Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

1961. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP BESZÉLGESSÜNK Nemrég megyénkben járt, s termelőszövetkezeti vezetők­kel beszélgetett egyik orszá­gos vezetőnk. A találkozás alkalmával az egyik tsz-elnök előre megírt hozzászólást ol­vasott fel. A vezető elvtárs akkor azt mondta: beszéljen papír nékül, mindenről úgy, ahogyan ő érzi. A tsz-elnök ekkor minden kerülgetés nél­kül elmondta, melyek a leg­fájóbb gondok a tsz-ben. Ez jutott eszembe most, amikor a pártszervezetek a közeljö­vőben minden családhoz, minden tsz-taghoz elküldik agitátoraikat azzal a céllal, hogy beszélgessenek az embe­rekkel. Mindenkivel őszintén, bensőségesen arról, hogyan, mint élnek, heváltak-e jövő­höz fűzött reményeik, mik a gondjaik stb. Hasznos, s min­denképpen sokoldalú lesz ez a beszélgetés. Különösen ak­kor, ha ezek is olyan őszin­ték lesznek, mint az említett vezető és a tsz-elnök eszme­cseréje. Kérdezhetné valaki,' minek most ez a,beszélgetés? Úgy is találkozunk majd tavasszal ás akkor majd szó esik minden­ről. Éppen azért beszélges­sünk most, hogy biztosan ta­lálkozzunk tavasszal, hogy mindenki ott legyen, ha a munka megkezdődik. Mert a munkán múlik ez év sikere és aki most elmarad, az ne­hezen éri utói a szorgalmasa­kat Ugyanígy abban a tsz- ben, ahol a kezdet kezdetén nem eléggé ütemes a munka, egész évben elmaradás, kap­kodás lehet S ha a mostani beszélgetésekkel semmi mást nem érünk el „csak” azt, hogy gyorsabb, gördüléke­nyebb lesz a munkakezdés, már ez is nagy eredmény. De nemcsak ezt várjuk ezektől a találkozásoktól, s minden bizonnyal nem iá csak ezt eredményezik. Igaz, hogy munka közben is lehet, és szedetünk is beszélgetni, de a családi otthonokban el­hangzott szavaknak bizonyos varázsuk van. Otthon, a családi körben elhang­zóit Szavak, akarva aka­ratlan közvetlenebbül kap­csolódnak az emberek életé­hez. És a tényleges cél: meg­kérdezni, megnézni, hogyan élnek a falusi emberek, mi a tervük, céljuk. Megvitatni, hogyan — miként változott a falusi élet, milyen gondok váltották fel a régieket. An­nak az időszaknak a gond­jait, amikor még a minden­napi falatért kellett küszköd­ni, amikor a nagygazdákkal, kulákokkal egyezkedte : ilyen tájban azért, hogy megfogad­ja aratónak a szegény szom­szédot, Ilyen, már tudjuk, nincs. D,e helyenként merülnek fel új és új gondok. Főleg ott, ahoi kezdő, a szövetkezét vagy nem jól gazdálkodtak tavaly, vagy ahol az időjárással nem tudtak megfelelően szembe­szállni^ Sőt azzal is számolni kell, hogy az emberek sem egyformán beosztóak, családi körülményeik sem azonosak, stb. Minderre érzékenyen, és egyenesen kell választ adni, mindezt tárgyilagosan kell „összegyűjteni’? népneve­lőinknek. Amikor arról beszélgettünk a falusi emberekkel, hogy előnyösebb számukra a ter­melőszövetkezet, felkerestük, sőt többször is meglátogattuk őket otthonaikban. A mostani látogatás során meggyőződ­hetnek arról, hogy nemcsak akkor törődtünk velük. Sor­suk, jövőjük, terveik teljesü­lése, boldogulásuk most i3 épp olyan fontos számunkra, mint akkor. Mert a szövetke­zetbe tömörülés csak az első lépés volt ahhoz, amit el aka­runk érni: Mindannyiónk, köztük aC falusi emberek bol­dogulásához. A további úton is együtt, egyetértésben, egy­más biztatásával akarunk ha­ladni. Ezt kell most megbeszél­nünk, megalapoznunk ezeken a találkozásokon. S ilyen be­szélgetésre minden bizonnyal szívesen várják népnevelőin­ket, s azok is szívesen láto­gatják meg ismét régi és új ismerőseiket egyaránt. B. E. Új ember születik iS ».Lenin elvtárs hadd mondom el Önnek. ■, sok még a szenny, s a buta beszéd. Míg átvágjuk magunk rajta kimerülünk. Nincs rá elég szám s nincs nevezet» hogy hányán vannak a csirkefo­gók: kulákok, szektások, részegesek, talp nyalok és munkahalogatók .,.-. .Persze, hogy megbirkózunk velük. De rémes nehéz ' a harc ezek ellen. Majakovszkij döbbenetesen tömör sorait nem a mi ma­gyar jelenünk, az átmeneti korszak régi világból átci- pelt bajai, nehézségéi juttat­ták eszembe, hanem az ellen­tét: a pillantás, melyet bo­szorkányság és időgép nélkül a jövő távolába vethettem. ' A jövő: kunhegyest úttö­rők, a2 általános iskola VII. és Vili. osztályos tanulói. Két órahosszat beszélgettünk egy tanteremben, néhányon leültek, vagy lekuporodtak a padokra, mások, akiknek nem, jutott hely, karéjt for­málva álltak körül bennün­ket. Talán húszán is lehet­tek, s egymást félbeszakítva, lelkesen, nyílt tekintettel, ha­bozás és hátsó gondolat nél­kül meséltek az úttörő mun­káról, családjukról, osztály­társaikról, életükről. Szavaiknak parttalan ára­dását hiába próbáltam volna jegyzettömböm fedelei közé szorítani. Csak azokat a mon­datfoszlányokat, megjegyzé­seket, mozdulatokat villantom fel, melyek jellemzőek gon­dolkodásmódjukra, melyekre visszaemlékezve ujjongatiom kell. Ez a nemzedék már ne­hezebben fogja érteni Maja­kovszkijt, mert soraiból ki­halnak az ő általa vázolt tí­pusok. Ennek a nemzedéknek eljövendő világában már nem lesz sok „a szenny, s o buta beszéd”, eltűnnek az átkos tulajdonságok, az ember és ember közti kényszerű vagy tisztátalan kapcsolatok — mindaz, ami a kapitalizmus méhében fogant társadalmun­kat ma még rút anyajegyként csúfítja el. ÖNZÉS ■ A nyomor szülötte, s ők már nem ismerik a nyomort. Bozsó Péter havi 20—30 fo­rintot költ bélyegekre, a pénzt szüleitől, nagyapjától kapja. Megkérdem: dolgozni nem szokott-e? Fát vágni, vizet hordani szomszédoknál, cso­magot vinni, hogy ezzel is nö­velje a zsebpénzt. „Még ott­hon sem engednek...” — vá­laszolja, s ő is, a többiek is csodálkozó, megbotránkbzó arccal fogadják a kérdést. — Egy kislánynak édesapja be­teg, anyja a sok apró gyer­mekkel van elfoglalva. Se­gélyből élnek, mégis minden tankönyve, füzete megvan, ég saját bevallása szerint gyak­ran, könnyen kap pénzt mo­zira, A nyomort tehát nem isme­rik, de tanulnak emberségei, segítőkészséget az úttörő moz­galomban. A jobb tanulók óra előtt s néha délutánon­ként foglalkoznak a gyengéb­bekkel.. Minden raj egy-egy úttörőnek ingyen biztosítja a nyári táborozást. Az őrsök, kilenc-tíztagú kis csoportok pedig egy-egy Idős bácsihoz, nénihez járnak délutánon­ként, hogy segítségükre legye- nak a házköriíl, RÉSZEGESSÉG Az unalom, s a céltalanság szülte — nejeik tartalmas az életük, ezer a tennivalójuk. Fásítás, társadalmi munka a tsz-ben és sok-sok szórako­zás. — Nekünk az „arany-köny­velő járnak otthon. — Nekünk meg a Mik- száth-sorozat. — Anyukám a „pöttyös­könyvekre” .fizetett elő. S egyszerre megindul a ve­télkedés: sorolják a kará­csonyi ajándékkönyvek cí­mét, s majd kicsattan a büsz­keségtől, aki a legtöbbet ka­pott. Kedvenc olvasmányaik a Robinson Crusoe, Verne, Jókai és járnak színházba is. Oláh Marika Szolnokon látta a Leányvásárt, a többiek in­kább a járási kultúrház mű­sorait látogatják. És céljaik vannak, apró kis életüket már tudatosan kormányoz­zák valamerre: ápolónőképző, mezőgazdasági , technikum, közgazdasági technikum. FEGYELMEZETLENSÉG CINIZMUS A kényszerű alárendeltség szülte, s ők már nem ismerik a körömre koppintó', nádpál­cás tanárt, a hirtelenkezű venteoktatót. Haraggal be­szélnek egyik pajtásukról, aki cigarettázik, hiányzik az isko­lából, és őrsi órára sem jár. A maguk kőiül választott ve­zető meghatóan őszinte tisz­telete csillan meg gyerekes méltatlankodásukban: „Vol­tunk már nála többször is, próbáltunk a lelkére beszélni. De annak semmi sem hasz­nál, még az őrsvezetővel is szemtelenkedett.’* KÖZÖMBÖSSÉG A népbutítás szülte, az a ködfelhő, melyet századokon át mesterségesen bocsátottak a tudás fénye, s a paraszti lé­lek közé. Felszakadt a köd, s az elmúlt századok kielégítet­len tudásszomja tör elő nyo­mában a kunhegyest béresek, napszámosok fiaiból. Nem elég nekik az iskola-adta tu­dás sem. Havonta egysz-r ösz- szeül a „Kíváncsiak klubja", s akkor vezetőjük, az iskola magyar tanára válaszol a le­velesládában összegyűjtött, a rakéta-technikától a hónap- nevek eredetéig mindént fel­ölelő kérdésekre. Hangosak, őszinték* bátrait, csibészek: gyerekek. Akad köztük is jobb . és rosszabb tanuló,, biztosan van néha fe­leselés, csúfolkodás, engedet­lenség is. De új világ friss le­vegőjét szívják, hétköznap­jaikat az új iskola és az út­törő mozgalom, teszi gazdag­gá, teljessé. Az öregeket se­gítő Timur-munkában, faül­tetésnél, közös tanulásban, s az őrsi órákon új ember szü­letikí, Zilahi Judit A vásárlók érdekében jelentést készített a kereskedelem a leggyakoribb fogyasztási cikkek minőségéről A vásárlók érdekében . a kereskedelem ellenőrző szer­vei rendszeresen megvizsgál­ják az üzletekbe kerülő: fo­gyasztási cikkéket, főleg az élelmiszereket, hogy tnég- felelnek-e az előírásoknak. Ezeknek a vizsgálatoknak leg­utóbbi tapasztalataiból most a Belkereskedelmi Miniszté­riumban jelentést készítet­tek. ' Amint az illetékesek el­mondották, az általános ta­pasztalat az, hogy a legtöbb fogyasztási cikk minősége! megfelel a szabványoknak. A rendszeresen vizsgált het­ven élelmiszer közül például negyvennyolc élelmicikk mi­nősége változatlanul jó, ti­zennégy cikk minősége ja­vult és csupán nyolc élelmi­szernél tapasztaltak átmeneti romlást. A vizsgálatok szerint a kiskereskedelemhez. kerülő liszt minőségé jelentősen ja­vult, kisebb a nedvesség- tartalma és több benne a sí­kén A kereskedelem véle­ménye szerint örvendetes, hogy ismét javult á tejter­mékek és a kimért tej minő­sége. # A jelentés szerint azonban jónéhány élelmicikk még ma sem felel meg teljesen a kö­vetelményeknek; sőt néhány­nak a minősége romlott. Ilyen például a fehérkenyér. Az élelmiszerkereskedelem ez­után nagyobb gondot fordít a kenyér mindennapos minő­ségi vizsgálatára. At* élelmicikkeken kívül igen sok textilipari és mű­szaki árut is megvizsgáltak. Marci bácsi nyugdíjba megy A roggyant kovácsműhely előtt sorakoznak a kész, fé- ligkész villamos tolópadok. Tíz, vagy annál is több gép sötétlik a kormos februári hóban. Közelünkben a mezőtúri téglagyár kovácsai — öt-hat ember; szorgoskodnak az .egyik félig kész tolópad sze­relésén. iKözJük • az- egyik .— idős, hajlotthátú kovács —• ízes adomákkal szórakoztatja társait. Megszólítom: •— L. Kovács Márton va­gyok. A hajam meg a baju­szom már hófehér, de azért nem vagyok öreg- Sőt — 76 éves fejjel mondom — na­gyon is fiatalnak tartanak, az is vagyok, főleg a kedélyem miatt. Ha én elkezdek me­sélni — ebédidőben vagy máskor — nevet az egész mű­hely ... Bemutatkozása Után meg­igazgatja kékeres kezével drótkeretes szemüvegét. Tár­sai bólogatnak: úgy bizony, a kovácsműhely Marci bá­csija örökké vidám. Korán — alig 14 éves fej­jel, mint inas — megismerte a kapitalista’ világ munkás­nyúzó rendszerét. 1905-ben P. : ...... ' ~~ ' :~vn el hárításához nemcsak poli­tikai, erkölcsi támogatást jelent, hanem kellő anyagi eszközöket, gazdasági, kato­nai bázist is. A szocialista vi­lágrendszer létrejöttével és megerősödésével együtt és el­sősorban ennek hatására kez­detét vette a gyarmati rend­szer szétesése, s napjainkban elérkezett az ideje teljés fel­számolásának. A nemzeti fel­szabadító mozgalmak mellett igen fontós tényezővé vált a világbéke mozgalom is. Az SZKP XX- kongresszu­sa — figyelembe véve e tör­ténelmi, társadalmi, gazdasá­gi és politikai változásokat — levonta azt a marxista kö­vetkeztetést, hogy „mivel lé­tezik az imperializmus, fenn­marad a háborúk keletkezé­sének gazdasági alapja...” „De a háború nem végzetsze­rűen elkerülhetetlen." Vagyis megvan már a lehetőség, az az erő, amely képes a hábo­rús erőket fékentartani. De ehhez forradalmi éberségre a békeszerető erők egységére és aktiv harcára van szükség. Amilyen következetes harc folyik a béke érdekében, olyan mértékben nő annak biztosítéka, hogy nem lesz egy új világháború. Az SZKP XXI. kongresz- szusa már ennél is tovább ment és megállapította, hogy „..» még a szocializmus vi­lágméretű győzelme előtt •** amikor a világ egy részén még fennmarad a kapitaliz­mus — reális lehetőség nyílik arra, hogy a társadalom éle­téből kiküszöböljük a világ­háborút.” Felmerül a kérdés, ho­gyan lehetséges ez? Nincs-e ellentétben ez az állítás a korábhi lenini megfogalma­zással? Nincs! Mivel a mar­xizmus—lenihízplus nem szá­raz, holt dogma, hanem ele­ven és fejlődő * tudomány, amely figyelembe Veszi á tár­sadalmi életben végbemenő változásokat. Milyen változások figye­lembevételével született a moszkvai nyilatkozat megál­lapítása a háborúk elkerülhe­tőségéről? a) Mindenek előtt a törté­nelem által létrehozott új és hatalmas erő, a szocialista világrendszer az, amely nem­csak létrejöttével, hanem a mindinkább növekvő erejé­vel is döntő tényezőként hat a nemzetközi helyzet alaku­lására. Ma már a szocialista országok a föld területének 26 százalékát teszik ki. A világ népességének több, mint 35 százaléka, vagyis közel egy- milliárd ember építi a szó- cializmust. A szocialista világrendszer nemcsak egyszerűen a pusz­ta létével hat a világ fejlődé­sére. Azok a nagyszerű ered­mények, amelyeket ezek az országok a tervszerű gazdál­kodás alapján a szocializmus építésében elértek, fényesen bizonyítják a szocializmus magasabbrendűségét. Hogy csak néhány példát említ­sünk: a Szovjetunió egész ipari, termelése I9l3-hóz ké­pest 1957-ig 33-szorosára, ezen belül a termelési eszkö­zök termelése 74-szejesőre emelkedett. A. történelemben nincs még egy olyan ország, amely hasonló fejlődést tud­na felmutatni­A Szovjetunió hétéves ter­ve a korábbi népgazdasági terveket minden vonatkozás­ban túlhaladja. Célul tűzték ki, hogy 1965-re az ossz ipari termelés tekintetében utol­érik a legfejlettebb kapitalis­ta államot, az USA-t, 1970-re pedig elérik az egyfore eső anyagi javak termelésében is. A hétéves terv első két évében a tervezett 17 száza­lékos fejlődés helyett mint­egy 23 százalékkal nőtt az ipari termelés. A szocialista világrendszer adja jelenleg a világ ipari termelésének több mint egyharfhadát, a Szovjetunió soronlévő hét­éves tervének és a többi szocialista ország jelenleg megvalósítás alatt álló ter­veinek Végrehajtása után körülbelül 50 százalékát. A tudomány fejleszté­sében, művelésében is meg­előzte már a Szovjetunió az USA-t A világűrkutatás te­rén, a tudományos munkát végző szakemberek kineve­lésében a Szovjetunió messze előtte jár az Egyesült Álla­moknak. Nem szabad figyel­men kívül hagyni azt a ka­tonai, hadászati fölényt sem, amellyel a szocialista tábor rendelkezik. Ez szintén je­lentős szerepet játszik az erőviszony eltolódásában és gondolkodásra készteti a legveszedelmesebb agresszo- rokat is. A szocialista tábor erejét és fölényét bizonyítja az is, hogy minden alapvető nemzetközi javaslat a Szov­jetuniótól ered. Az imperia­lista világ diplomáciája az események után kullog s ezen nem is tudnak már változtatni. A Szovjetunió határozottan síkra száll a világ békéje érdekében a le­szerelésért, a gyarmati rend­szer végleges felszámolá­sáért, a két- rendszer békés egymás mellett éléséért. Ez­zel az egész világ békeszere­tő embereinek kívánságát fejezi ki. (Folytatása következik) Szekeres László nősült. Hányatott életében, megnövekedett kenyérgondok közepette került 1911-ben Er­délybe- Gépész volt. Fairtás­nál dolgozott. A mindig na­gyobb haszonra éhes vállal­kozóknak semmi sem volt fontosabb a pénznél. Erre a korra így emlékszik vissza: — A kétkezi munkások embertelen munkakörülmé­nyek köZött dolgbztak. Ha megrokkantak — akkor az is gyakran előfordult —. csa­ládjuk ellátásáról -nem gon­doskodott semmiféle intéz­mény sem. Az egyik favágó házaspárt szerencsétlenség érte. Halálukat egy kidöntött fa okozta. Tizenegy hónapos árvájukat az éhhalál fenye­gette. Megszántam a kis po­rontyot, s mivel nem volt családunk, . hát magamhoz vettem, : A világháború szenvedé­seit “ mint megannyi mun­kásember — Marci bácsi is átélte. Felesége meghalt. Marci bácsi látva a nyomort, a munkásélet gyötrelmeit, bekapcsolódik a szakszerve­zeti mozgalomba- Az 1919-es Tanácsköztársaság - híre a szigetszentmiklósi malomban éri. Választmányi tag lesz... A proletárdiktatúra bukása után intervenciós katonák, magyar csendőrök meghur­colják. ... Marci bácsit azonban ez nem törte meg. Ma is Vidá­man meséli, hogyan .Járatta a bolondját” a mindert lében kanál antant katonákkal. Életünk egyre szépül, s ezt csak az tudja igazán lemérni, aki évekkel ezelőtt megjárta az aranyra éhes „méltóságos urak” világát Bizonyosan jól fogja érez­ni magát — a küzdelemmel teli munkásévek után — négy családja, huszonhárom uno­kája, á négy dédunoka és az ükunoka társaságában. — Amóth — Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt saj át koca után, vagy. kérjen sülőkocát hitelbe. A mindenkori szabadárnál 1.— Ft-tál többet kap a szerződés alapján át­adott süldőkért. Sertéshizlalásra kedvezményes takarmányjuttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz tagoknak. Termelőszövetkezetek! 1.20 Ft lebonyolítási díj at kapnak kg-ként min­den tsz-taggal kötött sertéshizlalási szerződés­re, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz. A háztáji gazdaságokban meghizlalt sertések a tsz áruértékesítési tervébe beszámítanak! Részletes felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat já­rási kirendeltségei adnak! SZOLNOK-HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom