Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

1861. február 12.

SZOLNOK MEG * El NÉPLAP .

s

RÉT LEVÉL A ZÁRSZÁM4DÁSRÓL

Tizenhét millió forint értékű tiszta vagyonnal rendelkezik a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz

Február 7-én tartottuk zúrs7ámadö közgyűlésünket. A mozi zsúfolásig megtelt a szövetkezeti gazdákkal és családtagjaikkal, akik érdeklődve hallgatták a vezetőség beszámolóját, melyet Kakuk Károly tsz-elnök tartott.

Miről is adhatott számot a tsz-elnök ?

A kunszentmártoni járás tavaly a legaszályosabb területek közé tartozott. A szeszélyes időjárás szövetkezetünkben is terméskiesést okozott. Ennek ellenére teljesítettük áruértékesítési tervünket, a tervezett 10 millió helyett több mint 15 millió forint értékű árut adtunk a népgazdaságnak.

Jelentős összeget ruháztunk be 1960-ban- Építettünk egy 50 férőhelyes növendékmarha istállót, három 20 férőhelyes sertésfiaztatót,

100 férőhelyes sertéshizlaldát és 3000 törzsbaromfi részére ólat. A munka és a szállítás megkönnyítésére két lánctalpas és egy gumikerekes traktort, valamint 3 pótkocsit vettünk. Egy lánctalpas traktor és a három pótkocsi tervenfelüli vásárlás volt. Úgyszintén a három ár- tézi kút közül egy tervenfelüli létesítmény.

A tagság örömmel vette tudomásul, hogy a termelő- szövetkezet össz vagyona 39 millió forint, a tiszta vagyon pedig a tavalyi 9 és félmillióról 12 millióra növekedett. Míg 1959-ben az egy munkaegységgel előállított új érték 48 forint volt, és az egy holdra jutó felhasznált munkaegység 72 addig 1960-ban már 68 forint az egy munkaegységgel előállított, új érték, tehát 20 forinttal több az előbbinél, s az egy holdra felhasznált munkaegység pedig-54. A szövetkezeti gazdák természetbeni és pénz toszesedése 25,50 forint, ehhez jön még a prémium, aminek értéke — állami áron számolva a terményeket — 360 ezer forint.

Azok a szövetkezeti gazdák, akik egész évben szorgalmasan dolgoztak és családtagjaik segítségét is igény- I bevették átlag 500 munka-1

egységet teljesítettek. Többen vannak olyanok, mint Házi Katalin, aki a kertészetben végzett munkájával 558, Kanyarecz Márton 930, Bodócs Balázs a növénytermesztésben 778, Garáz Ferenc 730, ifj. Vincze István fogatos 648, Kerti József tehenész 1030 ás Hegedűs Márton tehenész 975 munkaegységet teljesített. Tóth Pál másodmagával 1230 munkaegységet gyűjtött- Szűcs Gábor takarmányos pedig egymaga 1044 munkaegységre rászel. Az egy tagra eső jövedelem 15 440 forint

Az idei gazdasági évben még nagyobbat kívánunk előre lépni a vezetés megszilárdításában és a munka- fegyelem javításában — mondta a tsz elnöke beszámolójában. Tovább fejlesztjük az 1960-ban jól bevált premizálási módszert. — A konyhakertészetben, gzőlő- és gyümölcs kertészetben dolgozókkal és a dohányosokkal már meg is állapodtunk, hogy nem a terület, hanem a bevétel összege után kapják a munkaegységet Arról is hírt adhatunk, hogy Hegedűs Márton és Kerti József tehenészek vállalták: 1961-ben tehenenként 3200 liter tejet fejnek. Arra is gondoltunk, hogy csökkentjük a termelt növények számát, mert 1960- ban a 24 féle növény termesztése szétforgácsolta erőnket

A közös vagyon gyarapodása mellett arra törekszünk, hogy a háztájiból is minél több sertést, baromfit értékesítsenek a szövetkezeti gazdák. Több olyan tagunk van, mint Szűcs Gábor, aki 10 és Biró János, aki 9 hízottsertést értékesített. A község két termelőszövetkezetének gazdái 1960-ban a háztájibői 4 vagonnal több sertést adtak közfogyasztásra, mint ..a két tsz együtt Ez az arány a tsz-ek javára fog növekedni, de ez nem csökkenti a háztáji gazdaságok áruérté- kesltési szerepét sem. A szövetkezeti gazdák csak jól járnak, ha a közösből származó jövedelmet szerződéses állattartással, hizlalással gyarapítják.

Kardos Balázs

A kőteleki Ezüstkalász Tss-ben egy munkaegységre 30,50 f orintot osztottunk

1959-ben az Ezüstkalász Tsz földterülete hétszeresére, a taglétszám pedig tízszeresére növekedett. A 3516 holdon dolgozó 527 szövetkezeti gazda á községi kultúrteremben tartotta zárszámadó közgyűlését. Bozsó Sándor tsz elnök számolt be az 1960. évi gazdálkodás eredményeiről, arról a küzdelemről, amelyet az aszályos, majd ősszel az esős időjárással folytattunk. A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság és más szervek, vállalatok segítségével és a szövetkezeti gazdák helytállásával csökkentettük az időjárás okozta terméskiesést, növeltük bevételünket. A vízügyi igazgatóság júniusban, majd augusztusban szórófejes öntözőberendezést biztosított számunkra, amely szeptember végéig éjjel-nappal üzemelt. Ugyancsak az ő segítségükkel húztuk meg a nyári árasztásos öntözéshez a csatornákat A tervezett 200 holdas öntözött területünk 670 holdra emelkedett. Az öntözés mintegy 900 ezer—egy millió bevételt jelentett Csupán a cukorrépa öntözése 370—400 ezer forintot hozott A rizs vegyszeres gyomirtásával elértük, hogy a 153 holdra tervezett 14 mázsás termés helyett 240 holdon 14,5 mázsát termeltünk.

Az állattenyésztésben is gyarapodott a hozam. Elértük azt, hogy a hízósertések 20, a aöveadéltsertéeek pedig ,

25 százalékban értékesítették a takarmányt. A tejtermelési tervet is túlteljesítettük. — Baromfitenyésztésünket egy lakatlan falusi házban jóformán semmiből teremtettük \ meg. Szarvasmarhából és ba- j romfiból biztosítottuk a tér- ; vezett mennyiséget, a sertés- i és juhállománynál pedig többszázzal túlteljesítettük a tervezett létszámot.

A • rendkfvül esős ősz ellenére is rizstermésünket november 20-ra elcsépeltük, a cukorrépát is betakarítottuk december közepére. A szorgalmas munka eredményeként, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti gazdák szép jövedelmet értek el. Amóth István 960, Pesze- ki Mátyás 870, Bozsó György 820, Bodor Kálmán 723 munkaegységre részel. A Pető család 1600, Kovács István családja 1356, Bozók Endre és családja 1324, Szabó László pedig családjával 1111 munkaegységét teljesített.

A 30,50 forint értékű munkaegység kifizetése mellett a szövetkezet vagyona 1 373 000 forintról 3 851 000 forintra növekedett. Bízunk abban, hogy a tavalyi tapasztalatokat felhasználva, az idén még eredményesebben gazdálkodhatunk és a közös vagyon gyarapodása mellett növelhetjük a munkaegység értékét is.

Khédey György S&atroD&xn*

A tanácsok vízgazdálkodási feladatait vitatták meg a megyei tanácselnökök értekezletén

Szombaton a megyei és a megyei jogú városi tanácselnökök Káílai Gyulának, a Minisztertanács első elnökhelyettesének elnökletével értekezletet tartottak a parlamentben.

A tanácskozás napirendjén a tanácsok időszerű vízgazdálkodási feladatai szerepeltek. A bevezető előadásban Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a mezőgazdasági vízgazdálkodás időszerű és távlati fel-, adataival, az árvízvédelemmel, a belvizek levezetésével és a helyi vízűyerési lehetőségek fokozottabb kiaknázásával foglalkozott elsősorban.

A beszámolót széleskörű vita követte. (ktTI).

Komoos értekezlet Szolnokon

A Szolnok Megyei Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya február 14-én délelőtt 10 órakor a megyei tanács baloldali kistermében „A komp-közlekedés szerepe a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésben” — címmel munkaértekezletet tart.

Az értekezletre meghívják megyénk komposait, révkezelőit és a községi tanácsok gazdasági előadóit.

A szakmai és műszaki hajózási ismeretekből a Magyar Hajózási és Tengerészeti Hivatal részéről Németh István hajóskapitány, a BM Révkapitányság részéről pedig Hazám István hadnagy, a folyamrendészeti jogszabályokból tart előadást,

Mezőtúri számadás

I. rész

A város körül több, mint ötvenezer hold területen irdatlan, de egyre fogyó tanyavilág, kevés kövesút, egy állami-, egy tangazdaság és nyolc termelőszövetkezet — ez Mezőtúr.

A város nyolc termelőszövetkezete közül egyedül az alig 3 ezer holdas Petőfi érte el, sőt túl is teljesítette valamivel a tervezett munkaegységértéket: 30 forint he100 holdanként

A Petőfi Tsz részint eredeti, részint saját maga teremtette adottságai révén kivételes helyzetet élvez a városban. Először is azon a területen alakult, ahol legtöbb a jó föld. Ezt a kataszteri nyilvántartásban szereplő aranykorona-érték is mutatja: a Petőfi Tsz földjei 40— 60 százalékkal magasabb értékűek. S a jobb föld még szárazságban is jobban terem. Másodszor: két évvel ezelőtt kiváló szarvasmarha- és koca törzset vásárolt — s ebből a város legjobb állattenyészetét fejlesztette ki. Harmadszor: városi viszonylatban a Petőfiben jut legkisebb terület egy növénytermesztőre. Elég a munkaerő, ami a belterjes gazdálkodásnak nélkülözhetetlen feltétele.

Ilyen adottságokkal — ha nincs az elmúlt nyáron szárazság — ez a tsz nem 32, de talán 40 forintos munkaegység értéket is elérhetett volna. Igenám, de itt volt a szárazság, és év végén már ezt pontosan megtudták: 451 ezer forint kiesést okozott a növénytermesztésben. Csakhogy a tsz vezetői, gazdái már előre látták: így baj lesz a jövedelemmel. Mozgósították hát az állattenyésztés tartalékait, s a Petőfi Tsz minden

lyett 33,20 forintot ért egy munkaegység. A többi régi, nagyhírű tsz, mint a Bercsényi, Sallai — mind jóval kevesebbet produkált a tervezettnél. Miért sikerült egyiknek, s miért nem a másiknak? És hogyan lesz tovább? Milyen reményekkel tekintenek a szövetkezetek gazdái az új gazdasági év elé? — ezekre az izgalmas kérdésekre kerestünk választ Mezőtúron.

101 mázsa hús

100 hold szántóterület után

101 mázsa áruhúst értékesített. Ráadásul nemcsak a több takarmányt igénylő ál- lathízlalást, hanem a kevesebb takarmány fogyasztást, de igen jó minőségű, törzskönyvezett állományt feltételező tenyészállatnevelést is művelték. Meg kell jegyeznünk, hogy Szolnok megyében egyetlen tsz sem értékesített — területéhez viszonyítva —■ ennyi áruhúst.

A magas munkaegységértéknek elsősorban ez az alapja. Majdnem ötszázezer forint kiesés a növénytermesztésben, több mint fél millió forint plusz bevétel az állattenyésztésből. Vegyük még hozzá azt a negyed milliót, amit a tsz-a 145 százalékos áru értékesítési terv teljesítésért kapott —__ s akkor már nem meglepő a 32 forintos munkaegységérték.

Szabadságolt

növénytermesztők

Am a számok mögött látnunk kell az embereket is, akik hajnaltól estig rázatják magukat -a vetőgépen, görnyednek a répaegyelésnél. A zárszámadó közgyűlésen az elnök megdicsérte — többek között — Cs. Nagy Bálintot,

aki látva, hogy a neki kimért területen hiányosan keit ki a cukorrépa, magot kért a raktárból és vasárnapját rá- éldozva, utána palántálta. Egyszerű dolog, mégis nagyjelentőségű. Azon a 800 vagy 1000 négyszögölön csali néhány mázsával termett több, de az egész tsz-ben sok hold cukorrépa van — s a sok kicsi sokra megy. Ilyen emberekre van szükség a közösségben. Az idős Német Istvánt, vagy G. Szabó Sándort és a többi gazdát ugyanilyen felelősségérzet űzi-hajtja a jobb, s tobh munkára. A Petőfi Tsz-ben novemberre a növénytermesztésben dolgozók 90 százalékát „szabadságolták”, mert akkorra minden munkát befejeztek. Az esős ősz őket nem hátráltatta, mert — mire lehetetlenné vált volna a közlekedés, — az utolsó fuvar cukorrépát is lehordták a földről. A gazdasági beszámolóban ezért nem is szerepelt ilyen tétel: gépállomási többletkiadás. Ta- karmányhiányuk sincs, pedig a szárazság őket is csak úgy sújtotta, mint a többi gazdaságot. Idejében elvégezték a kukoricatörést, ezt rögtön követte a silókombájn — melasszal, répaszelettel besi- lózták a szár nagyrészét.

Mindezekből kitűnik, hogy a föld, állatállomány és munkaerő ellátottság mellett van még egy, ami a Petőfiben ismét a „legjobb” — ez a munkaszervezés. A legmagasabb munkaegységértéket tehát szinte törvényszerűen a Petőfi Tsz-nek kellett elérnie.

A Sallai Tsz-ben viszont csak 25,10, a Bercsényi 24,97, az Uj Reménység 23,09 forinttal zárt, sőt az Uj Élet még kevesebbet, mindössze 13,64 forintot tudott elérni. Nézzünk meg még két termelőszövetkezetet kissé közelebbről.

Mit mutat a „lázgörbe“?

Egyesülés után —

iij gazdasági év előtti

Beteg ember lázgörbéjére emlékeztetne, az a grafikon, ; amit az Uj Élet Termelőszö- ; vetkezet munkaegységérté- < keiről rajzolnánk. Lássuk I csak:

Nemrégen adtunk hirt arról, hogy a csépai Alkotmány Tsz 25 16 forintos munkaegységgel zárta az évet.. Az 1663 hold területen háromszázhar- mincnégy szövetkezeti tag gazdálkodott. Volt a községben egy másik, kislétszámú termelőszövetkezet is, az Uj Élet Tsz. Itt ötven tag 309 hold földön dolgozott. MunArdai József tsz-elnök

kaegységértékük 30,03 forint.

A két termelőszövetkezet vezetősége és gazdái — elemezve az 1960. év tapasztalatait —, ügy látták, hogy közös erővel az eddiginél sokkal nagyobb eredmények elérésére képesek. Elgondolásukat tárgyalások, majd tett követte és január 13-án megtartották az egyesülő közgyűlést A zárszámadást még kü- lön-külön készítették el, de az idei tervet már együtt vetették papírra. Alkotmány néven szerepel tovább a közös gazdaság, melynek területe 1972 holdra, taglétszáma pedig háromszáznyolcvannégyre szaporodott.

Ardai József tsz-elnökke.l és Palásti József agronómus- sal ezévi tervükről beszélgettünk.

— Az egy munkaegység értékét az idén 30—35 forintra szeretnénk növelni. A tsz jelenlegi vagyona, szervezettsége és munkarendje biztosítja is ezt.

— A tavalyihoz viszonyítva különösen az állattenyésztés fejlesztését és az öntözött terület növelését tartjuk szem előtt. Szarvasmarha törzsállományunk számát 71-ről 86-ra

Palásti József agronómus

emeljük év végére. Emellett szerződést kötünk 20 hízott marha átadására. A jelenlegi 102 törzsliba számát 152-re növeljük, 800 libát hízottan — szerződésre értékesítünk. Hétezer naposcsibét vásárolunk, amit részben eladásra nevelünk fel, részben pedig a törzsállomány kialakítására. Az idén 100 mázsa baromfihúst kívánunk adni közös gazdaságunkból, s már 1961- ben biztosítani akarjuk, hogy minden hold földre egy törzsbaromfi jusson. A már meglévő 60 anyakoca, 270 süldő és a 33 malac képezi az alapot ahhoz, hogy a tervezett 540 hízott sertést a szerződésben megállapított határidőkre leadhassuk. A meglévő 80 család méh is szaporodik év végére, számításunk szerint 110 család lesz.

— Termelési tervünk másik lényeges vonása az öntözött terület növelése. 1960- ban 60 holdat, most pedig 200 holdat öntözünk. Ez a következőként oszlik meg: 35 hold a kertészet, 100 hold kukorica és 65 hold pillangósnövény. Égy komplett öntözőberendezéssel rendelkezünk, egyet pedig az idén számítunk vásárolni.

Azt is elsorolták a tsz vezetői, hogy a terméshozam fokozása érdekében gondosan készítették elő a talajt A gabonafélék alá 1150 mázsa műtrágyát szórták ki. Ezen kívül 100 hold területen holdanként 80 mázsa érett istállótrágyát munkáltak a talajba. 1961-ben ezzel összesen 800 holdra növekedett a trágyázott terület ■

A termelőszövetkezet gazdái igen helyesen nagy területen szerződéses növényt termelnek. Többek között 25 hold napraforgót, 10 hold dohányt, 90 hold magborsót, 50 hold mákot. A 35 holdas kertészetben a paradicsomra és az uborkára fordítanak nagy gondot, az előbbiből 15, az utóbbiból 10 holdon termelnek. Paprikát, korai káposztát, karfiolt és vegyes zöldséget is te Triesztének, amely szintén jó bevételt ígér.

Az építési tervek megvalósításához jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel a szövetkezet tagjai. Az idén építenek többek között 500 férőhelyes süldőnevelőt és két nagy kukoricagórét. A tavaszi nagy munkára is felkészültek, kijavították a gépeket, szerszámokat, munkaeszközöket. Jelenleg a szőlőben és a gyümölcsösben tévé-' kenykednek. A tavasz nem éri készületlenül a csépai Alkotmány Tsz tagjait, és szorgalmas munkájuk eredményeként minden bizonnyal még nagyobb' eredménnyel záriák az 1961 évet.

Acotai Sándor

1957-ben: 30, 1958-ban:

16,64, 1959-ben: 34,76 és 1960- ban 13,64 forint. Ha ezek átlagát vesszük, 24 forint körüli, közepes eredményt kapunk. Még ez sem jelent ugyan jó jövedelmet, viszont abszolút eredménytelenségről sem beszélhetünk.

— így van ez kérem, hun kerék, hun talp — mondotta a szövetkezet egyik idős, s a sok elnök és agronómus változásban egykedvűvé vált tagja. Mert szinte állandó „kormányválsággal” küzdött az új Élet Tsz. Még Ciff Ernő, a tsz legutóbbi elnöke maradt legtovább: a tsz kárára négy évet húzott le a szövetkezetben. Jellemző összeférhetetlenségére, hogy ez alatt az idő alatt nyolc agronómus és hét párttitkár „dőlt ki” mellőle. S a gazdálkodás nívóját ékesen mutatja az előbbi „lázgörbe.”

Az ilyen „egyszer hopp. máskor kopp” . eredmények semmiképpen sem a jó terv szerinti gazdálkodás következményei. Avagy nevezhető jónak az olyan egyoldalú terv, amelyik a növénytermesztés 2,7 millió forintos bevételéből két milliót a rizsre alapoz? Már pedig az Uj Élet Tsz-ben ez történt. — Nem is lett volna baj, ha legalább jól termő telepekről van szó. Ám szinte kivétel nélkül 5—6, sőt 7 éves az összes rizstelepük, kizsarolt, trágyázatlan földek, melyeken csak 3—4 mázsa műtrágyával lehet — ha jó idő jár — közepes termést elérni. De sem elegendő műtrágyát nem tudtak biztosítani, sem az időjárás nem volt megfelelő, ráadásul nyolcvan százaléka tavaszi szántásba került, még a kései betakarítás is lecsípett az amúgy is kevés termésből, — egyszóval a rizs „befuccsolt.” Ezzel a növénytermesztés bevételének tekintélyes része odalett.

(Folytatjuk)

Patkós Mihály