Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

1961. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hetvenkilenc tanfolyamon több mint 2 ezer paraszt- ember tanul Soha még annyian nem jártak ezüstkalászos tanfo­lyamra, mint az idén. Me­gyénkben összesen 79 ilyen tanfolyam működik, s jel­lemző, hogy ebből 68-at ter­melőszövetkezetben rendez­tek meg. Csak tizet tervez­tek, de tizenhét működik a kunszentmártoni járásban, összesen 467 hallgatóval. A viszonylag kis lélekszá­mú Öcsödön 69 részvevő­vel három tanfolyam mű­ködik. A csépai Uj Barázda Tsz-ben 48 szövetkezeti gazda szokta hallgatni Ha­vasi Zoltán előadásait, az óballai Ezüstkalászos tan­folyamra 41-en járnak, s 40-en vesznek részt az ör­ményes! Uj Élet Tsz-ben rendezett tanfolyamon. iiriirmirimmmTmrn Újítások Termelékenyebb munka T ermelésnövekedés JELENTŐS MŰSZAKI INTÉZKEDÉSI TERV seket is tettek érdekükben. Egyes gépalkatrészeket a ré­gi csúcseszterga helyett re­volver esztergapadon mun­kálnak meg. Ez éves szinten 300 munkaóra és többezer fo­rintos megtakarítással jár. Bevezetik még a többorsós fúrást és a gépi menetvá­gást is, ami 150 órával csök­kenti az összgyártmányoknál a munkaidő-ráfordítást. A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár ezévi terve — 1960-hoz viszonyít­va — 13 százalékos terme­lékenységnövekedést irányoz elő. Ez a tény arra inti az üzem műszaki vezetőit, hogy a jövőben fordítsanak nagy gondot a gyártástechnológiai eljárások fokozottabb betar­tására. Irányelveik vannak már és határozott intézkedé­KISGÉPEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN i n a íiáztáji gazdaságii Az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat vezetői célul tűzték, hogy az orszá­gos építkezési időtartam nor­mákhoz képest 30 százalék­kal csökkentik az építkezés tényleges idejét, jelentős mér­tékben meggyorsítva ezzel az új beruházások üzembehelye­zését. Az építkezéseken dolgo­zók újításaikkal támogatják a vállalat vezetőinek törek­vését. Nemrég — Orosz Jó­zsef művezető irányításával — Hunföldi József és Illyés István lakatosok vágógépet készítettek. Az újítóbrigád jelenleg Gyetvai József fő­építésvezető konstrukciója alapján egy másik, a terme­lékenységet növelő — auto­matikus — kisgép prototípu­sának elkészítésén dolgozik. Az új gép az ajtótok, taka­rófák, ajtórámák megmun­kálását — a korábbi 4—5 he­lyett — egy műveletben vég­zi majd. TÍZEZER HŰTŐSZEKRÉNY KÉSZÜL EZ ÉVBEN Különösen nagy előre­haladást kell elérni az apro- jószág tenyésztésben. A ház­táji gazdaságokból ez évben mintegy 700 ezer baromfira és 1 millió tojásra számíta­nak a felvásárló szervek. A földművesszövetkezetek ed­dig több mint 100 ezer csir­kére, 20 ezer libára és közel 10 ezer pulykára kötöttek szerződést. Bizakodással kezdték az új évet a Jászberényi Fémnyo­mó és Lemezárugyár mun­kásai. Annak ellenére, hogy kezdetben sok problémát oko­zott az anyagellátás, januári tervüket 100,8 százalékra tel­jesítették. A gyár dolgozói ez évben hűtőelemeket, ola­jos- és zsíroshordókat, mo­sógépalkatrészeket és több millió alumíniumedényt gyártanak kül- és belföldi megrendelésre. A múlt évben 7243 hűtőszekrényt, ez évben jóval többet, 10 ezret gyárta­nak. MEGKEZDTÉK A 10 EZER TOJÁSOS KELTETŐGÉP GYÁRTÁSÁT A Szolnok megyében érté­kesítésre kerülő árubaromfit a törökszentmiklósi telepen dolgozzák fel. A Barnevál az fmsz útján a nyár elejéig másfélmillió naposbardmfit helyez ki, s minden szerző­dött liba után 10 kiló kukori­cát, tojásonként pedig 8 deka takarmányt ad a tenyésztők­nek. A Szolnok megyei Mező­gazdasági Gépjavító Vállalat profilja állandóan fejlődik. Már a múlt év végén meg­kezdték a vállalat munkásai a Gergely-féle 10 ezer tojá­sos keltetőgép prototípusának elkészítését. Az első keltető­gépet január első felében gyártották le, s ezután meg­kezdték a vállalat munkásai a gyártáshoz szükséges leg­megfelelőbb szerszámok el­készítését. Ezzel a „null-szé- ria” — a tíz keltető — gyár­tását kívánják meggyorsíta­ni. A gyártástechnológia fej­lesztése a termelékenység ugrásszerű növekedését segí­tette elő. A null-széria gyár­tása rövidesen befejeződik. jobbak a jónál! AZ ELSŐ KERÜLETI PÁRTKLUB ÉLETÉBŐL Élénkség, nyüzsgés és időnként kirobbanó hangos nevetés fogadja a belépőt az MSZMP I. kerületi szerveze­tének helyiségében — másné­ven az I. kerületi pártklub­ban. A rádió körül lányok és fiúk, egyikük keze a csavaró­gombon nyugszik. Operett muzsika hangja mellett fia­talosan harsány, témáról té­mára szökkenő beszélgetéssel töltik ki a várakozás idejét. KISZ taggyűlés lesz, s a hát­ralévő perceket kihasználva faggatom Bencsik Mihályt, a KISZ szervezet titkárát a klub s a KISZ 'alapszervezet életéről. — Havonta egyszer taggyű­lést tart a pártszervezet, egy­szer pedig mi. Néha szabad pártnapok is vannak, de elég ritkán. Leginkább a Nőtanács szervez gyűléseket, előadáso­kat. Az elmúlt hónapok so­rán volt a klubban szovjet és magyar asszonyok találkozó­ja. munkás és parasztasszo­nyok találkozója, s egy na­gyon jól sikerült este: hurka­vacsora, melyre több mint száz jegyet adtak el. A Nő­tanács szervezésében horgoló szakkör is működik, ahová nagy lelkesedéssel járnak az asszonyok. Munkáikból, s a hurka-vacsora • bevételéből telt ki a körzeti bölcsödének juttatót szép ajándék is. — No és a KISZ ? — A KISZ két hétben egy­szer tartja a Világ térképe előtt című politikai kört. Ve­zetőjük az egyik KISZ ta­F.GÉSZSÉGES! Kapható a tiszafüredi földműves­szövetkezet önkiszolgáló boltjaiban, vendéglő-éttermé­ben és cukrászdájában, gunk, Hódos Rozália tanító­nő. Ő nagyon érti a dolgát, de a gyerekek nem elég ak­tívak. Van is hozzászóló meg nem is ... Társadalmi mun­kában is ott vannak, ha kell. — Mindenkinek meg van a 20 órája — mondja a KISZ titkár. S valóban dolgoztak a bérházak körüli parkosítás­nál és 300 facsemetét ültet­tek a vasút mentén. Szép ez, s nem is kevés. De jobb len­ne, ha a társadalmi munká­ról szólva tennék hozzá, hogy „ha kell”, mert ennek itt sú­lya van. Jobb lenne, ha ma­guk vennék észre: ütött-ko- pott ez a helyiség, maguk is kimeszelhetnék. Ha a fiatal lányok csatla­koznának a Nőtanács horgo- ló-szakköréhez és a klub ré­szére készülnének a csillagos függönyök, térítők. Ha a KISZ pénzéből venné­nek néhány rézkarcot, vagy reprodukciót és bekereteznék maguk. Ha észrevennék és megem­lítenék: a kerületi párt- és KISZ szervezet könyvtára összesen 50 kötet. Ha megpróbálnának össze­hozni egy színjátszó csopor­tot, vagy népi tánckart, s így valami célja lenne az ese­tenkénti összejövetelnek. Ha... Lehetne sorolni, de valóban jó az lenne, ha az ötletek maguktól buzognának fel az I. kerület KISZ fiatal­jaiban. S a klub akkor tölte­né be igazán a feladatát, ha nemcsak a találkozó, s tele­vízió nézés helye lenne, ha­nem szépítése önmagában is cél, s a többi célok összefogó­ja megvalósulásának színhe­lye — nem csupán szórakozó­hely, hanem az emberformá­lás műhelye, Z. J, Közgyűléseket A TIT járási és városi szer­vei ezekben a hetekben tart­ják közgyűléseiket. Ez alka­lommal számolnak be a ve­zetőségek a TIT második közgyűlése, az 1958 óta eltelt időszak eredményeiről, ese­ményeiről. Egyben pedig megválasztják az új vezető­ségeket a közgyűlések részt­vevői és azokat, akik majd a megyei küldöttértekezleteken képviselik a TIT alapszerve­zeteket. A városi és járási TIT közgyűlések február 15 és március 12 között zajlanak le. így többek között február 15-én Törökszentmiklóson tartották meg, február 24-én Tiszafüreden lesz, míg a túr- kevei közgyűlést február 27- én tartják. A megyei küldött- értekezlet megrendezésére április 16-án Szolnokon, a Ságvári Művelődési Házban kerül sor. Az új vezetőségekre — de egészében a TIT szervekre — igen nagy feladatok vár­nak az elkövetkező hónapok, sőt évek során. A szocializ­mus építésének megnöveke­dett feladatai, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése és a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása igényli a TIT szervezetek fo­kozottabb munkáját is. — Ezenkívül pedig az elkövet­kező időben nagyobb jelentő­sége lesz a kötetlenebb és ön­rendez a TIT tevékeny jellegű népműve­lésnek, különösen pedig a tudományos ismeretterjesztő munkának. A küldöttértekezletek részt­vevői a közgyűlések során határozati javaslatokat ter­jesztenek elő és a távlati fel­adatokat, terveket beszélik meg, munkaprogramot állí­tanak össze, a TIT feladatai­nak jobb megoldása érdeké­ben. Nőnapi ajándék A tiszaföldvári Lenin Tsz 78 ezer forintot tartalékolt szociális alapra. Ezt a pénzt okosan fogják felhasználni. Tizenötezer forintot a KISZ szervezetnek kulturális fel­szerelésre — például tánc­ruhára — költenek. Az asz- szonyokat pedig a nőnap al/calmával három mosó­géppel lepik meg. Minden üzemegységbe vesznek egyet-egyet, hogy ezzel is könnyítsék a nők háztartá­si gondjait. A szocialista brigád kezdeményez „öntudat és becsület jel­lemzi a szocialista embert” — olvashatjuk a Járműjavító személykocsi osztálya gőzfű­tés szerelő részlegében elhe­lyezett üvegezett szekrényen. Többen körülállják. „Zsák István szocialista brigádjának becsület boltja!” — hirdeti egy felirat. A kis boltot — most már nevezzük annak — különböző cigarettafélék, gyu­fa és csokoládé tölti meg ár- megjelöléssel. Alul a kassza minden ellenőrzés nélkül. Bennem is megérlelődött az a kíváncsiság, hogyan törté­nik a vásárlás? Pillanatnyi várakozás után rájöttem, hogy a becsületen és az öntu­dat legelemibb szabályain múlik az egész. Ha valakinek szüksége van az elhelyezett áruk egyikére, elveszi, az árát pedig az említett kasszába teszi, a visszajáró pénzt ki­veszi. Mi a célja a Zsák-féle be­csületboltnak? Elmondják, mikor elnyerték a szocialista brigád címet, elhatározták, hogy szélesebb körben ter­jeszteni fogják mindazon tu­lajdonságokat, ami a szocia­lista embert jellemzi. Csömör János Sok tennivaló, SOK TETT Kedves kör ez, állapítot­tam meg első tekintetre az együtt ülő 25—30 asszonyról, lányról. Aztán igazat adtam a tiszafüredi járási nőtanács elnöksége előtt beszámolót tartó Hajdú Istvánnénak, aki azt mondotta: Mi, asszonyok, eddig csak „magunkra” fi­gyeltünk, most meg már any- nyi a tennivalónk. A hozzászólások nyomán pedig a tettekről rajzolódik ki szemünk előtt egy nagy­szerű kép. A tiszaszentimrei asszonyok úgy vigyáznak szavukra. Di­csekvésnek ne tűnjék, amit mondanak: Tóthné szólt élő-' szőr: Csipkeverő tanfolya­munkra azok is eljöttek, akik eddig messze elkerültek ben­nünket. Most meg azt mond­ják: „De rossz is lesz, ha be­fejeződik a tanfolyam. Az­tán nem járunk ide olyan rendszeresen.’* Akik ezt mondják, megtanulták a csipkeverést, s ami nekünk még többet ér, közelebb kerültek egy lépés­sel pártunkhoz, rendszerünk­höz. Somogyiné így folytatja: új dolog nálunk a tojás szer­ződtetés. Eddig ugyanis az­zal hárították el, úgyis elad­juk. Eddig 12 000 tojásra kö­töttünk szerződést. Verseny­re hívjuk ki a járás, nőtaná­csait: Mi március 8-ig, a nem­zetközi nőnapig 40 000 tojás leadására kötünk szerződést! Később még a módszert is elárulta, ahogy ehhez a mun­kához kezdtek. Először a fmsz igazgatósági és felügye­lőbizottsági tagjaihoz kopog­tattunk be, járjanak elől jó példávaL Csatáriné fejezte be a ti­szaszentimrei beszámolót rö­viden ennyivel: A háztáji sertések szerződtetésére a tervünk 300, ebből mi nők. eddig 260-at kötöttünk a köz­ségben. Utána csönd, — szinte ér­zik a levegőben, ezt a tem­pót, amit a tiszaszentimrei asszonyok diktálnak, követ­ni is nehéz, nemhogy fokoz­ni. Aztán mégis feláll dr. Lő- rinczné, az állatorvos felesége Tiszaderzsről: bizony fel kell kötni azt a bizonyos szok­nyát. Pedig nálunk is men­nek a szabás-varrás, sütés­főzés tanfolyamok. Szépszá­mú hallgatóság mellett egész­ségügyi előadásokat tartunk. Sertéshizlalási szerződéseket Is kötünk. Magam 3 sertés hizlalására szerződtem. Kócsújfaluról Kavisánsz- kiné így beszélt: Maroknyi nép a mi falunk, mégis 120 Családból 50 családnak van eddig sertéshizlalási szerző­dése, nekem is van kettőre. Az ősszel térdig érő vízben, sárban 30 hold kukoricát tör­tünk le. Ezenkívül csomóz­tunk, meszelni mentünk. — Most a levesbe való csigát csináljuk minden kedden, pénteken. Eddig tsz-en kívüli asszonyok, 50 hold kukoricát vállaltunk kapálásra. Tiszaigarról Nilgeszné til­takozással kezdte: Lumumba meggyilkolása ellen emelte fel szavát. Később úgy foly­tatta: pedagógus létemre 2 hétig minden délután borsót szedtem az ősszel, hogy se­gíthessek. Jöttek az asszo­nyok is. A játékkészítő tan­folyamnak pedig 19 asszony kezemunkája nyomán eddig 600 forint a jövedelme, amelyből idős asszonyoknak kedveskedünk apró holmik­kal. Miskolczi Kálmánná füredi asszony régi aktívája a nő­mozgalomnak. Tizenhat esztendeje mindig ugyanazokat az ismerős ar­cokat látom ott, ahol dolgoz­ni kell a közért — mondja. — A nőtanács munkáját széle­síteni kell a fiatal lányok, asszonyok felé is. Fábiánná szavait hangszó­róval kellene azok fülébe el­juttatni, akik húzódoznak a tsz-től: — Tizenhárom éve va­gyunk a tsz-ben, Tiszaszent­imrén — mondja. — A hala­dás Tsz második lett a já­rásban, s erre büszkék is va­gyunk. Mennyit kaptunk? Az uram tehenész, a lányom is és 1300 munkaegységet kerestek. Ebből az enyém 40. az iskolás lányomé is 40, mert mi is segítettünk. Kap­tunk 41 mázsa búzát, 7 má­zsa árpát, 3,36 mázsa cukrot, 27 ezer forint készpénzt, csak a nagyját említve. Emellett a háztáji 110 zsák tengerit ter­mett, most 6 db 40 kg-os sül­dőt nevelünk. Ki is mentünk sokszor vasárnap is, ha munka volt. Másutt egy na­pot sem dolgoztunk. Kiszá­mítottuk, jóval kevesebbet kerestünk volna, ha elmegyünk másfelé dolgozni. Meg sokkal nyugod- tabb is vagyok, hogy itthon a családnak mind a nyolc tagja. És milyen választ adott Körmendiné a tiszaszöllősi nőtanács küldötte, az önmaga által feltett kérdésre: Miért nem foglalnak el a nők őket megillető helyet a tsz- ben? Sokat dolgoznak a szö­vetkezetben, s nem is mindig a legkönnyebb munkakör­ben. De mivel nem lépnek be tagnak, nem kapják meg a tagoknak járó kedvezmé­nyeket, s nem szólhatnak úgy bele a vezetésbe sem. N. .1. A baromf inevelési és hizlalási szerződés előnyös, mert a földmüvesszövetkezet a szerződésre naposbaromfit, előleget, magas szerződéses árat, libahizlalási szerződésre libadarabonként 10 kg kukoricát biztosít állami eladási áron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom