Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
3S6Í. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP GYÓGYSZER AZ ÉPÍTÉSI IDŐ ELHÚZÓDÁSA ELLEN... Országos probléma: a beruházások átfutási ideje megnyúlik. Némely lakóház átadására csak másfél-két év múlva kerül sor. — Nemrég egy célkitűzés — az Építésügyi Minisztérium kezdeményezése — országos visszhangra talált: „Rövidítsük le az építkezések határidejét tíz hónapra”. „Két műszakban, akárcsak a gyárban“ A korábbi évekhez képest — tagadhatatlanul javult az építőipar munkája. Manapság a baráti államokhoz — a Szovjetunió, NDK-hoz, Csehszlovákiához — hasonlóan a régi elavult munka- módszerek mellett előregyártott elemekből építenek több- emeletes lakóházakat is Sztá- linvárosban, Budapesten. — Szolnokon rfiég nem tudtuk megvalósítani a középblokkos építkezést — mondja Rédler Károly a megyei Építőipari Vállalat főmérnöke. — Ezért más módszereket kell alkalmaznunk az építkezések határidejének megrövidítésére. Több szolnoki munkahelyünkön — a Magyar, Sólyom, Szántó utcai építkezésünkön — bevezettük a két műszakot... A kezdeményezés gyümölcsöző ... Az ellenőrzések során megállapítottuk: az éjszakai műszakban dolgozók nem maradnak le a nappaliak mögött. Teljesítményük egyforma. Javult a munkaidő kihasználás és meggyorsult az építkezés. Az eredmények kecsegtetők. Elhatároztuk, hogy Szolnokhoz hasonlóan a jászberényi 48-lakásos lakóház, az öcsödi és a karcagi nyolc- tantermes iskola építkezésén is két műszakot vezetünk be, akárcsak a gyárban ... „Az ácsok meg a vasbetonszerelők okoskodnak“ Az újat — bármennyi jót is igér — valljuk meg őszintén, vonakodva fogadják az emberek. így történt ez a Kossjuth téri építőknél is. — Ha már két műszakban! dolgozunk, hát üsse kő. Csak azt nem értjük — mondogatják az ácsok —, miért kell bennünket „összeverni”: — komplex brigádot alakítani. Kocsis Imre, az építkezés főművezetője mondja: — Két napja dolgozunk váltott műszakkal. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. A munka • üteme új lendületet kapott. Csakhát az ácsok, no — meg a vasbetonszerelők okoskodnak, nem akarnak komplex brigádban dolgozni. Talán jogosan, mert nem valami szorgalmasak a kubikosok, meg a kőműveseket kiszolgáló segédmunkások. Dübörögve dömper közeledik. A vezető befordul. —■ Nyolc-tíz ember megy a géphez. A „pilóta” megbillenti a platót és ömlik a koromfekete szénpor. Fele bennema- rad a vasbödönben. Csak egy ember lapátol, a többi nyélre támaszkodva nézi. Az igazság persze az, hogy a vállalat vezetősége keveset foglalkozott a munkások felvilágosításával. — Meggyőző magyarázatot — mondja Demecs Ferenc, az ácsok brigádvezetője — még nem kaptunk. Ehelyett levélben értesítettek: vagy belépünk a komplex brigádba, vagy áthelyeznek bennünket más építkezésre. Ez a módszer helytelen. Erről győznek meg a vasbeton- szerelők is. Szabó Ferencet ügyes, megfontolt embernek tartják munkatársai, mint olyan fajtát, aki kétszer is meggondolja, amit kimond. —'Ügy szeretem — magyarázza—•, ha valaki elvállal egy munkát, legyen is annak gazdája. Nem szól többet, de a pinceépítők felé fordul. Két-három építő rakja a falat. Körülötte a „mindig vidám” segédmunkások hancuroznak. Vízzel locsolják egymást. — Hát így van — folytatja tovább jó tízperces szemlélődés után. — Évek óta dolgozom a szerelőszakmában, kiküldetésben a vállalat tíz munkahelyén megfordultam. Volt dolgom szorgalmas, kevésbé szorgalmas munkásokkal. Idővel minden kiforrta magát. A hanyagok, munkakerülők otthagytak bennünket. Itt is másképp lenne minden, ha részletes magyarázatot kapnánk. Most azt sem tudjuk, melyik az előnyösebb: ha továbbra is szakosítva, vagy komplex brigádban dolgozunk... Egy másik orvosság Valóban, a vállalat vezetőségének „intézkedése” bírálható. Tudott dolog, hogy a komplex brigád mozgalom a termelés emelkedését, a munka minőségének javulását eredményezi. A szocialista versenymozgalom szervezése nem csupán adatok gyűjtése — íróasztali munka — hanem politikai agitáció kérdése is, amelyben a párt- és szakszervezetekre nagy feladat hárul. Az építőipari vállalatnak is másként kellene elkezdeni. Valahogy úgy, mint az újítások, az új munkamódszerek bevezetésénél teszik. Fehér Balázs fiatal technikus, de máris azon töri a fejét, hogyan lehetne a vasbeton kötésidejét az eddigi 28 napról 15-17 napra lerövidíteni. A vállalat támogatja a fiatalember törekvését. Laboratóriumi felszerelést, megfelelő alapanyagot szerzett be. Fehér Balázs cal- ciumchlorid — kötésgyorsító anyag — százalékos keverésének kikísérletezésén dolgozik. Igen, ez a helyes. Támogatni a munkások kezdeményezését, az új lehetőségek, rejtett tartalékok kiaknázásában. — Arnóth — Termelőszövetkezeti gépjavítás A szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet UTOS—45 traktorán most végzi Füzesi Imre gépész a nagyjavítást. Ötvenezer hold növényvédelmi munkáit végzik idén repülőgéppel Szolnok megye termelőszövetkezetei egyre szívesebben veszik igénybe a gyors munkát végző növényvédő repülőgépek munkáját. Idén 50 ezer hold különböző vetés növényFiatalok! Jelentkezzetek építőipari tanulónak kőműves,ács, festő, tetőfedő és parkettázó szakmákra. Jelentkezési korhatár 14 évestől 17 éves korig. Követelmény a Vili általános iskola eredményes elvégzése. Tanulmányi idő két év. A tanulók védő- és munkarnhát, bakancsot, valamint a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak. A tanulmányi év kezdete 1961 évi április hó 1. Jelentkezni lehet 1961. évi március 5-ig levélben vagy személyesen a Mii M 605 sz. Ipari- tanuló Intézet,. Építőipari Tagozatánál Szolnok. KolfSf öt 0. sz. védelmi munkáinak elvégzésére kötöttek szerződést a repülőgépes növényvédő állomások. 24 ezer holdon végeztetik el a kenyérgabonák tavaszi fejtrágyázását, 20 ezer holdon pedig vegyszeres gyomirtást végeztetnek. Tavaly még csak az állami gazdaságokban vetették a rizst repülőgépről, az idén 500 holdon már a termelőszövetkezetek is ezzel a módszerrel juttatják földbe a magot. A mezőtúri Uj Élet és Sallai Tsz repülőgépekkel végezteti a rizs fej trágyázását is, a karcagi Május T. Tsz pedig 1800 hold lucerna és vöröshere porozására kötött szerződést a növényvédő állomással. A ♦ háztáji gazdaság árutermelő szerepe Bereczki Lajos elvtárs, a Szolnok me-1 Néplap szerkesztősége ankét ján tartotta gyei pártbizottság mezőgazdasági osztály- előadását. Bereczki elvtáfs vitaindító vezetője, a Szolnok megyei pártbizottság _ , ágit. prop. osztálya és a Szolnok megyei | előadását rövidítve közöljük. Mindannyiunk előtt ismeretes, a mezőgazdaság szocialista átszervezése országos szinten is befejezés előtt áll. Megyénkben már két évvel ezelőtt kialakultak a szociafel. Például, hogy a háztáji gazdaságot le kell szűkíteni annyira, hogy csak bizonyos mennyiségű terméket állítson elő, kizárólag a szövetkezeti gazda számára. Olyan szövetBereczki Lajos előadását tartja. Mellette Árvái István, a Szolnok megyei pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője lista nagyüzemek, s a termelőszövetkezeti mozgalomnak évtizedes múltja vaó. Mégis bizonyos átmeneti időszakot élünk, amikor .végleg megszűnik a gazdálkodás kisparaszti jellege és áttérünk az igazi nagyüzemi gazdálkodásra. Ilyen időszakban indokolt, hogy a háztáji gazdasággal is foglalkozzunk. Ezzel kapcsolatban különböző téves nézetek merültek kezet is akadt megyénkben, ahol á háztáji gazdaság teljes felszámolására törekedték: betiltották a háztáji libatartást, anyakocata.rtást, nem adtak takarmányt a háztáji állatállománynak. A központi irányító szervek, s a mi véleményünk szerint is helytelen és veszélyes az, ha a háztáji gazdaságok zsugorítására törekszünk, s nem törődünk azok árutermelésével. A háztáji gazdaságok segítsék az ország áruellátását Azok a termelőszövetkezeti-, járási-, városi-, megyeivagy országos vezetők, akik az egyéni gazdálkodásról a közös gazdálkodásra való áttérés időszakában a háztáji gazdaságok szerepét és árutermelésének fontosságát tagadják, akarva nem akarva a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését a mezőgazda- sági javak bőségének megteremtését akadályozzák. A szocialista nagyüzemekben a növénytermesztés terén gyorsabban ki lehet alakítani a nagyhozamú gazdálkodást és a bőséges árutermelést, mint az állattenyésztés terén. Miért? Az árutermeléshez nagyüzemi istállóra van szükség, megfelelő törzs- állomány kell. Tudjuk pedig, hogy amikor a közös állatállomány kialakítására került sor, a belépő gazdák a rosz- szabb tehenet vitték a közösbe, anyakocát pedig alig. Problémát okoz a takarmánv- alap biztoSífása, és a gondozó kérdése is. A szocialista társadalomnak egyik törvényszerűsége az is, hogy a termelőeszközöket és termelőerőket ki tudja használni és feltárja a tartalékokat. Ebben az időszakban milyen tartalékok vannak a mezőgazdaságban? Azoknál:, akik beléptek a tsz-be, megvan a két tehénhez szükséges férőhelye, továbbá sertés- és baromfiól. Ezeket jól ki lehet és kell is használni. A takarmány egy része is megtalálható a háztájiban. A ház körül sok olyan hulladék akad, 4rni nagymértékben kiegészíti az abrakeákar- mányt: zöldségféle, burgonya, kenyérhéj, stb. Azesetben, ha nincs háztáji állattenyésztés, ezek a hulladékok veszendőbe ménnek.' A háztáji gazdálkodás a munkaerőkihasználás szempontjából is lényeges. A családban ott van/ az asszony, aki sok helyen nem jár el dolgozni, vagy nagyobbacska gyerek, akiknek nem jelent különösebb tehertételt 25—50 tyúk, vagy egy-két sertés megetetésé. Vannak olyan feltevések, hogy I a háztáii gazdaság károsan hat a közős gazdaságra Egyes szövetkezeti vezetők azt mondják, hogy ha a háztáji a törvényesen megállapított méretek határát elér', abban az esetben a szövetkezeti gazda munkaerejének tekintélyes részét leköti. Tehát akinek rok háztáji állata Van, az a közösben nem tud kielégítő munkát végezni. Azt is felvetik, hogy ha a háztáii gazdaságban állatokat tartanak, a közösből takarmányt kell ezek száméra biztosítani. Megemlítik azt is, hogy a fejlett > háztáji gazdasággal rendelkező tsz-tagok piacozni járnak, s ezzel sok munkanapot elveszítenek. Mindezek további vita kérdései. de a mi meggyőződésünk az, hogy amíg a háztáji gazdaság a törvényes keretek között marad, mindenképpen! támogatnunk kell. A háztájiból kapott pénz jól kiegészíti a közösből származó jövedelmet, s ez a szövetkezeti gazdák hangulatát, munkakedvét javítja. Ha az assozny el tudja Vinni hetenként a 40 darab tojást az fmsz-nek, vagy elad naponta 3—4 liter tejet, ebből megvan a napi konyhapénz. A háztáji gazdaság nemcsak a tagnak hasznos, hanem" — közvetve — jó a szövetkezetnek is. Idén a termelőszövetkezetek árutermelési mutatóit úgy alakították ki, hogy abba beleszámít a háztájiból származó hús értékesítése is. Ebben az átmeneti időszakban, amelyben most élünk, a parasztemberek gondolkodás- módja még nem alakult át teljesen. Évszázadokon keresztül megszokták a naturális gazdálkodást, és még ma is, ha nincs legalább disznó az ólban, tehén az udvarban, tyúk, liba, vagy kacsa sincs, amihez alkalomadtán nyúlni lehet, a parasztember létbizonytalanságot érez. Ez a gondolkodásmód érthető. Évszázados megszokásokat nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. T akarmányjuttatás a közösből A termelőszövetkezetben a közős állományt az idei évre úgy kell méretezni —, még a természetes szaporulat háztájiban való adása árán is — hogy a közös állatenyész- tés tényleg jövedelmező legyen, férőhely és takarmányhiány miatt ne legyen elhullás. Az árutermelési tervek állattenyésztési réSzét úgy kell megállapítani, hogy az feltételezze a háztájiból származó árut is. Ehhez természetesen a szükséges takarmánymennyiséget is biztosítani kell. Takarmányhiányról beszélünk, ugyanakkor sok termelőszövetkezetben a megtermelt takarmány egyrésze tönkrement, mert nem tudták időben betakarítani. Ha a tsz vezetők történetesen azt mondják a tagoknak, hogy ha idejében és jó minőségben betakarítják a szénát, egyötöde az övék. Ez esetben több szénája van a közösnek is és a háztájiba is jut. Biztosítani kell kaszálókat, s ha ez van a tsz tag vasárnap is kimegy és betakarítja a szénát. Az anyagi ösztönzés helyes alkalmazásával több terméshez jut a tsz és a szövetkezeti gazda is. Sokakban felmerül az a kérdés: meddig propagálhatjuk a háztáji árutermelés szükségességét. Az a véleményünk, hogy amikor majd a közös gazdálkodás olyan szintre jut, hogy a népgazdaság' igényeit maradéktala-’ nul ki tudja elégíteni, s az állattehyésztés terén is iparszerűvé válik az árutermelés, akkor a dolgozó paraszt azt mondja: nem kínlódik tovább a háztájiban a „hagyományos” módszerekkel, Ö maga javasolja majd, hogy a közösben hasznosítsunk minden fellelhető takarmány- mennyiséget. Ekkor már a termelőszövetkezet olyan jövedelmet tud biztosítani, hogy nem lesz szükség annak a háztájiból történő pótlására. Hogy számot is mondjunk: erőszakkal még tíz év múlva sem fogjuk a háztájit megszüntetni, mint ahogy az a’ Szovjetunióban is létezik ma is. Addig is támogatnunk és fejlesztenünk kell a háztáji gazdaságot. Minden szövetkezeti eazda végezze el munkáját becsülettel a közösben, amellett adjon minél több árubaromfit, tejet, húst a népgazdaság számára. , (Következő lapszámunkban köböljük az ankót résztvevőinek hozzászólásait.)
