Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
1961. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1800 sertést hizlalnak a tiszafüredi járás háztáji gazdaságaiban A tiszafüredi járás háztáji gazdaságai az idén jelentős meny- nyiségü árut adnak a népgazdaságnak. Húsz termelőszövetkezet tagsága elsősorban sertéshizlalásra vállalkozott. A felmérések szerint az idén mintegy 1800 sertést értékesítenek a háztáji gazdaságokból. Többek között a tiszafüredi Üj Ütőn Tsz tagjai közül eddig hatvanan, a tiszaszöllősi Petőfi Tsz gazdái közül hetvenen, Tiszaigaron pedig kilencvenen kötöttek szerződést a felvásárló szervvel. Az érvényben lévő rendelkezések szerint a tsz-tagok minden leszerződött állat után két mázsa szemestakarmányt kapnak. így a tiszafüredi Üttörő Tsz tagjai közül Bíró Imre 10, Gál József 4, Kulcsár Ülés pedig 6 mázsa kukoricát vitt haza. Két mázsa 40 kilós hízó ...röfög Fenyves Péter szajoli szövetkezeti gazda udvarán. Ezen a télen már egy, majdnem hasonló súlyút vágott. Mint mondotta, amíg eszik a jószág, addig hizlalja s aztán az Állatforgalmi Vállalatnak adja el. Az egyénnek — s a tsz-nek is jó Fajka István, a jászboldog- házai Aranykalász Tsz egyik tehenésze éppen szabadnapos volt, amikor beléptünk portájára. A háztáji tehén körül tett-vett az istállóban. Barátságosan beljebb invitált a lakásba, bemutatta feleségét, kislányát a hároméves Anikót. S aztán készséggel beszélt arról, hogyan érzi magát a közösben az első zárszámadáskor milyen jövedelmet mondhat magáénak a család. — Nyolcán gondozzuk, fejjük a teheneket a százas istállóban. Jól megértjük egymást, nincs közöttünk veszekedés, civódás, mindenki becsülettel ellátja a munkáját. Nem is mennénk semmire, ha ez nem így lenne, hiszen az állattenyésztőknek mindig helyt kell állni akár vasárnap, akár ünnepnap van. A mindennapos munka eredményeként azonban szépen gyarapodik a munkaegység is. Én most 700 egységre részelek. Igaz, a feleségem is segített. Az egy hold háztáji mellett még vállaltunk a közös kukorica területből 3 holdat, ezentúl 400 négyszögöl cukorrépát, ugyanennyi mákot. Ennek megművelésében segített a feleségem. — Nem panaszkodunk a Jövedelemre, 8.40 mázsa búzát, 4.40 mázsa árpát, 10.40 mázsa szénát és minden hónapban munkaegységenként Nemcsak más megyében van alapanyag — ezt kell hangsúlyozni, ha valaki aggályoskodik, mondván, hogy nem lehet teljesíteni a hízófelvásárlási tervet. A kun- hegyesi háztáji gazdaságokban ugyanis sok süldő van, s ezt számításba kell venni. Az egyik tag például 10 süldőt ajánlott fel szerződésre. Jó, ha a szövetkezeti vezetők számításba veszik ezt, s a háztáji gazdaságokból való szerződt ikötés szorgalma zása mellett a tagoktól való 20 forint pénzelőleget kaptunk. A három hold kukorica 31.80 mázsával fizetett holdanként, ezután prémium járt, ami pótolja a háztájin termett 35 mázsa kukoricát. — A közösből származó jövedelmet — ami munkaegységenként 42.38 forint —- kiegészíti a háztáji bevétele. A tejpénz havonta elég sóra, paprikára, vagyis a házi szükségletre, ahogy mondani szokták. Leszerződtem egy növendékbika felnevelésére is, novemberben adom le, ezért egy összegben jó summa pénz jár. A hízó mellett egy anyakoca és 7 süldő is van, ezekből is jut majd eladásra. — A háztáji állatállomány jövedelméből számítjuk kiegészíteni a munkaegységre kapott terményt, pénzt, s amit csak tudunk ez évben is a házra fordítjuk. 1958-ban építettük, de még mindég van amire -nagyobb összeg szükséges. A szobákat akarjuk padlóztatni, körül pucolni az épületet. Ez az egyéni terve a Fajka családnak. S ennek megvalósulását a közösből eredő jövedelem mellett a háztáji bevétele is biztosítja. Okosan gondolkozik minden szövetkezeti gazda, aki szerződést köt sertéshizlalásra, állatnevelésre, mert ez biztos pénzforrást jelent — nk —i alapanyag-vásárlásra is nagy gondot fordítanak. A tavalyi tapasztalatok nagyon intenek erre. A kunhegyes! szövetkezetek ugyanis nagyon sok sertést vásároltak más megyékben s azokkal együtt különféle betegségeket hoztak. A Lenin Tsz-ben jórészt ennek következtében hullt el tavaly 1600 sertés. A tagoktól való vásárlás bizonyos fokig elejét veszi ennek, s a biztos értékesítés növeli az állattenyésztési kedvet is. - . • - Az Állatforgalmi Vállalat dolgozói fáradhatatlanul magyarázzák a termelőszövetkezeti gazdáknak, a szövetkezeti vezetőknek, milyen előnyökkel jár a háztáji sertéshizlalás. Több közös gazdaságban már tanácskoznak arról, hogyan, mi módon segítsék a háztáji állomány takarmányozását. Azt már a legtöbb helyen ismerik, hogy államunk két mázsa, illetve aszálysújtotta területeken két és fél mázsa szemestakarmányt juttat a Terményforgalmi Vállalatok útján minden leszerződött sertés után. A háztáji.és egyéni sertéshizlalók ezenkívül 400 forint kamatmentes előleget kapnak. A termelőszövetkezet is jól jár — amennyiben legalább egy mázsa takarmányt biztosít a közösből a háztáji sertések részére — mert függetlenül az átadott sertésmeny- nyiségtől, 1.20 forint lebonyoI a második OtRves TERV I a mezőgazdasági termelés növelését mintegy 30—32 százalékban irányozza elő. Már az idén több terméket vár az ország a mezőgazdaságtól. E célok megvalósításához, a fejlettebb agrotechnikai eljárások, az állattenyésztésben a tenyésztési, termelési szintek nagyobb arányú emelése is szükséges. Az állattenyésztés jövedelmezőségének tovább fokozása elsősorban a takarmányozásra fordított költségek csökkentésével és a szarvasmarhaállomány termelésének fokozásával érhető eL A karcagi Béke, a kende- resi Vörös Csepel, az abád- szalóki Lenin és a jászbol- dogházi Aranykalász Termelőszövetkezetekben helyesen azt az álláspontot képviselte a vezetőség, hogy állatállományuk egyenletes takarmányozását egész esztendőn keresztül csak úgy biztosíthatják, ha bőséges takarmány- készletekről gondoskodnak. Ha célunk az, hogy állataink kellő értékmérő tulajdonsággal rendelkezzenek — termékenyek, szilárd szervezetűek legyenek, sok tejet termeljenek és húst szolgáltassanak majd a hizlalás folyamán — akkor biztosítani kell számukra a kellő mennyiségű és minőségű tápanyagmeny- nyiséget. És olyan légkört, kényelmet, tisztaságot, melyben a bennük rejlő termelőerő kibontakozhat. A jászberényi Kossuth Tsz elnöke elmondotta, hogy náluk még gondot okoz a takarmányok előállítási költségének csökkentése- Ebben a tsz-ben jelenleg szénában, takarmányrépában, ipari melléktermékben, abrakban és kevés ballaszt takarmányban elegendő tápláló anyagot juttatnak a szarvasmarháknak élptfpcptar^sukhoz és termelésükhöz. De ez a takarmányozás valóban drága. Számolgattuk, hogy egy tehén eltartásához így mintegy két hold földterületre lenne szükség, amit a termelőszövetkezetnek nem áll módjában biztosítani. Költséges a takarmányozás azért is, mert a szénává szárítható szálastakarmányok szárítása igen nagy veszteséggel jár. (Kllítási díjat kap. A háztájiból beszállított hizottsertés is beleszámít a termelőszövetkezet áruértékesítési tervébe. A háztáji sertéshizlalás fontosságát és előnyeit jól megértették a jászapáti járásban, — ezt bizonyítja, hogy itt már 1351 sertésre megkötötték a szerződést. — Másodikként említhetjük a kunszentmártoni járást, ahol 1014 hízóra szerződtek a háztájiból. A törökszentmiklósi járásban — de különösen a jászberényi és szolnoki járásban szükséges a szerződéskötés előnyeinek ismertetésével megnyerni a szövetkezeti gazdákat és egyéni állattartókat az akció támogatására. A városok között Túrkeve érte el a legjobb eredményt a háztáji szerződéskötéseknél: 511 hízóra szerződtek eddig. Jászberényben és Szolnokon viszont nagyon csekély az eredmény, pedig itt is van lehetőség a háztájiban nevelt sertések szerződtetésére. vételt képez a magas hővel eszközölt szárítás.) Az Állattenyésztési Kutatóintézet ilyen vonatkozású kísérletei arról tanúskodnak, hogy a széna szárítás 35 százalékos veszteséggel jár és 44 emberi munkaórát igényel. A silózásnál 10 százalékos a veszteség és 23 emberi munkaóra szükséges egy hold termésének besilózásához. I A TAKARMÁNYRÉPÁRA fg téli takarmánybázis kiszélesítése érdekében szintén nem sokat számíthatunk — bár a tejelésre jó hatással van —, mert a termesztése, szedése sok kézi munkát igényel. Nagy víztartalma miatt költséges a szállítása, raktározása közben pedig jelentős a veszteség. Takarmányozás előtt meg kell mosni, felaprózni, ami szintén emeli a költségeket. Az abraktakarmányok pedig a későbbiek folyamán csak csökkentett mértékben állnak rendelkezésünkre a szarvasmarhák takarmányozására A túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben már tavaly is azon fáradoztak, úgy termeljenek megfelelő mennyiségű silótakarmányt, hogy ez ne igényelje a kenyérgabona területének csökkentését, hanem egyazon földterületről több termést takarítsanak be. Uj- szászon is megoldották a jelenlegi takarmányvetés területen is szarvasmarha állományuk bőséges takarmányozását, csupán elavult termelési módszereiken kellett változtatniuk. Ez az átalakulás szövetkezeteink állatállományának takarmányozásában és termelésében döntő változást, jelentős javulást idézhet elő. Lehetővé teszi, hogy egyre kisebbedő területen az eddiginél több és olcsóbb takarmányt termeljenek. A téli takarmányozásban a szilázs képviseli a nyári zöldtakarmányoknak összes előnyeit: a csekély rágási munka miatt a dinamikus energia megóvását, a könnyű emészthetőségek, az ásványi tápanyagok nagytömegű biztosítását. A szilázs télen a nyári zöld futószalag egyenes folytatása. Télen a lédús takarmányok adagolásával nemcsak a termelést s a táp...ha a háztáji állattenyésztést összehangolják a közös gazdálkodással. Ezt bizonyítja többek között a kunmadarasi Üj Barázda Tsz példája. Tavaly egyezséget kötött a szövetkezet a tagokkal, hogy minden szerződött sertés utón egy mázsa kukoricát, illetve árpát juttatnak a tagoknak. A szövetkezet ilymódon 126 sertést értékesített — s az állatok után mintegy 20 000 Ft nagyüzemi felárat kapott. A háztáji gazdaságokból találó anyagok hasznosítását javíthatjuk meg, hanem az állati termék-termelés költségeit is jelentősen mérsékelhetjük. A takarmányok hasznosítását a mennyiségen és minőségen kívül a takarmányadagok összeállítása is nagymértékben befolyásolja. A télen etetett száraz takarmányokat nehezebben emésztik meg és rosszabbul értékesítik állataink. Javasoljuk a szövetkezeti vezetőknek, hogy ne csak a tehenészetben alkalmazzák széles körben a szilázs etetését, hanem a marhahizlalást is elsősorban jóminőségű silótakarmányok etetésére tervezzék. | a teli időszakban | adagoljunk teheneinknek 30—40 kilogramm jóminőségű silót, amelyből — kevés abrakkiegészítéssel — kielégítő mértékben termelnek. Intézetünk kísérleti eredményei arról tanúskodnak, hogy teheneinknél a széna teljes adagjának jóminőségű szilázzsal való helyettesítése sem termelési, sem etetési szempontból nem hátrányos. Télen a választott borjaknak naponta és darabonként 2—:3 kilogramm borjúszéna Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek háztáji és egyéni termelők ez évben is köthetnek liba- és kacsatoll értéksítési szerződést a földművesszövetkezetekkel. Érdemes-e szerződni? Érdemes. S ennek bizonyítására vegyük példának a li- batoll értékesítését. A libánál három tépésnél 33 dekagramm tolira lehet szerződést kötni darabonként. Az első tépésnél 6, a másodiknál 13. a harmadiknál pedig 14 dekagramm tolira lehet számítani. Az első tépés után 78 Ft/kg áron számolva 4,68 forintot, a második és harmadik tépés után 108 Ft/kg áron számolva 29,16 forintot, tehát összesen 33,84 forintot kap a termelő. Tíz libánál 338,40, száz libánál pedig valy mintegy 50 kisborjút vásárolt fel a tsz. A tapasztalatok azt mutatják: hasznosak az ilyen agitációk, jól jár velük a szövetkezet egésze, s a tagok egyénileg is. Ezért most, a tervkészítéskor a többi kun- madarasi szövetkezetben is tért hódított az a nézet: ne csak szemes, hanem szálastakarmányt is juttassanak a háztáji állatállománynak. így a háztáji állatállomány jelentős mérvű növelésére számítanak az idén. mellett egy éves korukig 5— 10 kilogramm jóminőségű silót adagoljunk. Idősebb korban lédús takarmányokat ennek a mennyiségnek a duplájára emelhetjükKiegyensúlyozott, egyenletes termelést azonban a jó takarmányozás mellett is csak úgy érhetnek el teheneink, ha azokat a kívánalomnak megfelelően neveljük fel és felnőtt korban is jóerőben, termelő kondícióban tartjuk A helyes takarmányozás megteremtésének előfeltétele egy jó takarmányozási előirányzat készítése, méllyé) biztosítani tudjuk, hogy tél végére állataink kondíciója és termelése ne csökkenjen. Alkalmazzuk a „porciózálst”. érdem szerinti takarmányozást. A takarmányszabványt úgy állítsuk össze, hogy a takarmányadagok változatosak, ízletesek, ballaszt tartalmúak legyenek. I a szakszerű | téli takarmányozással is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a tej- és hústermelést, valamint a jövedelmezőséget magasabb szintre emeljük, az önköltséget pedig csökkentsük. Száraz Gyula okleveles mezőgazdasági mérnök már 3384 forint a tollért kapott összeg. A szerződéskötés alkalmával minden liba után 25 forint kamatmentes előleget vehet fel a termelő, száz libánál ez az összeg már 2500 forint, amelyet a toll átadásakor vonnak le. Arányosan ugyanez vonatkozik a kacsatoll szerződésre is. A toll szerződésből keletkezett jövedelem tiszta haszon, mivel amellett ugyanazon libára értékesítési szerződést is lehet kötni, amelyért 20 forint kilogrammonkénti ár, 10 kg takarmány — hivatalos eladási áron — és 40 forint kamatmentes előleg illeti meg a szerződőt. Érdemes tehát libát, kacsát nevelni, húsára, tollára szerződést kötni, mert ez biztos jövedelem. Szórakozik a Fajka család. A hízó-alapanyag biztosításánál is gondoljunk a háztáji gazdaságokra Biztosítsuk télen is a tehenek helyes és gazdaságos takarmányozását Érdemes liba és kacsatoll értékesítési szerződést kötni A jászapáti és a kunszentmártoni járásban jól balad a szerződéskötés Jó jövedelmet biztosit a bázláji állatállomány
