Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

1861. február 23. SZÓÉNOE, MEGYEI NÉPLAP & Kiállítás nyílt Moszkvában Rózsa Sándor cseh nyelven Prága (MTI). A Cseh­szlovák Szépirodalmi Kiadó gondozásában megjelent Mó­ricz Zsigmond Rózsa Sándor b- lovát ugratja és Rózsa Sán­dor összevonja szemöldökét Című regénye. Móricz Zsig- tnond válogatott műveinek csehnyelvű sorozatában ed­dig hét kötet jelent meg. — MOSZKVA (TASZSZ). A szovjet fővárosban a szovjet hadsereg megalakulásának 43. évfordulója tiszteletére kiál­lítás nyílt a szocialista orszá­gok hadseregének fegyverba­rátságáról. A Hadsereg Köz­ponti Házában megnyíl4- kiál­lításon több mint hatszáz tárgy látható * Moszkvában kedden a Szov­jet Hadsereg Házában a szov­jet fegyveres erők megalaku­lásának 43. évfordulója alkal­mából megtartották a szocia­lista országok hadseregeinek barátsági estjét. (MTI) ÉPÍTSÜNK CSALÁDI HÁZAT MOT. I. 1—60/59. Földszintes, szabadonálló, ?, Szobás, étkezőkonyhás, négy fé­rőhelyes lakóház, közműves, tég­lafalazattal. Tervező: Tfpustervező Iroda. Talajviszonyok: H. oszt. Műszaki mutatók: Gépészeti berendezések: Vízellátás, csatornázás: van. Villamosberendezés: van. Gázellátás berendezése: nincs. Fűtés: cserép- és vaskályha. Szellőzés: közvetlen. Főbb építési anyagok: la-aító m3 10.56 fa-ablak ma 7.36 beépített bútor db 2.00 A tervdokumentáció részei: 13 db építészi terv; 2 db gépész terv. 3 db statikus terv. Mérték- egység szám Összes beép. tért ma 300.75 Ossz. lakás alapter. m2 67.90 A megoldás jellemzése: Szerkezeti kialakítás: haránt­falas. Alapozás; csömörftett beton Mérték- Ossz. egység menny, terméskő m2 6.70 kisméretű tégla inoo 6.30 B. J. űr. tégla 1000 10.40 6<—10 válaszfal tégla 1000 0.43 bányahomok m2 18.30 folyami homok m> 2.00 1 db térfogatszámltás. 1 db költségvetés. • Fésűs, vagy fűrészfog rendsze­rű beépítési környezetben épít- nető családi lakóház. Es mint ilyen, építését külön, vidéken (B. 60). Körítőfalak: 38 cm üres tégla. Válaszfalak: 6 és 10 em válasz­fallap. Födémszerkezet: Vasbetonge­Cenda (B. 60). Tetőszerkezet: köracél. Burkolatok: mozaik+parketta Ajtók, ablakok: fa. Homlokzatképzés: kőporos dör­zsölés. ajánljuk. Ott, ahol közművesítés nincs, a ' tervezett fürdőszoba mosdóhelyiségnek alakítható ki. Szobái méreteinél fogva jól bú­torozható és 4 tagú családnak ideális lakáskörülményeket biz­tosit. Homlokzati megjelenése tetsze­tős és Ízléses. A FOGHÍJAS FÉSŰ HTizenegy éve már, hogy Baloghék •*- beléptek a szövetkezetbe. Azóta — ahogy mondani szokás — összeszedték magukat. Kicserélték a régi szétrepedezett bútorokat, amit Róza néni még mint ifjú asszony kapott 35 évvel ezelőtt. Ideje volt, mert hisz legtöbbjén akkor is csak a bú­torlakk volt új. Az ágyak, a szekrény már akkorra kiszolgálta Róza néni nagynén­iét. De azért megtette az. Más lány még annyit se mindenkor kapott abban az idő­ben. , Szép, Baloghné szerénységének meg­felelő garnitúra került hát a szobába. A konyhába is. Tizenegy év alatt lassan- lassan mindent kicseréltek, ami az évek során megkopott. A Balogh-lányok, akik apjukkal együtt jártak a közösbe dol­gozni, örültek is mindig, mikor egy-egy új darab került a házhoz. Csak Baloghné ejtett egy-egy könnyet ilyenkor. Félig az öröm, félig a bútorda­rabokkal eltűnő emlékek könnyei voltak ezek. Tizenegy év mégi; csak nagy idő Alig volt már néhány ingóság, amit Ba­loghné, mint ifi-asszony hozott a házhoz. Csak egy kiszálkásodott, színevesztett, lompahegyű szarufésű őrizte Baloghné fiatal éveit. A lányok haragudtak is érte, mert eltöredezett foga kegyetlenül húzta kigöndörített hajukat. Róza néni azonban — nagyon ragaszkodott hozzá. Hiába ajánl­hatták a lányok: vegyél már, anyukám, másikat — Baloghné minden reggel csak azzal fésülte végig derékig érő, kétágra font haját. Egyszer Erzsi, a legidősebb lány meg­elégelte. Egy este gondosan elrejtette a féltve őrzött fésűt, s mikor másnap any-ja kereste, 6 is lázasan kutatott utána. De hiába. Mintha a föld nyelte volna el. Nuo­ma veszett. Baloghné aznap nem fésülkö- dött, bár napestig kereste a 35 éven át hűséges „jószágot’’. Másnap Róza, a kisebbik lány azzal állt anyja elé: — Vettem neked, édes­anyám egy szép, új, valódi szarufésűt. Mondj le arról a régiről. Ügy is rossz volt már. em ment az olyan könnyen. Bele­telt egy jó hét, mire Baloghné vég­leg lemondott a keresésről. Egy reggel Erzsi Ujjongva állt anyja elé. — Anyukám! Megtaláltam a fésűdet. Baloghné gyors mozdulattal kapott utána. S mikor lányai kérdező tekintetét látta, rövid mesébe kezdett: — Akkor nyáron, mikor új asszony voltam, eljártam az urasághoz Icapálni. Gondoltam, jó lesz az a kis kereset az apátoké mellé. Nyájas ember volt az uro- ság, megígérte, ha jól dolgozunk — mert jártunk oda vagy tizenketten — kosztol is ad egész nyáron át. Hogy mondtuk vol­na. vissza, hisz nem fogyott úgy otthon, amit kommencióba mértek. Háro-m hó­napig tartott a kapálás. Addig nem is számolt velünk az úr. — Aztán mikor három hónap múlva befejeztük, nekem ■ annyit fizetett, hogy éppen ennek a fésűnek az árát kifutotta. Mint ifjú asszony, ezt a tartós darabot vettem első keresetemből. ... Mikor ti 11 éven át a zárszámadásokkor hazajöttetek, mindig eszembe jutott... Drága darab volt ez akkor, hisz látjátok, idáig eltar­tott ... Aztán megegyeztek, hogy a régi fésűt elteszik — emlékbe. Borsi Eszter Napirenden: a túlterhelés Egy ismerősöm akinek második gimnáziumba jár a kislánya, panaszkodott a múltkoriban, hogy a gyerek nagyon ideges, állandóan fáj a feje és romlott a tanulmá­nyi eredménye. Eleinte a ser­dülőkor szokásos zavaraira gyanakodtunk, de aztán kide­rült az igazság. Marikának zsúfolt a tananyaga, de azért Marika vívni tanul, Marika angol különórákat vesz, he­gedül. Ha összeadjuk ezeket az órákat a tanulásra fordí­tott idővel, körülbelül 60 óra elfoglaltság „jön ki” egy hét­re. A munka törvénykönyve előírja, hogy hasonló korú fiatal fizikai munkában napi 6 óránál többet nem foglal­koztatható! Nem véletlen hát, hogy szü­lői értekezleteken, tantestüle­ti üléseken, de magánbeszél­getések közepette is egyre gyakrabban hangzik el ez a szó: túlterhelés. Van-e ilyen és ha van, lehet-e változtat­ni rajta? Ezt kérdezik, erről beszélgetnek az illetékesek: pedagógusok, szülők és ter­mészetesen maguk a diákok is. Sok embert kérdeztünk meg. A vélemény egységes: van túlterhelés és a túlterhe­lésnek különböző — zömé­ben kiküszöbölhető — oka van. És hogy minél előbb se­gíteni kell ezen a helyzeten, azt éppen az oktatási reform követeli sürgetően. Mi új, korszerű ismeret­anyagot akarunk elsajátíttat­ni tanulóifjúságunkkal. — Ez azonban csak akkor lehetsé­ges, ha sok régi „lomot” el­takarítunk az útból. A tankönyvek összetételé­ről Budai Péter, a szolnoki Beloiannisz úti általános is­kola igazgatója például el­mondta: az V. és VI. osztá­lyos matematika könyvek nem elég világosak, fokozott megterhelést jelentenek a gyerekeknek. A VI. osztályos számtankönyv 91. oldalán a törttel való szorzás szabálya olyan nyakatekert, hogy érettségizett felnőttek sem értik meg első olvasásra. A szaktanárok véleménye sze­rint a szövegbe szúrt záróje­les magyarázatokon még a jó tanulók is nehezen igazodnak el. Ugyan e könyv 108. olda­lán háztartási statisztikai táblázatot találunk, amely­nek megértése, az adatok fel­dolgozása nehéz, felesleges, erre sokkal jobb példák is adódnak. A törtalakú mér­tékegységek ismertetésénél az 547-es példában egy mondat­ban érintik a fajsúly fogal­mát, amely csak a VII. osz­tályban kerül elő részlete­sebben. Mindezek nehezítik a megértést, többletmunkát adnak a tanulóknak és ezzel fokozzák a túlterhelést. A hatodikos nyelvtan­könyv sem a legjobb. Eléggé elvont, sok anyagot ad, nem veszi figyelembe a gyermek életkori sajátosságait, ugyan­akkor nem jut elegendő idő a helyesírási készség gyakor­lására. Napnál világosabb, hogy a nyelvtan oktatása HANGVERSENYEN Az ember a bejáratnál fel­mutatja bérletét, elfoglalja helyét és nézi a Ságvári Mű­velődési Ház színpadán a jól­ismert arcokat. Amott, a her gedűsök között az a karcsú fekete lány elmélyedten han­gol. A szemüveges elsőhege­dűs a kottát nézi, hátiul vala­hol a vadászkürtös hangsze­rét próbálgatja. J;,j A nézőtéren beszélgetés mo­raja. Minden emberi arc egy- egy külön tamilmány. Itt ül például mellettem egy szőke lány. Nem ismerem., dehát né­hány szót már váltottunk az eddigi hangversenyeken, azok szünetében. Most hátraveti a fejét és amikor Banda Ede gordonkaművész Saint-Saens légies és mégis annyi emberi — talán úgyis lehetne mon­dani, testi vágyakozással teli zenéjét internálja, kicsit be ha­rapja a száját és könnyes lesz a szeme. Vajon meghatódott-e vagy a saját életének egyik kedves, kicsit fájdalmas epi­zódja jutott-e eszébe: nem tudni. Annyi bizonyos, hogy viselkedése egyéni — nem a kollektív zenei élvezet hatása alatt született. Sulyok Tamás vezényel. Régi ismerőse a szolnoki kö­zönségnek. Olyan, amilyennek a romantikus lelkek a muzsi­kust elképzelik. Magas ter­met, sápadt arc, makacs haj­fürtök, amelyek vezénylés közben a homlokba hullanak. De ezek nemcsak külsőségek, Sulyok Tamás ihletett, nagy­szerű zenész, aki érti is, érzi is az előadott műveket, aki érzékeny lélekkel reagál a mű mondan,ivalójárq és mint jó vezető az árgmoi,. úgy vk&i át a hangulatot a nézőtérre. • Szép volt ez az este, sokat adott az embereknek. De a szívem mégis összeszorult. A lelkesen tapsoló közönség so­rai között üres szigetek tá­tongtak. Kevesen voltunk. Alig-alig láttunk itt pedagó­gusokat. Kevés volt a mér­nök, az orvos, akikről pedig általában azt tartja a közhit, hogy zenebarátok. Hiányoz­tak azok a zenekedvelő mun­kások, akik maguk is énekel­nek énekkarban, talán valaha a város szimfónikus zeneka­rában is játszottak a Millén- neumban, vagy a gyermekü­ket taníttatják zenére. Negy­venötezer emberből nem akadt négyszáz, aki megtöl­tötte volna a termet. Az embereket fel kell éb­reszteni, mert « mi rendsze­rünkben a szépnek, a művé­szinek élvezése nemcsak jo­gunk, hanem talán egy kissé kedves kötelességünk is. — ht — Jelenei a Néma leventéből A martfűi Munkás Irodalmi Színpad tagjai tegnap este több mint 500 néző előtt mutatták be Heltai Jenő három- felvonásos, verses színmüvét, a Néma leventét. Képün­kön: Zilia szerepében Krizsán Györgyné, Gianette: Szuliár Edit, Benpo: Györfi Lajos, Monna Mea: Kazinczi Erzsé­bet. A darabot Miszlay István, a szolnoki Szigligeti Szín­ház rendezője rendezte. nem lehet öncélú, hiszen vég­ső célja, hogy helyesen író és helyesen beszélő embere­ket neveljen. A 12 éves gye­rek számára nem könnyen érthető például az irány- tárgy és eredménytárgy fo­galma, amely itt fölösleges, hiszen más összefüggésben a hetedikben sokkal bővebben tanulják. Az „arra”, „erre” egy meghatározás szerint ha- tározóragos mutatónévmás, négy oldallal arrébb — mint valóságos határozót említi a könyv. Igaz, hogy ez úgyne­vezett határeset De miért kell ezt egy hatodikosnak megismernie? A történelem anyaga is zsúfolt, különösen a VI. osztályban. Ez a probléma fennál a gimnáziumokban és a tech­nikumokban is, talán még fo­kozottabb mértékben. Itt is sok az olyan tankönyv, amely nem veszi figyelembe az élet­kori sajátosságokat Emellett sok enciklopédikus ismere­tet tartalmaz. Á gimnáziu­mokban fokozódik a nehéz­ség a politechnikai osztályok­nál, ahol lényegében alig csökkentik az anyagot ezzel szemben egy teljes napot gyakorlati foglalkozásra ik­tatnak be. A tanterv mind a négy osztályban például egy órával csökkentette a magyar irodalom óraszámát Ugyan­akkor a tananyag alig vala­mivel kevesebb, mint a hu­mán osztályokban. Az ipari rajz elemei című új tantárgy tankönyve olyan nehéz, hogy a Verseghy Gimnáziumban e tantárgyat oktató műszaki szakembernek valósággal „bűvészmutatványokat” kell végeznie, hogy a tantárgyat megismertesse és megszeret­tesse. A tananyag összevoná­sa miatt a II. osztály máso­dik félévében fizikából a har­madik év első félévi anyagá­nak egy részét is át kell ven­ni. Legtöbbet talán a tech­nikumokban küzdenek a sü-. rített anyaggal. A szolnoki közgazdasági , technikum igazgatójának véleménye szerint a legnagyobb gondot á közismereti tárgyúk tán- könyveinek (magyar történe­lem stb.) korszerűtlensége, nehézkes nyelvezete, rossz felépítése okozza. Emellett az iskola jellegéből adódóan több a házifeladat, hiszen a könvvvitelt, a statisztikát csak írásban lehet gyakorol­ni. Nem utolsósorban említhet­jük a túlterhelés okai között a szaktárgyi sovinizmust. — Igen sok nevelő sokszor jó­szándékkal telítve, szembe­fordul a helyes tananyagcsök­kentési törekvésekkel. Nem­csak a könyv anyagát igyek­szik meg ,:a<*varázni és meg­tanítani, hanem azt még új ismeretekkel kiegészítve — fokozza a megterhelést, ame­lyet az amúgy is zsúfolt tan­könyvek okoznak. A Művelődésügyi Minisztéri­um hatalmas erőfeszítéseket tesz új, jobb tankönyvek ki­adására. Ez azonban még idő kérdése. Addig a pedagógusok ügyességén múlik, hogyan tudják esetleg a tankönyv anyagának jobb csoportosítá­sával, lerövidítésével élvezhe­tőbbé, ’ hozzáférhetőbbé tenni magát a tantárgyat. Ami a különórákat, az is- kolánkívüli megterhelést il­leti, egy később megírandó cikkünkben kívánunk fog­lalkozni- vele részletesen. Itt csak annyit, hogy célszerű lenne a különórákat igazga­tói engedélyhez kötni és ‘álta­lában csak jó előmenetelő, könnyen tanuló gyermek szá­mára megengedni. Az itt felsoroltak bizonyít­ják: a túlterhelés meglévő probléma, változtatni e hely­zeten napi feladataink közé tartozik. Ami pedig a bevezetőben említett Marikát illeti, nem szabad elfelejtenünk, hogy érte és a többi Marikákért folyik a küzdelem. Azért, hogy korszerűen művelt, szé­leslátókörű, a mi társadal­munkban boldogulni tudó em­bert nevelhessünk belőlük. S ezért kell mindenkinek szív- vel-lélekkel foglalkozni a túl­terhelés ügyével is. . Hernádi Tibor kavics m> 51.00 égetett mész q 30.00 cement q 81.70 szigetelőlemez m3 49.72 normál betonvas q 0.58 nagyszil, betonvas q 1.40 előregyárt. vb. elem t 24.25 fűrészelt fa m> 1.05 hideg lapburkolat m3 31.00 parketta m3 35.20

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom