Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

im, íebmái S,

äZOi^iOS. MBGxEt M£íi»áJ?

3

A megyei tanács vb. közleménye

A Szolnok megyei Tanács soroakdvetkezö ülését 1961- február 24-én és 25-én tartja Szolnokon, a megyei tanács nagytermében.

Napirenden szerepelnek:

1. A végrehajtó bizottság • 19«0. évi tevékenysége,

2. az I960, évi mezőgazdasági tervek teljesítése, a termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok munkája,

3. a hároméves terv végrehajtásáról szóló tájékoztató,

4. intézkedési terv azyl961. évi tervfeladatokról,

5. a munkásosztály helyze- . tőnek megjavítására hozott

határozat végrehajtásának eredményei,

6. az I960- évi községfejlesztési verseny értékelése és a legjobb eredményt elért városok és községek - megju- talmazása.

A végrehajtó bizottság kéri a megye lakosságát, hogy a tárgyalásra kerülő napirendekkel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait szóban vagy Írásban tebrnár 15-ig juttassa el a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárához. Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága

Szélesedik a házegészségőr mozgalom, a családgondozás

Egy év alatt 48 ezer új véradó

A Magyar Vöröskereszt területi és üzemi szervezetei az elmúlt évben több tízezer

Az i tanévben ü továbbképző iskola

A 14—16 éves fiatalok továbbképző iskolájának hálózata évről évre bővül. — Az

1959—60-as tanévben még csak 247, az idei oktatási évben 660 továbbképző iskola működik. Az általános tapasztalat az, hogy a fiatalok megszerették ezt az újtípusú oktatási formát.

Az országban több gyárban, üzemen belül teremtettek helyet és lehetőséget továbbképző iskolára Az oktatás napján a fiatalok munkaidő kedvezményt kapnak.

A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás

szerint illetékes szervekkel tárgyalnak arról, hogy bizonyos számú továbbképző iskolában megteremtik a mezőgazdasági szakmunkásképzés feltételeit. Néhány megyében már hozzákezdtek az ezirányú előkészületekhez- — Elmondották azt is, hogy az 1961—62-es oktatási évben előreláthatólag már 900 továbbképző iskola lesz az országban, ebből 750 mezőgazdasági, 150 pedig ipari jellegű. A továbbfejlesztés pénzügyi feltételeit az állam teljes mértékben biztosítja.

Szegedi üzemekben

Nagyon tetszik nekem a szegediek ízes tájszó ása. El is határoztam, hogy onnan szóló írásomban gyakran használom az „ö” betűt, mint ahogy ott hallottam. De aztán lebeszéltek róla mondván, hogy más tájra Való úgysem tudja, mikor, melyik e helyett kell ö-t mondani — így elálltam szándékomtól, s csak „Itteni” hangnemben írom meg a látottakat:

Allah akarata ellenére

A Szegedi Szalámigyárban mondotta Váraljai Dezső igazgató, hogy újabban az arab államok is egyre nagyobb tételben rendelnek tőlük jóminőségű sertéshúsból készült szalámit. Márpedig közismert, hogy Allan minden igazhitű muzulmánnak megtiltotta a sertéshús fogyasztását Dehát úgy látszik, ott sem csak igével él az ember.

— S miből készítik a szalámit, hogy ilyen jó keletje van legalább harminc országban? Igaz, hogy szamárhúst is kevernek bele? — kíváncsiskodtunk látogatásunkkor.

— Mivel a kétlábú szamarak vágására még nem kaptunk engedélyt — tréfálkozott az igazgató —, így nincs elég szamár, de a gyakorlat azt mutatja; jó -a disznóhús egymagában is.

Bejártuk az üzemet: — A többemeletes raktárakban valóságos szalámierdő fogadott Füstölés után ott érlelik az árut. Megkérdeztük, hány rúd szalámi van egyszerre az üzemben.

Körülbelül félmillió —- hangzott a felelet —, de 1963 végére 33 millió forint beruházással 100 vagonnal nő az évi kapacitás.

összehasonlításul megemlítették: a felszabadulás előtt mindössze 50 vagon volt az évi termelés.

_ A raktározásnak, érlelésnek különös módja van az üzemben. Száz-száztíz napig tartják az árut, s addigra finom penészréteg vonja be. Ezzel egy évre biztosítják a romlás ellen.

—- A nemes penészt nem „hamisítják?“ — kérdeztük.

— Az államosítás előtt előfordult, hogy krétaporral kevert hamuban forgatták e szalámirudakat — de most ilyesmit nem szabad csinálni.

Megízleltük az Üzem egyik speciális készítményét, a szegedi csípős paprikás szalámit. Annak kilója 60 forint Sokfelé keresett cikk — fgy például Özdon. Jő lenne, ha ä szolnoki üzletekben is lehetne kapni. — de hát ez a kereskedelmi vállalat dolga, annak leleményességét is mutatja.

A „törökbors* útja

A Szegedi Paprika feldolgo zó Vállalatnál rövid ismertetést hallottunk a paprika út- járől. A törökök hozták Magyarországra — innen régi neve: törökbors- Akkoriban pálinkába keverve orvosságként használták. Nem is csodálkozom, hogy annyira megkedvelték.

Azóta aztán világhírnévre tett szert a szegedi paprika — s most újra tért hódít • Az üzem vezetőinek ugyanis van egy újítása, miszerint granulálják, érthetőbben: szemcsé- sítik a paprikát. így az őrölt paprika nem csomósodik ösz- sze, lapuljon bár a hajófenékben Venezueláig. Dicsérik is érte a szegedieket. Vásárlóik sorába lépett ezért néhány amerikai cég is, amelyik eddig csak spanyolországi paprikát vett

A jó talaj- és klímaviszonyok mellett tehát jő technológiai eljárás is van már Szegeden. S a termeléssel is egyre kevesebb a baj. A régi paprikatermelő családok mellé újak sorakoznak, s ami a legérdekesebb: többre mennek, mint a régiek. Nem ragaszkodnak a régi szokásokhoz, hanem a korszerű agrotechnikai módszerekhez igazodnak- A szőregi Petőfi Tsz tagjai is így dolgoznak. — Évek óta ők kapják azt az üveg pálinkát, melyet az első szállítmányért ad az üzem.

Egyébként a paprikatermelés nagyon kifizetődő mesterség. öntözéssel 100 mázsát is elérnek holdanként A nagyüzem adta lehetőségeket most már méginkább ki lehet majd használni, erősítve a szegedi paprika jó hírét

S. B.

Kik lehetnek Diesel- és villamosmozdonyrezetők ?

— A többi ipari üzemhez hasonlóan nálunk is a szakmunkásképzésnek első állomása: az MTH iskolában történő oktatás — mondja Bozsó András, a szolnoki Fűtőház főnöke.

— Számos — a vasút berkeiben hasznosnak mondott

— iparágban, mint pl: festő, mázoló, kazánkovács, szerelő, géplakatos, esztergályos szakmát választhatják az általános iskola VIII. osztályát elvégző vagy érettségi képesítéssel rendelkező tanulók. A felvételt az MTH iskola igazgatósága intézi.

— Az iskolai tanulmányok befejezésével a géplakatos, •villanyszerelő, kazánkovács, mázoló és festő segédeket a Jármű javító, Vállalat elhelyezi. A szakmunkások egykét éves üzemi gyakorlat után megszerezhetik azt a szaktudást, ami a vonatok vontatásához szükséges.

— Az üzemi gyakorlat után nemcsak mozdonyvezetőknek, hanem kocsivizsgálóknak is jelentkezhetnek a 20. életévüket betöltött segédlevéllel rendelkezők. A forgalomnál *— segédmozdonyvezető, vagy kocsivizsgáló minőségben dolgozók — egy év után 12 hónapos levelezői tanfolyamra jelentkezhetnek. Az iskola elvégzésével a hallgatók megszerzik a mozdonyvezetői vagy kocsivízsgálói képesítést- Ez magasabb fizetést, besoro- ’ást, előléptetést jelent.

— Ez évben hány ipari tanulót vesznek fel? — kérdeztük.

— A szakterületen dolgozók 6—8 százalékát. 1961-be— a koráhbi évekhez kénest sokkal többet — mintegy

80-85 iparitanulót Szeretnénk ha minél több érettségizett, vagy technikumot végzett fiatal kerülne hozzánk.

— A Gépipari Technikumot végzettek sokkal korábban, egy éves szakmai gyakorlat után mozdonyvezetői gyakornokok lehetnek. Az iskolai tanulmányokat eredményesen elvégzők Diesel, vagy villamos mozdonyvezetői tanfolyamra Is kerülhetnek.

— A vasút — a többi iparághoz hasonlóan — fejlődik. A második ötéves terv első két évében: 1961—62-ben a Budapest—Győr közötti villamosítás után, a Miskolc— Hegyeshalom közötti vonalat modernizáljuk. A közlekedési hálózat fejlődésével a jövőben mindig több és több diesel és villamosmozdonyvezetőt képezünk ki.

— Távlati tervünk: fokozatosan kivonjuk a forgalomból a rossz hatásfokkal dolgozó gőzmozdonyokat, s helyettük a sokkal gazdaságosabb, egészségesebb munkakörülményt biztosító villamos és Diesel motorokat alkalmazzuk a szerelvények vontatására.

— Természetesen a nagyobb szaktudást igénylő modem gépek irányítását elsősorban olyan vezetőkre bízzuk, akik több éves gyakorlattal, nagyobb előképzett séggel rendelkeznek. Ez évben 8-10 gépipari technikumot végzett hallgatót veszünk fel — a mozdonyvezetés első állomását biztosító — MTH iskolába — fejezte be táiékoztatását Bozsó ándrás elvtárs.

i— A. J. —

aktivistával erősödtek, s taglétszámuk országosan jóval meghaladja a négyszázezret. Az aktivahálózat erőteljes gyarapodása lehetővé tette a Vöröskereszt munkájának fejlesztését olyan területeken is, amelyekre eddig — főképpen a szélesebbkörű társadalmi segítség híján — nem tudott kellő figyelrpet fordítani.

Sok évi szünet után, két- három évvel ezelőtt kezdett ismét foglalkozni a Vöröskereszt például a szociális ügyekkel: felkarolja a gondoskodásra szoruló öregeket rokkantakat, elhagyott gyermekeket, s a társadalmat nevelő és szervező munkájával támogatja, kiegészíti az állam szociálpolitikai szervek munkáját. Ma már több, mim 1200 Vöröskereszt szervezet foglalkozik például -beteggondozással. s a közösség áldozatkészségére szoruló emberek hasonló problémáinak megoldását országosan mintegy 15 ezer aktivista segíti tevékenyen. Kiterjed figyelme a bajba jutott családokra is. Ha betegek a szülők, a vöröskeresztes aktivisták gondozzák ellátják a gyermekeket; pártfogásba veszik a kórházból hazatérő szülőasz- szonyokat. segítenek a kisbaba, a többi gyermek ellátásában, a háztartás vezetésében Csaknem minden városban és megyében meghonosodott már a gyermekotthonok és a szociális otthonok patronálá- sa. Mintegy négyszáz-ilyen intézménnyel tartanak rendszeres kapcsolatot és nyújtanak segítséget a Vöröskereszt szervezetei. Családvédelmi és közegészségügyi szempontból egyaránt jelentős kezdeményezése a Vörös- keresztnek a házegészségőr- mozgalom*

Évről évre növekvő eredménnyel látja el a Vöröskereszt egyik legrégibb és legfontosabb feladatát, a véradó-mozgalom szervezését. A legjelentősebb előrehaladást tavaly érték el: több, mini 48 ezer donorral gyarapodott a véradók tábora.

A Vöröskereszt tevékenységének újabb, jelentős fejlődését széleskörű egészségügyi felvilágosító munka segítette elő. Tavaly országszerte több, mint 18 ezer egészségügy! előadást tartottak, s több, mint 8 ezer esetben vetítettek egészségügyi tárgyú filmet

Megkezdődött az üzemi párttitkárok tanfolyama

Tegnap reggel megyénk ipari üzemeinek, építőipari és közlekedési vállalatainak valamint ktsz-einek párttitkárai megkezdték kéthetes tanfolyamukat a martfűi Tisza Cipőgyárban. A tanfolyam célja, akárcsak a nemrégiben megrendezett tsz, gépállomási és állami gazdasági párttitkárok részére indított tanfolyamé, vagyis az, hogy, a hároméves terv végrehajtásának tapasztalatait megbeszéljék, továbbá, hogy rendszerezzék a második ötéves tervben, ezenbelül konkrétan az 1961. évben is ipari üzemeink feladatait.

Az első előadásra már tegnap sor került, melyet Váczl Sándor elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára tartott „Hároméves tervünk végrehajtásának tapasztalatai, népgazdaságunk második ötéves terve, az 1961. évi terv fő célkitűzései” címmel*

Kőtelek községi tanácsa a községi hídmérleg használatáról a község belterületének és külterületének tisztántartásáról, rendeletet hozott. A rendelet a községi tanács vb titkárnál hivatalos idő alatt mindenkor megtekinthető.

ELFOGULT LEVÉL

egif kégl &abátn&tn£ö->2,

DRÁGA MACAMI

Te jutottál eszembet amikor félórán át várakoztam a Csarnok úti iskola előtt. Manyit vártam, aki most hozta első bizonyítványát. Míg a hideg, latyakos téren toporogtunk

— mert mások is eljöttek

— gondolatban veled vitázz

tam. Vajon igazad lesz-e? Mert emlékszel, legutóbbi beszélgetésünkkor azt

mondtad: „Miért nem maradsz otthon, miért nem neveled a gyerekeidet.” Még valami olyasmit is mondtál, hogy amit most elmulasztok, azt soha sem pótolhatom nekik..

Miért is tagadnám! Én is szeretnék megadni gyerekeimnek mindent, amit a mi korunkban meg lehet és mindent, amit tőlem a sors annak idején megvont, amivel nekem a múltrendszer adósom maradt. „Mit vársz a napközitől — mondtad —, hisz ott tömegnevelés van, az egyes gyerek elvész, az egyénisége nem fejlődik ki.”

Macám! Talán meg is lepődsz, hogy szavaidat így megőriztem, s most úgy véled, beszélgetésünk egészéből kitépve, csak ezt a néhány gondolatot melegítem föl azért, hogy veled vitázzam. Ne hidd. Mert ha tud-* ni akarod, kezdetben engem is bántott sok minden. Például, hogy ha én külde- ném iskolába Manyikát, nem maszatolná össze magát délelőtt, mire délután iskolába megy Nem lenne olyan kócos a haja, gyű* rött, törött a ruhája. S talán én az ebéddel is jobban

kedveskednék neki. Így sokszor azzal jön haza: Vacak volt a leves. Bár legtöbbször azt is hozzá teszi, hogy a második finom volt Vagy éppen fordítva. Amit lehet, pótolok is, este a vacsoránál, vagy a reggelinél. Ne hidd hát, hogy nekem nincs gondom ezek miatt. Eltitkolnám előtted érzéseimet, ha nem mondanám el: van hátrán-'m a kollektív nevelésnek, ez tény, de vz:i elgnye is.

A közös, tudod, olyan átható vonzerő, amivel az egyes szülő nevelése nem vetekedhet. Mondhatom neked, az emberi jellemvonások olyan hajtásaival ismerkedik már most ott — hisz ahány gyerek, annyi jellem, annyi természet — hogy ha én mást se tennék, csak a napnak legalább 12 órájában ezt magyaráznám neki, akkor se ismerné meg felét se. S az én magyarázatom az élet eleven gyakorlata mellett roppant silány lenne.

Lehet, hogy megrósz azért, amit most mondok; de hisz mi mindig őszinték voltunk egymáshoz: Ezt az élettapasztalatot, amit a gyerek ott gyűjt az iskolában, a napköziben, hasonlíthatatlanul többre tartom, mint a frissen fésült frizurát, a habtiszta ruhát.

]\em, ne érts félre. Gondolok én a külsőjére is. Sokat kell rá mosnom. Férfi kollégáim olvasnak, szórakoznak, tanulnak, amíg én az apró ruhákat öblögetem, teregetem. Sőt most, télvíz idején, a szárítás is gond. S csak ha már a gyerekek ágyban vannak, vehetek kezembe ceruzát, könyvet, jegyzeteket.

Mondom, ott toporogtam Manyira várva, s el nem szakadtam a gondolattól: Milyen lesz a bizonyítvány ? Végre megjelent az iskola kapujában az első gyerek, aztán a második, harmadik ... tizedik, sokadik. Manyi amikor észrevett, hirtelen hozzám futott, s csak annyit mondott no* gyón boldogan:

— Anyu! Jelest

Hát, látod, Macám! Feloldódott bennem a feszültség és úgy éreztem magam, mini aki erős ellenfelet győz le. Na, most megint legyintesz, látom. Pedig most se találtad el. Igenis van több jeles is a napközisek között. Kérdezd meg Szűcs Pálnét, a tanítónénijét, vagy Magdi nénit, a napközis tanárt. Kilenc jeles közül Öt napközis. Igen,

Ha most azt hiszed, hogy az egész „felhajtást” csak azért csinálom, hogy tud- todra adjam Manyi jelesét *— tévedsz. Emlékszel őszinteségről szóló fogadalmunkra, amit még akkor, aratáskor tettünk, amikor megismertük egymást? Lásd: annak már legalább 16 éve. Ügye, szinte hihetetlen, hogy telik az idő. Legutóbb azt is mondtad: Neked is kellene a pénz, mert hisz nőnek a gyerekek több és több kell rájuk, s szeretnéd te is úgy öltöztetni őket, mint más mamák. Mehetnél is, kellenél is o tsz-be, de nem mégy, mert a gyerekeket napközibe kellene adni Igaz, hogy a napközit tavasszal akarja szervezni a nőtanács, de ti alsórészi asszonyok nem nagyon ka.padozt.ok érte. Ha lesz, lesz, ha nem, nem Hm. Sok helyen maguk az asszonyok sürgetik, hogy mehessenek dolgozni. Ti meg... I így jutottunk aztán oda, hogy az én kislányom egyéniségének kibontakozását féltetted.

ltMacám! Nem nyújtom már az írást, mára is van még néhány darab mosnivalóm és majd csak találkozunk személyesen is hamarosan. Még valamiről azonban hadd írjak Épp ma olvastam Kádár János beszédét, amelyet tsz zárszámadásokon mondott. Akkor is eszembe jutottál. Gondoltam, felhívom' a figyelmed erre a beszédre. De áráig elolvasod Ü, hadd szóljak róla: Azt mondta Kádár elvtárs: Országunk-, ban a r’p csak úgy boldogulhat, és haladhat előre, ha az asszonyok is segítenek. A szövetkezetekben se a közös gazdaság, se a háztáji nem mozdul előre az asszonyok segítsége nélkül Azt is mondta: Gondoljunk arra, hogy egy-egy falu szövetkezeti életében az asszonyok befolyása, akkor is érvényesül, ha nincsenek is a vezetőségben. Hiszen a legtöbb családnál otthon az asszony az úr, és a legtöbb férj a feleségére hallgat... Mintha személyesen is ismerne bennünket Kádár elvtárs.

De ha már így belemelegedtem. az idézgetésbe, azt is megírom neked, mit mondott Kádár elvtárs a munkáról: azt, hogy a mi társadalmunkban az élet alapját ez adja meg. Ez teszi lehetővé, hogy fdíváink élete is kedvezően változzék, hogy erősödjék a közös és a tagok is megfelelő jövedelemhez, kultúrához jussanak. Jaj}, hallod! Most jut eszembe, hányszor főztünk kukoriegjeását vacsorára, mikor 1944-ben Ja- kucsnál arattunk. Ha írsz, ne felejtsd már el, tudasd néhány szóval, evett-e tavaly nyáron valaki nálatok, olyat. Tudod, ahogy akkor főztük, sóban, vízben, zsír néV’W

Drága Macám! Messze kalandoztam a bizonyítványtól. Így hozta magával az írás sodra. De ha sikerül nefted segíteni abban az elhatározásban, hogy felsorakozz azok mellé, akik-a női egyenjogúságot a szövetkezeti munkában való részvételre is értik, nem írtam hiába.

Válaszodig is sokszor csókol:

Borsi Eszter