Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 16. szám

1961. Január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Vj vonások a jászjákóhalmi Béke Tsz termelési tervében Az elmúlt héten a termel 6­. (szövetkezetek többségében elkészült a termelési terv. — Néhány nappal ezelőtt a jász­jákóhalmi Béke Tsz-bem is ez volt a legsürgősebb. Igazítani kellett a termelési terven, mivel közel 500 holddal meg­nőtt a terület. Csipe László, a volt Március 15 Tsz elnö­ke így magyarázta ennek az okát: — Beloptuk magunkat a Békébe Ez annyit Jelent, hogy a Március 15 Tsz egyesült a 280n holdas Béke Tsz-el- így a tervet most már 3315 holdra kell elkészíteni. Meg kell hagyni, hogy jó „házasságot“ kötöttek A Március 15-beliek bizo­nyára nem bánják meg, — hogy ezentúl egy családot ké­peznek a Béke-beliekkel. — Ugyanis a Béke Tsz gazdái tagadhatatlanul ügyesen gaz­dálkodtak. Minden munkát időben elvégeztek, s ahol csak lehetett, megfogták a forin­tot. Szerződéses növényeket termeltek, 1100 mázsa búzát és 1350 mázsa májusi mor­zsolt kukoricát szabadon ér­tékesítettek. S hogy mást ne mondjunk, 78 mázsa lucerna­magot adtak át 3.850 forintos mázsánkénti áron. Most is olyan tervet készí­tenek, hogy abból érdemes jó néhány dolgot közreadni. Ga­yer József, a Béke Tsz főag- ronómusa sorolta el terme­lési tervük új vonásait. Mert van abban valóban sok új dolog. — Most is leszerződtünk ipari növények termesztésére, cukorrépára, napraforgóra, borsóra, dohányra és paradi­csomra. De nemcsak a válla­latokkal, hanem a helyi föld művesszövetkezettel is meg­egyeztünk, hogy paradicsomot, borsót, gyümölcsöt, főként cseresznyét és meggyet adunk a község lakosságának- Ezen­túl 1.340 mázsa búza. 400 má­zsa májusi morzsolt kukorica szabad értékesítésére is szer­ződtünk. Az idén 136 hizó- marhát, 670 hizott sertést. — 920 hizott libát és 41.800 áru­baromfit számítunk eladni. — De hogy a szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tehessünk, ahhoz a tavalyinál is többet kell termelnünk Ezért vettük tervbe, hogy a 35 holdas kertészetünket 12 kútból öntözzük. A Zagyva és a Tárná vizét felhasznál­va 100 holdon a takarmány­növényt permetező módszer­ül öntözzük. Szükséges ez, mert jelentősen növeljük ál­latállományunkat is. — A magasabb termésho­zamok, a jobb eredmények elérésének fontos feltétele a munka jó megszervezése. A tervkészítéskor megtudtuk a munkacsapatvezetők segítsé­gével, hogy ki, milyen mun­kakörben, melyik brigádban kíván dolgozni. A növényter­mesztésben három komplex­gépesített brigádot alakí­tunk. E héten brigád értekez­leteken ismertetjük és meg­vitatjuk a termelési tervet és kialakítjuk a munkaszerve­zetet is. — Olyasmit is megpróbá­lunk, ami eddig még nem volt- Éveken át gondot oko­zott a vöröshere első kaszá­lása. mivel géppel nem tud­tuk végezni ezt a munkát. — Most a 104 hold vöröshere első kaszálását a tagokra bíztuk, akik a termés 33 szá­zalékáért levágják, betakarít­ják azt. Jó lesz a takarmány a háztáji állatoknak, mint- ahogy a másik kísérletünk is ezt célozza. Mintegy 12 hol­dat kitevő olyan területünk van, amelyet a tanyák lebon­tásával, bekötőutak megszün­tetésével nyertünk. Ez sem marad most üresen. Kétszáz négyszögölenként kimérjük gazdatársainknak takar­mányrépa termesztésére. — Ebből is a termés 33 száza­léka illeti a tagokat. Úgy gon­doljuk, a gazdák is jól jár­nak, meg a tsz közös takar­mányalapja is szaporodik». — Még egy dolog, amit em­lítésre méltónak tartanék: ez a vasárnapi cséplés Igaz, messze van még a cséplés ideje, de jó ha már most tudjuk, hányadán ál­lunk majd vele. Mert az az igazság, hogy a legtöbb év­ben sok problémát okozott ez a munka. Most a tervbe belefoglaltuk, — persze a ta­gokkal való megegyezés alap­ján, — hogy a közel 100 szö­vetkezeti gazda, akinek ház­táji tehene van, dolgozik •najd vasárnaponként a csép- őgéppel. Keresetükön felül megkapják az aznap elcsépelt termény törökjét* Gondos munkával, nagy kö­rültekintéssel készült a terv a jákéhalmi Béke Tsz-ben, ahol most már 355 tag dolgo zik a közös gazdaság továb­bi erősítéséért, saját boldo gulásáért Nagy Katalin Növelik a gépkocsiabroncs- gyártást A Ruggyantaárugyárban az 1960. évihez viszonyítva majdnem százhúsz millió fo­rintos termelésnövelést irá­nyoztak elő. A tavalyinál harmincötezerrel több sze­mélygépkocsiköpenyt, — hu­szonötezerrel több teherau­tóköpenyt készítenek. Sze­mélykocsi-tömlőt harminc­ezerrel, a tehertömlőt hat­ezerrel gyártanak többet. A termelés mennyiségi nö­velésével egyenrangú fontos célt a gépjármű köpenyek mi­nőségének további javítása, teljesítményük fokozása. — 1961 végére el akarják érni, hogy a teherautóköpenyek teljesítménye megközelítse az ötvenezret, a személygépko­csi-köpenyeké pedig megha­ladja a harminchatezer ki­lométert- (MTI). A MÁV vasűttervezező újfajta megoldást dolgozott ki a sorompók automatikus zárására A MÁV Vasúttervező Vál­lalat olyan exportképes be­rendezéscsoportot tervezett, amelynek segítségével köz­pontilag áttekinthető és irá­nyítható egy-egy állomás for­galma. Az irányító asztalon a kezelő — a forgalmi szolgá­lattevő — pontosan látja, melyik vágány foglalt, ho­gyan és hol mozognak a sze­relvények. A mozgások irá­nyát meghatározó jelzőbe­rendezéseket gombnyomás­sal lehet kapcsolni. A beren­dezés 2—5 másodperc alatt 40—50 váltót is állíthat. Mi­vel gombnyomásra automati­kusan állítja a váltókat és a jelzőket, a tévedések elkerül­hetők, s kiküszöbölhetők a balesetveszélyek. Ennek az újtípusú berendezésnek elő­nye az is, hogy sorozatban gyártható, lehetőség nyílik arra is, hogy állomásbővíté­sek esetén néhány áramkör­egység beépítésével az egész biztosító berendezés bővít­hető. A Csehszlovákiába szál­lított ilyen automatát a bá- nyavasutak irányításánál al­kalmazzák. Exportáltunk Ju­goszláviába, Kínába, Lengyel- országba is. További külföldi megrendelésekről is tárgyal­nak. Nálunk Vámosgyörk és Angyalföld állomáson szere­lik fel. Egy másik megoldatlan probléma a sorompók állí­tása. A Vasúttervező Válla­lat kidolgozott egy automati­kus sorompó-állítást, amely­nek lényege: a vasúti pályán haladó vonat egy bizonyos távolságban, a sebességtől függően automatikusan ve­zérli a sorompót. A sorompó a vonat közeledtével — éppen a vezérlés segítségével — em­beri beavatkozás nélkül zá­ródik. Erről a záródásról a mozdony vezetője fényjelek útján menet közben értesül. Amennyiben valamilyen hi­ba folytán a sorompó nem zárt volna, a vezető figyel­mét fényjel hívja fel erre a mozdony műszerfalán és rög­tön lassíthat. „MozdonyÄ masiniszta nélkül Nem tört volna ki a vi­har. ha a vasutasok nem veszik észre a konkuren­ciát. Igaz, tulajdonképpen nem is konkurencia az, hanem csak olyan moz- donyutánzat-féle egyszerű tákolmány. Nemigen na­gyobb egy kubikos talics­kánál. Házilag készítették a papírgyáriak, egyszerű motort szereltek bele, rá néhány foggantyút, meg egy istentelen nagy slusz- kulcsot­Otromba kis „jószág” az bizonyos. A haszna viszont tagadhatatlan. A kazán­házi salakot olyan rendít­hetetlen buzgalommal hord­ja a keskeny síneken, mint­ha ő is a mozdonygyárban született volna. Talán ez szúrt szemet az arajáró vasutasoknak, ki tudja? A tény az, hogy fel­figyeltek rá. Mozdony — masiniszta nélkül? — ké- pedtek el. S ráadásul a há­rom pótszemélyzet sincs meg hozzá, csak egyetlen munkás igazgatja? Elő is kerestek tüstént valami rendeletet, bizonyságául annak, hogy egy mozdony­hoz, — mégha ilyen iciri- piciri, játékszámba menő kis masina is az, négy em­ber dukál, — köztük egy vizsgázott masiniszta. — Na fene, — nevettek először a papírgyáriak. — Mi arra törekszünk, hogy. minél kisebb létszámmal oldjunk meg nagy terme­lési feladatokat, a MÁV emberei Dedig az ellenke­zőjét követelik? Azóta eltelt néhány hét A papírgyáriak kézzel-láb- bal hadakoznak a masina „mozdony” titulusa ellen. Egész iratcsomó halmozó­dott már fel ebben az ügy­ben. Valahogy tudomásuk­ra jutott a munkásoknak is. Mondani sem kell, mér­gesek is lettek rögtön- — Térjünk talán vissza a „bal­káni módszerhez”, tologál- juk továbbra is kézzel a gá­zoló salakot? — kérdezik, mert azt józan munkás­ésszel magyarázat nélkül is értik, hogy ilyen kis ma­sina mellé képtelen négy embert adni az üzem, s nincs erre szükség. A MÁV viszont hajtha­tatlan. Ezért mondta az üzem egyik műszaki veze­tője: Ne írjon erről a tá­kolmányról, úgyis hajszá­lon függ a sorsa, nehogy méginkább felfigyeljenek rá. Mégis írunk. Egyrészt azért, hogy kifejezzük meg­becsülésünket azok iránt, akik a nehéz fizikai mun­ka gépesítése érdekében saját erőből is megtesznek mindent, másrészt abban a reményben, hogy a MÁV il­letékesei is az emberi erő­kifejtés csökkentésére irá­nyuló, tiszteletet érdemlő erőfeszítést látnak ebben a házilag szerkesztett csille­vontatóban, s nem a sza­bályzatok megsértését ke­resik benne. Hiszük, hogy a csöppnyi, alig egy méteres vontató előtt szabad utat jelez rö­videsen a MÁV szemafor­ja is. ____ (s lmon) ircíFjgr A Járműjavító dolgosói adósságmentesen kesdték as új évet Dolgozóink kemény eszten­dőt hagytak maguk után, — adósságmentesen kezdték az újévet. Minden termelő osz­tály. fáradtságot nem kiméi­vé eleget tett kötelezettsége­inek. Voltak ugyan nehézsé­gek, így például az erősbített vonókészülék szerelési mun­A HARMADIK LÉPÉS Másfél éve, 1959 nyarán, őszén tették az elsőt azzal, hogy — legalábbis formáli­san _ búcsút mondtak az egyéni életnek. Ekkor ala­kult meg a csépai Új Baráz­da Tsz. A második az volt, — a múlt évben — hogy meg­alapozták a közös gazdálko­dást, épületekkel, állatállo­mánnyal, gépekkel. És főleg munkával. Eredménye az, hogy az első közös esztendőt 32 forintos munkaegységér­tékkel zárták. Most követ­keznék a harmadik. Mint Szabó Pál, az új paraszti éle­tet jól ismerő írónk mondot­ta: a lelkek tagosítása. Vagy­is, hogy nemcsak munkásai­vá, hanem öntudatos gazdái­vá is váljanak az emberek a közösnek. Szorgalomban, igyekezet­ben már nincs hiány. De igyekezett a grófi birtok cse­lédje, meg a nagygazda som­mása, napszámosa is. Csinál­ta, amit mondtak neki. De ha szórt a cséplőgép, ha rossz helyre vetették a krumplit, ha peronoszpóra lepte el a szőlőt, vagy hullottak az ál­latok — azzal nem törődött. Nem az övé pusztult. A kom- menció, a napszám minden­képpen kijárt. Valami hasonló han­gulat van ma még Csépán is. Erről vallott — kicsit kese­rűen — Sáros János, az Cj Barázda Tsz elnöke. — Tulajdonképpen jól gaz­dálkodtunk. A termelési ter­vet egészében 3 százalékkal lingőznak, mindennap töb­ben: munkát kérnek. Nem indokolják, miért, de jön­nék. És amit e téren legna­gyobb eredménynek tartok: van kilenc új belépőnk. Föld­nélküli parasztok, akik kü­lönböző vállalatokhoz, vagy napszámba jártak dolgozni. Ezerhét—ezernyolcszáz forin­tot kerestek, de távol ottho­nuktól. Haza, legfeljebb ha 1200-at hoztak. — Belátták, annvit, sőt többet a tsz-ben is megkeresnek. Nem agitál­ta őket senki, maguktól jöt­tek hozzánk. S az egykori mintagazdá­ból lett tsz elnök kesernyés, kissé panaszos hangja most megváltozik. Bizakodóvá, — lendületessé válik: — Szorgalmas, munkasze­rető nép ez a miénk. Most még csak kénytelen-kellet­len tsz tagok, de — s egy-két példa már van rá — előbb- utóbb öntudatos gazdáivá válnak a közös földnek, jó­szágoknak. — S akkor majd igazán szép eredményekről adhatunk számot. Igen, ez az. A harmadik lépés. Ezt is megteszik majd, s nemcsak a megszokás viszi őket munkára, hanem csele­kedeteiknek, paraszti találé­konyságuknak szárnyat ad az a felismerés: én is a közös gazdája vagyok. És ami az­előtt a csépai parasztembert jellemezte — az okos gazdál­kodás, s a nagy jövedelem — ugyanaz jellemzi majd — csak még nagyobb mérték­ben — a csépai szövetkezeti gazdákat is Patkós Mihály kálatainál. azonban ezek nem dolgozóink hibájából szár­maztak, hanem abból, hogy a megrendelő szerv nem bo- csájtott elegendő mennyisé­gű kocsit a szereléshez. Nehezítette munkánkat az is, hogy az előírt javítási ne­meket, korszerűsítéseket nem naprakészen, megfelelő meny- nyiségbn kaptuk meg. Példa erre a gyümölcsrács szerelé­se. Az illetékes szervek több­szöri sürgetésére sem bo- csájtottak a szereléshez szük­séges kocsit- így ment ez hónapokon keresztül, míg végre meggondolták magu­kat és októberben, illetőleg novemberben bezudftottak" ?00 kocsit. Joggal kérdezhet­nénk, hol itt az arányos el­osztás? Hol van biztosítva havonta a 70 kocsi? Sehol. Dolgozóink emberfeletti mun­kát végeztek, hogy idejére be­fejezzék a szerelési munká­latokat. Helyesnek, és feltétlen gaz­daságosnak tartanánk, ha a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium illetékes szervei műhelyenként szakosítanák a javítandó • kocsikat Ha így lenne, nem kellene ezerféle alkatrészt (kerékpár, ágytok. ütköző és vonókészülék, fék alkatrészek, stb.) készenlét­ben tartani, hanem csak azo­kat, amelyek a nálunk javí­tandó típusokhoz szüksége­sek. Ha műhelyünk például DR típusú kocsikat javítana, jelentős mennyiségű alkat­részt tudnánk átadni azok­nak a műhelyeknek, amelyek MÁV típusú kocsikat újíta­nának feL 1960-ban famunkásaink Je­lentős megtakarítást értek el. A tervezett 1000 köbmé­ter OH faanyag helyett 1,254.298 köbmétert használ­tak fel. Ennek értéke több. mint 700 ezer forint- Újítóink is eredményesen dolgoztak. 1960-ban 269 javaslatot tet­tek, melyekből 103-at el is fo­gadtak, 110-et megvalósítot­tak. Az évi megtakarítás 365 ezer forintot tesz ki. Jutal­mul közel 40 ezer forintot osztottak ki köztük. Jól ala­kult üzemünk baleseti statisz­tikája, — legalábbis 1959-hez viszonyítva. Sajnos még így is sok a baleset. Tavaly 202 sérülés történt, legtöbb eset­ben vigyázatlanságból. Az egészségvédelem érde­kében több millió forintot ru­háztunk be munka és védő­ruha beszerzésére, a munka­helyek korszerűsítésére. — Több, egészségre káros mun­kakörben csökkentettük a munkaidőt. Az öltöző és mos­dó helyiséget a közeli strand gyógyvizével láttuk el. Az időjárás viszontagságainak kitett dolgozók munkavágá­nyai fölé röptetőt építettünk. A felsoroltakon kívül még számos olyan intézkedés tör­tént, ami mind a dolgozókkal való gondoskodást tükrözi. Csömör János levelező Moszkvai szakemberek 300 gramm súlyú, tenyérben el­férő miniatűr elektro-sti- mulátort készítettek,' ame­lyet ez orvos mentőkocsi­ban, helikopteren, stb. nagy (zerűen felhasználhat. , A miniatűr készülék se­gítségével, — akárcsak a nagyméretű eleklro slimulá­torokkal — gyorsan és ered­ményesen helyreállítható a normális szívverés. A zseblámpa elemmel mű­ködő miniatűr készüléket félvezetőkből készítették és nemrég adták át a moszk­vai egészségügyi intézmé­nyeknek klinikai kipróbá­lásra. (TASZSZ). teljesítettük túl, a várt ki­adások közül jónéháhy tételt megspóroltunk. Ezért lett kö­rülbelül 3 forinttal magasabb ’ a munkaegységérték, mint , amennyit terveztünk. Jó ál- , latállományunk, épületeink, . gépeink is vannak. Sőt némi tartalékunk is, hogy tavasz- szal legyen miből előlegezni . a munkaegységeket. Mi több- 1 re jutottunk egy év alatt, ! mint a szomszédos Alkot- ' mány, pedig az már régi tsz. Hacsak a számszerű eredmé­nyeket nézzük, elégedettek [ lehetünk. S itt súlyos „De...” akaszt- . ja meg elbeszélését: — De egész évben egyetlen 1 javaslatot sem kaptam. Sen- 1 ki sem jött azzal, hogy „így jobb lenne”, vagy: „amúgy . csináljuk”. Ha a vezetőség , elé álltam valamivel, csak , ráhagyták: „Neked jobban . kell tudnod János. Te vagy . az elnök”. : Cselekvő passzivitás • • — ezzel az abszurd ki- ’ fejezéssel jellemezhetnénk | az Űj Barázda tagjait. Mert dolgoztak rendesen (igaz, né­■ melyik csak hosszas rábeszé­lésre), de végül is munka­erőben — különösen cséplés után, amikor kiosztották a . búzajárandóságot — nem volt hiány. Viszont a tsz-ért ! egyáltalán nem lelkesedtek, j Annak a számítgató, egyre jobban gazdálkodni akaró, nagyobb jövedelemre törő ■ képességüknek, ami egyéni • ItoriikHnn annyira jellemezte 1 a csépai parasztembereket, az első esztendőben nyoma sem látszott. — Dolgoztak ugyan, mert azelőtt is dol­goztak mindig, de a tsz elnök véleménye szerint: — Ha most azt monda­nám, hogy verjük le a mezs­gyekarókat, tán a tagság na­gyobb része visszamenne egyéni parasztnak. Még az első esztendő iga­zán jó eredményeit is kétel­kedve fogadták: — Hát János, nem hittem volna, hogy ennyit osztotok! (Nem „osztunk”, — hanem „osztotok”.) Sáros János a napokban kiszámolta, mennyi jövedel­me volt Kasza Andrásnak, egy kistermetű, vékony em­bernek. Egész évben 224 na­pot dolgozott, s 509 munka­egységet szerzett. Háztájival, meg a prémiummal együtt 27 ezer forintot keresett. Er­re többen azt mondták: — Jó, jó Most így sikerült, de mi lesz jövőre? Kasza András pedig ko­rántsem a legtöbbet keresők közül való. Berkes Antal több mint 600, Horpácsi Mátyás 550 munkaegységet szerzett, a sertésgondozók meg éppen 700-at A must két hét alatt borrá válik. Az emberek gondolkodásmódjának átala­kulásához két év is kell. Ré­szint önmaga, részint a ri­porter vigasztalására, meg­nyugtatására tette hozzá a tsz elnök: — Azért a lelkekben is meP’’''mit az ertodés. Az em­berek már most jönnek, szál­tel elro-sl'ilr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom