Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

?

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1961. február 14.

Szerte a világon óriási szenzációt keltett a Vénusz bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás

felbocsátása

Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá röpítették a hírt. A Reuter, az AP, az AFP és a UPI a TASZSZ közleményére hivatkozva, terjedelmes beszámolókban foglalkozik a szovjet tudománynak ezzel az újabb világraszóló sikerével.

A Reuter „a világűrkutatás legszenzációsabb eredményének” nevezte azt a tényt, hogy a vasárnap felbocsátott automatikus bolygóközi állomás május második felében eléri a Vénusz térségét.

Több európai rádióállomás megszakította vasárnap esti műsorát, bogy ismertesse a TASZSZ közleményét.

Sir Bemard Lovell az angliai Jodrell Bank Obszervatóriumának igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudósoknak ehhez az újabb nagyszerű vállalkozásukhoz. Lovell bejelentette, hogy az obszervatórium — amely mint ismeretes — a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópjával rendelkezik — nyomon kíséri majd a szovjet automatikus bolygóközi állomást, amikor a Vénusz körülbelül két hónap múlva Földközelbe kerül.

H. Massey professzor, az Angol Országos Űrkutatási Bizottság elnöke kijelentette: „az oroszok rendkívül érdekes és izgalmas vállalkozásba kezdtek. Különösen figyelemreméltó, hogy az automatikus bolygóközi állomást egy nehéz mesterséges holdról bocsátották fel. Ügy vélem, hogy a kísérletet nagyon jól előkészítették és a kitűzött célok nagy jelentőségűek”.

„Bámulatos eredmény44 — hangoztatják Nyugaton is

PÁRIZS (MTI).

Az AFP hírügynökség a szovjet tudomány és technika újabb eredményéről beszámoló jelentésében a következőket írja:

„Ma valóban bámulatos eredményt ért el a Szovjetunió. Első ízben lőttek fel űrrakétát a Naprendszer egyik bolygója felé. Első ízben alkalmazták a felbocsátásnál a kétfokozatú ugrást”.

Az AFP emlékeztet a Szovjetunió űrkutatási eredményeire és felhívja a figyelmet arra, hogy éppen a szovjet emberek küzdötték le elsőízben a Föld vonzóerejét, amikor febocsátották a Lu- nyik—1-et. Bizonyossággal

elmondható — jegyzi meg a hírügynökség —, hogy a szovjet emberek óriási erejű rakétákat szerkesztettek, amelyek jelentős hasznos terhet vihetnek a Mars, vagy a Vénusz felé.

Cupido és Vénusz májusi randevúja

Párizs. Az MTI párizsi tudósítója jelenti vasárnap éjfélkor;

A francia rádió késó esti híradásában vezetöhelyen számolt be a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről. A rádió hírmagyarázója aláhúzta, hogy most nemcsak új óriás-szputnyi- kot bocsátottak fel a szovjet tudósok, hanem elsőízben visz magával az űrhajó önműködő bolygóközi állomást és első esetben vették célba a szovjet űrkutatók a Vénuszt. Annak szemléltetésére, mekkora pontossággal kellett elindítaniok útjára az űrhajót és az önműködő bolygóközi állomást, a rádió ezt a hasonlatot választotta: mintha egy algíri legyet kellene eltalálni puskával — Párizsból... 1600 kilométeres távolságból egy légy, erre az arányra „egyszerűsíthető” le az a feladat, amelyet a szovjet tudósoknak meg kellett oldaniuk.

A francia rádióhallgatók körében népszerű magánrádió, az Europe 1. tudományos munkatársa rögtönzött előadásban ismertette a szovjet tudomány új diadalának jelentőségét és rámutatott, hogy Igen nagy eredmények várhatók az önműködő bolygóközi állomástól, a Vénuszt ugyanis a csillagászok sem ismerik, rendkívül sűrű atmoszféra veszi körül. — Franciás szellemességgel az Europe 1. sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és önműködő bolygóközi állomásának: „Cupidónak” nevezte el és megjegyezte: Cupido és Vénusz randevúját májusra tűzték ki.

Az Europe I. beszámolt arról is, hogy az egész tudományos világ óriási lelkesedéssel fogadta a szovjet tudósok újabb kimagasló teljesítményét. —■ Hozzáfűzte, szinte már megszokták a szovjet tudósoktól, hogy mindig újabb és nehezebb feladatokat tűznek maguk elé.

A Párizsba érkező jelentések arra vallanak, hogy politikai síkon is igen nagy hatása mutatkozik a szovjet tudósok sikerének. Kennedy amerikai elnököt például haladéktalanul értesítették az új szputnyik és az önműködő bolygóközi állomás felbocsátásáról.

Valamennyi Párizsban készülő lap hétfői száma plakátbetűs címekkel közli a szenzációs hírt. AzHumanité élén is ez olvasható: a szovjet önműködő bolygóközi állomás a Vénusz felé halad”.

Földünk húga: a Vénusz

A Nap második bolygója — középtávolságát tekintve — a Vénusz. Valamivel kisebb, mint a Föld. Átmérője a földátmérő 97 százaléka, tömege a földtömeg 88 százaléka, sűrűsége pedig 84,3 százaléka. A Vénusz középtávolsága a Naptól valamivel kevesebb, mint 110 millió kilométer; ez a távolság — csillagász-szemmel tekintve — alig különbözik a Föld kereken 150 millió kilométeres középtávolságá tói.

A Vénusznak is vannak fázisai, akár a Holdnak; sarlója néha megnyúlik s vi’ágos fényudvar veszi körül Arra következtethetünk, hogy a Vénusz légköre a földinél három-négyszerte vastagabb Földünk húgának légkörét két összefüggő felhőzettel fedett rétegre oszthatjuk. Az al - só réteget szinte lehetetlen megfigyelni; a felsőben sok a széndioxid, míg vízgőz említésre méltó mennyiségben nem található benne.

A felhőrétegek vastagsága miatt ma sem tudjuk pontosan, mennyi idő alatt fordul meg a Vénusz tengelye körül, azaz; mennyi egy Vénusz-nap. Annyi azonban már bizonyos, hogy a Vénusz-nap sokkal hosszabb egy földi napnál.

A nappali középhőmérséklet +50 fok és +60 fok között mozog, az éjszakai lehűlés kereken —25 fok Celsius.

Ha'valaha eljut — s miért ne jutna? — el az ember a Vénusz felszínére, csodálatos látványban lesz része. A csillagászok becslése szerint testvérbolygónkon a sarkifény ötvenszer olyan erős, mint földünkön.

Houtgast holland csillagász mérései alapján a „Science News” cikkírója feltételezi, hogy a Vénusz mágneses tere ötször olyan erős, minta Földé. így igaz-e? —erre az érdekes tudományos kérdésre remélhetőleg éppúgy választ kapunk majd a Vénusz felé indított szovjet, automatikus bolygóközi állomás mérései alapján, mint sok más egyébre.

A Szovjetunió evekkel megelőzte az Egyesült Államokat

Amerikai vélemények

Az MTI washingtoni tudósítója jelenti:

A szovjet világűrkutatás újabb kimagasló eredményének híre villámgyorsan bejárta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyomban átvették a moszkvai jelentést. Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televízió- állomások mindegyik híradása.

A UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét „fantasztikus rakétasikernek” nevezi. — A hírügynökségek washingtoni tudósítója rámutat, hogy amerikai űrhajózási szakemberek véleménye szerint „a Vénusz-rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évvel megelőzte az Egyesült Államokban tervbe vett hasonló kísérletet”.

Clifford Case köztársaságpárti szenátor, az Amerikai Szenátus Űrhajózási és Űr(Folytatás a 3. oldalon).

Btúitotol

A

A BALTI TENGERIG

MUNKATÁRSAINK R IP ORT SORO ZATA AZ NDK-BÓL

kást Rengeteg a gyerek, de piszkos, elhanyagolt lépcsőházat betört ablakot, utcára telepített szemétdombot, erkélyen száradó ruhadarabokat sehol sem láttunk.

Schwerin méltán büszke űi kerületére.

Az ó-város viszonylag szűk utcáin estefelé megnő a forgalom —- a keskeny gyalogjárón el sem fór a hömpölygő tömeg. A kereskedelmi negyed fényes kirakatai, villany körtefűzérekkel, neonnal világított utcái, sziporkázó transzparensei a mi fővárosunkba is beillenék. Az árubőség hatalmas — két nagy emeletes áruház, önkiválasztó szaküzletek sokasága — előkelő divatszalonok, szövet, cipő és bőrüzletek váltogatják egymást. S mind tömve vásárlókkal.

Hát bizony — ha a két megye — Schwerin és Szolnok sokban hasonlít is egymásra — a két város kereskedelmi és vendéglátó kultúrája aligha. A modern berendezésű üzletek, áruházak, az áruválaszték, s a figyelmes kiszolgálás konkurrense esetleg csak a budapesti Váci uter lehet. Pedig nem kiemelkedő nagy táros, csak olyan, ami lyen tízével, húszával van ar NDK-ban.

_ Ahogy közeledik az éjjel úgy néptelenednek el az utcák, s úgy népesednek be a hangulatos kisvendéglők. — Kocsmát, italboltot egyet serr láttunk — s ittas embert két hét alatt összesen egyet.

Reggelig nyitvatartő bár kettő is van — dzsesszel, énekes- és táncosnőkkel. S vannak bennük reggelig jókedvű modem öltözetű, de jómodorú fiatalok is. S ez érdekes. Gyakori látvány, amint csőnadrá- gos,_ kockáskabátos, őszített- hajú fiatalemberek a bár ruhatáránál előreengedik az idősebbeket, felsegítik a kabátot, kérés nélkül tüzet adnak stb. Hát igen ilyen is lehet. A modem öltözet nem mindenhol kötelez tüntető modorta- lanságra és garázdaságra.

(Folytatjuk).

Varga József —

Palatínus István

gyón tetszetőssé teszik ezt a

városrészt.

Sokat építettek, s nagy Iramban építkeznek most is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy már nincs lakáshiány. Van, ha nem is akkora, mint Szolnokon.

Az újonnan elkészült lakásokat itt nem „ajándékba” kapják a lakók. A kiutalást, s az építkezést a német ember takarékosságára, s munkaszeretetére alapozzák. Az építési költségek túlnyomó hányadát természetesen az állam viseli. A megmaradó elég tekintélyes költség azonban a lakásigénylőt terheli. Ennek egyrészét pénzben befizeti, másrészét természetben ledolgozhatja az építkezésen.

Bölcs megoldás. Akinek lakás kell, nem karbatett kézzé] várja, hogy az állam megajándékozza vele, s nem temeti a hasába, nem eresztget; le a torkán a nélkülözheti márkákat, hanem összerakosgatja, s ha a pénz együtt van — 4—5 év alatt — nincs többé lakásgondja. S ami legalább ilyen fontos, meg is be csülik a nehezen szerzett lanevelnek a volt főúri lakban, akik elvesztették szüleiket.

3 Jólöltözött lányok járnak ki-be -most ar hatalmas gótikus kapun, az ablakból vidám gyermekzsivaly hallatszik.

Szép otthon, Imponáló gondoskodás. Nemcsak a kastély termei, szobái, hanem híres függőkertje is most már teljes egészében a német népé. Ez terasszerűen nyúlik a tó fölé, itt kezdődik a Schweriner See, mely 22 kilométer hosszú s 2—3 kilométer széles — valóságos kis tenger.

Mégsem erre a pazar palotára, a Burggartenre á legbüszkébbek a schweriniek. A város keleti peremén új kerület épült és épül. Négy-öt év alatt 2 ezer új lakás: kétemeletes vadonatúj, impozáns lakótömbökből új városrész. Az utcák itt nem sakk- táblaszerűen keresztezik egymást, hanem szabálytalan — s persze mégis szabályos — ívekben görbülnek. Ez a városrendezési megoldás, a sokszínű erkély, a közbeiktatott parkok, a hipermodern üzlef- megoldások otthonossá, nadítás számunkra nagyon magas és gyomorégéshez vezet. (Szerencsére a gyógyszerész megértette, mi az a szódabikarbóna.) Ezért aztán az első tapasztalatok után a legnagyobb kínálgatás ellenére is ilyesfajta ebédet rendeltünk: húslevest és két tojásból rántottát vagy sajtot, kenyeret és teát.

De nézzük tovább Schwe- rint. Legszebb épülete s „Burg” gyönyörű reneszánsz palotája a hercegség egykori székhelye. Az épület őséi eredetileg szláv hercegek építették és lakták. Ma Kindergarten — azaz, gyermekkart Mintegy ezer lány talál itt otthonra. Itt van az iskolái összevont kollégiuma s sói olyan gyermeket gondoznak

idegennek itt. A siető embe- < rek, robogó autók, emeletes középületek, baktató villamosok épp olyanok, mint akármelyik magyar városban. Csak persze a beszéd nem ... Már itteni tartózkodásunk első perceiben kiderült, hogy az iskolában tanult némettel itt nem sokra megyünk. A derék schweriniek harapják, torzítják, elvált.oztatják a szót, emellett hadarnak is, sőt olyan szavakat is használnak, amit kizárólag itt és a szomszédos körzetben értenek csak.

Ilyenkor az a teendő: keresni kell egy olyan bennszülöttet, aki a „germán németet” lefordítja „magyar németre” és vissza. E célra legalkalmasabb olyan ember, aki már járt Magyarországon és némileg hozzáedződött a magyar artikulációhoz.

Szerencsére az ottani újságíró kollégák között akadt ilyen tolmács és vállalta a nehéz szerepet. Mert a német nyelv — s ezt itt tapasztaltuk a gyakorlatban — nem egyenlő a német szavak és a német: nyelvtan ismeretével. A sajátos kifejezésmódokat nem lehet megtanulni. Már- csak azért sem, mert szinte vidékenként változik.

— Süss! — így üdvözlik egymást a schweriniek. Neu- brandenburgban még megértik, Rostockban már nem. A lift Fahrstul, azaz utazó szék Ha az autó megfordul a garázs udvarán, akkor visszafe-,. lé „utazik” stb. Persze az első nyelvleckét nem a „magyaros németre” fordító tolmácsunktól kaptuk, hanem a pincérek tőL

A nyers kolbászhústó' kezdve a pácolt „tinta halia” mindent végigettünk, mire - rájöttünk, hogy az étlap for(2. folytatás.) i

Maga a megyeszékhely 90 J ezer lakosú, valóban „szép * kis város”. Mellékutcáin szin- * te érintetlenül megőrizte év- . százados gót patináját. Egész ! kerületek épültek favázas, t emeletes házacskákból — s . ezek még ma is állnak, szé- ‘ pen rendbentartva. Csinos, tiszta, élénkszínű utcácskák f ezek. Az idegen szívesen sé- * tál bennük órákat 9 úgy érzi, sosem eleget.

A belváros tágas utcái impo- J záns épületei leginkább Sze- ‘ gedre emlékeztetnek. Közepét ' tó uralja — egy kis öblöcské- je a Schweriner See-nek.

Szállodánk ablakából ezt . láttuk meg legelőször, kére- . gető sirályaival, hófehér kis . átkelőhajójával. Persze, jő 1 soká tárulkozott ki a tó téli j panorámája.

Itt az 54 fők magasságában — Északon — sogáig várat magára a virradat. Nyolc órakor még teljes fényerővel égnek az utcai lámpák, fél kilenckor kezd szürkülni s - körülbelül kilenc óra tájban lehet mondani, hogy reggel van. Természetesen csak amolyan ködös, északi, tengerparti reggel. Az itteni emberek ritkán látnak sziporkázó, dermesztő téli napfényt. A közeli tenger kiegyenlíti a hőmérséklet ingadozását. Télen „fűt”, nyáron „hűt” — a tengerparti kiima kedvezőbb a mi Alföldünk kontinentális éghajlatánál. Egy hátránya, hogy kevesebb — méghozzá jóval — a napsütés.

Tíz órakor azért már teljes a forgalom a városban. Stalinallen •— a főutcán alig férni, itt vannak a megye legfontosabb középületei — itt a tartomány lüktető ere. Valahol» nem éreztük magunkat