Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-16 / 40. szám
1961. február 16. SZGMSQS MEGTSS SiSUPiAP ÚJ vonások a törökszentmiklósi járás termelőszövetkezeteinek idei terveiben A nagy jövedelem forrása A jásztelki Tolbuchin Termelőszövetkezet osztott* az _ idén a legtöbbet egy munkaegységre Szolnok megyében. íme a példa miből telt a jásztelkieknek. Deák Sándor g sertéstenyésztő a szövetkezeti gazdaság „élő takarékszövetkezetei’8 között Ä jánoshidaiak vállalkozása Huszonegy termelőszö-! vetkezet tartott zárszámadást a törökszentmiklósi járásban. Számuk azóta 19-re apadt, a tiszabői és a fegyvernek! egyesülés révén. A zárszámadást tekintve nincs különös dicsekednívalója a kuncsor- bai Vörös Október Tsz-t kivéve, egynek sem a járásban. Sót a tiszapüspökiek, a te- nyőiek is elég gyengén zártak. Nem is szeretnének még- egyszer ilyen gazdasági évre! számot adni. Mondják a járás vezetői, soha így meg nem izzadtak még a tervkészítéssel. S ez már annak a jele, a tervkészítők érzik felelősségüket. Van is sok új elgondolás arra, hogyan lehetne eredményesebben gazdálkodni. A kunesorbai Vörös Október és a tiszabői Petőfi Termelőszövetkezet a forintosí- tott munkaegységen okoskodik. A Vörös Október 1960- ban 160 ezer forint értékű áru értékesítését tervezte 100 holdra s kettőszázhatezer forintot teljesített. Nem járt rosszul. Háromszáztizenkétezer forint áruértékesitési kedvezményben részesült. A tiszabői Petőfi kilencezer forinttal teljesítette túl 100 holdanként! áruértékesítési tervét, 223 ezer forint kedvezményt kapott, Az Idén már amit csak lehet, pénzzé tesznek, közösen értékesítenek. A kengyeli Dózsa példája szolgáltatta az érvet. 1959-ben Kenyeres Imre ötödmagával 3 mázsa híján egy vagon búzát kapott munkaegységeire. A Kenyeres család akármilyen jól dolgozik is, s ehhez akárhogy el is látja magát kenyérrel, egy vagon búzát a rokonsággal együtt sem képes megenni. Ha Kenyereséit: és a -nelőszövet- kezet többi nagyjárandóságú családja közösen értékesíti a gabo"'"1' Klárát kapnak érté, a termelőszövetkezet pedig áruértékesítési kedvezményben részesül, több pénzt bid osztani munkaegységenként Ez az egyik cél a járásban. A másik elképzelés, amelyet elsősorban az örmé- nyesi és a tenyői terme1 "szövetkezetekben a természetbeni osztás. így akarják a termelési érdekeltséget megvalósítani a termelőszövetkezetben. Ebben van jő is, s van rossz is. Vegyük a kukoricát. A termelőszövetkezet kukoricát oszt természetben a növénytermesztőknek. Emellett még mindenki megkapja a háztájit. Végül a termelőszövetkezet közös állatállományának nem rnarad takarmány, örményesen előreláthatólag 40 vagon terményt osztanának ki. A háztáji jó- szágállomány takarmányszükséglete mindössze 18 vagon. Ugyanakkor a termelőszövetkezetben 24 vagon takarmány hiánnyal számolnak. NyilvánSokat hangsúlyoztuk a háztáji gazdaságok fontosságát az ország szülcségleteinek kielégítése, s a közös földről származó jövedelem célszerű kiegészítése szempontjából. Kertészeti növények termelésével foglalkozó parasztemberek tudják, hogy különösen a korai saláta, a retek, a zöldhagyma, zöldborsó és zöldbab keresett cikkek. A háztáji terület egy részén ezek a növények — korai lekerülésük miatt — eredményesen ter- sawKtóetők. jé termés eaevalő, ezt így nem lehet. Az örményesiek tervét vissza is adta a járási tanács. Sokkal egészségesebb elképzelése van a járás többi termelőszövetkezetének —• A jövedelemelosztás új módja náluk a következő. A munka mérés alapja a munkaegység. Ám a termés 10 százalékát a szövetkezeti gazdák kapják természetben. Vagyis kiszámították, egy hold kukorica megműveléséért mennyi munkaegység jár. A munkaegységet csökkentették, s e- helyett a termény 10 százalékát osztják ki. Ezt csinálják a kengyeli Vörös Hajnal, Dózsa, Mező Imre, a tiszapüspöki Győzelem, Haladás, a tisza- tenyői November 7. közös gazdaságokban. Az állattenyésztés javadalmazására is jó módszereket okoskodtak ki. Járási átlagban körülbelül 2300 liter tej a tervezett átlag. A tervenfe*- lüli tejtermék 10 százalékát pénzben vagy munkaegységben a tehenészek kapják. — Van, ahol a felét kapja a ter- venfelüli mennyiségnek a tehenész. Ilyen tervenfelüli fele-fele alapon dolgoznak a baromfitenyésztők is. Ez természetesen csak a tojásra áll. Az árubaromfinál a következő a megállapodás, öt kilogramm takarmány értékesítéssel előállított minden 100 kilogramm baromfi után 1 A MAGYAR SZOVJET Baráti Társaság klubjában február 15-én tartották meg a Szolnok megyei Mezőgazdasági Szabadakadémia második előadását. Ezúttal dr. Gergely István a Középtiszai Állami Gazdaság főmezőgazdásza a növénytermelés feladatairól szólott Az akadémia hallgatói, köztük Horváth Imre elvtárs a Szolnok megyei Pártbizottság titkára a következőkről hallottak. — Nehéz, küzdelmes esztendeje lesz az idén a mező- gazdaságnak. Rossz volt az ősz. A kedvezőtlen időjárás miatt 40 ezer hold szántat- lan terület tavaszi megművelésre vár. Ugyanakkor ez az év már a második ötéves terv első esztendeje, s ezt ilyen komolysággal kell vennünk. így vezette be előadását dr. Gergely István. Azzal folytatta, hogy a növénytermesztés elsődleges feladatai 1961-ben: a vetés- szerkezet helyes kialakítása, a növények jó elhelyezés^ a tén 200 négyszögöles területen salátából háromezer, retekből és zöldhagymából 2500, zöldborsóból és zöldbabból 1600—1800 forint jövedelemhez juthat a szorgalmas szövetkezeti gazda. Ha az említeti; növényekre termelési szerződést kötnek művelési előleget és 10 százalékos szerződési felárat kapnak a termékekért. A korán lekerülő növények helye — pl. kukoricával —• újra bevethető. Ilymódon a háztáji földek többszörösen 1# hasznasítha- ,tók. kilogramm baromfihús, vagy az ára a gondozót illeti meg. A malaefiaztatásnál érdekes elgondolásaik vannak. A kengyeli Dózsa, Mezó Imre, Vörös 1. mai Termelő- szövetkezetekben és Tiszate- nyőn ugyancsak a következőket tervezik. Minden 100 felnevelt malacból 4—5 malac a fiaztatóké. Máshol a terven- felül nevelt malacok minden ötödikét kapja a gondozó. Nagyon tetszik az örménye- sl Uj Élet Termelőszövetkezet háztáji akciója. A termelő- szövetkezet komolyan vette a pártnak azt a javaslatát, hogy segítse takarmánnyal a háztáji jószágállományt Függetlenül attól, hogy az Állatfor- galmí vállalat mit és mennyi takarmányt ad a leszerződött hízó után, a termelőszövetkezet két mázsa takarmányt utal ki annak a szövetkezeti gazdának, aki héztá ii sertésére leszerződött. A falkásítá- si és az értékesítési felárat a termelőszövetkezet kapja. — Azonkívül besegít 100 holdanként! húsáru értékesítési tervébe. Jói jár a tsz, kedvezményhez jut, s jól jár a gazda, mert takarmányt kap a hizlaláshoz. A járási tanács éppen e napokban vizsgálja felül a termelőszövetkezetek termelési tervét. Talán még ennél is több érdekes elgondolás napvilágra kerül majd. Kezdetnek már ez sem rossz. a S» talajerő gazdálkodás, a talajművelési rendszer szakszerű megvalósítása. Ismertette a volt Tiszaszentimrei Állami Gazdaság (ma a Középtiszai Állami Gazdaság üzemegysége) termelési tapasztalatait. Bővebben a kukorica termesztésről szólott A nagyüzemi állami gazdaságok különösen a hékJ, a csorbái, és a volt tiszaszentimrei állami gazdaság bebizonyították, hogy a kukorica nem kapás növény.' Vegyszeres gyomirtás alkalmazásával teljesen feleslegessé válik a kapálás. Így az 1 mázsa kukorica előállítására fordított munkaerő kevesebb egy mázsa gabona termelésének munkaerő ráfordításánál. AZ ÖNTÖZÉSRŐL szólva a következő adatokat ismertette dr. Gergely István. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaságiban 1960-ban 3000 holdat öntöztek. Az öntözésből eredő terméshozam 4 650 000 forint Anyag ás munkaerő ráfordítás 2 890 000 forint, így az öntözésből eredő tiszta nyereség 1 760 000 forintot jelentett náluk. E példa alapján hívta fel a hallgatók figyelmét, hogy terjesszék el az öntözéses kultúrát a szövetkezeti gazdaságokban is. AZ ELŐADÁST követő vitában Somosi Árpád a túr- kevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronómusa a lucemamag termesztéssé! foglalkozott A növényvédelmi munkák elmulasztása, ü2S ezer forint a háztájiból Régóta ismerik Tőrőc-sik | IgTiácnét as Állatiorgaiml | Vállalat szerződéskötőt A | szászberek! Béke Tsz idős 1 tagja minden évben 5-6 ser- g tést és legalább egy marhát ~ meg hizlal. Törőeslkné idős asszony már, 60 éves, mégis jelenleg hét hízóra, hat svU- dő nevelésére és két nővén' dékbika hizlalására szerződött. Természetesen az állatok gondozásában férje is segít Ha as állatok várható értékét összeszámoljuk, több mint 25 ezer forintot kapunk. Okos gazdálkodásáért ennyi jövedelem üti TÖrőesik Istvánná markát. — No, az újságíró ugyan jól elvetette a súlykot — véli egyik-másik olvasónk. Hogy is lehetne minden ráfordítás nélkül ilyen nagy pénzhez jutni! Pedig nem lehetetlen, csupán élni kell a lehetőségekkel. Az Állatforgalmi Vállalat ugyanis igazgatósági rendeletet adott ki arról, hogy az a tsz, amelyik tagjainak háztáji hizlalását sertésenként legalább 1 mázsa takarmánnyal segíti, a leadott hízók minden kilogrammja után 1,20 forint, úgynevezett lebonyolítási díjat kap. A szükséges befektetés tehát csupán egy kis szerletőleg nem határidő szerinti alkalmazása csak lucemamag termesztésben mintegy három millió forint kárt okozott. Zöld István a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet mezőgazdásza a kukorica tőállományáról és a zöldtrágyázásról érdeklődött Az akadémia hallgatói azt a javaslatot fogadták el: szárazműveléssel 17 ezer, öntözéssel 30 ezer kukorica tőállomány ideális holdanként Zöldtrágyázás! módszerként azt javasolták a majortól tá- voléső területeken a tarlóvetés, a napraforgó, somkó- rő, illetve homokon a csillag- fürttel történő zöldtrágyázás gazdaságosabb, mint ha istállótrágyát szállítanának ilyen nagy távolságra, V. K, Oláh Elek tíz disznói hizlal Jászberényi termelőszövetkezeti gazda Oláh Elek. Évek óta szerződéses kapcsolatban áll az Állatforgalmi Vállalattal A múlt évben is, idén is tíz sertés hizlalására kötött szerződést. Tavaly 4000 forint előleget, összesen pedig több, mint 13 ezer forintot kapott sertéseiért. Idén a kedvezményes takarmányakció révén még könnyebben tudja meg- hízlalni állatait: állami áron 20 mázsa abraktakarmányt kapott az Állatforgalmi Vállalattól, A Jászságban érdekes kezdeményezések születnek a háztáji jószágállomány felfuttatására felvásárlására és takarmány ellátására, ügyes vező munka, mert a megkapott takarmány árát a gazdák — állami tarifa szerint megfizetik, A tiszavárkonyi Petőfi Tsz például 400 sertés hizlalására köt megállapodást tagjaival. Szükség szerint I—1,5 mázsa abraktakarmánnyal segíti őket. Darabonként 130 kilós hízókat számítva, a tsz 52 000 kg hízott sertésért kapja meg az 1,20 forintos lebonyolítási árat, ami több, mint 62 ezer forint. Ráadásul a leadott hízók összértéke beleszámít az áruértékesítésbe, —- amit ha túlteljesítenek, újabb kedvezményt jelent a tsz-nek. Jó példaként említhetjük még a jászboldogházá Aranykalász és a jászárokszállási Szabadsg Tsz-t is. Előbbi 51, utóbbi 12 sertés hizlalásához ad tagjainak állami áron takarmány kiegészítést. Ez előnyös a szövetkezet gazdáinak, mert olcsón Juthatnak takarmányhoz, előnyös a tsz-nek is, és ami a legfontosabb: több hízott sertés jut a népgazdaságnak is. szövetkezeti vezetők Jászapá- tin a község régi, híres sertéstenyésztőit, libatömőit alkalmazzák szövetkezetükben, ök szervezik meg a termelő- szövetkezet háztáji akcióját, olymódon, hogy ezek az üzleti érzékkel rendelkező emberek a szövetkezeti gazdák háztáji jószágait egységesen szerződtetik le. Gondoskodnak takarmányellátásról és értékesítéséről. Ezért jutalékot kapnak a közös gazdaságtól. A termelőszövetkezet is jól jár, mert a háztáji jószágok közös értékesítése beszámít a szövetkezeti gazdaság áruérté- kesítési tervébe. így hitelkedvezményekhez jut a termelőszövetkezet Ezt csinálják Jászjákóhai- mán, Jászboldogh ázán, és máshol is. A Jánoshidaiak pedig nagyon életrevaló dolgot okoskodtak ki. 200 sertést hizlal ez évben a jánoshldal tsz. Viszont nincs ennyi férőhelye Azt csinálták, nogy a süldőket kiadták a tagoknak hizlalásra. Van olyan szövetkezeti gazda, aki tíz-húsz süldőt is vállalt hizlalásra. Férőhelyük van, a családtagok a hizlalás teendőit ellátják, amíg a gazda dolgozik. A 20 százalékos takarmányértékesítés mellett felhizlalt süldőért természetesen szép jövedelmet kap a hizlalással foglalkozó szövetkéz«?!! tag is és ugyanehhez jut a közös gazdaság. Termelőszövetkezetek! A rendes ellátáson felül többlet műtrágya vásárlására nyer igény jogosultságot mindazon termelőszövetkezet, amely a Megyei Terménytől1- gaírni Vállalattal 1981» évi termésű KUKORICÁRA terményértékesítési szerződést köt A termelőszövetkezet minden lekötött 150 kg májusi morzsolt kukorica ellenében egy tételben 50 kg nitrogén, 40 kg szuperfoszfát, 10 kg 40 százalékos kálisó, azaz összesen 100 kg TÖBBLET MŰTRÁGYA juttatásban részesül hatósági áron, A műtrágyahasználattal mintegy 3 mázsa többlet kukoricatermést érhet el a termelőszövetkezet A megkötött szerződés alapján a termelőszövetkezet rövidlejáratú bankhitelt igényelhet. Magasabb kukoricatermés és nagyobb jövedelem biztosítása érdekében minden termelőszövetkezet érdeke, hogy műtrágya juttatásba termény- : értékesítési szerződést kössön a Megyei Terményforgalmi Vállalat járási kirendeltségeivel, MEGYEI TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT 200 négyasö&öles területen háromezer forint jövedelem A növénytermesztés feladatai 1961*ben Dp» Gergely István előadása » Szolnok megyei Mezőgazdasági Szabadakadémián Befektetés nélkül — 62 ezer forint jövedelem
