Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
1961. február 10. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Húsz másodpercre rövidítik a húsz percet,] megszüntetik a baleseteket a magyar automatizált vasútbiztosító berendezések Automatizált vasútbiztosító berendezések tervein és ipari automatizáláson dolgoznak a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalatának mérnökeié Az automatizált vasútbiztosító nagyobb vasútállomások és rendezőpályaudvarok forgalmát szabályozza. Az egész pályaudvar képe egyetlen vezénylőasztalon „rajzolódik ki”. Fénycsíkok jelzik a szabad, illetve a foglalt vágányokat és az egyéb berendezések, fényjelzők, váltók, sorompók, stb. állását. Amikor a vezénylőasztal kezelője jelzést kap egy szerelvény érkezéséről azonnal látja, melyik pályára kell irányítani a vonatot. Gombnyomással adja ki a parancsot és a vezénylőasztal már önműködően „fogalmazza meg” és továbbítja a pontos utasításokat a szintén automatizált berendezésekhez. A parancs végrehajtását az asztalon azonnal mutatják a megváltozott fényjelzések. A berendezés ugyanakkor ellenőrzi is a kezelőt: ha az esetleges tévesen kiadott parancsot nem teljesíti. Kizárja a baleseteket, mert sem akkor nem engedi tovább a szerelvényt, ha a pálya foglalt, sem akkor, ha valamelyik jelzőberendezés, sorompó, váltó, stb. nem működik kifogástalanul. Gépesítik és automatizálják a váltóállítást és lényegesen meggyorsul a munka, tehát növelhető az állomás forgalma- Nagy ♦ rendezőpályaudvarokon a J megfelelő pálya kijelölése és a biztosítóberendezések beállítása kézierővel adott esetben húsz percet Is igénybevesz, az automata mindezzel körülbelül húsz másodperc alatt végez. A MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat tervei alapján a telefongyárban készült ilyen berendezések már igen jól működnek Kínában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában. Most a vámosgyörki, az angyalföldi és a monori ♦ állomás számára, valamint Lengyelország részére terveznek automatizált vasútbiztosítókat. Sőt ugyanennek a rendszernek az elemeit felhasználva, az időközben szerzett tapasztalatok értékesítésével mast már ipari be-2 rendezések automatizálásá- ♦ nak a tervezésével is foglal-j koznak a vállalatnál. Jelen-« leg a budafoki borpince és* a pécsi Áramszolgáltató Vál-J lalat automatizált irányítá- ♦ sának a tervén dolgoznak. 2 A kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben igen eredményesen foglalkoznak a baromfitenyésztéssel. A múlt gazdasági évben 26 ezer vegyes baromfit neveltek fel, ebben az évben pedig 35 ezernek a felnevelése és értékesítése a tervük. Jelenleg közel 4 ezer baromfi képezi a törzsállományt. Naponta 1000-1200 szép fehér tojást gyűjt össze Hegedűs Lajos csibegondozó Marton Magdolna a sárga—magyar fajtájú baromfi gondozója nagyon szereti a jószágokat Gondos munkáját bizonyítja, hogy kevés elhullással neveli az állományt /uWUVUVir/UV><¥V»W»W*VllV»^*l*llVí*i*l*lVl*1*******"****a***<,^*,**l*‘n FEKETE ILONA mezőgazdász, Tisza Cipőgyár ANTONI SZABOLCS mező- gazdász, Mentőállomás Expressz ajánlva mindkettőjük elmére A rendeletek mögé bástyázna magát. Mutatja az Orszá- t gos Mentőszolgálat szervezeti »szabályzatát, mely szerint a ♦ mentőállomás munkájáról «csak engedéllyel nyilatkozhat- jnak. Mondom neki, engem •nem is ez érdekel, hanem az, •hogyan lett mezőgazdász leltére betegápoló a törökszent- 1 miklósi mentőállomáson. J Ajánlom: telefonon megt szerzem az engedélyt. Erre « újabb érvet talál, öt csak a 4 papír érdekli. Nem kénysze- t ríthetem vallomásra. 1 A Törökszentmiklósi Mező♦ gazdasági Technikumban ta♦ pogatózom tovább. Szabó ♦ Gábor igazgatóhelyettes jó ♦ köteg levelet tesz elém. Tavaly - közvéleménykutatást rende- ? zett a technikum. Levélben í felkeresték végzett növendé4 keiket: hol dolgoznak. Kettő♦ száz levél érkezett. Mezőgaz- | dászok áz ország különböző »részein. S akik még nem is 5 küldték el válaszlevelüket, ♦ nem jelenti azt, hogy nem a | pályán maradtak. Van azért ‘ kivétel. Van tanítónő, van ze- «neművészeti főiskolai hall-; ♦ gató a mezőgazdászok között, j Az arány: 1960-ban huszon- »négyen kaptak oklevelet TöI « rökszeritmiklóson, közülük kettő nincs a szakmában. A legérdekesebb leveleket (már ahogy ezt a kettőszáz 4 közül ki lehetett választani) í magammal hoztam. íme: 2 „Volt növendékük, Lovas t Ida, 1958-ban végeztem a 4 technikumban. Ugyanab- * ban az évben, július 1-én a 2 kunhegyesi járási tanács- 2 nál nyertem felvételt, ahon- J nan Kunmadaras községi ♦ tanácshoz községi mezőgaz- j dasági felügyelőnek he- • lyeztek el. Itt két hónapig ♦ dolgoztam. Szeptember el- J sejével átkért a helyi Petőfi Tsz gyakorló mezőgazdásznak. Nagyon meg voltam elégedve munkahelyemmel, s velem is a munkások, — mégis búcsút kellett mondanom munkahelyemnek, mert október 4-én férjhez mentem. Így Balczár Lajosáé lettem. Munkaviszonyom azonban nem szakadt meg október elsejével. Ti- szapalkonya községi tanácsnál kerültem alkalmazásba, mint községi gazdasági felügyelő. Két községet láttam el. Október elsején múlt két éve, hogy itt dolgozom. Június elsején volt fizetésemelésünk, így azóta 1480 forint illetményt és 120 forint fizetéspótlékot kapok a helyi Petőfi Tsz patronálásáért. Nagyon szeretek itt dolgozni és nagyon boldog vagyok, hogy mezőgazdasági technikumot végeztm. Lovas Ida” Senki nem vallhatott vol- la elégedettebben a mezőgazdász hivatásáról, mint ez lány. S a többiek is így írlak. Pedig jónéhányan nem ; gondolták komolyan, hogy nezőgazdászok lesznek. Erről zól Bertalan Lajos agronó- nus levele. „Komolyan írom, hogy mikor még a technikumban tanultam, nem volt semmi komolyabb elképzelésem, fogalmam sem volt arról, hogy én hogyan tudnék a mezőgazdaságban dolgozni. Szerettem a mezőgazdaságot, de nem úgy, mint most. Igaz, hogy a jelenlegi helyzetünk nem a legrózsásabb, de az az egy vígasztal, hogy lesz ez még jobb is. A jelenlegi főnököm — egyetemet végzett — velem együtt megosztja a „szolgálati” nehézségeket. Most az ellcövetkezö tanévben kezdem el az Agrár- tudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karát levelezői úton. Remélem, hogy sikerülni fog befejezni. Bertalan Lajos mezőgazdász, Szentendre.* S. Szabó Erzsébet, a Középtiszai Állami Gazdaság tiszaszentimrei üzemegységének • gyakornoka ugyanazt írja: „A gyakornoki beosztáson belül, mint üzemegységüzemgazdász vagyok. A technikumi végzettségemnek megfelelően tehát, a szakmámban helyezkedtem el. A. gyakorlati idő leteltével tovább szeretnék tanulni. Az Agrártudományi Egyetemre szándékozom jelentkezni.”S azok, akiknek nem adatott meg korábban az iskola padjaiban tanulni. Munka után, a munka mellett egyre többen sajátítják el a gazdálkodás tudományát. Tavaly kettőszáznyolcvan levelező hallgatója volt a törökszentmiklósi technikumnak. Most ötszázan tanulnak levelező fakultáson. Nem a legkönnyebb szakmák egyike a mezőgazdászoké. Az elegáns mentőruha kétségtelen jobb megjelenést biztosít mint a korahajnal- ban kelő gazdász esetenként istáilótrágyás csizmája. De- hát itt hivatásról van sző. S arról, hagy a falu várja a szakembereket. Beszéltem a mány parazita, bürokrata serege, az a hadsereg, amely a mágnások minden fajta rokonságából és ügynökeiből áll- A Princeton Egyetem által közzétett egyik tanulmány rámutat, hogy 50 nagy ipari társaságnál az ügynökök, az igazgatók és a felügyelők száma 32 százalékkal emelkedett. Az utóbbi hét esztendőben az Egyesült Államokban nem egészen egy százalékkal növekedett az egy főre jutó évi ipari termelésnövekedés. A monopóltőkések óriási profitot vágnak zsebre az amerikai dolgozók kizsákmányolásából. De a monopolisták nem elégednek meg a haszon aránylag lassú növekedésével, a többé-kevés- bé egy helyben topogó gazdasági viszonyok között. Mind több tőkét áldoznak arra, hogy további profitforrásokat biztosítsanak maguknak mind saját népük, mind más népek kizsákmányolása útján. A monopolista államkapitalizmus ezért minden eszközt és lehetőséget kihasznál. A monopóliumok gazdasági terjeszkedése A nagy amerikai társaságok politikájuk segítségével mind mélyebbre szivárognak be számos ázsiai, latinamerikai és afrikai ország gazdaságába. Nem teljes adatok szerint az amerikai monopóliumok az eddig még nem tapasztalt évi 5 milliárd dollárral növelik külföldi beruházásaikat. A számítások azt mutatják, hogy az amerikai monopóliumok és az amerikai állam külföldi beruházásai jelenleg 100 milliárd dollárra emelkednek, s ezek a beruházások körülbelül évi 10 milliárd dollár közvetlen, vagy közvetett profitot hoznak' Az amerikai birodalom ma jóval túlhaladja az egykor virágzó brit gyarmatbirodalom közvetett profitmennyiségét. A belső fejlődéstől fojtogatott monopólkapitalizmus kétharmad évszázadon keresztül a külföldi beruházások, a külső terjeszkedés és a gyarmati uralom felé orientálódott, az Imperialista körük kebelén belül elkeseredett küzdelem folyt a zsákmány elosztásáért. Most, amikor az amerikai monopóliumok győztesen kerültek ki ebből a küzdelemből, már nem örülhetnek háborítatlanul zsákmányuknak, mert a felszabadító harcnak az az óriás hulláma, amely majdnem mindenütt végetvetett a gyarmatosítók politikai hatalmának, ellentétbe került a monopóliumok gazdasági terjeszkedésével. A második világháború után kialakult a szocialista világrendszer, s a szocialista rendszerhez tartozó országok az utóbbi években sikereket értek el a békés építőmunkában. Mindez a világpiacon végetvetett az imperialisták monopólhelyzeté- nek, megszüntette a gyarmati területek függőségét az „anyaországi” központoktól, mindez példát mutatott a nemzeti megújhodásra, amely valamennyi gyarmaton, volt gyarmaton és félgyarmaton serkenti az antiimperialis- ta erjedést. 420 milliárd dollár katonai célokra Ez kihozza a sodrukból az imperialistákat, főleg az Egyesült Államok imperialistáit. Ügy viselkednek, mint egykori gyarmatosító urak, akiktől valamikor különbözni akartak. Óriási összegeket költenek, hogy mindenféle ügynököket vásároljanak Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában s azokat fegyverrel, pénzzel és amerikai kiképzőkkel árasszák el. Csupán 1960-ban Kongóban és Laoszban szerveztek gyarmatosító típusú államcsínyt, s egyúttal fenntartották a világ legutálatosabb és legrozogább diktatúráit Tajvanon és Dél-Viet- namban. Az algériai hazafiak ellen harcoló francia gyarmatosítók, a portugál és a többi gyarmatosítók amerikai segítség nélkül nem tudnák megőrizni pozícióikat. Az amerikai imperializmus, hogy gyarapítsa gyarmati zsákmányait és nemzetközi provokációs politikát folytathasson, maximumra fokozza a fegyverkezési versenyt- Az elmúlt hónapban a párizsi NATO tanács ülésszaka alkalmával az UPI hírügynökség által közölt adatok szerint az Egyesült Államok az utóbbi 10 esztendőben óriási összegeket — több mint 420 milliárd dollárt — költött katonai célokra. A fegyverkezési verseny híveinek felfogása szerint a miiitarizált tudomány autentikus értéket képvisel. Richard S. Morse az amerikai szárazföldi erők mellett működő kutatási és fejlesztési központ iaazaatóia nyíltan követelte, hogy a tudósok teljes energiájukat fordítsák a világűr katonai célokra való felhasználására. Talán semmi sem illusztrálja jobban a jelenkori monopólkapitalizmus ideológiai bomlását, mint az emberiséget potenciálisan segítő tudománynak ez a lebecsülése, s az a törekvés, hogy valamennyi tudóst szörnyeteggé változtassanak, hogy e tudósok az emberek tömeges pusztításához hozzanak létre eszközöket. Az imperializmus publicistái és teoretikusai beismerik, hogy egy új háború példa nélkül álló pusztítást hozna az emberiségre, ideértve az Egyesült Államokat is. Közülük egyesek azonban nem hajlandók szembenézni az egyetlen realista alternatívával: a két rendszer békés együttélésével és verse- nyéveL A nagy amerikai monopoltőkések és militaristák, akiket a haldokló rendszerekre jellemző népirtó szenvedély kerített hatalmába, egy nukleáris háború szakadékénak szélére szeretnék taszítani a világot. Erre a hisztériára, amelyet a háborús pszihózis okozott, a következő a jellemző: októberben a gör- iandi amerikai támaszponton a radar képernyője furcsa foltokat jelzett. Sajtójelentések szerint az információt elektronikus géppel feldolgozták, ami azt az eredményt adta, hogy ez „nagyszabású ballisztikus rakéta- támadás, amely keletről jön. s a célpont az Egyesült Ál íamok”. Elhangzott a riadó, {Folyt, kövj szolnoki járás vezetőivel. Legalább tíz mezőgazdászt tudnának még most is azonnal foglalkoztatni. S Fekete Ilona és Antoni Szabolcs éppen a szolnoki járásban cseréltek munkát. Antoni Szabolcs szanda- szöllősi lakos, Rákóczifalván községi mezőgazdasági felügyelő volt. Ahogy ez a stá túsz megszűnt, búcsút is mondott a gazdálkodásnak. Fekete Ilona pedig a vezse- nyi Tiszakanyar Termelőszövetkezetben dolgozott. Onnan került át a Tisza Cipőgyárba Fekete Ilonát, Antoni Sza- bolcsot és a többieket, akik az állam anyagi hozzájárulásával, éppen a parasztok forintjaiból is tanultak — visszavárja a falu. S a kollégák. Szabó Erzsi, Lovas Ida, Bertalan Lajos, akik semmi pénzért nem cserélnék hivatásukat semmilyen szakmával — megbecsülést kapnak a faluban munkatársaiktól. S ők, a többiek, a tisztább szakmabeliek nem vágynak erre? Borzák Lajos Több mint félkilométer vastagságú vasércréteg Kazahsztán szűzföldi határterületén a geológusok 511 méter vastag vasércréteget találtak. Az ilyen rétegvastagság ritkaságszámba megy A vasércréteget a híres szó kolovi mágnesvasérc-lelőhely - tői északra fedezték fel. Kazahsztán szűzföldi határterülete a perspektivikus vasérckészletek tekintetében vezető helyen áll a Szovjetunióban. A vasérc mennyiségét itt 20—200 milliárd tonnára becsülik. Ez többszörösen meghaladja az Egyesült Államok valamennyi eddig feltárt vasérckésaletét i Fülik a kaiultelei
