Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

1961« íefero&r 4 s BORVÁR Ó-FÉLE BÍRÓSÁGI TUDÓSÍTÁS Bűnhődik a bűnös Már Rhómában az időszá­mításunk előtti első-század­ban bhünhődni keilett a bhü- nösnek. Cziceró, ki khortársa Crassusnak, Suetoniusnak, Caesarnak, Cornelius Sulié­nak, Calpurnius Pisonak, Lu- cullusnak, Catulusnak, Hor- tensiusnak és többezer ró­mainak (ahogy ezt a ghimna- syumban tanultam!?) igy szó­nokolt Catilina összeesküvő consul ellen időszámításuk előtt 87-ben, november 8-án délután 4 órakor a Capitóli- um tövében: „rablóhoz méltó halált a törvénytelen zsar­noknak ” S a nép haragja most 1854 múltán is lesújt. A társada­lom, illetve Fehér dr., a Szol­nok megyei tanácsvezető bí­ró monumentális ítéletet al­kotott az évszázad legelvete­mültebb bűntettében. Az íté­let jogerőre emelkedett- Csu­pán az ügyész fellebbezett súlyosbításért a halálos ítélet ellem A Legoslegfelsőbb Bíróság azonban még az elsőfokú tár­gyalás megkezdése előtt visz- szavonult az Ítélethozataltól. Nincs kegyelem. Raffael Már- tika 17 éves, titkos prostitú­cióért többrendben megdor­gált szűzhajadon jámbor,- a kapitális főbenjáró bűnös ez­úttal meglakol, amiért Pen­na Zoltán bácsi tudta nélkül éjjel titokban elcsente a ve­le jószomszédi viszonyban élő Penna Mari néni kopasz­nyakú kakasát. VINCZE JÁNOS Óriási gólt rúgott a Szolnoki Izé SE Ismét a himnuszbeli bal- sors kísérte csapatunkat. 13:0-ra vezetett a tószegi úttörőcsapat együttese. Soro­zatos bírói tévedés. A játék­vezető minden szabályos gólt megadott ellenünk. Már-már úgy látszott, csődöt mond a híres szolnoki bicskázó szív. A százkilencvenhárom főnyi közönség éltette a bírót, S ak­kor Cselényi a kapu előtt há­rom méterre labdát kapott sa­ját összekötőjétől. S olyat al­kotott, amire még nem volt példa a MÁV történetében. Bizony, bizony. Habozás nél­kül az üresen álló kapuba vágta a fergeteges bombát. Mint az atom, vagy a hid­rogénfegyver úgy hatott. Óri­ási, rettenthetetlen gól volt. Nagyszerű, szolnoki fiúk! Ez a szolnoki szív. Az utolsó percben megfordítottátok a mérkőzés végeredményét. — Most már nem 13:0 a tószegi­ek eredménye, hanem 1:13 javunkra. Nahát! Jók voltak: Halász Gyula Bozsó István, Lesán János Pataki István sporttudósítók; Rendetlenkedtek: : A bíró, A két taccs-bírő. Az ellenfél együttese A sorosszerkesztő, aki nem volt hajlandó a Szolnok Megyei Néplap mind a nyolc oldalát sportanyag­gal megtölteni. A Magyar Távirati Iroda jelenti Adta: Táncsics Ottó, János pápa személyes jóbarátja. Együttes őrszolgálatban j voltam a vezérezredessel. Vi-j gyázzba vágta magát, s je-j lentett: — Fiam, magának: az MTI-nél se a fiú úristen.j se az atyaúristen nem fogj parancsolni civilben. A maga1 munkáját az Országgyűlés j a Magyar Népköztársaság leg-j főbb hatalmi szerve is csakj segítheti- Igaza lett! Mezőhéken az országoshí-j rű, rólam elnevezett Tán-: csics Termelőszövetkezet j gazdái körében koccintottak velem az ország vezetői. Is­ten bizony! Ha nem hiszitek, dokumentumfilm van róla. Ekkor mondta az ünnepi asz­taltól felkelve a Magyar Tá­virati Iroda vezérigazgatója: — Bá-csak minden magyar újságírónak olyan jó étvágya lenne, mint Táncsics elvtárs­nak Szolnokon. Egyébként Hruscsov elv­társ szolnoki látogatásakor ott voltam a Kossuth-tér közvetlen közelében. Intege­tett is nekem. Mezőtúron Do­bi elvtárs üdvözölt nagyon melegen. Huszonnyolc Celsius fok rekkenő hőség volt ak­kor nyáron. A majdnem meg­fagyott gyermek Megható kis színes RE kolleganőnk saját külön modorában Sűrű sötét az éj, dühöng a déli szél.. * Hordja a zúz­marát és szinte betemeti Koncsorgó - Kiss Lajosék ta­nyáját, valahol a Tiszaszent- szurdaki elágazás mellett. — Amikor bemegyünk, fáradt­szemű fiatal lány emeli fel megtört tekintetét az aszta­lon heverő babarékliről, mi­közben lábával fásultan rin­gatja a bölcsejében szunnya­dó kicsiny gyermeket. Hej, pedig milyen tüzessza- vú, fürgeszemű, talpraesett leány volt a Kiss Teri! Csa­ládja büszkesége, Atyja a tisztességbe teljesen bele­őszült tsz fogatos nem akart hinni a fülének, amikor le­ánya eléállt és töredezett szívvel vallotta be, megté­vedt ... Útban a gyümölcs ... Szégyen és bánat neheze­dett a kis lakra- Aztán meg­érkezett a kis Lajoska és harsány gőgicséléssel jelezte, új élet született. S ugyanaz­napon megérkezett a szívtelen és lelkiismeretlen apa levele: Nem ismeri el magáénak a gyermeket. A többit már Tériké ma­ga meséli el. Hallgassuk csak meg... — Nekirohantam az éjsza­kának a levéllel és a gyerek­kel a kezemben. Nagyon fáz­tam .. * Nem is tudtam, mit tegyek. A gyermek is elkez­dett hülni... Aztán megpil­lantottam egy távoli fényt Szurdok körül. Odatámolyog­tam. Barátságos idősebb nő nyitott ajtót, mint később megtudtam! Mária néni a nő­bizottság elnöke, aki forró teát. majd lelket öntött be­lém. Azóta élek újra.1. Fel­nevelem' a gyereket, hadd le­gyen becsületes ember. Az apja... Hangja sírásba fullad. De a bölcsőben ott a jövő és ő is a társadalom hasznos tagja lesz. Megvigasztalódik idővel Teri is és új életet kezd majd. újat bizony, különben miért is született volna meg ez a kis színes .s. Nyílt levél szélesvásznúsításról £ N minden hozzám fordu­ló ügyesbajoskodó problémá­jával szívesen foglalkozom, különösen, ha nem kell holmi vacak gyorsvonaton lopnom értékes időmet a kivizsgálás kapocsén. Szép volt magától, hogy nem várta meg, míg E N keresem fel a pitypangfalvi — újtelepülés — kazaldülői keskenymozi dolgában; mely kultúrális intézményt széles- vásznúsíttatni javasoltam az al-íőosztályon. ÉN élénken emlékszem, hogy akkor É N- hozzám méltatlan irodalmiat- lansággal azt mondták ÉN- nekem, hogy ezügyben for­duljak magához. Mielőtt erre kegyeskedtem volna, öntisz­telt koros olvasóm, — vette magának a fáradságot és el­jött É Nhozzám. Mint emlékszik, szokásom­hoz híven készséges udvarias­sággal fogadtam s azonnal abbahagytam kitüntető s el­ismerő okleveleim, érdem­rendjeim és egyéb ordóim szortírozását. Az ön kedvé­_ ért aznap csupán nyolcvan­lapnak és hetvenegy ííi k-rádióállomásnak küldtem — Az újságíró monológja I *alázatos esengésére — vezér- gcikket, glosszát,. riportot, mű- bírálatot, költeményt, címes- hírt, szerkesztői üzenetet, mo­zireklámot, tárlatismertetést, Éíntefjút, krokit, fcgény- ||folytatást, tárcát, epig- yrammát, axiómát, novellát, ^parabolát, hyperbolát és hős- gköltetnényt; Persze, más egye- Ijbeket is*- de ugyebár az új- ||ságírót — tehát É N-t — kö­pni a terjedelem. Satnya hat llhasábon kell olykor megin- Ifdokolnom, miért négy a két- píszer-kettő. Kérem, ne hivat- Akozzék arra, hogy ilyen tel- Sjésítményre még ön sem vol- Sná képes.».. Hogyan is le­phetne, mikor még É N sem gvagyok. É No, igen. szóval csináljon Február Hői 28-ig Mezőgazdasági könyv hónap SZAKKÖNYVEKET ÉS SZÉPIRODALMI KÖNYVE­KET bő választékban megtalálja a FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET KÖNYVES­BOLTJÁBAN vagy a FALUSI KÖNYV- ELÁRUSITÖ HELYEIN. Könyy részletre is kapható * Az újságíró monológja | j a „MHSZ (kőtelező) IMF \ )| Világfájdalmas képpel csak magának mondja el jj •— Nem volt szerencsém, a hétre ismét a „musz”-ok | ÉÉ jutottak. Persze, a rovatvezető, az szerencsésebb. Annak | * több esze volt, minden jó témát magának harácsolt. Egy 1 Éj „musz’Vból én semmit sem tudok kihozni. Mert kit is ér-1 ji dekel a-,,musz”.-téma? Még szerencse, Hogy nem látszanak I ® rajta a verítékcseppek. És ez így megy hétről hétre. * íj| Ad egy: — Pikkelnek rám. Ad kettő: —Kiírtam magam. Egy ép űj gondolatom! sincs. Itt vánnak a zárszámadások. Hát lehet ezekről újat | I tini és méghozzá mindén' hap! Ruffy Péter, ő talán tudna, | * de irigylem is őt. Hetenként csak egy cikket kell leadnia | § a Magyar Nemzetbe — úgy aztán lehet írni. Dé nálunk?! | Ez nem újságírás, ami nálunk van. Ez egy taposó ma- I | lom; Most is van néhány jó ötletem, csak éppen” a „musz” | k miatt nincs rá időm. Itt van például: Az alföldi festé- Ö -~ * szét hagyományai téma, vagy A neorealista vonások film- | művészetünkben, de az sem kutya: Hogyan érvényesüli, f mai dalainkban a népköltészet. Ha ezekkel előhozako- m | dóm, mindjárt azt mondják: maradjak a szakmánál. Hej, ® J pedig, ha megírhatnám, igazi újságírói nevet szerezhetnék É S magamnak, mert azt csakis nagy témákkal lehet kivívni. ■ — Egy zárszámadás, kérdezem én, kit érdekel? Azt ^ hiszik, hogy az olvasót mindig ezzel kell etetni? äj — Egye meg a fene az egészet, másképp gondoltán: § az újságírói hivatást. Ha ez így megy tovább (ezt igen ijg határozottan mondja) el is megyek innen. j| SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI ÜLÉSEN: — A hét legjobb I cikke: „Zárszámadás az Űj Hajnal Tsz-ben- Öcsödfalván”, m A cikk íróját 100 forint jutalomban részesítem — így a fe-ßj lelős szerkesztő. ŰJSÁGIRÓ MAGÁBAN; — Maradója • I L.' A- 1 valamit abban a szélesvász- núsítási izében. Ha É Níám hallgat. Sokan meg lesznek győződve arról, hogy a böl­csesség barátaihoz és a stí­lus ínyenceihez méltó érdek­lődéssel olvasgatta nyílt le­veleimet, melyek közhasznú ■tevékenységre serkentették. Előrehaladott korára tekin­tettel javaslom, jegyezze fel: március 40-ikén jelennek meg „összegyűjtött nyílt levele­im" a „Felwághhy Thybort Istenítők Köre’’ — tisztele­temre alapított — yrodalmy thársaságh kiadásában natu- rellement: bibliapapíron. Híveim tanulmányozásá­hoz friss elmét, Jó egészsé­get kívánva leereszkedő barátsággal: HERN ADI TIBOR 11. L. monológja He-he-he, kedves trafikos néni, volna-e még egy tartalék Esti Hírlapja? Van? Mindig mond­tam, hogy magácska a föld­kerekség legkedvesebb asszonya. Hát viszontlátásra Aranyoskám, köszönöm. Bemek. Megvan a lap. Most már Indulhatok haza. Haza. a kedves, drága, Szép Ságvári kör­útra, amire nagyon-nagyon büsz­ke vagyok. Szolnok legmoder­nebb — világvárosba is beillő —• negyede ez, egymás mellett so­rakozó házaival, üzletsorával, suhanó autóival az úton focizó gyerekeivel. Különösen este Szép. Este, mikor kigyullad n fény, s az ostomyAes lámpák nappali világot árasztanak (abla­kom előtt, 9 emiatt éjszakákon át képtelen vagyok aludni). Szóval: gyönyörű. Egy-egy ház lakói — egyetlen nagy család. Lesik egymás gondolatát. S ar­ról sem feledkeznek meg, hogy lakhelyüket díszítsék. Csak fel kell tekinteni 1 Milyen szép. lobo­gókat lenget a szél a balkonon: fodros, rózsaszín bugyi, égszín­kék melltartó itt-ott. Mert csi­nosak ám a körüti nők! A mi házunkban is lakik egy kislány. Tizenhét éves. Szombatonként gyönyörűen felöltözik és táncol­ni megy. Olyankor az egész ház -azon izgul: hogyan szórakozik a „lányunk” í De nehogy azt gondolják, hogy mi unatkozunk! A, cseppet sem. Az első emeleten lakik egy jó­hangú fiú. Elbújhatnak mögötte a rádióénekesek, én mondom! Hogy tud az énekelni 1 Tegnap is, amikor .harminckilencedszer szomjazott Marina csókjaira, a féleségem szólt, .hogy tegyem, be az ablakot. Aztán itt a telefon. Ez az édes kis fekete jószág. Tetszik tudni mii'yérí jó : szórakozás^, egy ilyen kis fekete dög miatt bíróság elé kerülni? Az úgy megy, hogy csengetnek. Felveszem a kagylót, hát a Szőke Pistit keresik. Erre én megírom, hogy nem vagyok a Szőke Pisti — és kész a sajtó­per. Hát nem nagyszerű?! ♦ I ♦ — Hát mit szól a fiamhoz főszerkesztő Elvtárs! De ez még semmi! Hallgassa meg a következő novelláját. 4 Művelődi» rovat. 6 Spcet rovat. ÍGY ÍRUNK Ml

Next

/
Oldalképek
Tartalom