Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

issi. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II közös oazdaságok naiv összegei fordítanak saját ereiül beruházáséira Űjabb jelentések érkeztek a termelőszövetkezetek záró* számadásáról. Hajdú-Bihar megyében eddig negyven kö­zös gazdaság tartotta meg zárószámadó közgyűlését. Máris megállapítható, hogy a csaknem egy évtizede közö­sen dolgozó, tervszerűen gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tekben a nagyarányú területi növekedés ellenére a tagok részesedése kielégítő. A Balmazújvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet ben például a nagyarányú építkezés 'és vásárlások mel­lett 45 forintot osztottak egy- egy munkaegységre. Érdemes külön megemlíteni, hogy eb­ben a szövetkezetben Béres Ferenc állatgondozóikét fiá­val együtt több mint 90 000 forintot kapott a közösből, s ezenkívül a földjáradék és a háztáji gazdaság bevétele is jelentős. Az egy éve közösen gaz­dálkodó nagyhegyesi termelő­szövetkezeti parasztok meg­építették a növekvő állatállo­mány számára szükséges fé­rőhelyet, s már az első esz­tendőben 4500 sertést értéke­sítettek, Jóval többet, mint egyéni gazda korukban. Általában jók az eredmé­nyek a Szolnok megyei közös gazdaságokban is. A tisza­n ■ p Ki je v (TASZSZ). Ukraj­na sztanyiszlavi területén magyar ősziárpa-fajtát vetnek ebhen 'az évben. A „Béta—40” ősziárpát négy éven át próbálták ki Kárpát- ukrajnában. A hektáronkinti átlagos terméseredmény el­érte a 36 mázsát A magyar árpafajta szívósnak bizonyult a faggyal, a porüszöggel és a kártevőkkel szemben. A szak­értők véleménye > szerint ez az árpafajta hamarosan el­terjed majd Ukrajna más körzeteiben is. szöllősi Petőfi Termelőszövet­kezet vagyona egy év alatt csaknem ötmillió forintra nőtt. Bőven jutott pénz a szükséges beruházásokra, csu­pán saját erőből másfélmillió forintot költöttek új gazda­sági épületekre és gépek vá­sárlására. A fiatal szövetke­zet a saját erőből történt be­ruházás után több mint 300 ezer forintnyi kedvezmény­ben részesült. A nagyössze­gű beruházások ellenére min­den munkaegységre 25 forint részesedést osztottak. (MTI) simiiiimuumuuuiumuwuuiuimtiiuuir Zárszámadó közgyű­lésen megjutalmazták a tiszaszöllősi Petőfi Tsz legszorgalmasabb tagját Egy évvel ezelőtt lépett be a tiszaszöllősi Petőfi Ter­melőszövetkezetbe Muliter István ötvennégy éves gazda. EZ idő alatt szorgalmával, lelkiismeretes munkájával kitűnt a többi tag közül. Szövetkezeti tagsága alatt még egyetlen napot sem hi­ányzott, és reggel mindig el­sőként érkezett munkahelyé­re, Muliter Pista bácsi a szál­lítási csoportnál dolgozik és ő látja el talMrmánnyal az üzemegységekben lévő állato­kat. Az őszi betakarítás küz­delmes napjaiban lelemé­nyessége és szorgalma ma­gával ragadta a többi tago­kat is. A térdéig érő sárban sem ismert lehetetlent, ha kellett négy-hat lovat fogott. kocsija elé. A derűs, jókedvű ember még a legnehezebb munka közben is mosolyra derítette társait. Muliter Pista bácsit a tsz első zárszámadási közgyűlé­sén a legszorgalmasabb em­bernek mondták kiét a köz­gyűlés határozata alapján pénzjutalomban részesítettéJc, SZAJOLI VALTOZA Tiszta vagyon Kiosztott érték Munkaegység 5.5 millió 3 millió 41/70 Ft „Jó útmutatást nyújt a Mezőgazdasági Szabadegyetem Jászberény város és járás mezőgazdasági szakemberei, több mint kétszázan, mond­hatnánk, szinte teljes szám­ban jelentek meg a Lehel Múnkásklub nagytermében, a Mezőgazdasági Szabadegye­tem megnyitásán. Kellemes feltűnést keltett, hogy az agronómusok, tsz el­nökök, párttitkárok, brigád- vezetők mellett igen sok munkacsapatvezető és a ter­melésben élenjáró „gyalog- munkás” vagy állatgondozó is szorgalmasan jegyezgette dr. Magyari András elvtárs­nak, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem rektorának előadását. A Jászságban, de nyilván az egész országban is, most készülődik a termelőszövet­kezeti parasztság arra, hogy a földművelés és állattenyész­tés régi, hagyományos útjáról áttérjen a tudomány eredmé­nyein alapuló gazdálkodásra. Természetes tehát, hogy a tu­domány embereinek minden szavát jól kinyitott füllel fi­gyelik. Ml tagadás, valamikor az a mondás járta ezen a tájon, hogy a tudós szavát az egy­szerű emberek meg se értik. Noshát, ma már úgy látszik, hogy a tudósok is többet ér­nek, mint valamikor. Erre mutat legalábbis az, hogy Menyhárt Antal, a jászfény- s2arui Zöldmező Tsz tagja, a Hazafias Népfront községi el­nöke, a megnyitó előadás után így jellemezte Magyari András elvtársat: „A mi fe­jünkkel gondolkodik, csak sokkal okosabban”. Legény József, a pusztamo­nostori Búzakalász Tsz agro- nómusa háromszor is aláhúz­ta AafirMtäMfe bear * bü­gád vezetőnek kitűnően kell értenie a dolgát, valósággal a mezőgazdaság mesterének kell lennie. Hazatérve, igen sokat akar foglalkozni a bri­gádvezetőkkel, hogy pontosan helyt tudjanak állni azoknak a feladatoknak a megoldásá­ban, amelyeket a közgyűlés rájuk bízott Kerekes H. Pál, a Jánoshi- di Vörös Hajnal Tsz tagja a kukorica, silókukorica és vegyszeres gyomirtás kérdé­sében kapott rendkívüli jó el­igazítást. A jászberényi tsz- ek a szőlő- és gyümölcsterme­lésre vonatkozó kérdéseket vitatják majd meg legrészle­tesebben. A jászfényszarui és pusztamonostori tsz-ek a kosztromai és magyartarka szarvasmarha keresztezésé­nek eredményeiről intéztek kérdést Magyar! elvtárshoz és „ráadásként” egész kis elő­adásban kaptak részletes, minden igényt kielégítő vá­laszt Igen sok útmutatást nyúj­tott Bíró István főállatte­nyésztő előadása is, amely a város és járás tsz-einek ered­ményeit is pontosan ele­mezte. Mindent összegezve tehát: a megnyitó előadás résztve­vői egyhangúan megállapítot­ták, hogy a Mezőgazdasági Szabadegyetem igen élénk, hasznos tanítási és tanulási formának mutatkozik, amely a mindennapi munkában Is állandó jó vezérfonalat nyújt S már az előadás végén, még a teremben megtörtént arra vonatkozólag, hogy a megnyitó előadás anyagát minden községben, illetőleg tsz-ben minél hamarabb b> Nem is olyan régen a me­gye legrosszabb termelőszö­vetkezeteiként emlegették a két száj öli közös gazdaságot amelyek később egyesültek. Most pedig a legjobbak so­rában illik említeni a Vörös Csepel Tsz nevét Csoda történt? Vagy mi más okozta a száj öli változá­sokat? A csoda titka” nem egyéb, mint a vezetés meg­szilárdulása, a tagok közös iránti bizalmának növeke­dése, a jó munkakedv és igyekezet, amelyből nagy többségük egész évben jól vizsgázott Nemrégen került a tsz élé­re Vágó Mihály, a fiatal el­nök. A járási tanácstól már korábban is ismerték a sza- joliak, de mégis idegenked­ve fogadták. Most, a zár­számadó közgyűlés előtt csak úgy beszélgetés közben „val­lotta” meg az egyik idős asszony, hogy annakidején egy cseppet sem örültek az új elnöknek; De ha most va­laki azt mondaná, hogy elvi­szik az elnököt má3 tsz-be, vagy más munkaterületre, ugyancsak meggyűlne a baja az illetőnek a szövetkezeti gazdákkal, az aszonyokkal. S ez nem csekély dolog, mert a szájoil Vörös Csepel­nek 184 nőtagja van. A 4 ezer holdas Vörös Csepel Tsz-ben 41.70 forintot ér egy munkaegy­ség. S emellett olyan tartalé­kokat biztosítottak, amelyek ez évben, s a jövőben is ked­vezően éreztetik hatásukat Üzemviteli kiadások fedezé­sére 334 ezer, szociális-, kul­turális alap növelésére 30 ezer forintot tartalékoltak. Huszonöt mázsa lucerna­mag, 12 ezer kéve nád növe­li még a tartalékalapot. A tiszta vagyon gyarapo­dása is igazolja az eredmé­nak több, mint 3 millió forint értékű terményt és pénzt osz­tottak ki. Június 30-ig kettő- százhuszan dolgoztak rend­szeresen. Ha ezt a létszámot vesszük alapul, egy-egy szö­Többen kaptak kukorica-, cukorprémiumot, ugyanis a meghatározott termésátlagon felüli mennyiségből 33 szá­zalék a szövetkezeti gazdá­kat illette Gyenes Istvánná Fizetik a szövetkezeti gazdákat, György Mihály fogató»» Bak 18 418 forint a prémiumon és a háztájin kívül a jövedelme vetkezeti gazdára 16 695 fo­rint jut a közös jövedelem­ből. Természetesen sokan ennél jóval többet kerestek. Hege­dűs F. Ferenc 10 hold kuko­ricát vállalt megművelésre, ahol 429 mázsát termeli- Csu­egy holdról 313 mázsa cukor­répát takarított be, amiért prémiumként 186 kilogramm cukrot kapott Tehát a pré­mium is növelte a dolgos szövetkezeti gazdák évi kere­setét Olyanokat dicsért a beszá­Dúra Mihályné férjével 30 ezer forintos jövedelmet ért eL A háztáji jövedelmet 222 kg prémiumaikor gyarapítja nyes gazdálkodást 1959-ben 2 millió 134 ezer 661 forint volt a tiszta vagyon, most pe­dig 5 millió 421 ezer 83 fo­rint A növénytermesztés 3 millió 97 ezer, a segédüzem­ágak pedig a tervezett 170 ezer forint bevétellel szem­ben 657 ezer forintot jöve­delmeztek. A közös gazdaság összebvétele 7 millió 746 ezei forint A szövetkezeti gazdák­32,45 mázsa búzát, 22 ezer fo­rint készpénzt vitt haza. —■ Cselleng Lászlóné a. növény- termesztésben 363 munkaegy­séget szerzett- Több, mint 15 ezer forint az évi keresete. Hamar Sándor bácsi idős let­tére 410 munkaegységet telje­sített, több, mint 17 ezer fo­rintot keresett egy esztendő alatt Túrái György, aki tár­sával 47 anyakocát gondoz, s átlag 7,5 malacot választanak le egy-egy anyától, 27 mázsa búzát és 18 ezer forintot ka­pott, ezen kívül 2 malacot prémiumként Arról is érdemes néhány szót írni; mit kívánnak meg­valósítani ebben az évben. 1960-ban jólsikerült a kuko­rica öntözéses termesztése. Harminc holdon alkalmazták ezt a módszert, s a különbö­ző táblákon 40—92 mázsa ter­mést adott az öntözött kuko­rica. Ezévben 150 holdon .ön­tözik majd ezt a fontos ta­karmánynövényt Jelentősen megnövelik a kertészet terü­letét is: a jelenlegi 11 hold­ról 70 holdra, amiből 50 hol­dat szintén öntöznek. Sikert hozott 1960-ban a cukoÍTépa termesztése is a mészisza- polt területen. Míg 1960-ban az állatte­nyésztésben az volt a cél, hogy kondícióban javítsák az állatállományt, az idén már létszámának gyarapítására >s gondolnak. A 81 tehén szá­mát 120-ra emelik, a 120 anyakocát egyszerre búgatták be, hogy megoldhassák a nagyüzemi malacnevelést, ami egységes kort & némi el­téréssel egységes takarmá­nyozást is igényeL Nyolcvan­öt férőhelyes állandó jellegű fiaztatóval rendelkeznek, a többit pedig előregyártott elemekből készítik el, a ma­lacok leválasztása után pedig ugyanezekből baromfi ólat építenek. Buják! László, a tsz kovácsa is bizonyára megtalálta szá­mítását. 25 ezer forintot keresett az elmúlt évben pán prémiumként 37 mázsa kukoricát kapott, 475 munka­egysége után pedig 19863 Ft a jövedelme. Hegedűs D. Lu­kács egy holdas kísérleti par­cellán 92,28 mázsa kukorica- termést ért el. Ezért 10 má­zsa kukorica illette prémi­umként móló, mint Mihályi András fogatos, aki 545 munkaegy­séget teljesített s így 22 763 forintot keresett Balogh Jó­zsef éjjeliőr könyvében 527 munkaegység szerepel, amire 21 939 forint értékű jövede­lem jár. Diós Ferenc tehenész 737 munkaegységre részel; Szabó Miklósnak özvegy édesanyjával a prémiumon és háztáji termésén kívül 40 000 forint az évi jövedelme A mindenki megelégedésé­re szolgáló zárszámadás és az idei tervek is azt tükrözik, hogy a szajoli szövetkezeti gazdák jó úton járnak. S ha továbbra is becsülettel dol­goznak, s a jó vezetéssel pá­rosul a tagok szorgalma, a következő zárszámadáson még nagyobb eredményekről számolhatnak be. N. k — „Aranyat ér a szövetke- Cselleng Lászlóné 363 műn- Gazdag Mihály fogatos tavaly Fenyves Péter, a zetben” — mondják Tóth lm- kaegység után 11 ezer forin- 433 munkaegységet szerzett „ . re főagronőmusról a szövet- tot kapott Sőt, még 66 kilo- Ez évben — ha egészsége en- Teaetője. Sok nranká­kezetiek. Nagy érdeme van a gramm prémium cukor is nő- gödi «■ szeretné jóval túá- segítette társait a gond- gMriwág feUeadítétében v«U keresetét teljesíteni Jalta bfsott gépekkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom