelleggel. Ezenkívül Törökszentmiklóson, Tiszaszentimrén és még egykét helyen dolgoznak elég sok nehézség közepette. Régi, nagymúltú énekkaroknak viszont a nyomát is alig lehet fellelni. Cikksorozatunkban három ilyen „eltűnt” énekkarral kívánunk foglalkozni, s azután néhány tanulságot szeretnénk leszűrni a jövőre nézve. Mert ezen az állapoton változtatnunk kell. Utunk első állomása Tiszafüred. Ebben a kisvárosnak beillő nagyközségben különösen sok dalolni szerető ember lakik. A felszabadulás előtt három énekkar is működött, közülük azonban kettő egyházi volt. (A klérus felismerte az énekkarok létének és munkájának politikai jelenA Szolnok megyei Tűzrendészet! Alosztályparancsnokság széleskörű felvilágosító munkát fejt ki a tűzesetek megelőzéséért. Hangszórós autója sorra járja a megye városait, falvait és a hetipiacok alkalmával figyelmezteti a lakosságot a tűzrendészet! óvintézkedések betartására Megyénk társadalmi ösztöndíjasai Jászkunság! krónika. — Ajándékműsor a Szolnoki Fűtőház dolgozóinak kívánsága szerint. — A megye ipari üzemeiből jelentjük. — Tavaszi zsongás. Künnyűzenei műsor. Társadalmi ösztöndíjasok, akik vállalták a szerződés rájuk tartozó részét: „Köteles — az ösztöndíjban részesülő — tanulmányi- és vizsgakötelezettségének időben, legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen és szorgalmasan eleget tenni, erkölcsileg, politikailag kifogástalan magatartást tanúsítani...^ És ahány éven keresztül a minisztérium, a tanács, vagy a vállalat segítette őket — annyi ideig dolgozni kijelölt munkakörben és helységben. — Szolnok megye tanácsa tavaly ősszel hirdetett először pályázatot — mondja Herceg István személyzeti csoportvezető. — Tizen jelentkeztek. Négy kapott közülük ösztöndíjat: egy jogász, két közgazdász és egy mezőgazdász. Ezt a létszámot öt év alatt húszra szándékozunk felemelni. Ezzel együtt a mostani 31 200 forintot 156 ezer forintra növeljük. '— A négy segélyezett? — Borók Róza az egyik. Csak az édesapja él. A Kisújszállási Gépállomáson dolgozik és Rózán kívül még négy kiskorú gyermekét tartja el. Rieger Mária Túrkevé- ről került a budapesti köz- gazdasági egyetemre. Márta Kálmánék kilencen vannak testvérek, szülei a saját erejükből nem tudták volna tovább taníttatni. Legtehetségesebb ösztöndíjasunk Kiss Piroska, aki 4,2 átlageredménynyel végezte az Eötvös Ló- ránd Egyetem állam- és jog- tudományi karán az első két évfolyamot. — Havonta milyen összeget kapnak a fiatalok? — öt-hatszáz forintot. És nyáron leendő munkahelyükön ezer forintos fizetéssel foglalkoztatjuk őket. Ez nemcsak anyagilag hasznos, munkaterületüket is megismerik. — Hány ösztöndíjon van összesen a megy 'ben? — Nyolcvan. Ebből ötve- net a Művelődésügyi, tizet az Egészségügyi Minisztérium, húszat a vidéki tanácsok küldtek az egyetemekre. Üzemek és vállalatok is adnak ösztöndíjat kiválóan dolgozó, tehetséges fiatal munkásaiknak. * És Szolnok város tanácsa? Vajon milyen munkaerőkre van szüjcsége? Egy orvosnak, egy közgazdásznak és két építésznek készülő fiatal jut képesítéshez a megyeszékhely tanácsának pénzébőL — Mind a négy „gyereket" jól ismerem — mondja Ben- cze Emőné személyzeti főelőadó. — A szüleiket is. Deme Julikáról meséli az édesanyja, hogy nyáron a padlásra húzódva tanul, hogy senki ne zavarja. Hja, az orvosi diplomáért meg kell dolgozni ... Lendvai Margit édesanyja kilenc hónapja beteg. Apja meghalt. Nehezen élnek négyen a táppénzből. Nagyon kellett a tanuláshoz a segítség ... T. Nagy Sándor és Nagy István Debrecenben vannak, az építőipari technikumban. — Nagy István a legkiválóbb közöttük — meséli Ben- czéné és olyan büszkeség csillog a szemében, mintha a saját fiáról volna szó. — Nemcsak a műszaki rajzai tökéletesek, festményeket is készít. Törökszentmiklóson a házuk nyitott folyosójának falát az ő „alkotásai” díszítik. Nem, nem giccsek... A művész eredetisége csillan meg Pista „freskóiban”. Ez azonban csak játék, kellemes időtöltés számára. Életének igazi kitöltője 'a tanulás, a szerződésben vállaltak pontos teljesítése. Megyénkben ők az úttörők ... Az idén március 31-ig ismét meghirdetik a tanácsok a pályázatot. Hogy jusson szakképzett ember a legeldugottabb területekre is... K. E. A tél nem hagyja magát A tavaszi enyheség után nagy hidegek mindenfelé Európában ■ Hétfőn Európa-szerte hózivatarok és jégeső, a távozó tél utóvédéi fogadták a naptári tavasz érkezését. Az ebben az évszakban már hosz- szú évek óta nem tapasztalt meleget — Csehszlovákiában például 1884 óta nem volt ilyen meleg márciusban ,— váratlanul, szokatlanul hideg fogadta. Párizsban ti nők, akik nemrég még bikiniben sütkéreztek a Szajna-parton, fázva bújtak vissza télikabátjukba. Mindössze 2 celzius fok volt. Franciaországban Hauteville- ben ért el a hideg rekord magasságot: mínusz 13 fokot. Németországban a Feketeerdőben a hótakaró a 35 centimétert is meghaladta, 15 centiméteres friss hó hullott. Pedig a Rajna mentén végig már virágba borulva állnak a kajszi, az őszibarack és a szilvafák. Dél-Európa városait sem kímélte meg a csúf idő. Lisz- szabonra vasárnap éjszaka felhőszakadás zúdult. Warsó és Prága is kivette részét a téliesre fordult időből. A lengyel fővárosban hétfőn enyhén havazott, Csehszlovákiában pedig nagy hóviharok dúltak. Tanjug-jelentés szerint Ljubljanában és Szlovénia más vidékein, a tengermellék kivételével havazott. A súlyos, nedves hó meglehetősen nagy károkat okozott a távbeszélőhálózatban és az elektromos távvezetékekben Ljubljanában és másutt. Havazásokat jelentettek Boszniából is. A Szarajevó- környéki hegyekben a hóréteg 10—12 centiméter volt. Fiúméban hétfőn nagy jégeső volt. (MTI) tőségét. Jó lenne, ha mi is észrevennénk...) Az ötvenes évek elején egy szép reményekkel kecsegtető kórus alakult Tiszafüreden. Ez az énekkar nagyrészt pedagógusokból állott, de részt vettek benne munkások, kisiparosok, dolgozó parasztok is. Szép sikereket értek el, minden ünnepségen szerepeltek. Két év múlva az együttes felbomlott. Ezután már csak 1958-ban kísérleteztek egy felnőtt énekkar összehozásával. Ez azonban csak egy április 4-i ünnepségen szerepelt, utána megszűnt. Ma, bárkivel is beszélünk, híve annak, hogy újra alakuljon énekkar. Miért nincs? Fodor József főmolnárral a malomban beszélgettünk. Ö is nagyon hiányolja a kórust. — Amióta az eszemet tudom, szeretem a dalt, a közös éneklést. Ötvenöt éves vagyok és életem nagyobbik felében dalárdista voltam. A tiszafüredi énekkarokban szívesen vettem részt, sajnos, mindegyik szétesett. — Hogy miért? Nehéz arra válaszolni. Megfelelő vezető kellene, külön-külön mindenki akarja, mégsem alakul. Én ősz fejjel is szívesen segítenék a szervezésben, aztán beállnék a helyemre Nagy^ János, a járási könyvtár vezetője szerint az a probléma, hogy a kórusokat túlgyakran szerepeltették. Elfáradtak, sokszor alig volt szabadidejük az énekkar tagjainak. A pedagógus szakszervezet énekkara 1951- ig állt fenn, azután nem lehetett őket már együtt tartani. A két évvel ezelőtt kísérletképpen összehozott együttesnél viszont elkövették azt a taktikai hibát, hogy csak egy alkalomra kérték őket szereplésre. Sokan, akik szívesen vették volna az énekkar felújítását, ezért kedvetlenedtek el. A megkérdezett pedagógusok, Hámori András tanár és Erdész József iskolaigazgató hasonlóképpen vélekednek. -Szerintük a pedagógus szakszervezet énekkara a túlterhelés miatt esett széjjel. Nem kaptak elég megbecsülést. Gyakran előfordult, hogy télen felpakolták őket egy gépkocsira és műsort adtak valamelyik távoli községben. A nyitott teherautón aztán sokan megfáztak. Olyan eset is előfordult, hogy ahová megérkeztek, nem volt közönségük és az énekkar tagjait küldték el agitálni a házakba, hogy hallgatóságot toborozzanak. Nagyon érdekes Fekete Lászlónak, az iskolák énektanárának és három ifjúsági kórus vezetőjének véleménye. — Ha 1958-ban nem felületes a szervezés, engem, mint karnagyot nem utolsó percben értesítenek, hogy vegyem át az összetoborzott kórust, ma talán máshol tartanánk. Nekem minden vágyam, hogy jó felnőtt énekkart hozzunk össze, hiszen tisztában vagyok ennek közösségi, politikai jelentőségével. Számos embertől javaslatokat is hallottunk, hogyan lehetne ismét életre kelteni a dalosegyüttest. Ezek a javaslatok megsz ívlelhetqk, jók és azt bizonyítják: megérett a helyzet az énekkar újjáalakítására. A legfontosabb és legésszerűbb javaslat: gazdát az énekkarnak! Majdnem mindenki azt javasolja: a földművesszövetkezet legyen ez a gazda. Elsősorban azért, mert anyagilag tudná támogatni, de azért is, mert megfelelő emberekkel, leendő énekkari tagokkal is rendelkezik. Ebbe a kórusba bekapcsolódhatnának a pedagógusok, tsz parasztok, kisiparosok. Ami a vezetőt illeti, két személy is akad, aki erre alkalmas lenne. Az egyik Fekete László, akinek ifjúsági énekkarai osztatlan sikereket arattak a felszabadulási szemlén, a másik Nagy János könyvtárvezető, aki az 1950-es énekkar tanítója, nevelője volt. Véleményünk szerint azonban mind a kettő túlterhelt társadalmi munkával, tehát ezt csökkenteni kellene annál, aki közülük a vezetést elvállalja. Ugyancsak a mi véleményünk, hogy az énekkarvezető munkájáért tiszteletdijat kapjon, mint bármelyik másik kulturális szakkör vezetője. Helyiségprobléma nem lenne. A leányiskola megfelelő próbateremmel, zongorával rendelkezik, erre a célra bármikor szívesen rendelkezésre bocsátja ezt a helyiséget. Nagy Imre elvtárs, a községi pártbizottság titkára maga is híve és serkentője az énekkarnak. Reméljük, hamar megtalálja a módját, hogy a művelődési bizottság közreműködésével ismét felcsendüljenek Kodály dallamai, a tömegdalok vérpezsdítő ritmusai a tiszafüredi dalosok ajkán. Hernádi Tibor Seregszemlére készülnek Jászberényben A kulturális seregszemle városi bemutatóját március 26-án rendezik meg Jászberényben. Az idén — az előbbi évekhez viszonyítva — nagyszabású lesz a szemle, sokkal több csoport vesz részt rajta. Vasárnap 15 színjátszócsoport, 11 kórus, 3 báb-szakkör és egy zenekar, 15 szavaló, 9 szólóénekes és 2 egyéni táncos szerepel. Az elmúlt hónapok során igen nagy gondot fordítottak a népművelési szervek arra, hogy a város és Jászberény környékén lévő tsz-ekben is megalakuljanak az öntevékeny együttesek. Munkájukat siker koronázta. Tavaly még mindössze egyetlen tsz-együt- tes lépett fel a seregszemlén, az idén azonban már három mutatja be tudását, felkészültségét. ötven főből álló j munkás énekkar is alakult és , működik ' már az irodalmi! színpad. A bemutatón résztvevő esc , portokat új szempontok ,ze- rint bírálják. A művészi kivi-1 tel és a darabválasztás, a műsor mondanivalójának bírálásán kívül vizsgálják azt is. hogy a seregszemlét megelőző időben milyen önképző életet élt a csoport. Küzdeni kívánnak ugyanis a kampányszerűség ellen. Azt szeretnék elérni a népművelési szervek, hogy az egyes együttesek, öntevékeny csoportok rendszeresen működjenek, s ne csupán az év egy-két hónapjában. Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkásáért Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztői Varga József Szerkesztőségi Szolnok, irodaház. L emelet Telefon: 20-93, 23—20. 20—8* tadla a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat igazgató: Fülemen bajos Kiadóhivatal: .«ilnok, Irodaház, földszint 3 leír-o-o: 20—94 i' Njüi/iw '-Sllaur* x»6i. március w -r* 1066 Mészáros Súndat ' é
