Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-22 / 69. szám
1961. március 22. SZOLNOK HEGYŰ NÉPLAP 3 Az abádszalóki Aranykalász Tsz termelési tervéből — Több mint 2 millió forint jövedelem az állattenyésztésből — Nem csekély összeg ez. S hogy ennyit terveztek az abádszalóki Aranykalász Tsz gazdái az állattenyésztés bevételeként, annak is meg van az oka. Elsőnek azt említem, amit Farkas Imre tsz elnök- helyettes és Sipos Gyula állattenyésztési agronómus is hangsúlyozott: a közös gazdaság összes bevételének felét az állattenyésztés adja, 47 százalékát a növénytermesztésből, 3 százalékát pedig a segédüzemágakból nyerik. Ebből már következtetni lehet arra, hogy az Aranykalász Tsz-nek most is jelentős állatállománya van, amit számszerű szaporítással, a minőség javításával fő üzemággá fejlesztenek. Idei termelési tervük adataiból ezt olvashatjuk: a tehenek számát 78- ról 95-re növelik év végére. A jelenlegi 70 anyakoca helyett 100-at számítanak már 1961 végén. A sertésállomány összesen 200-al gyarapítják, s közel 700 sertés népesíti majd be az ólakat. Gyarapszik a juhállomány is, s ezen belül az anyajuhok száma. Az Aranykalász Tsz- ben 2100 a baromfitörzs, már most egy törzsbaromfi jut minden hold földre. Ügy tervezik, hogy 14 000 árubaromfit adnak el az idén, ebből 8000 a csibe, 2000 pulyka, 4000 a pecsenyekacsa. A tervkészítés során arról sem feledkeztek meg a szövetkezeti gazdák, hogy a jószághizlalás igen jó jövedelmi forrás. A termelési terv adatai szerint 75 marhát — ebből 60 a növendék — hizlalnak meg, 50 hízóürüt és 570 hízottsertést értékesíteni —- Ez nemcsak a tervünkben szerepel, hanem már jórészt biztosítottuk a hízó alapanyagot is — bizonygatják a tsz vezetői. — Hisz semmit sem érne a terv, ha az csak papíron maradna. A közös állatállomány szaporulatát a háztájiból vásárolt jószággal pótoljuk. Ügy számítjuk, hogy 100 hízónakvalót a szövetkezeti gazdáktól veszünk — mondja Farkas Imre elnökhelyette. Az állattenyésztés fejlesztéséért tett eddigi fáradozásuk, s az idei terv is biztosítéka annak, hogy az állattenyésztésből több mint 2 millió forintos jövedelmet elérik, esetleg túl is teljesítik a dolgos szövetkezeti gazdák. N. K. Nagyobb gondot a munkavédelemre A statisztikai kimutatások szerint a múlt év során legtöbb baleset a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az élelmiszeriparban és a közlekedés-szállítás területén történt. Az arány a nyomda- és papíriparban, a helyiipar üzemeiben, a vasúton és az olajbányászat területén legjobb. Pedig nincs ilyen: veszélyes, vagy veszélytelen munkahely, hisz a gondatlanság következtében egyaránt eshet itt is, ott is baj. Minden azon Jól halad a tavaszi munka A tavasz hivatalosan csak most érkezett meg, de a jászberényi Kossuth Tsz tagjai már hetek óta szorgalmasan dolgoznak. Nincs régi és új tag, otthonosan mozog mindenki a gazdaságban. Már február első hetében elvetették az árpát, borsót, a következő héten földbe került 100 holdnyi napraforgó is, továbbá elvégezték 600 hold búza fejtrágyázását. Legszorgalmasabb munka a 100 holdas öntözéses kertészetben folyik. Sürget az idő, s a gazdák jól tudják: a kertészet csak akkor jövedelmező, ha korai árut biztosít. A tavalyi 700 000 forintos jövedelmet idén 900 000-re akarják növelni. Cs. Molnár Erzsébet és jókedvű munkacsapata dolgozik itt, jelenleg burgonyát válogatnak. Nemcsak a nótázásbán, a munkában is élenjárnak. Tavaly Cs. Ismeretterjesztő munka a jászberényi járásban Március közepén a TIT jászberényi városi-járási szervezete vezetőségválasztó közgyűlést tartott. A választás során sok szó esett az eddig megtett útról és az új vezetőség előtt álló feladatokról. Gazdag programot valósított meg a jászberényi szervezet az idei ismeretterjesztési évadban. 1960 őszétől a mai napig a TIT tagjai a városban 55, a járásban 41 előadást tartottak. Jóval több azoknak az előadásoknak a száma, amelyeket a társulat szervezett ugyan, de nem a tagok tartottak. Több mint négy és félezer hallgatója volt ezeknek az előadásoknak. A szép számszerű eredmények mellett sok nehézség, megoldatlan probléma is nehezítette a szakosztályok munkáját. A hibák egyik forrása: nem mindig sikerült a TIT munkáját összehangolni a helyi tömegszervezetek munkájával. Az ismeretterjesztő előadással azonos időpontban gyakran volt egyéb rendezvény vagy értekezlet. Ez néha az előadások elmaradását is eredményezte. Jónéhány hiba, nehézség oka az is, hogy kevés a tag. A városban harmincegy, a járásban mindössze huszonkét tagja van a társulatnak. Néhány községben még helyi csoport sincs. Ilyen körülmények között egyes előadásokra csak a legnagyobb nehézségek között sikerült előadót biztosítani, s nem is minden esetben. Kívánatos lenne minden községben háromnégy fős TIT-csoport megalakulása. A vita során sok érdekes, értékes javaslat hangzott el. A tapasztalatok szerint az egyes előadásokat a rövid sorozatoknak kell mindenütt felváltaniuk. Ehhez minden esetben a helyszínen, közvéleménykutatás útján kell kipuhatolni az igényeket. Célszerű az egyes előadásokra ízléses kivitelű plakátokat készíttetni, amelyek esetleg az előadás egy-két főkérdését is közlik címszavak- hsa* S? éhÁ ny h.ely&D &Z adások egy részét az iskolában kell tartani. Mindezekhez jelentős segítséget adott a közgyűlés. Megnövekedett a TfT-tagoknál is az érdeklődés az elvi, módszertani problémák iránt. Hathatós segítséget ígértek a párt és tanácsi vezetők. Tóth János múzeumigazgató Jászberény Molnár Erzsébet 322, Csáki Margit 274, Bús Ilona 256 munkaegységet szerzett. Idén sem akarnak lemaradni. Ugyancsak a kertészetben talál munkát Molnár Sándor és Tassi László brigádja is. A talajelőkészítése, melegágyak gondozása az ő feladatuk. Idén a tsz nemcsak a MÉKKülön cukorrépaterületet vállaltak tavaly, s az itt teljesített munkaegységek értékét erre a célra fordítják. A KISZ-fiatalok az országos kukoricatermesztési versenybe is beneveztek, ahol — mai lelkesedésükből ítélve — nem vallanak szégyent. Tavaly a munkaegységérA Zagyva partján nagy szárnyastelepe van a tsz-nek. Mu- hari Sándor bácsi 500 liba és 500 kacsa gondját viseli kel, hanem a városi tanács- csál is kötött szerződést, melynek értelmében élárúsí- tóhelyet létesítenek a piacon. A fiatalok jókedvének egyébként az az oka, hogy a tsz vezetősége messzemenően gondoskodik róluk. A tsz központjában külön kultur- szobát kaptak, benne rádió, nemsokára lesz televízió is. ték csak 24 forint lett, de különböző beruházásokra egymillió 300 000 forintot fordítottak. Ezzel az idei és a következő éveket alapozták meg, s a szövetkezet minden tagja bizakodik abban, hogy már az idén elérik a 30 forintos: munkaegységértéket. Váczi Géza tudósító, Jászberény A KOVÁCSHUROK András bácsi az elnökünk savanyú képpel meredt maga elé q vezetőségi ülésem — Elvtársak, azt kérem mindenkitől, tekintse szívügyének a kovácsszerzést. — Megjött a tavasz, a műhelyünk meg üres. A múlt héten is a Vörös Csillag segített ki bennünket. Ejnye, gondolom, a teremtésit, hát nem ajánlottam a múltkor András bácsinak a Fekete Lajcsit. — Mér nem érdeklődte a Lajcsit ? — Beszélgettem vele. — Aszongya, ő nem lesz tsz-tag, inkább eljár Pestre, minthogy ilyen vegyes népség közé keveredjen. — A jóistenedet Lajcsi — szisszenek fel magamban. A szemem összeakad a Bugyik Janiéval. Egyivású fiatal gazdák vagyunk a vezetőségben. Látom, ő is felingerelte magát ezen. Úgy felfújtam magam, hogy bizony oda sem figyeltem a továbbiakra. Pedig fontos dolgot, a tavaszi munkát vitattuk. Na megállj Fekete Lajcsi! Bugyik Janival pár szót váltottunk. Gyerekkori pajtások vagyunk. Együtt pász- torkodtunk még hármasban, iskolába is együtt jártunk. Fekete Lajcsit aztán inasnak adta az apja. Mink meg Janival gazdálkodni kezdtünk. Együtt legénykedtünk. egyszerre is házasodtunk. Rólunk azt mondják, *6 aazdák vaauunk. de Lajcsi ellen se lehet kifogása senkinek. Két kovácsműhely nyílt a faluban, de a Lajcsié ment a legjobban. Hozzászoktak az emberek. Mert ami vasdarab a Lajos üllőjéről kikerült, az ugyan állta a sarat. Két éve lesz hogy mégis megszakadt a barátság, Azelőtt esténként öszzejár- tunk szomszédozni. A három asszony elbeszélgetett, mink meg a lovakkal bajlódtunk. Már a fából faragotokkal, ami egy sakktáblán is jól megfér. Katonacimborákként szereltünk le, egy alakulattól. Ott tanítottak sakkozni katonáéknál. Az a szokás alakult ki, Janival raktuk a bábukat egymás ellenében, Lajcsi meg kibicelt nekünk. Hármunk közül ő a legjobb sakkozó, de nem játszani, kibicelni szeretett. Nahát a szomszédolást Lajcsi féltékenysége rúgta fel. Nagyon derék asszony a felesége, Bereki Tercsi. De Lajos meg nagyon is félti. Mink Bugyik Janival tehenészek vagyunk, egy brigádban dolgozunk. Ott van a tanyaközpontban a traktorosok brigádszállása is. Az olajos ruhát benzinben megmártja a traktoros, ha már nagyon foltos, eztán kiakasztja száradni. Szombatra szabaddélutáni kértünk András bácsitól, az elnöktől. Nem mondtunk neki semmit, hogy minek az. Hát jó, megadta. Úgy beszéltük meg Janival, hogy hét órára beballagunk egy korsó sörre. Károly bácsihoz, a szövetkezeti csaposhoz. Voltak már ott gazdák néhányon, iszogattak, biliárdoztak, de még így is kongott a nagy ivó. Fél nyolcra aztán benépesedett. Ittunk, meg sakkoztunk akkor is, ahogy a pesti busz befutott a faluból eljárókkal. — Azok tódultak be hazai koccintásra. El voltam foglalva, mert Jani megtámadta a bástyámat. Hallottam én, hogy köszönt valaki, de oda sem figyeltem. Jani mattot adott. Uj játékba kezdtünk, akkor látom, hogy itt ül a mi kibi- celőnk csendben. Köszön még egyszer. Aszongya, mit iszunk. Mondjuk, mink itthon vagyunk, ő a vendég. Megkínálnánk, de nem tudjuk, hogy uriasodott el a. gyomra Pesten, mit vesz be. Nevet. Sört. Jól van, merítsen hárommal Károly bácsi. Isz- szuk, hörpintgetjük. Hát mi újság van a városban. Semmi. Dolgozik, kijön valahogy. Tudna nekünk is munkahelyet. Nem szólunk, gondolkozunk. Aszongya Jani. — Cimbora, nekem többet ér a család. Én az asszony mellé fekszek este, mellőle kelek reggel. Lajcsi nevet. — Majd elég lesz az hetenként is. Ezen nevetünk. En mondom. — Afenét, a traktorosoknak még se elég, látod. Van most itt egy ifjúsági trakto- rosbrigád a faluban. Napközben húznak, feszítenek. múlik, az óvőrendszabályokat betartják-e, avagy sem. Az üzemekben a rendelkezések értelmében havi üzemi szemléket kell tartani. Ilyenkor az igazgató, a biztonsági megbízott és a társadalmi munkavédelmi felügyelő végez ellenőrzéseket. Mindenekelőtt azt kellene megvizsgálniuk: betartják-e az óvórendszabályokat, a védelmi előírásokat. A gyakorlat azonban azt mutatja: lelkiismeretlenül, hanyagul végzik sokhelyütt az ellenőrzéseket. Csak formálisan tartják meg a szemléket, s a jegyzőkönyvet elkészítik, hogy eleget tehessenek a felsőbb szervek követelésének. Az SZMT munkavédelmi csoportja 1960-ban 485 ÜZEMBEN VÉGZETT Vizsgálatot, munkavédelmi ellenőrzést. Közülük 440-ben kellett műszaki kifogást emelni, mivel az előírásokat nem tartották be. Együttesen 4141 intézkedés történt, a munkakörülmények megjavítása érdekében. Egy jellemző példa a karcagi villanymalomé. Havonta rendszeresen elkészítik a szemlékről szóló jegyzőkönyvet, ezekben feltüntetnek néhány semmitmondó hiányosságot. Az SZMT legutóbbi vizsgálatán ezzel szemben 51 — többségében — súlyos szabálytalanságot találtak. MELLÉKES-E AZ OKTATÁS? A jelenleginél jóval kevesebb lenne megyénkben a balesetek száma, ha végre gondot fordítanának a balesetelhárítási oktatásra is, amely most formálisan történik. Egyes vezetők látszólag tartják meg, hogy baj esetén a felelősséget elháríthassák magukról. Sőt van még ilyen is: a Palotási Állami Gazdaságban a gazdaság vezetői „albérletbe” adták ki az oktatás megtartását a társadalmi munkavédelmi felügyelőnek. Tették ezt annak ellenére, hogy jól tudták: a gazdaságvezető feladata az oktatás szervezése és nem a szak- szervezeté. Még sem fáradnak el. Este lemosakodnak, kiöltöznek, grasszálnak az utcán. A lányok majd megvesznek utánuk. De ezek csak a menyecskékre utaznak. Alig győzzük a botrányt elsimítani. Na, igyunk. Isszuk, de látom, hogy a Lajcsi poharából nem fogy. Csak nyeldekel nyugtalanul. Megfagyott az arcvonása. — Erőlteti, hogy el ne árulja magát. — Asszonya válogatja, halljátok. — Az igaz. De úgy tesz a közmondás, kapós jányból kapatos menyecske. Meg aztán az alkalom szüli a tolvajt. — Jól adod, hehe, — dadogja Lajos. — Nem nagy dolog ez, de a falu szája mindjárt tele van vele. Na mén egy korsóval, én fizetek. Bugyik Jani az órájára néz. — Az istállóját. De elfelejtkeztem, hurka r>ncsorára vagyunk hivatalosak. El is megyen. Lajcsi is szedelőzködni akar. Alig tudom tartóztatni. — Megállj mán, úgyis régen beszélgettünk. De ezzel máma nem ís lehet ép szót váltani. Ráerőltetek egy sakkpartit. Húzom az időt a lépésekkel. De még így is gyorsan bemattolok neki. Nem figyel, másutt jár az esze. Mondom neki, úgyis arra megyek, elkísérem. Itt laknak csak két utcával arrébb. Mégis úgy siet, hogy nyújtanom kell a lépést. — Sietek aszongya, mert Tercsiké lefekteti a gyerekeket. Még ég a villanyuk. Kiárasztja tényét a kisablakon KEVESET TÖRŐDNEK a nők és fiatalkorúak védelmével, s azzal, hogy a törvényes előírásokat betű- szerint betartják-e. Az SZMT munkavédelmi csoportjának tagjai különös gonddal vizsgálták megyénk üzemeiben, gazdaságaiban dolgozó fiatalkorúak és nők helyzetét. Cseppet sem megnyugtató mindaz amit találtak. A Szolnoki Vasipari Vállalatnál például azt tapasztalták, hogy az akkumulátorok készítésével, javításával női dolgozók is foglalkoznak. Holott ebben a munkakörben nőt nem szabad alkalmazni. A kisújszállási Faipari Vállalatnál pedig anilintartalmú festékkel dolgoznak nők, ámbár tudhatnák: ez is tiltott munkakör nők számára. A Tiszaszent- imrei Állami gazdaság igazgatójától közvetlenül szülés előtt álló nő kérte, előrehaladott állapotára való tekintettel könnyebb munkakörbe helyezze át. Addig a mosodában dolgozott. Az igazgató csak a szakszervezet határozott követelésére tett eleget e kívánságnak. Előfordul a kereskedelemben, hogy nő egyedül 80 kg-os liszteszsákot emel. Tárgyalások folynak annak érdekében, hogy utasítsák a csomagolóvállalatokat: kisebb zsákokat használjanak. SOK A BALESET — MIÉRT? A balesetek oka mindenekelőtt egyes mezőgazdasági- és műszaki vezetők lelkiismeretlensége. A közelmúltban sok új gépet kaptak a gazdaságok, üzemek, s a gépek mellé gyakran tapasztalatlan munkásokat kell beosztani. De ez önmagában még nem magyarázat a balesetek számának növekedésére. Sokkal inkább az, hogy a technológia fejlődésével, a gépek számának növekedésével együtt nem fejlődött a munkavédelem és az oktatás színvonala. Nagyobb gondot kell fordítani a munkavédelemre, az óvórendszabályok betartására. Az éremnek azonban két oldala van. A dolgozóktól saját testi épségük, családjuk érdeke, a társadalom követeli, hogy tartsák be a baleset- védelmi rendszabályokat. Szántó István át az utcára. Egyszerre Lajcsi megáll. — Te, ott van valaki. — Hun a csudába. — Az ablak alatt. Tényleg ott ólálkodik valami kiismerhetetlen emberi alak. Észrevehetett bennünket. Lajcsi inkább szalad, mint megy. De erre a leske- lődő hirtelen átveti magát a kerítésen. Mint a villám, neki a kerteknek. Lajcsi eldobálja a cucerkáját. Megdii- hödten utána. Eláll a lélegzetem, már úgy látom utoléri. Na te sokat emlegetett kaporszakállú, te se láttál még ilyet, ami itt lesz. Hiszen, ha megkaphatja a menekülőt, kérdezés nélkül agyonveri ez a nagyerejü, felmérgeit kovács. Nem is láttam már őket a sötéttől. Szaladtam én is utánuk. Egyszer csak jön velem szembe, lihegve Lajcsi. Konokul leszegi a fejét, szó nélkül elmegy mellettem. A következő héten a hétvégi vezetőségi megbeszélésen felvidámultan jön András bácsi, az elnökünk. — Hát elvtársak, van már kovácsunk. Nem is gondoltam volna. A Fekete Lajcsi felkeresett hét elején. Felvételét kéri a tsz-be. De jól járunk vele. Bugyik Janival összenéztünk. Látom, jól esne neki egy nagyot nevetni, ßzeqiny gyerek. Szombaton este, mikor visszahozta a traktoros- ruhát, remegett, mint a nyár- s falevél. Aszongya, ha még öt percig kergeti Fekete Lajcsi, nem bírja tovább szusz- szál. Borzák Lajos