Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

1961. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Miért maradtak el a községfejlesztéssel a törökszentmiklósi járásban? C -jr ÍN JÁTSZ J JLÁM ADÁS A MEGYEI TANÁCS de­cember 20-i ülésén bírálta a Törökszentmiklósi Járási Ta­nácsot, mert az 1960. évi köz­ségfejlesztési tervét — no­vember 30-ig — csupán 38.7 százalékra teljesítette. A já­rásban a községfejlesztési alap 5 millió 351 ezer forin­tos kiadási tételéből mind­össze 2 millió 103 ezer forin­tot használtak fel. A múlt évi kiadási tételeket még most sem zárták le, mert jó- néhány vállalat ezután kül­di be az elvégzett munkák számláit. Annyi azonban bi­zonyos, hogy egy hónap alatt nem lehetett pótolni a ko­rábban elmulasztottakat Nem készült el a fegyver- neki törpe vízmű — 1 millió 600 ezer forintos beruházás —, nem használták fel a ken­gyeli napközi otthon épület vásárlására szánt 100 ezer forintos összegét. A tisza- püspöki művelődési ház építésére pedig átmenő be­ruházásként 560 ezer forin­tot tartalékoltak. A járás vezetői objektív okokra hivatkoznak e nagy- MIIIIIIIIIIIIIIHIillllllllllllliniiiiiiHiiiiiiHiili Italos italboltvezetó Rácz Sándor kengyeli ital­boltvezetőt már korábban is pénzbüntetéssel sújtotta a bí­róság, mert szeszes ital hatá­sa alatt vezetett. Rácz en­nek ellenére körülbelül egy liter bort ivott meg, míg mo­torján Kengyelről Rákóczi- falvára ért. Ott a rendőrjár­őr igazoltatta, — így derült ki, mivel oltogatta szomját. A szolnoki járásbíróság közlekedési tanácsa az ítéle­tet tudomásul vevő Rácz Sán­dort öt hó — három évi pró­baidőre felfüggesztett — bör­tönbüntetésre ítélte közleke­dés rendjét sértő bűntett mi­att. fokú tervlemaradásnál: — „Csak hosszas utánjárással sikerült a fegyverneki víz­mű építéséhez kivitelezőt kapni — az 5. sz, Kiskunha­lasi Mélyépítő Vállalatot — Később ezt a vállalatot me­zőgazdasági építésekhez cso­portosították át. A kengyeli napközi otthonnak szánt épület vásárlást pedig még nem hagyta jóvá a megyei tanács illetékes osztálya”. A viszonylag kisebb jelentősé­gű beruházások már elké­szültek, illetve befejezéshez közelednek. A járás községeiben több mint 8 ezer négyzetméter jár­da, többezer folyóméter vil­lanyhálózat épült tavaly. Je­lentős összegeket fordítottak szociális és kulturális célok­ra. Kétségkívül, hogy ezek­kel tovább javultak a lakos­ság életkörülményei. Az is igaz, hogy az elmaradt beru­házások nem öregbítik a ta­nácsok jóhírét és nem javít­ják a lakossággal való kap­csolatukat, mert nem lehet mindent az objektív okokkal megmagyarázni. Egy-egy lé­tesítmény építéséért követke­Papírbőség a mezőtúri fmsz-ben A mezőtúri Kossuth téren tisztes forgalmat bonyolít le a földművesszövetkezet önki- szolgáló élelmiszerboltja. Szá­mos előrecsomagolt árucikk kapható itt — közöttük kris­tálycukor is, egy kilogrammos mennyiségben; ám két kilo­grammos papírzacskóban. A legifjabbak szerint ez a hi- per-stanicli különösen alkal­mas felfújásra és elpukkan- tásra — nézetünk szerint leg­alább annyira a vásárlók pukkasztására is... Kandi kíváncsisággal tolak­szik elő a kérdés: Vajon az, aki duplcméretü zacskóba csomagoltatta a cukrot, mi­kor készíttetett 41-es lábára 82-es cipőt? Várjuk, hívjuk az óvónőket, népművelési munkájukra számítunk A vezetőóvónők mezőtúri tanfolyamán hallottuk A hivatásos népművelők gyakran számításon kívül hagyták az óvónőket a fel­nőtt lakosság körében vég­zett nevelőmunkájukban. — Igaz, az óvónők mindegyike sem érzi feladatának a nép­művelést. Nem lát túl az óvo­da kerítésén. A falusi értelmiség jelen­tős számú képviselői ők, még­is alig találunk közöttük TIT-tagokat. S erről nem­csak az óvónők tehetnek, mu­lasztás terheli a népművelési vezetőket és a régi TIT-tago- kat egyaránt. Már a kicsinyek körében, az óvodában is népművelési munkát végez az óvónő, ami­kor mesél nekik, gyermekda­lokat, mondókákat tanít be A bábjáték, a diafilmek fel- használása is a gyermekek esztétikai nevelését szolgálja. Felmerül itt az óvodai ün­nepségek, műsorok rendezé­sének problémája. Ne ját­szassunk a kicsikkel felnőt­teket, hanem életkoruknak megfelelő alakításokat. Sok nehézséget okoz. hogy kevés az óvodásoknak való vers, je­lenet. A most megjelent „Óvodások verseskönyve” is — igaz, sok komoly irodalmi értéket képviselő mű találha­tó benne — mégis nehéz. Az óvodában tanításra ke­rülő gyermekjátékok, mon dókák, kiolvasók helyi gyűj tésével, a népszokások, ha gyományok megmentéséve' tudományos, néprajzi mun­kában is részt vehetnek az óvónők. Tág lehetőség nvíli - a felnőttek között végezhet" népművelési munkára is. A művelorl^si nv'vh­esonortiaiban. színiát­szók között, az énekkarban vagy a tánccsoportban szíve­sen látják őket, akár mint csoportvezetőket, de mint egyszerű tagokat is. A báb­csoportok leghivatottabb ve­zetői is ők lehetnek. A kézimunka-, díszítőmű­vészeti szakkörök, a varró-, főzőtanfolyamok is várják az óvónőket. Hát még az isme­retterjesztő munka! A gyer­meknevelési vagy gyermek­egészségügyi kérdések iránt értekezleteken, családlátoga­tások alkalmával felkelthetik a szülők figyelmét. Sokat se gíthetnek a könyvtárosnak is, ha egy-egy általuk olva­sott műre terelik az érdeklő­dést. A könyvtári rendezvé­nyek, könyvismertetések, fel­olvasások, ankétok szervezé­se is jelentős népművelési tevékenység. A szülőknek beszélgetés közben ajánlhat­ják a mozi, a színház előadá­sainak megtekintését, a ván­dorkiállítások látogatását. Természetesen nem kíván­hatjuk az óvónőktől, hogy mindenben részt vegyenek, a színjátszástól a táncon ke­resztül az ismeretterjesztésig- Kinek mihez van kedve, ér­zéke, hajlama, abban tevé­kenykedjék. S a megyei ta nács művelődésügyi osztálya •segítséget nyújt ehhez a havi továbbképzéseken, vagy a szakelőadók által — csak igé­nyeljék ezt a segítséget! Százötven vezetőóvónő vett részt a mezőtúri tanfolya­mon. Ha a hallottakat átad ák a többieknek, bízhatunk abban. hogy a népművel'*' 'óbora jelentősen nőni fog Várjuk, hívjuk az óvón"ke As számítunk munkálukra. S. P. zetesebben kellett volna har­colni és kellő időben intéz­kedéseket tenni. A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI járás lemaradásának okait vizsgálva, több szembe­tűnő következtetésre jutha­tunk. 1960-ban a járási ta­nács VB mindössze kétszer tárgyalt a községfejlesztésről június 23-án és augusztus 19-én —, a járási tanács pe­dig csak egyszer, november 4-én. Tegyük hozzá, hogy a járás vezető szervei nem­csak keveset, de későn is fog­lalkoztak a községfejlesztés­sel. A VB csak június végén szorgalmazta például a köz­ségfejlesztési hozzájárulás be­fizetését, a társadalmi mun­ka szervezését és a létesít­mények következetesebb mű­szaki ellenőrzését. A járási tanács határozata is akkor szólította fel a VB szakigaz­gatási osztályait a területük­höz tartozó községfejlesztési munka ellenőrzésére, amikor a nagyfokú lemaradáson már nem lehetett változtatni. S itt kell keresnünk a hiba forrását. A Törökszentmikló­si Járási Tanács — a VB — az operatív termelési felada­tok miatt rendszertelenül fog­lalkozott e fontos feladattal. Nánási Károly, a VB titkára is elismerte: — Nem mélyült még el a tanácsok munkájában a köz­ségfejlesztéssel - való foglal­kozás. Törökszentmiklóson jórészt Mező Lajosra, a községfej­lesztési előadóra szűkült le ez a munka. Mező Lajos így panaszkodott: — A VB vezetői közül jó­idéig nem volt gazdája a köz­ségfejlesztésnek. Kevés idő jut a helys. íni ellenőrzésre az adminisztratív és a mű­szaki munkák miatt. A VB osztályaitól bizony nem igen kaptam segítséget az ellenőr­zéshez. Bizonyára ez is hozzájárult, hogy a törökszentmiklósi já­rásban alig több mint 50 szá­zalékra teljesítették az amúgy is alacsony társadalmi mun­ka tervét. Mintegy 114 ezer forinttal végeztek keveseb­bet a tervezettnél, örménye­sen földutat javítottak és 1100 négyzetméter salakjár­dát készítettek társadalmi munkában, s 11 300 forint he­lyett 24 330 forintra teljesí­tették a község lakói fel­ajánlásukat. SAJNOS, NEM, EZ a jel­lemző a községi tanácsok munkájára. Több helyen min­dent az államtól és a köz­ségfejlesztési hozzájárulástól várnak. Nem gondolnak arra, hogy a társadalmi munka fel- használásával meg lehet hat­ványozni a rendelkezésre ál­ló összegeket. Kengyelen 12 500 helyett 1934 forint, Kuncsorbán 23 ezer helyett csak 4028 forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Ilyen következtetéseket le­het levonni a törökszentmik­lósi járás községfejlesztési munkájából: a vezető szer­vek időbeni segítségével, a kollektív munkával meg le­hetett volna előzni a hibá­kat. Tanulság ez nemcsak Törökszentmiklóson, •de a többi járásokban is. Máthé László Az új esztendő első napjai­ban mindenhol mindenki mérleget készít Nos, az öntevékeny szín­játszómozgalom tavalyi ada­tai szintén nyilvánosságot ér­demelnek- Jelentős előrelé­pés történt a csoportok ön­művelésében, belső nevelő- munkában. (A Népművelési Intézet kiadványai és a me­gyei Néplap sokat segített ebben.) Alapfokú színjátszó­rendezői tanfolyamot rende­zett a megyei tanács Jászbe­rényben és Mezőtúron. Ezen a tanfolyamon a ter­melőszövetkezetekben dolgo­zó fiatalok ismerkedtek meg a színjátszás ábc-jével. A tu­datos munka új vonása, hogy az elmúlt év szeptemberében az állandóan működő csopor­tok elkészítették egész éves műsortervüket, egyúttal rög­zítették a csoporton belüli ne­velési célkitűzéseiket. A tudatos és tervszerű munkának köszönhető, hogy az elmúlt évben nem volt egyenetlenség vagy kilengés a műsorválasztásban. Az ará­nyaiban helyes és színes té­maválasztást az alábbi ki­mutatás is igazolja (az 1960- ban előadott 3 felvonásos drámai művek megoszlása): Prózai vígjáték 18 író 21 műve 45 helységben Színmű, dráma 14 író 16 műve 20 helységben Mesejáték 4 író 5 műve 5 helységben Népszínmű 3 író 4 műve 9 helységben Operett, zenés vígjáték 18 író 19 műve 29 helységben 57 író 65 műve 108 előadásban. Összesen: A fenti számok önmagu­kért beszélnek. De nézzünk a számok mö­gé. Mi volt a legnépszerűbb színdarab1? Rozov szovjet író: Felnőnek a gyerekek és Fe­hér Klára: Nem vagyunk an­gyalok című vígjátékai. — Mindkét vígjáték 6—6 he­lyen került bemutatásra. — Négy-négy csoport mutatta be a következő műveket: Di- hovicsnij: Nászutazás, Barta Lajos: Zsuzsi, Eisemann— Baróti: Bástyasétány 77 és Szigligeti: Cigány« örvendetes jelenség, hogy Rozov és Dihovicsnij művein kívül sok más szovjet szín­művet is tűztek műsorra a csoportok. Például: Katajev: Négy bolond egy pár, Ilf— Petrov—Katajev: Gazdag fe­leség, Dunajevszkij: Fehér akácok, Mihalkov: Balatoni csetepaté stb. A szovjet szín­műirodalom tehát élre tört és évről évre nagyobb sikert arat Megerősödtek és színvonal­ban előbbre jutottak a ter­melőszövetkezeti színjátszó­csoportok. A régi csoportok mellett újak jöttek létre, s jelenetek előadásával próbál­gatták szárnyaikat. Az évek óta működő csoportok egyre inkább színházi hézagpótló szerepet töltenek be. A jász­berényi „Kossuth”, a karcagi „Lenin”, a tiszasasi „Rákó­czi”, a tiszapüspöki „Hala­dás", a tiszabői „Petőfi”, a jászszentandrási tsz-ek, a ti- szaörsi „Buzakalász”. a tisza- sülyi „Sallai”, a túrkevei „Búzakalász”, a mezőtúri „Sallai" és a cserkeszöliői „Magyar—Román Barátság” termelőszövetkezetek cso­portjai 3 felvonásos művek előadásával tanúsítják, hogy állandósult a kulturális mun­ka, hogy a színházi tájelőadás hiányában e téren is kielégí­tik a parasztság igényét. Közösségi életformában élő parasztságunkat nagyon ér­dekli a mai élet színpadi áb­rázolása. Különben miért tűzték volna műsorra mű­kedvelőink az olyan termelő­szövetkezeti témájú drámá­kat, vígjátékokat, mint Si­mon Magda: Százházas lako­dalom, Egri Viktor: Virágzik a hárs, Dobozy Imre: Szélvi­har, Nyíri Tibor: Menyasz- szonytánc, Ilf—Petrov—Kata­jev: Gazdag feleség, Soós György: Pettyes. Uj vonás, hogy az elmúlt évben a prózai színjátszás értékes és irodalmilag igen színvonalas művekkel gyara­podott. Jó dolog a klassziku­sokat is segítségül hívni a közműveltség fejlesztésére, a közízlés csiszolására- Legjobb csoportjaink nem riadtak vissza Gogol, Schiller, Sha­kespeare és Moliére immár örökértékű párbeszédeinek tolmácsolásától sem. Sok elő­adást ért el, ezreket nevelt szépre, jóra, igazra Gárdonyi Géza, Barta Lajos, Kisfaludy Károly, Móricz Zsigmond, Heltai Jenő, Bródy Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán. Petőfi Sándor és más magyar klasszikusok művészete. A mérleg nem teljes. — Azonban még így is meg­állapítható, hogy jó úton ha­lad és eredményesen szóra­koztatja, neveli megyénk termelőszövetkezeti paraszt­ságát az öntevékeny színját­szó mozgalom. Dénes Pál TANYAI ESTE December 21-e már el­múlott, azért még korán sö­tétedik. És amikor a művelő­dési autó befor'ul arra a 200 méteres útra, amely a kun- hegyesi Félix-tanyát az or- szágúttal összeköti, bizony már lámpákkal kell megvilá­gítani a gödröket, kátyúkat. Ezekben a kátyúkban már szekértengely is tört el, de a művelődési autó mégis hűsé­gesen rója az utat kétheten­ként a kis tanyai ‘sjcoláig. Hosszú, fehérre meszelt te­rem. Padok, tábla, szekrény, krétatartó, egyszóval azok a szabályos kellékek, amelyeket minden tanyai iskolás jól is­mer. ItUott kampósszöqek, amelyekre a petróleumlám­pát akasztják. Mert itt még az járja. Az úton kis csopor­tokat hagyogattunk el. Apák. anyák, gyerekek, nagyobbacs­ka lányok ballagnak az isko­la felé. Kezükön összekötö­zött és gondosan papírba cso­magolt könyvekkel. Aztán benépesedik az iskolaterem. Az egyik fiú büszkén mondja: Mindig én szoktam segíteni fölszerelni a mozit. És már szolgálatkészen pattan Péteri István mozigépész elé, hoz­hatja-e a szerelést Az öre­gek tempósan bebullagnak, leülnek a padokra, az isjec- lásgyerekek egykupacban vi- háncolnak és vagy öten is ve­regetik egyik pajtásuk hátát, akin bizony alaposan meglát­szik a frissen meszelt fal nyoma. FIGYELEM! DIESEL adagoló javítás, beállítás! A SZOLNOKI VASIPARI VÁLLALAT autójavító üzemének vezetősége értesíti az érdekelt szerveket, hogy az autója­vító üzem a legmodernebb Diesel adagnló pró- bapaddal rendelkezik. Minden típusú adagoló javítását szakszerűen és gyorsan végrehajtjuk. Újra elemzést, szabályozók javítását, fogasivek. fej­szelepek pótlását, az adag 'ők szakszerű, pontos be­állítását kívánság szerint rövid idő alatt végezzük. Fogynak a könyve}c. A hosszúkás léC ból egymás után kerül elő az új transz­port. Alig van olyan köl­csönző, aki 3—4 könyvnél ke­vesebbet vinne. Egy magas fiatalember Móricz Zsigmond „Erdélyi trilógiájá”-t viszi ki. A könyvek most feleségénél vannak, — Maga is olvassa? — Nem — pirul el a me­nyecske — én nem igen szok­tam olvasni. Majd elmeséli a férjem. Ilyen is van. De van olyan is, aki kapásból elsorol vagy hat regényeimet. Egy fejken­dős középkorú asszony Mark Twaint viszi ki, de elviszi az Egri csillagokat is, mert annyira tetszett, hogy még- egyszer el akarja olvasni. Gyors számítás. Egy óra alatt negyvenen kölcsönöztek Az itt nyilvántartott olvasók közül csak öten nem jöttek cserélni. Átlagban 4 könyvet hoztak vissza, ugyanannyit vittek el. 1961 januárjában a kunhegyest Félix-tanyán egy óra alatt 320 könyv fordult meg. Ugye, szép? A József Attiláról szóló elő­adást feszült figyelem kíséri Csak az elején rendetlenke­dik vagy két süvölvény, de ók is hallgatnak, amikor az elő­adó rájuk pirít. A kis tanító néni így mentegetőzik: , — Tessék elhinni, egyre na­gyobb a fegyelem. De ezek­nek a kicsiknek hiába beszél az ember. Azért ők is sokat változtak már. A beszélgetéseken t* lemérhetők a változások. K. Tóth Imre Abádszalókról úgy beszél a moziról, meg a könyvről, hogy akármelyik városi ember megirigyelhet­né a tájékozottságát. Persze másról is esik szó ilyenkor. A családról, a nagylányról, aki iparitanuló Kunhegyesen meg a katonaviselt fiúról, aki az ország másik részébe sza­kadt. Ágfalván alapított csa ládot. No meg a Szabadság Tsz-röl, amelyik 34 forint munka egységet fizet. .,Mer< jó tsz a mienk, kérem, csak meg kell fogni a dolog végit. Meg aztán nem nagy a tsz, mert minél nagyobb, annál több az olyan ember, aki ki' húzza magát." Ezen egy kicsit elvitatko­zunk. Aztán megállapodunk abban, hogy nem a tsz nagy­sága, hanem a vezetők ráter­mettsége, meg más körülmé­nyek az eldöntők. Közben felszerelik a gépet és rövidesen megjelenik a fehérre meszelt falon az „Ég és föld között” című szovjet repülőfilm első kockája. Ad- digra vagy százan szoronga­nak már a feleennyi emberre méretezett kis tanteremben. Sokan állnak, de egy pissze­nés sem hangzik. Amikor az utolsó kocka is lepereg, szép rendben kezde­nek kifelé ballagni az embe­rek. Egy asszonytól, akit Ró- zsika néninek szólítanak a többiek, megkérdezzük: — Jól érezte magát? — Semennyiért sem ad­nám. olyan jó nekünk ez a mozi, meg a könyv — és mu - tatja a kezében féltve szoron­gatott két Móra és egy Gár­donyi kötetet. Az a*relőtör felke­rül a kocsira, lassan tapoga­tózva igyekszünk kifelé a ta nyából. Mellettünk mint kó­sza szentjánosbogárkák, apró petróleumlámpák világíta­nak. Van, amelyik az ország­úton imbőlyog, van, amelyik a szántóföldeken látszik egy re messzebbről. Mindegyik lámpához három-négy ember tartozik. Kis családok a szét­szórt tanyavilágban. Eltelt egy estéjük, szép tartalmas tanyasi este. S az országúton gyaloglók igaz szeretettel in­tegetnek a kocsi után. Aztán csend és sötét. Csak a motor duruzsol, csak a ref­lektor fénykévéje vág folyo­sót a sötétségben. A távoli fanyákon egymás után gyul­ladnak ki a fények. Hazaér­keztek az emberek, rendelte­tési helyére jutott mindaz, emit Móra. Mikszáth, Gárdo­nyi és a többi nagy író mon­dani akart a népnek. Hernádi Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom