Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

1961. február 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Termelőszövetkezeti élet »■» Ut tafiá ZÁRSZÁMADÁSOK A jászárokszállási Táncsics Termelő* szövetkezet tanulságos esztendeje A jászárokszállási kubiko­sok sokszor bejárták kereszt- be-hosszába az országot. így hát elhihetjük nekik, hogy sz 5122 holdon gazdálkodó 755 család erejére és eszére számító Táncsics Tsz mind területre, mind lélekszámra főiét három közepes nagysá­gú dunántúli faluval. A ku­bikosok is összetartó, egy­mást segítő emberek voltak mindenkoron, létszámukkal is méltán dicsekedhettek. — Ilyen hatalmas családról azonban, mint a Táncsics Termelőszövetkezet még a világjáró kubikosok sem tud­tak. A mostani zárszámadás ezenkívül azt is megmutat­ta, hogy a jászárokszállási Táncsics Tsz-ben igen tekin­télyes az olyan emberek szá­ma akik kezdenek a közös­ség fejével gondolkozni. A jeles ünnepi napon elhang­zott beszámolók és hozzászó­lások felsorolták ugyan az eredményeket, de bátran fel­tárták a hibákat és részlete­sen elmondották azt is, ho­gyan akarnak tovább halad­ni, hogy a jövőben elkerül­jék a kátyúkat és a meredek kaptatókat. Mi tagadás, arra igencsak büszke az egész tagság, hogy a juhászat tervét 200 száza­lékra teljesítették, hogy év végén 76 tehénnel több adta a tejet, mint az esztendő ele­jén tervezték. A baromfite­nyésztésben is lendületesen haladnak előre, 12 ezer áru­baromfi helyett 40 ezret ér­tékesítettek. Azt is meg­mondják őszintén, hogy az aprómag termelésben cse­kély eredményt értek el, s ma már még sem lehet min­dent az időjárás számlájára írni. A vezetőség és a tagság együttesen tárja fel, hogy a gépeket sok esetben nem használták ki. S az elnök megjelöli az okokat is: „A gép erős, de az ész annál van, aki rajta ül”. Néhány tag pedig valóságos mai köz­mondással bővíti az elnök szavát: „Mozgó gép — segít­ség, állógép — veszteség”. Az ellenőrző bizottság be­számolójából kiderült, hogy átlagosan 419 munkaegység jut egy-egy tagra. A bökke­nő azonban ott van, hogy ve­szedelmesen sok az olyan életerős, munkabíró, nemrit­kán eléggé fiatal tagok szá­ma, akik csupán 150—200 munkaegységet gyűjtöttek. Körülbelül felét annak, mint amennyire képesek lenné­nek. S ezzel saját magukat éppen úgy megrövidítették, mint az egész nagy családot. A tagság még az év elején a legnagyobb helyesléssel fogadta az építkezési tervet, pedig az ugyancsak sok ne­héz feladatot tűzött ki a szövetkezet elé. „Ezeket az élet követeli meg” — hang­zott el itt is, ott is a nagy családban, ' annak ellenére, hogy tudván tudták: az épít­kezés sok pénzt és munkát emészt fel. Noshát, a zárszámadás napján örömmel adtak arról is számot, hogy az építkezé­sekkel megelőzték magukat, s az elkövetkező két-három évben legfeljebb baromfi- férőhelyeket kell építeniök. A szövetkezeti gazdák elé­gedettek azzal is, hogy a kö­zös gazdaság tiszta vagyona 8 millió 800 ezer forint, s ép­pen tavaly gyarapodott cse­kély híján 3 millió forint­tal. Nincs panasz a majdnem 30 forintos, azaz könyvelői pontossággal 29.42 forintos munkaegység ellen sem. A pénz átvételekor, azaz mint itt tréfásan mondják „bankó nyálazáskor”, ünnep­lő szeretettel veszik körül a 79 éves Kácsor Imrét, aki tömött, huszáros bajusza alatt mosolyogva számolja meg pénzét. Nyugdíjas lété­re 1960-ban kétszáz egyné­hány munkaegységet szer­zett. Tizenegy évvel ezelőtt ott volt a Táncsics alapítói között és ma is szilárdan bi­zakodik a nagy családban, meg abban, hogy jónéhány évig még versenyt dolgozik a fiatalokkal. Móczár Béla, tavaly az év elején töltötte ki a katona­idejét. Nem sokat törte a fejét, hol helyezkedjen el, hanem hazajött a tsz-be. A tehenészetben 684 munkaegy­séget szerzett, az édesapja pedig, aki szintén a tehené­szetben dolgozik 789 munka­egységet gyűjtött össze. A mai jászsági szólás­mondás szerint Guba Béla fogatos „ezredes”, mivel 1070 munkaegységet szerzett. — Élenjáró dolgozó a 807 mun­kaegységgel rendelkező Kiss Béla kovács, s a nők között özv. Dobos Ferencné, kerté­szeti dolgozó és Hegedűs Amália az I-es számú nö­vénytermesztő brigád kiváló tagja. A zárszámadás jeles napját befejező vidám koccintgatás óráiban is azokhoz igazodik az egész közösség, akinek a kiskönyvét a legtöbb munka­egység díszíti. Sőt mi több, akik évközben húzódoztak a munkától, most mintha a mu­latozástól is visszahúzódná­nak, mert valahogyan úgy érzik: aki munkában első, legyen az a vidámságban is. Bordás Sándor, a 859 mun­kaegységgel rendelkező tehe­nész mondja: „Azelőtt azé volt minden, akinek több holdja volt. Most meg annak süt a nap is, akinek legtöbb pontja, azaz munkaegysége van.” Bognár Gyula Jászberény A törökszentmiklósi Rákóczi Tsz-ben 30,70 forint értékű terményt és pénzt osztottak munkaegységenként Tíz éve alakult a török­szentmiklósi Rákóczi Tsz. Most a 2500 hold földön 170 tag munkálkodik. Gazdálko­dásukról, eredményeikről a közelmúltban tartott zár­számadó közgyűlésen adtak számot. A szövetkezeti gaz­dák megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy egy munkaegység 30.70 forintot ér. Ez a szép eredmény városi viszonylat­ban a legkiemelkedőbb. Arról beszélgettünk Sar­kad! Lukács elvtárssal, a Rákóczi Tsz elnökével, mi­nek köszönhető, hogy ilyen eredménnyel zárták az évet. — Sokat segített a munka­egység értékének ilyen ala­kulásában az is, hogy nagy gondot fordítottunk az állat- tenyésztés fejlesztésére, az áruértékesítésre. 1959-ben 17 hízottsertést, — tavaly pedig 530-at adtunk át az Állatfor- ’almi Vállalatnak. Az idén -nég fokozni akarjuk a ser­'shízlalást és az áruértéke­sítést. — A szövetkezeti gazdák lelkesedése, odaadó munkája volt a legnagyobb biztosíté­ka eredményeink elérésének. — Dicséret, elismerés illeti olyan tagtársainkat, mint Kenyeres Péter, aki a nö­vénytermesztésben 814 mun­kaegységet szerzett Sándor Antal tehenész igyekezetét a jóváírt 950 munkaegység iga­Sarkadi Lukács, a Rákóczi Tsz elnöke. zolja. Hornyák Jánosné szin­tén a növénytermesztésben dolgozik, asszony létére 354 munkaegységre részel. A szö­vetkezeti gazdák általában 324 munkaegységet teljesí­tettek. Az igyekezet eredmé­nyeként szép jövedelemmel zárjuk az évet. Sándor Antal tehenész például 30 ezer fo­rintot keresett. — A 30-70 forint értékben a következő­ket osztottuk: 3.80 kg búza, 1.20 kg árpa, 1.50 kg kukori­ca, 0.30 kg cukor, 0.15 kg mák, 0.75 kg lucerna. Ezen­kívül borsót, szalmát, burgo­nyát, ocsut és 9 40 forintot osztottunk munkaegységen­ként. A Rákóczi Tsz gazdái a mostani zárszámadás ered­ményeiből is azt a tanulsá­got vonják le, hogy aki szor­galmasan dolgozik, megtalál­ja számítását a közösben és munkájával hozzájárul a ter­melőszövetkezet további erő­sítéséhez, vagyonának gya­rapításához. Ágotái Sándor Sándor Antal tehenész Hornyák Jánosné növénytermesztő, Kenyeres Péter növénytermesztő, '**3*1**'' Az a jó terv, ami a tsz adottságainak és a népgazdaság érdekeinek egyaránt megfelel A megyei tanács vb határozata a tavaszi mezőgazdasági munkákról Az 1961-es gazdasági év — második ötéves tervünk első éve — rendkívül nagy felada­tokat ró megyénk mezőgaz­daságára Nemcsak összes­ségében, hanem részleteiben is teljesítenünk kell a nép- gazdasági tervből ránkháruló feladatokat. Ez nagymérték­ben függ attól, hogyan ké­szítjük elő az egyes idősza­kok munkáit és milyen kö­vetkezetesek vagyunk azok végrehajtásában. A vb. ha­tározata e munkák megszer­vezésében ad irányelveket. A tavaszi munkák előké­szítésénél legfontosabb fel­adat, hogy minden járási, vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága a községek és a tsz- ek terveinek jóváhagyása után összesítsék a főbb szá­mokat és ellenőrizzék, hogy azok a járásra, városra adott mutatókkal egyeznek-e. Amennyiben egyes termékek­nél eltérés lenne, gondoskodni kell azok akár isz-ekben, akár a háztáji gazdaságokban történő elhelyezéséről. Az olyan temelő- szövetkezetektől, amelyek indok nélkül, makacsul elzárkóznak a népgazdasági igények teljesítésé­től, — bár arra feltételeik meg­vannak, — a járási városi taná­csok vb-i vonják meg az állami kedvezményeket, vagy azok egy- részét. Nagyon fontos, hogy min­den termelőszövetkezet reális terveket készítsen. A felül­vizsgáló szervek ilyen szem­pontból is ellenőrizzék azo­kat, s ha szükséges, javasol­ják módosítását. Evek óta ismétlődő jelenség, mind a gépállomásoknál, mind a tsz-eknél, hogy közvetlenül a munkák kezdete előtt olyan gé­pek hevernek szanaszét kijaví- tatlanul, melyekre már március első hetében szükség lesz. Pon­tos leltár alapján meg kell álla­pítani: az egyes gépek, munka­eszközök Javításáért ki a felelős, s a szanaszét heverő gépeket ha­ladéktalanul ki kell javítani. — Evégből február 10-ig a helyi vb elnökök irányításával tartsanak határszemlét a még esetleg kint- lévő gépek felderítésére. A tavaszi munkák jó lebo­nyolításának elengedhetetlen feltétele, hogy a termelőszö­vetkezetekben a tervkészí­téssel egyidőben alakítsák ki a munkaszervezeteket a múlt­évi tapasztalatok felhaszná­lásával. Meg kell vizsgálni, hogy kik azok a legrátermet­tebb tsz-tagok, akik egy-egy speciális feladat elvégzésére legalkalmasabbak. Dohány- és zöldségtermesztésben cél­szerű speciális munkacsapa­tokat alakítani, s ha szüksé­ges, velük egyes növények termesztésére külön megálla­podást kötni. Február 25-ig a munkaszervezetek kialakí­tásával párhuzamosan meg kell vizsgálni a múlt évben felhasznált munkaegység­mennyiséget. Minden tsz-ben állapítsák meg, melyik mun­katerületen dolgoztak laza normákkal, s az ilyeneket a tagság széleskörű bevonásá­val rendezni kell. Az idei évre betervezett munkaegysé­get növénykultúránként és állattenyésztési áganként hó­napokra osszák el, s a tsz ve­zetősége minden hónap végén állapítsa meg, nem történt-e túlzott felhasználás. Az ilyen ellenőrzésekbe kapcsolódja­nak bele a járási, községi ta­nácsok is. E hó végéig minden szövetke­zetben állapítsák meg, kik azok a tsz tagok, akik a múlt évben egyáltalán nem, vagy rendszer­telenül dolgoztak, őket, valamint a még kívülálló dolgozókat és a tsz tagok családtagjait is be kell vonni a rendszeres munkába. A tervek- jóváhagyásakor minden községi, városi, illet­ve járási tanács vizsgálja meg, hogy a hagyományos munkaegység mellett milyen jövedelemelosztási formákat, premizálást alkalmaznak, s mennyiben felelnek meg azok az FM, a megyei párt és ta­nács vb. által kiadott irány­elveknek, és mennyiben ér­tenek egyet azokkal a tsz- tagok. Megfelelő jövedelem- elosztási módszerekkel biz­tosítani kell a tavaszi mun­kák maradéktalan elvégzé­sét, valamint az állattenyész­tésben folyó szakszerű gon­dozást. Mihelyt az időjárás alkal­mas lesz, gondoskodni kell a hiányzó mélyszántás pótlásá­ról, mert még a téli szántás is jobb, mint a tavaszi. Az ősszel vagy télen mélyen szántott területeken a ta­vasszal olyan talajelőkészítő gépeket kell alkalmazni, me­lyek munkája a legkevesebb nedvességveszteséggel jár, s a legjobb magágyat biztosít­ja. Lehetőleg kerüljük a szántást, hogy megakadá­lyozzuk a talaj nagyfokú ki­száradását, ahol pedig elke­rülhetetlen, ott a lehető leg­sekélyebben kell szántani. Kivétel nélkül minden tava­szi talajelőkészítő munkát kövessen a talaj lezárása. A tavaszi növényeket úgy kell elhelyezni, hogy a legigénye­sebbek a legjobb talajokba kerüljenek. Kivétel nélkül minden növényre készítsék el az agrotechnikai tervet is, melyet az évi termelési terv tartozékának kell tekinteni, s anélkül nem is lehet jóvá­hagyni. Az átlagtermések emelésé­nek egyik módja a növény- állomány ésszerű növelése. A vetőmagmennyiséget, a sor- és tőtávolságot a talajviszo­nyoknak megfelelően kell megállapítani, s erre az em­bereket a vetés, illetve a nö­vényápolás előtt ki kell ok­tatni. Jő, ha erről a tsz-enként vagy brigádonként szakvitákat rendez­rek. Már a vetés idején gon­dolni kell a betakarításra: a si­lótakarmányoknál a fajta válasz­tással el kell érni, hogy azok érési ideje eltérő legyen, így a silókombájnok Jobban kihasz­nálhatók lesznek. A munkaerő- hiánnyal küzdő tsz-eknél a nap­raforgó betakarítást is lehetőleg géppel kell végezni. Nagy gon­dot kell fordítani a hibridkuko­rica vetőmag kicserélésére is. — Lucernából és vörösheréből csak ólomzárolt vetőmagot használ­junk, ha ez nincs, a tsz-ek kész­leteiket központilag tisztitassák ki. A tsz-tagok munkakedvére, s a munkafegyelemre rend­kívül nagy hatással van a rendszeres előlegfizetés. A téli, illetve koratavaszi hóna­pokban inkább mellőzni kell az előlegfizetést, vagy keve­sebbet fizetni, hogy a legna­gyobb munkák — tavaszi nö­vényápolás, aratás, őszi be­takarítás — idején minden­képpen elegendő előleget tudjanak osztani. Az öntözéses feladatok vég­rehajtása érdekében tovább kell keresni az olyan lehető­ségeket, ahol állami segítség nélkül, ideiglenes öntözési módszerrel is célt érhetnek. Mindenképpen biztosítani kell, hogy az öntözési terveket a Vízig, március 30-ig elkészít­se. Ahol a tervek már elké­szültek, s az időjárás meg­engedi, haladéktalanul fogja­nak hozzá a telepek építésé­hez. A népgazdasági, valamint a tsz-tervek teljesítését min­den évben rendkívül módon akadályozza a növényvéde­lem elhanyagolásából eredő terméskiesés. A tanácsi szer­vek idén — ha kell bünteté­sekkel is — határozottan sze­rezzenek érvényt a növény- védelmi jogszabályoknak. A tsz-ek tavaszi és éves tervé­ben is szerepeljen a növény- védelem munkája. A tanács vb. a növényvédelmi akciókat hangolja össze, hogy különösen a burgonyabogár, az amerikai szövőlepke, s a kuko­ricamoly elleni védekezés egysé­gesen, hatékonyan történjen. — Ahol a tulajdonos elmúlasztja a védekezést, a tanács végeztesse el, s a költégeket közadók mód­jára hajtsák ba , Idén aránylag nagy terüle­ten termesztünk megyénkben intenzív külföldi búzafajtá­kat. Ezek egyike-másika még nem eléggé télálló, ezért ál­landóan figyelemmel kell kí­sérni a vetés állapotát, ugyan­így az évelő pillangósokét is, s a növény igényeinek meg­felelően növényápolást vagy fej trágyázást kell végezni. A községek és városok te­rületén a helyi végrehajtó bizottságok időközönként, de havonta legalább egy esetben tartsanak határszemlét. Ez terjedjen ki a növényállo­mány mennyiségére, minősé­gére, fejlődésére, a növényi és állati kártevők vizsgálatára, valamint a szántóterület hasz­nosítására. Gondoskodni kell arról, hogy műveletlen terület sehol se ma­radjon. A Járási és városi taná­csi végrehajtó bizottságok Jelöl­jék ki területükön a legkorsze­rűbb agrotechnikai módszerek­kel gazdálkodó tsz-eket, ezekben állítsanak be növénytermesztési kísérleteket, s itt a tavasszal, va­lamint az év folyamán rendezze­nek tapasztalatcseréket a tsz-ek brigádvezetői, tagjai részére. A megyei tanács vb. hatá­rozata megállapítja, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun­kák előkészítésével egyidejű­leg, sok nagyfontosságú ál­lattenyésztési feladat is je­lentkezik. Az aszályos idő­járás következtében nincs mindenütt biztosítva a szük­séges takarmánymennyiség. Ezért kivétel nélkül minden tsz-ben meg kell szervezni a takarmánnyal való takaré­koskodást, a meglévő meny- nyiség beosztását úgy, hogy az lehetőleg az új termésig kitartson. Minden tsz-ben készítsenek ta- karmányfelhasználásl elő­irányzatot, szigorúan a meglévő takarmánykészletre alapozva. A termelőmunkát nem végző álla­tok takarmányellátását a lét- fenntartó szükségletre kell kor­látozni. Hathatós intézkedéseket kell tenni annak érdekében nehogy az állatállomány egy tekintélyes része — szinte évről-évre visszatérő jelen­ségként — különböző állati betegségek következtében el­hulljon. Az elhullások nagy­részét meg lehet akadályoz­ni, ha a tsz-ek vezetői, de különösen az állatgondozók megismerik és alkalmazzák a betegség megelőzés külön­böző módszereit. Az egyes tsz-ekbe beosztott állatorvo­sok kötelesek a tsz-ek veze­tői és állatgondozói előtt leg­alább egy, de ha szükséges több esetben is pontos, rész­letekbe menő tájékoztatást adni a legfontosabb állati be­tegségek elleni védekezésről Nagy gondot kell fordítani a baromfitenyésztésre. Konkré­tan meg kell határozni, s a? állatgondozókkal megbeszél­ni, hogy a múlt évben elő­forduló hibákat hogyan lehet kiküszöbölni A járási, városi és község tanácsok vb-i állandóan ei lenőrizzék és segítsék a fe' vásárlási feladatok megvab sítását is. Ügyeljenek arra hogy a tsz-ek csak a terme­lési lehetőségeiknek megi- lelő növény és állati termé­kekre szerződjenek éspedu teljesíthető mennyiségekre Határozottan lépjenek fel *■ szerződéses kötelezettségeikei elhanyagolókkal szemben. A megyei tanács vb. fel hívja a járási és városi taná­csok végrehajtó bizottságai­nak figyelmét, hogy a veze­tésben egyes helyen tapasz­talt lazaságokat haladéktala­nul számolják fel, s a megyei tanács és párt vb. határoza­tait maradéktalanul hajtsák végre. Az ötéves terv első évének tervfeladatait csak nagyfokú szervezettséggel és jó termelő munkával tudjuk teliaaíteRk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom