Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-11 / 9. szám

2 SZOLNOK MLGYEI NÉPLAP 1961. január 11. A franciák óriási többsége békét akar — Sajtóvélemények — Szovjet tudósok a „repülő csésze* aljakról” Moszkva (MTI). A re­pülő csészealjak meséi 1947 óta hol itt, hol ott bukkan fel a világon. Az elmúlt he­tekben a Szovjetunióban is elterjedt a hír: egyesek re­pülő csészealjakat észleltek, sőt le is fényképezték azo­kat. A Pravda és a Komszo- molszkaja Pravda részlete­sen foglalkozott az állítóla­gos repülő csészealjak kér­désével. A első fényképet ezekről a különös szerkeze­tekről 1950. november 21-én a Sark-körön belül levőTik- sfci Kutatóállomáson J. Mu- rasov készítette. A Kom- szomolszkaja Pravda közli ezt a fényképet, valamint a képen látható állítólagos re­pülő csészealjjal kapcsolatos tudományos magyarázatot is. Kiderült, hogy csupán erős fényforrás tükröződésé­nek bizonyult A Pravdában L. Arcimo- vics akadémikus fűz tudo­mányos magyarázatot az állítólagos csészealjakról szóló híresztelésekhez. Arci- movics megállapítja: ezek­nek a híreszteléseknek sem­miféle alapjuk nincs, csupán a felizgatott fantázia, illetve — Nyugaton — egyes szen­záció-haj hószó áltudósok és újságírók szülöttei. iiiiiiiuiMiniiiiiiinuiMiimiiiiiiHHiiinimmi Adatok a Japánban levő amerikai katonai objektumokról Tokió (TASZSZ). A Ja­pánban állomásozó ameri­kai haderőket ellátó kor­mányszerv adatai szerint a Japánban lévő amerikai ka­tonai objektumok száma mintegy kétszázhúszra tehe­tő. Az amerikai hadsereg különböző berendezései több mint harmincezer hektár megművelhető földet foglal­nak el. Az amerikai hadi- tengerészet Japánban 24 ha­ditengerészeti támaszpontot használ a környező tengeri övezetekkel együtt, amelye­ken tilos a halászat. Az Egyesült Államok Japánban tizenhárom gyakorlótérrel, tíz kikötővel, tíz repülőtér­rel és sok más egyéb kato­nai objektummal rendelke­zik. (MTI). Pártnapok a Moszkvai Nyilatkozatról és a Békekiáltványról KÜLPOLITIKAI fejetek Árnyak az „igen“ mögött Amit az ötödik Köztársa­ság Párizsa a propaganda harangjainak olyan hatal­mas zúgásával készített elő, s amihez az agitációs esz­közök olyan kiáltóan egyen­lőtlenül oszlottak meg: az Algériával kapcsolatos nép­szavazás megtörtént. Hete­ken keresztül ontották az állam legnagyobb nyomdái az „igen” melletti hatalmas falragaszokat, az „igen” mellett korteskedő óriási példányszámú polgári napi- és hetilapokat. Heteken keresztül harsogott a fran­cia és a hivatalos algériai rádióállomások bemondói­nak ugyancsak az „igen” mellett síkraszálló hangja. És az ellenzék? Hát igen, alkotmány is létezik, a „nem” táborának is helyet kellett kapnia. Csak éppen ez a tábor nélkülözte a kampányhoz folyósított hatalmas összegeket, az egész francia államappará­tus hivatalos támogatását, csak éppen a „nem” bal­oldali vallói néhányperces morzsákat kaptak vélemé­nyük kifejtésére a rádió­ban és a televízióban egy­aránt. Azt mondottuk, a „nem* baloldali vallói. — Miért, voltak jobbról is hívei a De Gaullenak adott nem­leges válasznak? Igen, ko­runk mozgalmas politikai élete produkál ilyen érde­kes, felemás helyzeteket: ezúttal valóban az volt a helyzet, hogy az algériai kérdéssel kapcsolatos „nem” szavazólapok két egymással homlokegyenest ellenkező oldalról hullot­tak a szavazóurnákba. AMI A BALOLDALI „nem”-eket illeti, a dolog világos: a haladás híveinek az volt és az is maradt az álláspontja, hogy a függet­lenségéért küzdő Algéria igazi képviselőivel, az esz­tendők óta vérét hullató nemzeti felszabadító moz­galom, az FLN képviselői­vel kell tárgyalni; hogy minden Algéria újformájú gyarmatosítására irányuló törekvés elkerülhetetlenül tiszavirágéletü és a múló idő által kérlelhetetlenül pusztulásra ítélt koncepció. Márpedig a De Gaulle-fé- le népszavazás témája — ha jelent is némi előrelé­pést Algéria jelenlegi nyílt gyarmati státusával szemben szabályos neoko- lonialista kísérlet, amit a francia baloldal természe­tesen nem tehetett magáé­vá. S ami a baloldalnak ke­vés volt, a szélsőjobboldal­nak, a klasszikus gyarma­tosítás fenntartását köve­telő franciaországi, algé­riai, valamint a Spanyolor­szágban szervezkedő disz- szidens ultráknak sok volt. Az ő „nem” szavazatuk mögött a kegyetlen ki­zsákmányolás csorbítatlan fenntartása, Algéria válto­zatlan rabláncon tart 'sa, illetve legalább is az erre irányuló elszánt követelés húzódik meg. AZ EREDMÉNY termé­szetesen a De Gaulle-ék által olyan kétségbeesetten szorgalmazott „igen.” En­nek okai a már említett propagandalehetőségeken kívül kézenfekvőek. Az egyik lényeges okot már jóelőre megfogalmazta Maurice Thor ez, a Francia Kommunista Párt főtitká­ra, aki kijelentette: „Soha a történelemben nem volt még egy személy egondo- lásaival kapcsolatos nép­szavazás, amely más ered­ményt hozott volna, mint amit kitervelője akart.” — Egy második, nemkevésbé lényeges ok, hogy a francia közvélemény még jól em­lékszik a De Gaulle előtti burzsoá kormányok kaoti­kus korszakára. Azóta a szélsőjobboldal hívei min­den eddiginél fenyegetőb­ben, szervezettebben lép­nek fel, így érthető módon talajra kellett találnia a tá­bornok-elnök ama zsarolá­sának, hogy „utána az özönvíz” következnék, po­litikailag tájékozatlan tö­megek hitték el neki azt, hogy ha 6 visszavonulna, a Franciaországot jelképe­ző Marianne fölé a káosz fellegei tornyosulnának. Az „igen” eredményt azonban éppen De Gaulle szempontjából súlyos ár­nyak homályosítják eL Az elnök 2,5 millió szavazattal kapott kevesebbet, mint a legutóbbi, 1958-ban rende­zett népszavazáson. Óriási volt a szavazástól távolma­radók száma, hozzávetőle­ges becslések szerint min­den negyedik francia vá­lasztó utasította vissza szőröstül-bőröstül a szava­zást, Algériában pedig a nagy nyomás ellenére en­nél is sokkal több, Algír arab negyedében például 80 százalék! BARMI KÖVETKEZZÉK is, a világon végigdübörgő folyamat iránya nyilván­való, s ennek Algéria ese­tében is érvényesülnie kell. Ez az irány: minden­fajta gyarmatosításra ki­mondta „nem” válaszát a történelem. MOSZKVA (TASZSZ). A keddi moszkvai lapok részle­tes kommentárokat közölnek a franciaországi népszavazás kimeneteléről. Ratiani, a — Pravda párizsi tudósítója ír­ja, hogy a népszavazás ered­ményei újságírói körökben nem keltettek feltűnést. A francia legfelső hatóságok, — kezükben tartva az állam- apparátust és mindenféle propaganda eszközt, egyide­jűleg ígérgetve az algériai békét és fenyegetve a „franciaországi káosszal”* — már jó előre tudták, hogy a törvénytervezet szövegében nehezen eligazodó választók többsége rájuk fog szavazni. Az Algériában lefolytatott népszavazás eredményéről szólva a Pravda tudósítója rámutat, hogy az jobban meg ijesztette a burzsoá köröket, mint az algériai városokban tartott decemberi tüntetések. A népszavazás bojkottálása, amelyre az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormánya felszólította a muzulmán la­kosságot, bizonyltja e nép hősiességét. Algírban, Oran- ban, Constantineban és sok más városban az algériaiak tulajdonképpen nem mentek el a választásra. Kotov, a Trud párizsi tu­dósítója pirrusi győzelemnek nevezi a népszavazás ered­ményét. A tudósító vélemé­nye szerint a népszavazás franciaországi adatai a köz­vélemény balra tolódását igazolják. PÁRIZS (MTI). A francia sajtó a népszavazás eredmé­nyeit kommentálva ismétel­ten aláhúzza: az ultrák ku­darcot vallottak, a franciák óriási többsége békét akai Algériában. Kiemeli, hogy Párizs körül a kommunisták tizenkét „bás­tyájában” a „nem” győzött és általában valamennyi elővá­rosban több volt a „nem”, mint 1958-ban. A Lábération hangsúlyozza: a népszavazás eredménye megerősítette, hogy felesleges ezután a franciákat az ultrák madárijesztőjével fenyegetni, hogy minden békát lenyelje­nek. Az ultráknak nincs semmilyen tömegbázisuk Franciaországban, csak vezé­reik vannak — csapatok nél­kül. Az Humamité követeli: a haladéktalan tárgyalásokat a fegyverszünet és az önrendel­kezési jog alkalmazásának garanciáiról! A Francia Kom­munista Párt lapja rámutat, hogy ez az egész nemzet követelése. A népszavazás eredményei megsemmisítet­ték De Gaulle alibijét Eddig ugyanis a Köztársasági Elnök hívei gyakran emlegették, — hogy az államfő hajlanék a tárgyalásokra, de kénytelen számot vetni az ultrák nyo­másával. Ha De Gaulle meg akarja teremteni a békét — megteheti. (MTI) TUNISZ Mint az AP jelenti, a Sza­bad Algériai kormány szóvi­vője hétfőn a Franciaország­ban és Algériában megtartott ^népszavazás” eredményei­ről megállapította: „Ami Al­gériát illeti, a népszavazás eredményeit hamisnak te­kintjük. Az algériai nép már a december 11-1 és 12-i tün­tetéseken kifejezte, hogy el­utasítja a népszavazást” — mondotta. Hozzátette, hogy a Szabad Algériai kormányt nem érdekli. mi történt Franciaországban. DAMASZKUSZ Az Algériai Nemzeti Fel szabadítási Front damaszku­szi szóvivője szintén hangoz­tatta, hogy az algériai nép nem ismeri el az Algériában megtartott népszavazás ered­ményét. KÖLN Mint a DPA közli, Malek a Szabad Algériai Kormány nyugatnémetországi képvise­lője hangoztatta, hogy az algériai nép folytatja harcát a francia gyarmattartók el­len. RABAT Az AP jelentése szerint a marokkói kormány tájékoz tatásügyi minisztere a nép­szavazás eredményéből azt a következtetést vonta le, hogy a francia nép többsége békét akar Algériában, az algéria­iak többsége pedig függet­lenséget KAIRÓ Mint a Reuter jelenti* az Egyesült Arab Köztársaság Nemzetgyűlése hétfői ülésén felszólította az arab országo­kat, hogy gazdaságilag és po­litikailag bojkottálják Fran­ciaországot. Az EAK sürget te, hogy az arab államok ko­bozzák el a francia javakat, fegyverekkel, valamint kato­nai szakértőkkel segítsék az algériai felkelőket és ismer­jék el a szabad algériai kor­mányt A Nemzetgyűlés sürgette azt is, hogy az ENSZ felügye­Georgia (MTI). Az Egyesült Államok Szövetségi Bírósága elrendelte, hogy Atlanta ál­lam georgiai egyetemén — az egyetem 175 éves fennál­lása óta elsőízben — két né­ger diák tanulhat együtt a fehérekkel. Mint a Reuter írja, a Szö­vetségi Bíróság döntése a Ku Klux Klan és az Egye­sült Államok fajüldözőinek dühét és felháborodását vál­totta ki. Az egyetem épülete előtt többezer főnyi csőcselék verődött össze és magasra tar­tott egy égi keresztet, a Ku Klux Klan jelképét. A tömeg négerellenes jelszavakat kia­BRÜSSZEL (MTI). A belga olgozók a sztrájkmozgalom 20 napján töretlen lendülettel Az első hiteles filmalkotás Varsó (MTI). Január vé­gén az auschwitzi egykori náci haláltábor felszabadulá­sának évfor’ulóján matatják be a „Szökés a táborból” cí­mű új lengyel filmet, ame­lyet T. Holuj, a tábor volt foglya, a Nemzetközi Ausch­witz Bizottság főtitkára for­gatókönyve alaDján készített Rendezője W. Kielar, akit a nácik az elsők között szállí­tottak ebbe a táborba. A film legnagyobb értéke az eredetiség és a hitelesség. Az alkotók ugyanis szigorúén tartották magukat mindah­hoz, amit a tábo.ból annak­idején megszökött foglyok el­mondtak. A film 19 szökés izgalmas történetét tárja a nézők elé. Brüsszel (MTI) A bel­giumi sztrájkhullám a harc harmadik hetén új, döntő szakaszba lép —- ezekkel a szavakkal jellemzi a Reuter hírügynökség a belgiumi helyzetet Az Eyskens-kormány keddre virradó éjszaka rend­kívüli ülésen tanácskozott és elhatározta, hogy még bru- tálisabb eszközöket vesz igénybe a sztrájkhullám le­törésére. Az ülésen elrendel­ték, hogy újabb belga csa­patokat hívnak vissza Né­metországból a sztrájkoló munkások ellen. Ugyancsak az éjszaka fo­lyamán Antwerpent és kör nyékét rnhamrendőrség és katonaság szállta meg. A munkások ugyanis ki jelen létével tartsanak népszava­zást Algériában. Indítványoz­ta az arab országok kormá­nyainak, szüntessék meg ha­zájuk területén a NATO-tá- maszpontokat. WASHINGTON A Reuter jelentése sze­rint Lincoln White, az ame­rikai külügyminisztérium szóvivője, megelégedéssel fo- godta és De Gaulle sikerének értékelte a népszavazás ered­ményeit- Kifejezte reményét, hogy az algériai kérdés most már könnyebben rendezhető. Az UPI szerint amerikai vezető körökben úgy véle­kednek, hogy De Gaullenak meg kellene újítania tűzszü- neti tárgyalásait a szabad al­gériai kormány képviselőivel. (MTI). bált és a fajüldözők hagyo­mányainak megfelelően feke­tére mázolt bábúkat akasz­tott a lámpavasakra. A Ku Klux Klan vezetője nyilatkozatában azzal fenye­getőzött, hogy az irányítása alatt álló diákok „erélyes in­tézkedésekkel” kényszerítik a két négert az egyetem el­hagyására. Atlanta kormányzója enge­dett a fajüldözők követelései­nek. Kedden elrendelte az egyetem bezárását és közölte, felkérik az Egyesült Államok Legfelső Bíróságát, semmi­sítse meg a szövetségi bíró­ság határozatát. folytatják harcukat az Eys­kens-kormány „nyomor prog­ramja” ellen. Kedden — mint az ADN jelenti — az ország nagyobb városaiban ismét nagyarányú tömegmegmoz­dulások voltak. Antwerpen­ben többezer munkás sereg­lett össze és tömött sorokban menetelt a város utcáin. A sztrájkolók száma állandóan nőtt és a legújabb hírek sze­rint elérte a 20.000 főt. A tüntetők megállították a közlekedő villamosokat és ki­feszítették a sineket. A vá­rosba vezető útvonalakat szö­gekkel szórták teli, hogy meg­akadályozzák az újabb kato­nai alakulatok beözönlését- A tömeg kormányellenes jel­szavakat kiáltozott Antwerpen és az ország nagyobb helységei az ost­romlott városok képét mu­tatják. Hétfőn este és kedden a katonaság megszállta a stra­tégiailag fontos pontokat. E helyeken a bejárat előtt a következő felírat olvasható: .katonai terület” —- vigyá­zat, lövünk!”. tették, hogy kedd délelőtt a városban hatalmas tömeg­gyűlést tartanak. Véres összetűzések szín­helye volt hétfőn este az úgynevezett „vörös övezet” két központja, Charleroi és Mons. A kormány rendeleté­re katonaság özönlötte el a várost és megszállták a főbb stratégiai pontokat. A Belga Szocialista Párt az éjszaka ülést tartott. — A Szocialista Párt közleménye elítéli ugyan a hatóságok ön­kényét és a harc folytatása mellett foglal állást, de el­marasztalja a „hevoskedő- ket” és felszólítja a sztrájko­ló munkásokat, „legyenek fegyelmezettek és csak a Szakszervezeti Szövetség uta­sításait kövessék.” Szerdán, január 11-én a következő alőadókkal az alábbi városokban, közsé­gekben kerül sor pártnapok megrendezésére: Tlgyagyenda Lenin Tsz: Tolna Károly, a MNB Terü­Szolnok megye termelőszö­vetkezeti városainak, közsé­geinek párt és tanács veze­tői egyetemeken, középisko­lákban és technikumokban képezik magukat. Munkakö­rük jobb elvégzésére — a me­gye jellegének megfelelően — elsősorban mezőgazdaság: ■smereteket gyűjtenek. Hétfőn és kedden a Kar cagi Mezőgazdasági Techni kum két éves mezőgazdasági szakiskola tananyagából mintegy 38 párttitkár és ta­nácselnök vizsgázott. A köz­ségek, városok vezetői két év , alatt a közismereti tárgyak 1 közül magyar nyelvvel, ma leti Irodájának vezetője, Ti- szabura Rákóczi Tsz: Soós István, a megyei pártbizott­ság munkatársa. Újszász Szabadság Tsz: Bereczki La­jos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Rákóczifalva tematikával, a szakismereti tárgyak közül pedig a nö­vénytermesztéssel, állatte­nyésztéssel, üzemszervezés­sel, kertészettel, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek­ben alkalmazott fejlett agró és zoótechnikai módszerekkel ismerkedtek meg. A lelkiis­meretes jó munka eredmé nyeként a hallgatók minde­gyike sikeres vizsgát tett. — Többen voltak olyanok, mini Zagyi János. Kóczién Má­tyás, Bányai János és Tóth Imre, akik minden tantárgy r>ól kitűnő eredményt értei eL Petőfi és Béke Tsz: Eszenyi Kálmán, a megyei pártbi­zottság munkatársa, Kisúj­szállási Búzakalász Tsz: Za- i gyi János, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Kis­újszállási Dózsa Tsz: Gól An­tal országgyűlési képviselő. Ezek az előadások 18 órakor kezdődnek. A törökszentmiklósi Épí­tőipari KTSZ-ben: Halmi Ferenc, a megyei pártbizott­ság munkatársa és a török­szentmiklósi városi tanács­nál: dr. Bene Zoltán ország- gyűlési képviselő 17 órakor, a karcagi Május 1 Tsz-ben: Káldi Erzsébet, a megyei pártbizottság munkatársa és a Szolnoki Papírgyárban: Sebők György százados 14 órai kezdettel tartja meg előadását. A Szolnoki Bútorgyárban: Szabó Ernő, a megyei párt- bizottság munkatársa 14.15 órakor, a törökszentmiklósi Barneválnál: Borsányi Já- nosné, a megyei nőtanács titkára 15 órakor tartja párt­napi beszámolják Működik a Ku Klux Klan az atlantai egyetemen Ismét tüntetnek Antwerpen dolgozói A be’ga kormány még durvább intézkedésekkel akarja elfojtani a dolgozók harcát Párt és tanácsi vezetők vizsgáztak Karcagon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom