Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

VIHAR UTÁN Építsünk családi házat Elker ülhet ff* e e háború ? ■ ......... 'l.'J Xl T, évfolyam, 31. szám. Ára 60 fillér 196L február 5., vasárnap. Levélféle szülőfalumba Apám után Feri bátyám legkedvesebb vendégem szülőfalumból, ö szállítja nekem a friss hazai híre­ket. Tőle tudom: az ottani Szabadság Tsz nem zárta valami jól az évet. Tizen­hét forintot mértek mun­kaegységenként. Tudom, nagyobb volt a várakozás ennél. Az első év. Kérdez­gettem a nyáron az embe­reket, nemigen mondtak véleményt, várták a zár­számadást. Majd attól te­szik függővé, hogy érzik magukat. így vélekedtek a legtöbben. Elmondta Feri bátyám, bizony nem sikerült valami jól. S írja az újság Mező- héket, Jászteleket, meg a többit. Lehet, hogy igaz — mondja —, de nem minde­nütt úgy van. Jásziványon' s a szomszédos Jászkiséren se vett televíziót senki az idei zárszámadás után. Azt a mezőhéki autós dolgot hiszik Is meg nem is. Na, jó, legyen úgy. Akkor se igazság, hogy mindig azt a pár jó szövetkezetét reklá­mozzák, a *őbbiről, a rosz- szakról meg alig esik szó. Röviden ez a hazai üze­net tartalma. Hruscsov elvtárs legutób­bi beszédeiben a szépítő­két, a túlzókat a nép ellen­ségeinek nevezte, szigorú büntetést javasolt ellenük. Nagy a* sajtó, nagy a pro­pagandisták felelőssége A párt nem tűri a lakkozást. A sikertelenségek elhallga­tott, elsímítóit keményen felelősségre vonja. Mi hát az igazság a ter­melőszövetkezetekkel? Va­lóban szépítenénk a dolgot? A jászteleki Tolbuchin Ter­melőszövetkezet munkaegy­ségenkénti negyvenhét fo­rintja, vagy a tiszafüredi Tiszakincse tizenkét forin- tocskája a valóság? A jász­apáti Alkotmány Termelő- szövetkezet harmincöt fo­rintja, vagy a mezőtúri ter­melőszövetkezetek keveset, érő munkaegysége? Ilyen páros váltakozást meddig sorolhatnánk? Csak egy ideig, mert a jót a rossz mellé állítva, egyszerre ki­fogyna a gyengék lajstro­ma, s még mindig maradna ellensúlyozás nélkül a jó termelőszövetkezetek nagy része. Kétszázharminchét ter­melőszövetkezet tartott zárszámadást az idén Szol­nok megyében. Nincs még statisztika róla, de mond­juk, van mintegy ötven olyan termelőszövetkeze­tünk, amelyekkel nem na­gyon dicsekedhetünk. Há­nyad rész ez? Vegyük bőven egynegyednek- A három­negyed rész jól gazdálko­dott. Mindenki ismert a parlamentárizmust. Az 52 százalék már a többségnek számít A jó termelőszövet­kezetek száma pedig száza­lékban sokkal nagyobb en­nél. Ez tehát az összkép. Ez a teljesség, az igazság. S hoz­zátehetjük: az első év után. Megközelítőleg száz terme­lőszövetkezet fennállása el­ső zárszámadását tartotta az idén. S közülük a jász- boldogházi Aranykalász Tsz 20 millió forint közva­gyon felhalmozásán kívül is 42 forintot osztott. Ha- oolóan a csépai Uj Baráz­da, a törökszentmiklósi Ady, Bocskai Termelőszö­vetkezetek. Nem különben a téaaféoigagaruL a iászbol­dogházi fiatal szövetkezeti gazdaságok^ Hogy mégis van jónéhány olyan szövetkezeti társulás, ahol nem mentek ötről a hatra? Van! Méghozzá a jó termelőszövetkezetekkel azonos adottságokkal. Mert ki tagadhatná, hogy a nyári aszály, az őszi nagy esőzés nem válogatta a községe- . két, nem kerülte ugyanab­ban a faluban az egyik tsz tábláját, s látogatta meg a másikat. Mégis Jászboldog- házán dicsérik az emberek az Aranykalászt, nem így a Zrínyit. Pedig egy telepü­lés határában gazdálkodik mind a kettő. Minek a bizonysága ez? Annak, hogy nem a szövet­kezésben van a hiba. Az idei zárszámadások ezt bi­zonyították kézzelfogható­an. Ahol csáki szalmája volt a közös, ahol hanyagul dolgoztak az emberek, ahol felelőtlen egyének vezették a tsz-t, most bizony a dé- nározgatás a megbánója. S hogy ezekről nem szólunk? Legfeljebb az igaz, hogy rákaptunk a mezőhéki Tán­csicsra, a túrkevei Vörös Csillagra, a jászapáti Al­kotmányra. Nem számoltam össze, hányszor írtunk jó és hány­szor gyenge szövetkezetről. Egy—egy nem is lehetne az arány. Joggal mondanák a zömében jó termelőszö­vetkezetek gazdái, hogy a kisebbség képviselője a sajtó. Nem is lehet célunk, hogy szenzációban tálaljuk a gyenge termelőszövetke­zetek botlásait. A párt valamennyi ter­melőszövetkezetet a jobb gazdálkodás útjára akar vezetni .Ehhez jó mód­szereket nyilvánvalóan a jó termelőszövetkezetektől tud adni. A jászteleki Tol­buchin, a jászapáti Alkot­mány, a jászalsószentgyör­gyi Petőfi gazdálkodási módszeréből tanulhat a ti- szapüspöki Haladás, a ve- zsenyi Tiszamenti és a jász- iványi Szabadság Termelő- szövetkezet is. Jól tudom: mindezt köny- nyebb leírni, mint a tizen­két, sőt a tizenhárom fo­rintos munkaegységért egész éven át dolgozni. Mert a dűlőúton ebédszü­netben, az istálló sarkában jól látják s egymás között meg is hányják-vetik a szövetkezeti gazdák, mi a baj termelőszövetkezetük­ben. Amikor a közgyűlés­re kerül sor már hallgat­nak. Az idei zárszámadó közgyűléseken is azt ta­pasztaljuk: kevés szövetke­zeti gazda kér szót, — s mondja meg ezen és ezen javítsunk, jövőre már más­ként csináljuk. Pedig az elnök is, a me­zőgazdász is egy ember csupán. Tévedhet. A bri­gád valamennyi tagja már nehezebben. Hát miért nem úgy csinálják, ahogy a bri­gád tapsztaltabb gazdái javasolták? Szokássá lett nálunk hogy a gyenge ter­melőszövetkezetekben a vezetőket szidják. — Sok esetben ez helytálló is, de- hát a szövetkezet nem a vezetőké csupán. S hogy jobban gazdálkodjon, ab­ban mindenki ' tapasztala­tának érvényesülnie kell. A termelőszövetkezetek zö­mében jól gazdálkodnak. A gyengébbek tanulmá­nyozzák ezek gazdálkodási módszerét s kövessék is őket. Borzát Lajos Közel hat és fél tonnás szputnyikot lőttek fel a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) A nagy súlyú űrhajók megalko­tására és tökéletesítésére ki­dolgozott tervvel összhang­ban 1961. február 4-én a Szovjetunióban tökéletesített többlépcsős rakéta segítségé­vel nehéz szputnyikot lőttek fel. A szputnyik súlya a hor­dozórakéta utolsó lépcsőjé­nek súlyát leszámítva 6483 kilogramm. A szputnyikon radiotele- metrikus műszereket, vala­mint pályájának mérésére szolgáló készüléket helyeztek el* A szputnyik kilövésekor, pályájára juttatásakor és to­vábbhaladása közben minden műszer zavartalanul műkö­dött. A földi mérő- és számító­berendezések segítségével nyert előzetes adatok lehető­vé tették, hogy megállapítsák a szputnyik pályáját jellem­ző következő adatokat: ke­ringési idő 89,80 perc, perl­geum (a pályának-a földhöz legközelebb eső pontja) 223,5 kilométer, apogeum <a pá­lyának a földtől legtávolabb eső pontja) 327,6 kilométer. A pálya hajlásszöge 64 fok 57 perc. A szputnyik pályájának mérések útján nysert adatai alig térnek el az előre kiszá­mított adatoktól. A szputnyik fellövésekor kitűzött tudományos-műszaki feladatokat teljesítették. A karcagi Lenin Tsz Szolnok megye leg­vagyonosabb szövet­kezeti gazdasága Szolnok megyében jóné­hány termelőszövetkezet köz­vagyona túlhaladta a félszáz millió forintot. A mezőhéki Táncsics Tsz 54 millió forint közvagyonnal rei lelkezik. A túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetnek 66 millió forint vagyona van. A kar­cagi Leni n Termelőszövet­kezet gazdái pedig 66 millió 240 ezer forint értéket mond­hatnak magukénak. A kar­cagi szövetkezeti gazdák ha­talmas értékű vagyona a me­gye legnagyobb szövetkezeti gépparkjából adódik, 17/ lendületet kapott a szocialista munkaverseny A'Tiszamenti Vegyiművek és a Tisza ’ Cipőgyár dolgozóinak f elajánlása Megyénk üzemeiben újabb lendületet kapott a szocia­lista munkaverseny. A tervismertető tanácskozásokon, párttaggyűléseken, különböző összejöveteleken megvitat­ták a munkáskollektívák azokat a lehetőségeket, melyek­nek kiaknázásával túlszárnyalhatják az eléjük tűzött cé­lokat- Ezek alapján több helyen tettek már évi verseny- felajánlást Az alábbiakban két jelentős üzemünk kollek­tívájának vállalásáról adunk számot: A termelés növelését kizárólag a termelékenység fokozásával biztosítják a Tiszamenti Vegyiművekben A Tiszamenti Vegyiművek dolgozói felajánlásuk megté­telénél a legfontosabb felada­tokat helyezték előtérbe. — Megfogadták például, hogy 1960-hoz viszonyítva 2600 tonna kénsavval többet gyár­tanak. Ezzel együtt csökken­tik a vállalat állandó költ­ségeit. Évi szelén tervüket 80 ezer forinttal túlteljesítik. Nagy gondot fordítanak az anyagtakarékosságra. Külön­böző intézkedésekkel elérik, hogy a tervezettnél egy kiló­val kevesebb import kén­alapanyagot használnak fel kénsav tonnánként. Évi szin­ten ez 82 ezer forintot jelent. 1961-ben a technológiai fe­gyelem betartása mellett 2460 tonna gáztisztító masz- sza lepörköléséf vállalják. — Ezzel 500 ezer forint megta­karítást érnek el — szintén import anyagból. Hőerőmű­vük üzembehelyezésének idő­pontját a munka helyes szer­vezésével a tervezettnél 30 nappal korábbra tűzik ki- Ez­által éves szinte a tervezett­nél 60 ezer Kw/óra energiá­val termelnek többet. A munkaszervezés javítá­sával és műszaki fejlesztés­sel az 1960-hoz viszonyított termésnövekedés 100 szá­zalékát kizárólag a termelé­kenység fokozásával érik el. A vállalatnál elfekvő, kb. 54 tonna elporlódott vanádium- kontaktmassza újra szemcsé- zésével-és újra felhasználásá­val 2 millió forint megtakarí­tást érnek el. A karbantartóüzem dolgo­zóinak felhívását valamennyi üzemrész magáévá tette. Ver­senyt indítanak a legtisztább üzemrészért és a balesetek megszüntetéséért. A műszaki fejlesztési tervet minden vo­natkozásban valóraváltják. ötmillió forint többletnyereséget vállaltak a Tisza Cipőgyáriak A martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói felajánlásuk megté­telénél, főleg a gazdaságos termelést és a minőség javí­tását tűzték célul. A követ­kezőkre tettek ígéretet: „Vállaljuk, hogy 1960-hoz viszonyítva 300 ezer pár bőr­cipővel és 50 ezer pár torna­cipővel, összesen tehát 350 ezer pár lábbelivel többet gyártunk. E vállalás teljesítése a láb­beli termelésben biztosítja az 1961. évi tervjóváhagyásunk 0,7 százalékos túlteljesítését. Ez több, mint 2 napi tervnek felel meg. Tavaly elemzéseink során feltártuk, hogy műhelyeink jelentős része a napi terve­ket nem egyenletesen teljesí­ti. Ezért az idei munkaver- seny szervezésénél nagy gon­dot fordítunk arra, hogy .mű­helyeink minden vonatkozás­ban egyenletesen teljesítsék előirányzatukat. Sok baj volt tavaly a mi­nőségi munkával. A tervezett minőségi színvonalat egész évben nem értük el. Megálla­pítottuk, hogy á minőségrom­lás elsősorban a műszaki hi­bás termékek részarányának növekedéséből ered. Gyártási eljárások szerint elemeztük I960.' I.—III. negyedévének alakulását és megállapítot­tuk, hogy a minőségi munka igen hullámzó. Az egyes na­pok eredményei között néha 5—10 százalékos eltérés Is van. Most éves viszonylatban vállaljuk az egyes gyártási el­járásoknál az alábbi minősé­gi szintek elérését, illetve ál­landósítását: a) ragasztott bumper és bundacipőknél 87 % b) ragasztott balerina cipőknél 90 '/• c) ragasztott vászon felsőrészű nyakait szandáloknál 95 % d) ragasztott pumps és stabilflex cipőknél 85 % e) slip cipőknél átlag­ban M % f) vulkanizált gt. ci­pőknél 91 % g) gumicsizmánál 92 % h) tornacipőnél 97.5% Ezek eredményeként javul gyártmányaink minősége és csökken a minőségi kötbér. Ez vállalati viszonylatban 0,1 százalékos költségszint javu­lást — 608 ezer forint meg­takarítást jelent. A Bőr- és Cipőipari Igaz­gatóság által megadott évi export terv nagy feladatok elé állítja vállalatunk dolgo­zóit. így felajánlásunk arra irányul, -hogy biztosítsuk a tervfeladatként megadott mennyiséget. Bőrcipőből 1960-hoz viszonyítva export­ra 390 000 párral gyártunk többet, ezzel biztosítjuk 1961. évi tervünk 100,2 százalékos teljesítését. Lábbeliből ösz- szesen 440 ezer párral gyár­tunk többet a tavalyinál. Ez 100.1 százalékos tervteljesítést jelents Tudjuk, hogy a termelé­kenységi feladatok teljesíté­se, illetve túlteljesítése döntő tényező hazánk gazdasági fejlődésében. Ezért vállaljuk, hogy 1960-hoz viszonyítva 8,1 százalékkal növeljük a ter­mészetes mértékegységben mért termelékenységet, az ér­tékben mért termelékenység­nél pedig 7,1 százalékos nö­vekedést érünk eL Az idén is tovább működ­nek anyagtakarékossági és önköltségcsökkentési brigád­jaink, melyek a múlt évben jelentős sikereket értek el. Vállalják, hogy anyag, mun­kabér és energia felhaszná­lásban éves szinten 4 millió forint megtakarítást érnek el. Az élőző pontokban felso­rolt vállalásaink lehetővé te­szik a költségszint 0,9 száza­lékos csökkentését, mely kb. 5 millió 129 ezer forint több­letnyereséget jelent az I960, évi tényhez viszonyítva. Vállaljuk, hogy az 1960-ban termelt, de mégis hiánycik­keket Képező termékeket a2 idén nagyobb mennyiségben állítjuk elő. Férfi vulkanizált bakancsból 100 ezer párral gyártunk többet. Megkezdjük a gyermek vulkanizált ba­kancsok gyártását. Ebből' az idén 50 ezer párat adunk a fogyasztóknak. 1960 végén megkezdtük az ágybetétes- fussbett szandálok gyártását, Ezekből az idén 100 ezer pá­rat gyártunk. Vállaljuk to­vábbá 20 ezer pár bőrfelső- részű slip-papucs ' gyártását vágástársítás révén, mellyel jelentős felsőbőranyaggal megtakarítást érünk el. ä Santa-te óceánjáról örazilia átadja Recife (MTI). A TASZSZ brazíliai AFP-jelentás alap­ján közli, hogy Quadros el­nök pénteken este aláírt ren­deleté értelmében a recifei kikötőben horgonyzó Santa Maria óceánjáról szombaton a portugál kormány rendel­kezésére bocsátják. Mint nyugati jelentések közük, Galvao kapitány a hajót pénteken magyár idő szerint 22.20 órakor átadta a brazíliai hatóságoknak. Ez­után kíséretével együtt el­hagyta a hajót. A kapitányt és kíséretét a kikötőben Recife polgármestere üdvö­zölte. Reuter-jelentés szerint Galvao kapitány és a hajót tizenkét napon át birtokában tartott portugál, illetve ibé-. riai hazafiak csoportja elfo­gadta a brazíliai elnök által felajánlott politikai meüedéfe jogot. Szajoli változások Képes riport m & oldalon % r/UO PROLETÁRJAI, EG YES OUETERI S ienlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom