Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-16 / 40. szám

I3ROLNOK ü£EGx*ä NÉPI.AP 1961. február Sfi. Újabb jelentések Kongóból (Folytatás az 1» oldalról!. Ríeg sem. kísérelte, hogy tisztára mossa magát, hanem cinikusan csak azt hajtogat­ta, hogy Lumumba „letartóz­tatásának, menekülésének és halálának körülményei” sen­kire sem tartoznak, mindez Katanga belügye. A hóhér még keveselte is a katangai ENSZ erők „tétlenségét”. Ki­jelentette ugyanis, hogy a Kongóban támadt „zűrzava­ros helyzetért” az ENSZ a felelős, mert nem akadályoz­ta meg fegyveresen a katan­gai balubák felkelését és nem lépett fel Stanleyvilleben a Lumumba-kormányhoz hű erőkkel szemben, holott ugyanakkor elismerte a leo- poldvillei Mobutu—Kaszavu- bu-féle rendszert, RÓMA Olaszország több városá­ban a lakosság gyászlobogó­kat tűzött ki a házakra a meggyilkolt Lumumba mi­niszterelnök iránti kegyelet­bőt LONDON Eternal professzor, a Béke Világtanács elnöke a nemzet­közi közvélemény nevében felháborodását fejezte ki Lu­mumba meggyilkolása miatt és az' ENSZ-nek küldött táv­iratában követelte a bűnösök felelősségrevonását Hangoz­tatta: „a gyilkosság az ENSZ- főütkár kongói politikájának következménye”. AKKRA Nkrumah ghanai elnök kedd esti rádióbeszédében ki­jelentette, bár Lumumba mi­niszterelnök és két társa ha­lálának körülményei még tisztázatlanok, „egy tény tel­jesen világos: azért ölték meg őket, mert az ENSZ, amelyet maga Lumumba miniszterel­nök hívott be Kongóba a rend és a nyugalom biztosí­tására,, nem tett eleget fel­adatának, sőt megfosztotta a törvényes kongói kormányt az önvédelem minden eszkö­zétől^. RABAT ötödik Mohammed marok­kói király üzenetet intézett a rasablancai értekezleten részt vett független afrikai álla­mok vezetőihez, sürgette, hogy ezek az államok egységesen lépjenek fel az ENSZ-ben Lu­mumba meggyilkolásának ügyében. MOSZKVA Belgium moszkvai nagykö­vetsége előtt sokezres tünte­tést rendeztek a moszkvai diákok. A tüntetés öt órán keresztül tartott. Szovjetunió szerte tiltako­zó gyűléseket tartanak a dol­gozók. Az üzemek munkásai és értelmiségi dolgozói egy­öntetűen elítélik a kongói nép nemzeti hőse ellen elkö­vetett véres bűntényt, ŰJ DELHI Kedden az indiai főváros­ban is tüntettek Lumiumba meggyilkolása miatt A TASZSZ legújabb közlése szerint egy csoport ,Uj Delhi­ben tanuló afrikai diák beha­tolt a belga nagykövetség épületébe, bezúzta az ablako­kat és összetörte a bútorokat. A belga király képét leakasz­tották a fáiról, kettétépték és kidobták ᣠudvarra. A tün­tetők követelték, hogy a bel­ga gyarmatosítók takarodja­nak Kongóból és Hammar­skjöld ENSZ-főtitkár mond­jon le. BELGRAD Kedden harmincezres tö­meg tüntetett a belgrádi bel­ga nagykövetség épülete előtt, majd feldúlta az épület bel­sejét. A Reuter legfrissebb jelentése szerint a tüntetők letépték az épület homlokza­táról a belga zászlót és helyé­be Lumumba képét tűzték feL A hírügynökségek egybe­hangzó jelentése szerint a rendőrség és a tűzoltóság csak nagy üggyel-bajjal tudta szétoszlatni a felvonulókat és közben összetűzésekre is sor került, nyolcvan ember meg­sebesült, közöttük 45 rendőr és tűzoltó. A rendőrök végűi­ig könnyfakasztó gázzal, osz­latták szét a tömeget. KOPPENHÁGA Kedden "este dán fiatalok tiltakozó fáklyás felvonulást tartottak Koppenhágában, majd a belga nagykövetség épülete elé vonultak, tiltakoz­tak Lumumba meggyilkolása miatt (MTI) ' Újabb megnyilatkozás a Vénusz-rakétáről Moszkva (MTI). Az Iz­vesztyija kedd esti számá­ban Andrej Szerevnij, a Szovjet Tudományos Akadé­mia levelező tagja ír cikket a Vénusz felé száguldó űr­állomásról. A tudós hangsúlyozza, — mennyire jelentős, hogy a kozmikus laboratórium se­gítségével tanulmányozni lehet a mágneses mezőket, amelyek a Nap korpuszku­láris áramát rágadják ma­gukkal. Ebben a vonatkozás­ban már a második szovjet lunyik és a „pioneer—6” amerikai űrrakéta segítségé­vel sikerűit érdekes adato­kat szerezni. Mindez ideig azonban rejtély, hogy a mág­neses hatások egyidejűleg jelentkeznek-e a rakétán és a Földön. E rejtély megfej­téséhez valószínűleg újabb adatokat sikerül szerezni a mostani űrállomás segítsé­gével. Párizs. Franciaország­ban változatlanul nagy ér­deklődés kíséri a Vénusz fe­lé felbocsátott szovjet űrál­lomás útját. Terjedelmes cikkben fog­lalkozik az űrállomás felbo­csátásával a Croix című lap. „Akár leszáll a Vénuszon, akár megkerüli azt és to­vább megy a végtelen űrbe — állapítja meg a lap szem­leírója — az űrállomás fel­bocsátása mindenképpen pél­dátlan hőstett, amelynek a világ tudósai lelkesen tapsol­nak”. Róma. Az olasz lapok sem fukarkodnak a dicsérő jezlőkkel. A Gazetta Del Fo- polo írja: „Az esemény világvissz- hangját e három szóban le­het összefoglalni: csodálat, lelkesedés, megrettenés”. Washington. A Vé­nusz felé fellőtt szovjet koz­mikus állomás továbbra is élénken foglalkoztatja az amerikai közvéleményt. Az amerikai tudósok nyi­latkozatai ismét aláhúzzák a Szovjetunió fölényét. — Az Amerikai Űrhajózási Hiva­tal egyik f'szakértője, Kurt Stehling kijelentette: ha a Szovjetunió nem hagy fel még nagyobb rakéták gyár­tásával, öt év múlva az Egyesült Államok még min­dig hátrányban lesz az űr­kutatás területén. Stehling közölte, hogy az Egyesült Államok csak 1965-ben lő­het ki Saturnus rakétájával űrhajót a Vénusz felé, de akkor is csak közvetlen ki­lövéssel, nem pedig a Föld körüli pályára juttatott mű­holdról. A szovjet kozmikus rakéta szputnyikról való út- nakindítása nagy előnyt biz­Kitűnően sikerült az Uránia Csillagvizsgálóban a napfogyatkozás tudományos vizsgálata Kedvezett a szerencse a csillagászoknak: február 15- én, a napfogyatkozás napján derült volt az ég a főváros felett. Az Uránia Csillag­vizsgálóban öt távcső szol­gált a vizuális megfigyelésre, illetve távcsőn keresztül tör­ténő fényképezésre. Az első feladat az volt, hogy megál­lapítsák, mikor kezdi — lát­szólagosan — a Hold takar­ni a napkorongot. Az idő­adatokból ugyanis következ­tetni lehet a Hold mozgásai­nak esetleges szabálytalan­ságára. A fénymérők ugyan­csak adatokat igyekeztek kapni: hogyan csökken a fé­nyesség. Ebből ugyanis a Nap szerkezetére lehet követ­keztetéseket levonni. Hét óra 42 perckor működni kezdett a „fotó-géppuska” körülbelül 1550 -felvételfeíké- szített arról a pillanatról, amikor a Hold először érinti a napkorongot. A fogyatko­zás kezdetének időpontját sikerült pontosan rögzíteni. Amikor leginkább eltakarja a napkorongot a Hold, a maximum idején a sorozat­felvevővel körülbelül há­romszáz filmet készítettek. tosít az űrhajózásban — mondotta az amerikai tudós. A Reuter megbízható for­rásra hivatkozó jelentése szerint a jövő hétre francia és amerikai űrszakértők megbeszélését hívták össze Párizsba, hogy közös űrku­tatási programot dolgozza­nak ki. (MTI! Át Albán Munkapárt negyedik kongresszusa folytatja munkáját Tirana (TASZSZ). A2 Albán Munkáspárt negyedik kongresszusa kedd délutáni ülésén folytatta munkáját. T. Lubonja az Albán Dolgo­zó Ifjúság Szövetsége Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az albán fiatalok neve­léséről, valamint az ifjúság­nak a szocializmus építésé­ben való részvételéről szá­molt be. u A 99Kis*Euröpa növekvő ellentétei A hivatalos nyilatkozatok szerint De Gaulle és Adena­uer múltheti megbeszélései „örvendetesein kedvező” lég­körben zajlottak le. Igaz, — mint a svájci rádió kom­mentátora elmondotta —, a legfőbb vitás kérdések meg­oldását elodázták, remélve, hogy az idő közelebb hozza egymáshoz az álláspontokat. Az „örvendetes” szó viszont arra utal, hogy az előzetes je­lek alapján nem éppen ked­vező légkörre számítottak. Mint ismeretes, tavaly nyáron De Gaulle és Adena­uer ranbouilleti találkozóján megkísérelték a francia— nyugat-német ellentétek át­hidalását. Nem sok sikerrel. Az újabb találkozóra a Kö­zös Piacban tömörült orszár gok „csúcsértekezlete” kap­csán került sor. Az Európai Gazdasági Közösségen, hat nyugat-európai állam e gaz­dasági csoportosulásán belül egyre mélyebbek az ellenté­tek. A tömörülés hátrányait szenvedő országok szembe­kerülnek a hegemóniára tö­rő nyugat-német és francia nagytőkével, amelyek egy­részről szorosan összefonód­nak, másrészről viszont egy­mással is ádáz harcot vívnak a vezetőszerep megszerzésé­ért a A két ország között gazda­sági ellentétekén túl' politi­kai ellentétek is merülnek fel. A németek szembeszáll- nak De Gaulle ama törek­vésével, hogy a „Kis—Euró­pát" önálló hatalommá te­gyék a NATO-n belüL A nyugat-németek ugyanis a NATO európai parancsnoksá­gában mind komolyabb befo­lyásra tesznek szert s a fran­cia tervek megvalósulása csökkentené ennek jelentősé­gét Másrészt Adenauer mö­gött ott állnak az amerikai­ak, akik szintén nem jó szem­mel nézik De Gaulle nagy­hatalmi ábrándjait. A francia nagytőke foko­zottabb támogatást követel algériai háborús kalandjának folytatásához, NATO szö­vetségesei viszont nem szíve­sen nyújtják ezt: félnek tel­jesen elveszíteni az Algériá­val rokonszenvező semleges országok jóindulatát Ugyan­akkor az algériai támogatás fejében a német és amerikai monopóliumok behatolnak a franciák érdek-köreibe, ami bizonyára kellemetlenül érin­ti a francia nagytőkéseket Adenauer azért utazott Pá­rizsba. hogy lebeszélje De Gaullet nagyhatalmi törek­véseiről, melyek a NATO egységét is veszélyeztetik. Ez végeredményben hem sike­rült A nyugati kommentárok szerint az időre bízták, hogy megmutassa a francia vagy a német út e a helyes. A kér­dés ilyen felvetése azonban aem reális. Itt valójában iem két irányvonal helyes­ségéről vagy helytelenségé­ről van szó, hanem két hom­lokegyenest ellenkező érdek összecsapásé róL A „kis—európai” országok kormányfőinek értekezlete arra mutat, hogy most már nemcsak a Közös Piac „a ha­tok”, és az Anglia vezette Szabadkereskedelmi Társu­lás, „a hetek” érdekellenté­tei fenyegetik a NATO kere­teit, de mélyülnek az ellen­tétek a Közös Piacon belül is. Baíihiot A BALTI TENGERIG MUNKATÁRSAINK RIPORTSOROZATA AZ NDK-BÓL (4. folytatás) Harag ide-harag oda — az építésvezető mégis büszke egyhamar nem ad hasonló bírálnivaló témát a „minden­kinél okosabb” kószáló ripor­tereknek. — A határidővel nem lesz baj — mondja. — Ezzel a módszerrel, ahogy most épí­tünk, hat hét alatt készül el egy épülettömb ... Megfelel, elvtársak? — Egyébként közölhetem azt Is, hogy az országban csak Itt Wittenbergeben és Berlin- ben, a Stalinallen építünk Ilyen nagyméretű elemekből — e pillanatban. Hát Igen — német testvér­lapunk bírálatának — e he­lyen valóban volt foganatja — a legkorszerűbb technikát honosították meg, hogy ne „firkálhassanak” a határidő­módosításokról, lemaradások­ról. Ezek az előregyártott épületelemek könnyű habbe­tonból készülnek — ablak- hellyel — beépített víz-, gáz- és gőzvezetékkel. A tartófalí- kat olyán kivitelben gyártják, hogy külön vakolni sem kell Természetesen itt Witten­bergeben sem minden ház ezzel a módszerrel készüL Az épületelemekből nem gyárt még a német ipar annyit, hogy meggyőzze az itteni há­ta ÍTm»i«tn6Tvtná építkezést Az új modern eljárások -nellett építenek még a hagyomá­nyos falazóblokkokkal — sőt imitt-amott „lépcsőzetes módszerrel” — „normál” tég­lából is. Az épülő új várostól nehéz a búcsú, mert szinte szeret­nénk kivárni, milyen lesz az az új 24 lakásos ház, ami fe­lett a daru dolgozik. Jobbra vagy 30 ablak ásít üresen — csak festés híja — s jöhetnek az új lakók. Balra már lakott házakból kész egy új utcasor, középen „lépcsőzetesen” ké­szül egy harmadik tömb. A haragos építésvezető is lassan felenged — s megen­gedi, hogy fényképezzünk: is­merjék meg a magyar szak­társak is, hogyan építkeznek itt Wittenbergeben, s főleg ne adjanak tápot a sajtónak, hogy kötözködjék a lassúság —■ maradiság miatt. Wittenberge legnagyobb üzemében, a Vérit ásnál, már vártak bennünket. kilencven mérnök. Az Őssé* létszám 48 százaléka 30 év alatti. — Évente 120 ezer darab varrógépet gyártanak négy típusból: háztartási varrógép, cikk-cakk-dísz és gomblyuk varrógép készüL — 1965-re pedig meghá­romszorozzuk a termelést — jelenti ki csaknem ünnepé­lyesen az igazgató elvtárs. — Gondolom, az Is érdekli ma­gukat, hogyan. Mindenekelőtt specializálunk. A négy típus helyett csak egyet gyártunk — háztartási varrógépet. Ez lehetővé teszi, hogy egy sor munkafolyamatot automati­záljunk — a nagy szériában történő gyártásnál kifizető tesz célgépeket munkábaállf- tanunk. Mindezek az intéz­kedések jelentősen csökken­tik majd a gyártási költséget s előreugorhatunk a világ­piaci versenyben. S ami szin­tén nagyon fontos, a termelé­kenység a jelenleginek több­szörösére emelkedik majd. Ahogy járjuk a gyári csar­nokokat, munkatermeket, ne­héz elképzelni, hogyan lehet itt a termelékenységet több­szörösére emelni. Az ön­tödében precíziós félautoma­ta ön tőgépeken állítják elő a varrógépek vázát, motorházat stb. Ezek az öntvények olyan pontosak, hogy forgácsolást nem kell már rajtuk végezni Az automata gépsorok birodalma A vezérigazgató elvtára személyesen fogadott hatal­mas tölgyfaburkolatú dolgo­zószobájában. A berendezés: süppedő perzsa, öblös fotelok, remekbekészült műbútorok. Látszik — e2en nem takaré­koskodtak. Lehet, hogy úgy vannak vele: a vállalat első emberét legalább annyi ké­nyelem és „luxus” Illeti meg munkahelyén, mint a volt tő­kés részvénytársaság igazga­tóit. Ebben a szobában 30 or­szág vezető üzletemberei for­dulnak meg — ennyi helyre exportálják ugyanis a Veritas varrógépeket. Régen Singer néven Magyarországon »s szinte egyeduralkodó márka volt Az igazgató 50 év körüli zömök eneraikusarcú ember. Eredetileg lakatos volt ugyan­ebben az üzemben, aztán a tanácsapparátushoz került s néhány éve újra itt dolgozik. Közben persze megszerezte a szükséges műszaki képesítést — sokáig mint főtechnológus a művelettervező műszaki gárdát irányította. Minket finom cigarettával kínál — ő vastag szivarra gyújt — ahogy elhelyezke­dünk a süppedő fotelekben. Szívélyes, barátságos beszél­getés kezdődik. A fiatal mű­szaki titkár „szolgál” a szük­séges adatokkal. — Hatván éve alakult az üzem. A felszabadulásig csak­nem manufakturaszerűen, fő­leg kézierővel dolgoztak. Ma közel ötezer ember dolgoz!k — közte kétszáz tanuló, száz­96 másodpercenként egy varrógép Azokat az alkatrészeket, másodpercenként készül ei melyeket forgácsolással ala- egy varrógép, kítanak . ki, futószalagon g hogy lehet itt többsző- munkálják meg. Érdekes egy fősére emelni a termeié- ilyen automata gépsor: 18— kenységet?... Egy automa- 20 különféle célgép helyezke- ta gépsort egyetlen tech- dik el a végtelen szalag men- nikus vezérel el — egy segí- tén: fúró, gyalu, maró. eszter- tővel — kapcsolóasztalról, ga stb. A műveletidők né- ellenőrző fényekkel. Ez azt hány másodperc diferenciá- jelenti, hogy ez a két ember val egyformák. A megmunká- óránként 40—45 darab al- latlan öntvény ahogy körbe katrészen végez el 120—150 halad a szalagon —s egy-egy szerszámgép elvégezte rajta a maga feladatát — úgy nyeri A megoldás valószínű az el egyre inkább végleges for- lesz, hogy újabb célgépek, automaták beállításával nö­A gyakorlatban ez azt Je- vélik az ilyen magas terme- lenti például egy 90 másod- ... , „ . , ,, , perces ütemidőre „szinkro- ^kenységű dolgozók számát nizált” automata gépsornál, — s valószínű találnak meg- hogy másfél percenként kész oldást az összeszerelés, pró- egy 80—100 művelettel meg- bajáratás gépesítésére Is. — munkált alkatrész. Tekint- ... ve. hogy a gyártás üteme az ^prt lel snleg ez még a leg­automatizált, megmunkáló- munkaigényesebb gyártási részlegekhez igazodik — 96 folyamat — az elkészített alkatrészekből összeállítani magát a varrógpet, az apró kerekeket, tengelyeket ez- redmilliméteres pontosság­gal helyretenni, bejáratni. Ezernyi lány-asszony, csök­kent munkaképességű férfi dolgozó végzi ma még ezt a szerelőasztalok mellett A termelékenység emelés rejtélye tehát nem oldódott meg előttünk teljesen. Nálunk — különösen megyénkben — úgyszólván ismeretlen ez a szervezettségi színvonal, — magasfokú műszaki kultúra, ami erre a német kisgép­gyárra jellemző. S hozzáte­hetjük az az örök elégedet­lenség is, ami a német mér­nököket, közgazdászokat — újabb és újabb kutatásra ösztönzL Persze egy percig sem vitás, hogy 1965-re, a Veritas megháromszorozza a termelését s legalább meg­kétszerezi a termelékenysé­gét Az üzem műszaki klubjá­nak vitrinéiben megtalálha­tó a világ valamennyi szá­mottevő varrógépgyárának legújabb típusig gyártmánya. S nap mint nap szakelőadó Ismerteti a munkásokkal, — műszakiakkal a „varrógép­szakma” újdonságait. Éberen őrködik a gyár egész kollek­tívája, nehogy a világszín­vonaltól egy hajszállal Is lemaradjanak. (Folytatjuk) varga József — Palatinos István

Next

/
Oldalképek
Tartalom