Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

1961. január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s mrmm llf—Petrov: TIZENKÉT SZÉK — AZ ARANYBORJÚ Nem sokkal a felszabadu­lás után került a kezembe a két társszerző szatírája. Szó­rakoztató olvasmánynak ta­láltam, azonban nem volt egészen világos előttem, miért van akkora sikere ennek a regénynek a Szovjetunióban Azóta mi is keresztül men­tünk azokon a nehézségeken, amelyeken annak idején a Szovjetunió. Nálunk .is bur­jánzott egy időben a „ma­gánvállalkozás” és akadtak jócskán olyan bürokratikus intézkedések, amelyeknek útvesztőjében vígan halász- gathattak azok, akik szeret­tek könnyen, munka nélkül élni. örömmel üdvözöltem hát a könyvpiacon most megjelent új kiadást. Régi ismerősként köszöntöttem Osztap Bendert. a „török alattvaló” fiát, min­den idők legnagyobbméretű szélhámosát. Bender, akit a szerzők előszeretettel nevez­nek kombinátomak, kitapo­gatja a fiatal szovjet hatalom gyenge oldalait, szemrebbe­nés nélkül okoz kárt, ahol te­heti. Nem valami „elvi” ellen­Kenderes termelőszövet­kezeti községben, ahol az egykori Horthy-familia kas­télya és birtoka volt, a Bu­dapest Filmstúdió munkatár­sai felvételeket készítettek. A film első részét eredeti do­kumentumok alapján állítot­ták össze a főúri család fé­nyűző életéről, és a csend­őrszuronyokról, amelyekkel hatalmukat tartották fent. Ugyancsak eredeti felvételek alapján vászonra vetítették a több ezer holdas Horthy­Klasszikus ifjúsági ciklust rendez a vidéki fiataloknak a tíz éves Déryné Színház Megalakult az első „Munkás olvasókör” megyénkben „ALÁZATOSAN JELENTEM...“ Az Állami Déryné Szín­ház ebben az esztendőben ün­nepli fennállásának 10. év­fordulóját. A színház kilenc társulata egy évtizede jarja az országot és eljuttatják a a klasszikus, s modern szín­játszás legszebb alkotásait a falvakba. Az Állami Falu­színház az indulás idején el­sőnek Moliere Tartuffe-jét, Urbán Ernő Gál Anna di­adalát és Dunajevszkij Sza­bad szél-jét — egy klasszi­kus, egy mai magyar és egy szovjet darabot — vitt falu­ra. Azóta a Tartuffe-t hat- százkilencvenhét, Schiller Ár­mány és szerelemjét százhu­szonnyolc, Shakespeare — Ahogy tetszik-jét kétszáz- nyolcvankét, Jókai Aranyem­berét háromszázhetvenhét he­lyen játszották. Tíz év alatt mintegy hetven magyar, hu­szonöt szovjet, kilenc népi demokratikus, huszonkilenc klasszikus és tizenkét hala­dó nyugati darabot mutattak be, — s eljutottak a huszez- redik előadáshoz. A színház a jubiláris éva­dot gazdag, érdekes program­mal köszönti. Az idén . négy Gsa'íif, min! Pesten Az Országos Rendező Iro­da szakítva az elmúlt évek helytelen gyakorlatával ez­úttal mai témájú, jól meg­szerkesztett e célra rende­zett kabaréműsort visz a vi­déki városokba. A kabaré műsorszámai tartalmilag abból indulnak ki, hogy el­tűnőben vannak a lényeges különbségek Budapest és a vidéki nagyvárosok között. A kabaré ennek a tételnek fonákságait, tréfás megnyil­vánulásait vette célba. — A műsort Pécs, Kecskemét, Nyíregyháza és Szeged után most, január 16-án Szolno­kon is bemutatják. forradalmi magatartásból, egyszerűen azért, mert mun­ka nélkül akar jól élni. Ellen­téte a szovjet kormánnyal „csak” annyi, hogy a kor­mány szerint mindenkinek dolgoznia kell, Bendernek pe­dig ehhez semmi kedve. De hiába minden zseniális szá­mítása, előbb-utóbb csúfos kudarcot vall mindenütt és a szemünk láttára szorul ki az élet perifériájára, a nyilván­való megsemmisülésbe. Bender utazásai során meg­ismerkedünk egy csomó „volt" emberrel, nemesekkel, szen­velgő értelmiségiekkel, szél- hámoskodó maszekokkal és megcsontosodott bürokraták­kal. Tapasztalataink fényénél láthatjuk, milyen éles fegy­ver llf és Petrov szatírája a saját hibáink, a saját fonák­ságaink elleni harcban. Ka­cagunk Benderen és társain és közben megismerjük azo­kat az erőket, amelyek itt-ott még visszahúzni igyeksze­nek bennünket. A nevetséges­ség öl — mondja egy régi francia közmondás és ennek az állításnak az igazát ragyo­góan bizonyítja be az ügyes­kedő kalandor csufonüáros története. — ht — birtokon dolgozott cselédek, zsellérek, sanyarú életét, a tömegnyomort hűen ábrázo­ló négyes-közöskonyhákat. A film második részét az ősszel készítették a megválto­zott Kenderesről. A felve­vő géppel ellátogattak a kas­télyba, ahol ma mezőgazda- sági gépészképző szakiskola működik, a szövetkezeti gaz­dák otthonaiba és a terme­lőszövetkezetekbe. A filmet már péntek óta telt ház előtt vetítik. előadásból álló klasszikus ifjúsági ciklust rendeznek a vidéki fiataloknak. A dara­bokat — a Bánk Bánt, a Lu­das Matyit, a Koldus és ki­rályfit és a Tizenöt füzér pénz című színpadi alkotá­sokat — már nagy sikerrel játsszák a falvakban. (MTI). IS esőbb ébredt, mint szo- köti. Ezen mérgelődött magában egy darabig. Aztán a ruhájáért nyúlt, t öltöza ködni kezdett. A fia és a menye már nem voltak otthon. A kis Évikét akarta költeni, aki most jár harmadik osztályba; odament az ágyhoz, de nem látta a lányt... Még a takarót is föl­húzta, hátha alatta van . Nincs... Hol lehet?... Üres a lakás. Nagy, terebélyes csend nyújtózkodott benne. A kávé még meleg volt az asztalon... Megkóstolta, de alig ivott belőle pár kortyot, visszatette a fehér csempére. Nem érzett semmi éhséget. Majd később megissza — mondta magában. Kiment az udvarra is... A lány sehol! Köd-pillájú. keskeny nap ébredezett a kertek alján. Járkált les-föl az udvaron_ Hűvös szél lengte borostás arcát. összehúzta magán a kabátot, s az eget kezdte kémlelni ... Hetven éves lettem ma — jutott hirtelen eszébe a gon­dolat. Majdnem elfeledkezett róla. Pedig a múlt héten né­zegette a naptárt. Hetven éves ... Szép idő. Elszállt .. Mintha még nem is élt vol­na.., Pedig kivette minden­ből a részét bőven... Sum- más volt... Katona, mind a két háborúban ...A felesége korán meghalt. Harmincöt éves volt... f) dament az egyik görbe- ^ törzsű iához... Neki­támaszkodott. Megfogta az Szolnokon az Építőipari Vállalat korszerű munkás- szállójában, ahol állandóan 310 dolgozó talál otthonra „Munkás olvasókört” alakí­tottak a szálló lakói. Egye­Egy 70 éves, nyugdíjba in­duló postás utolsó, és egy 18 éves, most érettségizett fiatal leány első munkanapját lát­hatjuk AZ UTOLSÖ ÉS AZ ELSŐ NAP című grúz film­alkotásban. Kanyargós lépcsőkön jár­va, különböző lakások ajtaján kopogtat be a két postás. És megelevenedik előttünk a la­kások tulajdonosainak élete. Drámai és vidám jelenetek váltják egymást, közben pe­dig megismerjük a fiatal le­vélhordóleánynak, Lamará- nak és Vázsának, a fiatal mérnökjelöltnek a szerelmét. A film rendezője, Dolidze, jó megfigyeléssel vonultatja fel a legkülönbözőbb ember­típusokat. Az egyik drámai feszültségű jelenetben egy vonatot üldöznek, melynek elérése két fiatal élet boldog­ságát eredményezi, a másik­ban pedig a bélyeggyűjtő­szenvedély kedves kis képét láthatjuk. Az öreg postást, Georgijt, Zakariadze alakítja olyan ne­mes művészi eszközökkel, hogy játéka emlékezetessé válik. Az életbe kilépő fiatal leányt, kamarát, Mirianasvili játssza. Bájos arca, nyúlánk alakja belopódzik a nézők szívébe. egyik ágat. Lehúzta a szeme elé. Hullt róla a hó... Nem törődött vele. A kerítés léceit karcolta a szél. Tél ez már bizony — súgta szívében va­lami. Picit elszomorodott ezen, de aztán elhessegette a gondolatot, s indult vissza­felé. Az istálló felé tartott, ami­kor hirtelen csak ugatni kez­dett a kutya. — No, ki jön ilyen korán? — mordult félhangosan. — Jóreggelt, szomszéd! — köszöntötte Mátyus Péter, amint megpillantotta. — Föl­ébredt már? 1 — Megengedte a minden­ható, hallod! — A nagyteknőé jöttem volna — tért Mátyus rögtön a tárgyra. — No, persze, ha ideadná... Holnap disznó­ölés lesz, aztán valamibe le kell sózni a húst... Nyáron akartunk mi már venni, de mindig elfelejtettem arranéz- ni a vásárban... Elmaradt aztán... — Jól van, jó... Odaadom, mért ne?... Dehát ne siess annyira!... Gyér mán be, beszélgessünk! A konyhában ültek le. n Mátyus az asztalnál, a gazda meg a kályha mellé Kellemes meleg volt a befőtt­illatú helyiségben. lőre 25 szakmunkás és se­gédmunkás határozta el, 1 hogy művelődéssel haszno­sítja a hosszú téli estéket. A kör vezetésére Valkó Mihály; gimnáziumi tanárt kérték feL A film megmutatja; nincs magasabb vagy alacsonyabb- rendű foglalkozás. Minden munka magasrendű, ha meg­találjuk benne a másik ember életével való törődést, a má­sok sorsának átérzését. Mély­séges humánum jellemzi az öreg postást és ebből az em­berségből ad leckét az első munkanapját töltő fiatal leánynak. A lakások ajtaja mögé és az emberi szívekbe belelátó öreg postásra sokáig emléke­zünk. Megtanuljuk tőle: ne ítéljünk, hanem segítsünk. A késsel feléje közeledő betörőt milyen egyszerű szavakkal ál­lítja meg és ébreszti rá, hogy váljék becsületes emberré, a társadalom hasznos tagjává. Az egyes jelenetek érdekes ellentéteket mutatnak be Amikor a fiatal postásleány izgatottan akar telefonálni a mentőkért, mert az egyik la­kásban egy fiatalasszony va­júdik, a fülkében két huli­gán nem akarja abbahagyni a magnetofonnal telefonba adott szerenádot. A leány sze­relmese, Vázsa, aki délelőtt még elítélte Lamara új fog­lalkozását, kipenderíti a két fiút a telefonfülkéből és tiszta szívvel kéri menyasszonya bocsánatát a korábbi vesze­kedésért. Az időjárásról kezdtek be­szélni, később meg a tudo­mányról, úgy hogy kicsit megszaladt az idő fölöttük. — Né mán-e, majd elfe­ledkeztem róla! — dZZt föl gyorsan az öreg. — Hozok mán egy kis kóstolót. — Nofene! Bora is van? — Lett egy olyan kisebb­fajta hordóval... — Innen a kertből? — Aha... Pedig az unoka is sok fürt szőlőt elhordott az iskolába ... Meg mi is koppasztottuk ugye, folyton... Fogy az! — és elmosolyodott. Azzal kiment. Mátyus meq azalatt széjjelnézett kicsit. Nem sokat kellett várnia, az öreg már jött is vissza az üveg borral. Letette az asz­talra, töltött. — Na, egészségünkre! — Egészségünkre. Fölhajtották. Mátyus ízlel­gette szájában a bor zama­tét, aztán visszatette a poha­rat az asztalra. — Nehéz az itala, igaz, de othelló, ugye... Abból meg, hogy ilyen jól kiforrjon, a kezelés is sokat tesz. — Foglalkoztam vele — bő- lintott az ember. — Értek is hozzá .., Mikor kinn a ta­nyán laktunk még, volt egy ...az illétékeseknek: egy- egy film bemutatásakor cél­szerű lenne, ha a plakáto­kon és a sajtóban közölt korhatárokra vonatkozó jel­zéseket ellenőriznék. Nem azt kívánjuk, hogy min­denkit csak születési anya­könyvi kivonattál engedje­nek a nézőtérre, de leg­alább, úgy szemre, becsül­jék meg: ki hány éves. Hacsak kicsit is törődné­nek ezzel, nem történhetne olyan eset, mint vasárnap az újszászi moziban. „Tizennégy éven alul nem ajánlott” — ezt írták ki az „Alázatosan jelentem” cí­mű film plakátjára. Mit tehet ilyenkor a szegény jegy szedő? A „nem aján­lott” még nem jelent til­tást. Tehát négy éves kor­tól az előadást mindenki látogathatja. Ujszászon tehát a vasár­napi 4—6-ig tartó előadá­son túlnyomó többségbe n Gulyás János, a jászdózsai Petőfi Tsz vontatóvezetője október elején gépének pót­kocsiján negyven iskolás­gyermeket szállított. A Jász- dózsa—Nagyhalom közötti, sorompóval- fel nem szerelt vasúti átjárón megállás nél­kül áthajtott. A tömegsze- rencsétlenséset Torma Mik­lós jászapáti mozdonyvezető ébersége, gyors cselekvése hárította el. Torma a sza­A statisztikusok ezekben a napokban összesítik a mozik múlt évi forgalmát, s a vég­eredményt illetően valószí­nűleg új csúcs születik: a múlt év mozilátogatóinak száma megközelíti majd a száznegyven milliót. Ebben az évben a tavalyinál válto­zatosabb program fogadja a nézőket. Januárban kilenc ország művészeinek tizenkét i filmje szerepel a műsorban, j Közülük öt magyarul beszé­lő változatban kerül a kö­zönség elé. Bemutatják a szovjet film­művészek kiváló újdonságát, a Messzi utcát, amely Szer- jozsa címmel a Karlovy-Va- ry-i Fesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját. Műsorra tű­zik többek között az Utolsó, hold szőlőm. Kicsit abból él­tünk. Muszáj volt megtanulni a mesterséget. is csend. Mindketten el­merültek saját gondo­lataikba. Végre aztán Mátyus fölhajolt. — Hány óra van? — Hány is, no? — az öreg előhúzta a zsebóráját, mor­góit, nehezen akar hajlani a dereka... Negyed nyolc ... Igen.., Igen... Már annyi van. És ez a lány nincs sehol. A másik ember fölrántja a szemöldökét. — Az unoka? Mér?... Mi van?... — Azt nem tudom... Mi­kor fölkeltem, már nem volt itthon. Elvitte volna az anyja magával? Nem... Nem lehet a. Szóltak volna akkor. Fölállt. Tett előre két-há- rom lépést .. ...És akkor hirtelen csak nyílt az ajtó. Évike lépett be. Egy csokor virág volt a karján. Az öreg először rá akart ripakodni, hogy hol esc arog ilyenkor, már menni kellene az iskolá­ba! De csak állt és nem jött ki szó a torkán. —■ Köszöntőm nagyapát, hetvenedik születésnapján! — hadarta el kipirulva a lány és a kezébe nyújtotta a virá­got Erre már Mátyus is felállt — Hát születésnapja van?... Akkor nincs baj. A pohár meg a bor éppen ide illik az asztalra! voltak jelen a mindkét nembeli 8—14 éves fiata­lok. Mondanunk sem kell, hogy harsány derűvel, visí- ással és elismerő rikjcan- iásokkal fogadták Gábor Miklós intim jelenetét, oly­annyira, hogy a színészek hangját több ízben elnyom­ták — a korosabb -közönsén nem kis bosszúságára. Hogy a filmben látott szadista vallatást módszer milyen hatással volt a zsen­ge ifjak lelkivilágára — arról nem tudhatunk. Jóval semmi esetre sem. Javaslom tehát a MO- KÉP-neJc: az ifjúság, egy­szersmind a felnőtt mozi­látogatók érdekében szigo­rítsák meg a korhatárok el­lenőrzését. S mint ahogy van „csak 18 éven felüliek­nek” való film, legyen „csak 14 éven felülieknek” is. bálytalanul áthaladó vonta­tót meglátva azonnal féke­zett; így sem baleset, sem anyagi kár nem keletkezett. A szolnoki járásbíróság közlekedési tanácsa az ítéle­tet tudomásul vevő Gulyás Jánost tudatos veszélyezte­tés bűntette miatt hat hó börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet végrehajtását azonban három évi próbaidőre felfüg­gesztette. és az első nap című szovjet filmet. A magyar filmgyártást a Zápor képviseli a műsorban. Ennek forgatókönyvét Dobo- zy Imre írta, a rendező Ko­vács András. A mai tárgyú, falusi történet főhőseit Bara Margit, Bessenyei Ferenc és Páger Antal kelti életre. — Ezenkívül a közönség elé ke­rül a Bíró című olasz-spanyol film, amelyben jellegzetesen délvidéki történet elevene­dik meg, a Serdülő Lányom című angol film, amely az if­júság nevelésének és a szü­lők felelősségének kérdései­vel foglalkozik. Bemutatják a Sziklák és emberek, vala­mint a Doktor Faustot elvit­te az ördög című csehszlo­vák filmeket. A Szép Luret- te című látványos Defa- filmben Offenbach zenéje csendül fel. A januári mű­sorban szereplő Orkán című román film, a felszabadulás napján játszódik és a fa­sisztákkal vívott harc egyik izgalmas epizódját eleveníti fel. Januárban kerül sor Bri­gitte Bardot francia film­sztár első magyarországi be­mutatkozására is. Hamarosan megjelenik a mozik vász­nán a Babette háborúba megy című színes francia filmvígiáték. (MTI). miiiiiiHiiiMiiiiiiiiiiiimiiiiinuiuiiimiiHiw: A szolnoki ®R§o'ripa Tiszamenti hétköznapok. — Zenés riportműsor. Tar­talmából: Disznótor Jászapá­tiban. — Tátrai élmények. — Aki legyőzte az ördögöt. — Nénszerű táncdalok jazz- orgonán. FIGYELEM! A SZOLNOKI BŐRIPARI KTSZ üzemeiben 6 napos munkahét! Nyitvatartási idő: hétköznap: 7—16.00-ig, szombaton: 7—12.30-ig. 14 javítóműhely a közönség szolgálatában. (Nagyobb ja­vítási munkák után a vál­lalási ár 40 százalékát elő­legként kel] fizetni.) Minden kedves vevő- és megrendelőnknek B U £ K. Serfőző Simon: Születésnap Az utolsó és az első nap Magyarul beszélő szovjet film Egy újszászi néző * Eletet mentett a mozdonyvezető Kilenc ország filmművészeinek 12 alkotása a januári műsorban Bemulatlák Horthy egykori cselédeinek életei készült Ilimet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom