Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

1961. Január 13. SZOLNOK MEGYEI NSPUT 5 A tojás értékesítési szerződéskötések előnyeiről nyilatkozott a Baromfi Feldolgozó Vállalat igazgatója Munkatársunk felkereste Takáts Viktor elvtársat, a törökszentmiklósi Baromfi Feldolgozó Vállalat igazgató­ját és megkérte, adjon részletes tájékoztatást a tojás érté­kesítési szerződésekről- Mi ebben az új? — A különböző szerződéses forma hazánkban már régóta ismert és népszerű. Nyugod­tan mondhatom, hogy a jász­ságban, Jászberényben, Jász- apátin, a kunságban, Karca­gon és Mezőtúron a háztáji és a földnélküli termelők túlnyomó többsége már évek óta szerződéses úton értéke­síti baromfi feleslegét. Éppen a tapasztalatok bizonyítják, hogy a szerződéses rendszer amellett, hogy a tervgazdál­kodás szempontjából fontos tényező, ösztöpző hatás­sal bír a baromfifélék tenyésztésére. A régebbi szer­ződéses formák megmarad­nak és a jó tapasztalatok felhasználásával a tojás ér­tékesítési szerződéssel bővül­nek. A tojás értékesítési szerző­dések eddig ismeretlenek. Arra kérjük Takáts elvtár­sat, néhány szóval mondja el a lebonyolítás módját és a szerződéskötés előnyeit — Elsősorban az előnyök­ről kell szólnom. Mint isme­retes pártunk és kormányunk minden lehető eszközzel tá­mogatja a húsáru termelést. A húsáru termelésnek egyik fontos része a baromfi. A to­jásnál a következő a hely­zet: Nagy mértékben meg­nőttek az igények. Ezeket az igényeket nekünk kötelessé­günk kielégíteni- Tulajdon­képpen ez a lényege a tojás értékesítési szerződéseknek. A termelő már most az év elején vállalja, hogy az esz­tendő végéig tyúkonként leg­alább 50 és legfeljebb 80 to­jást a földművesszövetkezet baromfi felvásárlójának ad el. Ilyen módon a kereskede­lem máris számolni tud bi­zonyos mennyiséggel és nem fordulhatnak elő olyan visz- szásságok, mint tavaly is. amikor a spekulánsok kihasz­nálták a konjunkturális hely­zetet Milyen előnyöket biztosít a termelőknek a tojás értéke­sítési szerződések megkötése? — Elsősorban azt, hogy az a termelő, aki a földműves- szövetkezettel szerződést köt, minden tojás után 8 deka takarmányt kap állami ela­dási áron. Ez így látszólag jelentéktelennek tűnik. De ha egy kis számvetést vészünk, a juttatás mégis számottevő. Aki ugyanis ezer tojásra köt értékesítési szerződést, az 80 kilogramm májusi morzsolt kukoricát vásárolhat a szer­ződés után a Terményforgal­mi Vállalattól. Itt érdemes figyelembe venni azt, hogy abban az időben is — te­hát májusban, júniusban — megvásárolhatja a termelő a kukoricát állami áron, ami­kor a szabadpiacon esetleg kétszer annyit kellene adnia érte. Ez az amivel a szerző- déstkötő földművesszövetke­zetek elsősorban és feltétle­nül érveljenek. A tojás érté­kesítési szerződést a véletlen­re bízni nem lehet. Nem is szabad- De ha gondos mun­kát végzünk, akkor annak meg lesz az eredménye. Az esztendőre leszerződött tojás mennyiséget éppen a tervsze­rű ellátás érdekében, ne­gyedévekre kell bontani. A bontást, annak szükségszerű­ségét a baromfi felvásárlók magyarázzák meg a terme­lőknek. Meg tudják magya­rázni, mert erről legutóbb tá­jékoztattuk őket Az akció a tyúkállomány növelésével sincs ellentétben, mert nem maximális, hanem minimális ■Mimyiségre kötnek a föld­művesszövetkezetek szerző­dést, mint ahogyan az előbb ezt már említettem. Még egy utolsó kérdést Takáts elvtárs. Hol és ho­gyan lehet tojás értékesítési szerződést kötni? — Mind a háztájival ren­delkező, mind a földnélküli termelők a tojásértékesítési szerződést a földművesszö­vetkezetek baromfi felvásár, lóival köthetik meg. Ugyan­akkor megkapják az első ne­Cikkely Jánossal, a mező­túri Petőfi Tsz főkönyvelőjé­vel beszélgettünk arról, ho­gyan sikerült teljesíteniük az 1960. évi áruértékesítési ter­vüket. — A Petőfi Tsz 2527 hold szántóterületű gazdaságát is nagymértékben sújtotta az 1960. évi rendkívüli aszályos időjárás. Már évközben lát­tuk, hogy a növénytermesz­tésben magunk elé tűzött fel­adatokat nem tudjuk teljesí­teni. Éppen ezért minden le­hetőséget felkutattunk, hogy a meglévő állatállományból a maximális bevételt bizto­síthassuk. Érdemes volt fi­gyelemmel kísérnünk a ter­melési terv teljesítését, mert így a növénytermesztésben mutatkozó kiesést az állatte­nyésztési terv évközbeni mó­dosításaival nemcsak pótol­tuk, hanem áruértékesítési előirányzatunkat 145 száza­lékra teljesítettük. Ennek túl­Az elmúlt gazdasági évben tsz-eink sertésállománya számszerűleg is növekedett és minőségileg is fejlődött. A TEGI 1960-ban 89If koca­süldőt és 426 tenyészkant bo­nevezett mechanikai védeke­zési munkákkal nemcsak a kártevőket irtjuk és ritkítjuk, hanem nagymértékben előse­gítjük a vegyszeres védekezés eredményességét is. A fatisztogatási munkákat lombhullástól kezdve végez­hetjük, fagymentes napokon egész télen át. Ezt azonban nem szabad a télvégi és kora- tavaszi időszakra halasztani, mert egyrészt télen a szük­séges munkaerő is jobban rendelkezésre áll, másrészt a mechanikai munkák elha­lasztásával előfordulhat, hogy gyors kitavaszodás esetén e munkák végzése miatt meg­késik a rügyfakadás előtti permetezés. A téli fatisztogatás során a fákról leszedjük a nyár vé­gén, ősz elején felrakott her­nyófogó gyűrűket. A hemyó- enyv gyűrűket elégetjük. A gyümölcsfa koronából levág­juk a különféle kártevőktől erősen fertőzött, beteg, el­száradt, vagy megsérült ága­kat, gallyakat. Egyúttal elvé­gezzük a koron?, ritkítást is Erre azért van szükség, mert gyedévben leszállítandó tojás mennyiség után járó takar­mány mennyiséget is. Ponto­sabban a takarmányutal­ványt. amit a Terményfor­galmi Vállalatnál beválthat­nak. Amikor a termelő az első negyedév lejártával szer­ződéses kötelezettségét telje­sítette, nyomban megkapja a még hátralévő háromnegyed évre járó összes takarmány mennyiséget. Aki tehát ezer tojásra kötött értékesítési szerződést az az első negyed­évben 32, az első negyedév után 48 kilogramm takar­mányt kap­teljesítéséért a 3004/2. kor­mányhatározat értelmében 251 ezer forint visszatérítést kapott termelőszövetkeze­tünk. — Egy pár szóval ismer­tetném, mik is voltak azok a lehetőségek, amelyeket me­net közben az állattenyésztés vonalán felkutattunk és ki­használtunk. Elsősorban Is felülvizsgál­tuk sertésállományunkat. A tenyésztésre alkalmas egyedeket külön kutricáz- tuk. Ez elősegítette a szakszerűbb takarmányozást és az állo­mány egyöntetűbb fejlődését. A kiválogatott állományból 1960-ban 260 tenyészsüldőt értékesítettünk a Tenyészál- latforgalml Irodán keresztül, 22—31 forintos kilogram­monkénti egységáron. — A tenyészállatok maga­sabb értékesítési árának fi­gyelembevételével vemhes­csájtott a közös gazdaságok rendelkezésére — a sertés törzsállomány kialakításához. Ezzel a tsz-ek anyakoca és előhasi kocasüldő állománya december 31-én meghaladta a 19 ezret a sűrű korona (megfelelő nap­fény, levegő stb. hiányában) rendkívül kedves egyes kár­tevők és gombabetegségek el­szaporodásának és akadályoz­za a szakszerű permetezés el­végzését is. Az ágak, gallyak, hajtások levágásánál ügyelni kell, hogy csonkok ne marad­janak vissza, tehát mindig simára vágjuk, így a vágás okozta sebek könnyebben be­gyógyulnak. Szedjük le a fákról a téli hemyófészkeket, lepketojás- csomókat, a le nem hullott levélcsomókat, gyümölcsmú­miákat. A fák törzsét meg­tisztítjuk az elváló kéregtől, pajzstetves rétegtől, mohától, zuzmótól. A fatörzs tisztítá­sát kaparóvassal és drótke­fével lehet végezni. Az egé­szen fiatal fáknál drótkefe helyett erős súrolókefét hasz­náljunk. A fatisztogatásnál összegyűlt ágakat, gallyakat, hulladékot, kaparékot elége­téssel semmisítsük meg. A fatisztogatás során vagy egyéb okok folytán a fán keletkezett sebeket fasebkát- ránnyal, vagy oltóviasszal .kenjük be. Gödöllőn tanulnak megyénk termelő­szövetkezeti elnökei A tél folyamán gondosan felkészülnek megyénk terme­lőszövetkezeti elnökei az új gazdasági év tennivalóira. Ja­nuár második felében het­ven, háromezerötszáz holdon felüli gazdaság elnöke utazik Gödöllőre, az Agrártudo­mányi Egyetemre. A nagy kö­zös gazdaságok vezetői egy hónapos tanfolyamon ismer­kednek az üzemszervezés, a korszerű gazdálkodás, a fej­lett termelési módszerek al­kalmazásának gyakorlati kér­déseivel. üsző szerződést kötöttünk, így elértük azt, hogy az át­adott üszők után 15—16 fo­rintos egységárat kaptunk kilogrammonként A B ARNEV ÁL-nak le­adott 13 ezer vágóbarom­fin kívül a TEGI-n keresz­tül 1200 tenyészjércét érté­kesítettünk, 65 forintos da­rabonkénti egységáron. — Jelentős bevételt bizto­sított tehenészetünk is. Az év folyamán a kistehenészetek között országosan a negye­dik helyet szereztük meg. A 95 tehénátlagot véve alapul, 3700 liter volt a fejési átla­gunk. — Rendelkezünk egy 8210, öt 6000 és huszonkét 4000 literes tehénnel. Éves viszonylatban a tej értékesí­téséből 683 900 forint volt a bevételünk. A hízómarhaér­tékesítés is nagymértékben hozzájárult a növénytermesz­tésből eredő kiesés pótlásá­hoz. — Meg kell még említe­nem, hogy állattenyésztés! tervünk ilyen formán történt telje­sítésével 100 hold szántó- területről 100 mázsánál több áruhúst adtunk. — Mint látjuk, érdemes volt kihasználni a lehetősé­geket, érdemes a tenyészál­latok nevelésével foglalkoz­ni. így a növénytermesztés­ben lévő terméskiesés elle­nére is biztosítani tudjuk a betervezett munkaegységér­téket. Körmendi István Mezőtúr Harminchat szövetkezeti gazda tanul minden kedden és pén­teken este a jászapáti Alkot­mány Tsz-ben szervezett ezüstkalászos tanfolyamon. A második évfolyamot végző hallgatók részére dr. Tóvári György állatorvos, az állat- egészségügyről, Toró Zoltán agronómus üzemszervezésből, ifj. Mudri Mihály agronó­mus géptanból, Gojsza Ist­ván tanár számtanból, id. Mudri Mihály pedig állatte­nyésztésből tart előadásokat. Emellett dr. Tési István vi­lágnézeti előadásait is szíve­sen hallgatják a szövetkezeti gazdák. * i 1960-ban 100 hold szántóról 100 mázsánál több áruhúst adott a mezőtúri Petőfi Tsz Sokat fejlődött tsz-eink kocaállománya Idejében végezzük el a gyümölcsösben a fatisztogatást A gyümölcsösökben az úgy­A lAmiy és a tapasztalat vitája a jászíényszaru: népfront napon JŐ TIZ-TIZENKÉT esz­tendeje úgy beszélnek már Jászfényszaruról, hogy ott az emberek javarésze igencsak szakértője a kertészkedésnek. Még tán a környező közsé­gekben sem tagadják, hogy ebben a Zagyva-menti nyolc­ezer lelket számláló faluban a „kertészet tanárai, nagy­mesterei” sürögnek-forognak a határban. De ügyesek, élel­mesek az értékesítésben is. A jászfényszarui zöldségter­melők évről évre vaskos pénzkötegeket söpörnek be fiókjukba. Mitagadás, a jászfénysza- ruiakat az új világ küszöbén sem lelte ki a hideg, hanem bátran hozzáfogtak, hogy a kisparcellán tanult eljáráso­kat nagyüzemi módon fejlesz- szék tovább. Értek is el szép eredményeket már a nagy­üzemi gazdálkodás első évei­ben, azonban az is nyilván- valóvál vált, hogy a tágas, széles, nagy táblákon csakis a tudomány segítségével jut­hatnak előbbre. Éppen ezért a községi Ha­zafias Népfront Bizottság he­tekig tartó alapos és körül­tekintő szervező munkával lehetővé tette, hogy a kerté­szeti tudomány és a gyakor­lati termelési tapasztalat kép­viselői szemtől szembe kerül­jenek egymással és alaposan megvitassák, hogyan lehet a zöldségkertészetben jelentős termésemelkedést elérni. Először Tászfényszaru leg­kiválóbb kertészei ültek autó­buszra és megtekintették a budapesti Kertészeti Főisko­la Soroksáron lévő tangaz­daságát. A következő találko­zás a jászfényszarui nép­front-napon zajlott le, amely­nek során dr. Hankó Mihály és dr. Magyar Sándor, a Ker­tészeti Főiskola tanárai szá­moltak be a kertészeti ter­melés legújabb módszereiről. A rendkívül értékes elő­adások és a nyomukban ki­alakult vita eredményeit így is sommázhatnánk: Mind a tudomány képvise­lői, mind a gyakorlati tapasz­talat emberei egyetértenek abban, hogy a jászfényszarui tsz-eknek minden feltételük megvan ahhoz, hogy már a közeli jövőben lényegesen többet termeljenek. Dr. Hankó Mihály és dr. Magyar Sándor ismertették a Kertészeti Főiskola és több állami gazdaság termelési eredményeit. Szépítés nélkül meg kell mondanunk, hogy igen sok gyakorlott kertész­nek felakadt a szeme a cso­dálkozástól annak hallatára, hogy négy nagy állami gaz­daság paradicsomból több­éves átlagban megtermelte a 150 mázsát. Vagyis pontosan kétszeresét Jászíényszaru ez- évi átlagának, azaz a 75 mázsának. MÉG NAGYOBB lett azon­ban a meglepetés a követke­ző percekben, mert kiderült, hogy a magas terméseredmé­nyeket nem költséges befek­tetéssel, vagy bonyolult agro­technikai eljárások alkalma­zásával érték el, hanem egy­szerűen a paradicsom tőszá­mának növelésével. A magas terméseredményeket elérő ál­lami gazdaságok holdanként 25—28 ezer tő paradicsom­mal dolgoznak. Itt van a ter­més nyitja. Jászfényszarun viszont ennek felét se szok­ták egy hold földre kipalán- tálni. A tanácskozás résztvevői számára tehát világos az elő­rehaladás útja: meg kell két­szerezni a paradicsom tőál­lományát. Hasonló a helyzet a paprikával is. Vita, ellenve­tés bőven akadt még a ta­nácskozás alatt, mert nem könnyű elszakadni a régi, megszokott módszerektől. Mégis megszületett a Zöld­mező Tsz vezetőinek az az el­határozása, hogy 1961-ben 15 holdon próbálkoznak meg az új eljárásokkal. A Petőfi Tsz a legjobb kertészeket készül egy brigádba tömöríteni, hogy példát mutassanak az újért való küzdelemben. De a többi tsz vezetőinek, tag­jainak fülében is „dong már az új darázs”, bizonyos, hogy ők is megpróbálkoznak a legújabb eljárásokkal. S ÉPPEN a soronkövetke- ző lépésekre vonatkozólag adott tanácsokat Horváth Imre elvtárs, a Hazafias Népfront megyei elnöke, rá­mutatván arra, hogy a nép­front aktíváinak jó felvilágo­sító és agitációs munkával most már arra kell töreked­niük, hogy mindegyik tsz tervébe belekerüljön a ma­gas tőállományú paprika és paradicsom. Horváth Imre elvtárs, a Kertészeti Főiskola tanárainak is köszönetét mon­dott értékes és áldozatkész munkájukért, amellyel a jász­sági kertészkedést segítenek előbbre lendíteni. Egybe» őket is arra kérte, hogy a ter­vezés heteiben is legyenek segítségére a jászfényszarui kertészetnek. A Hazafias Népfront jász­fényszarui községi bizottsá­ga javasolja a szomszédos — kertészettel foglalkozó köz­ségek népfront-vezetőinek és aktíváinak is, hogy az új módszerek elterjesztéséért munkálkodjanak. — r — a — Vásárnaptár Országos állat és kirakodó vásár lesz január 14-én Tö- rökszentmiklóson és Űjszá- szon, január 23-án pedig Kő­telek községben. A vásárokra vészmentes helyről, szabályos járlatle- véllel mindennemű állat fel­hajtható.---------4% ■ — — EZÜSTKALÄSZOS mé­hésztanfolyamok indultak Szolnokon és Mezőtúron. A tanfolyamokat jó eredmény- nyel végzők tsz-ekben, álla­mi és tangazdaságokban mint szakmunkások helyez- í kedhetnek el. Ha többen dolgozunk, jobban boldogulunk Tizenegy éve alakítottuk meg községünkben a Vörös Sarok Termelőszövetkezetet, melynek 1956-ban százkét tagja volt. Az ellenforrada­lom szétzilálta közös gazda­ságunkat, s mindössze tizen­heten maradtunk. Ml azon­nal megalakítottuk a tsz-t Petőfi néven. Az akkori meg­rázkódtatás viszont még 1960-ban is éreztette hatását A földterületünk ugyanis ek­korra 1450 holdra szaporo­dott, de a növényápolásban mindössze 25—30 tag dolgo­zott. Kétszáz hold kukorica, 40 hold burgonya, 23 hold dohány, 20 hold paradicsom, 10 hold borsó és ugyanennyi cukor- és takarmányrépa, va­lamint 10 hold mák megmű­velése várt a tagokra. Négy­száz hold aratnivalő is jó­részt a mi gondunk volt. A szeszélyes időjárás mel­lett az is hozzájárult a gyen­gébb terméshez, hogy min­den erőfeszítés mellett sem bírtuk kellő időben és jő minőségben elvégezni a nö­vénytermesztés munkáit Minden gond és hiba elle­nére is örömmel tölt el ben­nünket az, hogy a 600 hold őszi gabonánk, amit novem­berben vetettünk, olyan szép, amilyen soha nem volt 11 év alatt. A vetés sikere is azt bizonyítja, ha jó munkát végzünk és a családtagok be­vonásával is megsokszoroz­zuk erőnket, tovább fokozhat­juk eredményeinket. Farsang József Jászfelsőpzentgyörgr Petőfi Tsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom