Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-10 / 8. szám
1961, január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Védnökség az öntözés felett — A KISZ kongresszus szellemében terveznek Kisújszálláson — Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle — tartja a közmondás, így vannak ezzel a kisújszállási fiatalok is, akik nemcsak a szép tervekből, hanem azok realizálásából is jelesre vizsgáztak a múlt esztendőben. Tulajdonképpen azzal a céllal kerestük fel Kolláth József városi KISZ-titkárt, hogy a KISZ 1961. évi terveiről érdeklődjünk Kisújszálláson. Ám némileg el kellett térni szándékunktól, minek oka az a jókora paksaméta csomag volt, melyekbe „ beleböngésztünk. Lényegében arról szóltak e gépelt irományok: mit is csináltak a kisúji kiszisták tavaly. Sokat dolgoztak, ez kétségtelen. Lényegében a város kilencszáztizenkét KISZ-tag- ját sikerült bevonni a legkülönfélébb munkákba, kezdve a faültetéstől az ifjúsági- és úttörőház építéséig, a kukorica-, cukorrépa betakarítástól a tanulásig stb. A kisúji kiszisták 78 580 óra társadalmi munkát végeztek, 780 ezer forint értékben. Egyik legnagyszerűbb fegyvertényt a Móricz Zsigmond gimnázium tanulói vitték véghez, akik 339 kh kukoricát törtek le, felajánlásukat 420 százalékra teljesítve ezzel. Eredményükkel legjobbak lettek a megye középiskolái között folyó társadalmi münkaversenyben. Elsőségüket idén is meg akarják tartani. Tavaly háromszázhet- venketten vettek részt a kisúji fiatalok közül a faültetésben, az őszi munkákba a kilencszáztizenkét KISZ-tagból nyolcszázkilencvenkettőt vontak be, ezenkívül még négy- száznyolcvankét úttörő is „besegített.*8 És még sokáig sorolhatnánk az eredményeket, hiszen a KISZ eszmei-politikai nevelő tevékenysége stb. is méltatást, nagyobb részletezést, alaposabb elemzést érdemelne. Most azért nem tesszük' ezt, mert a kisúji kiszisták büszkék — és joggal — eredményeikre, ám ezek elérésének módszereit, tapasztalatait idei terveik végrehajtásában is hasznosítják. Ügy gondoljuk, ez is tanulságos, inkább erről írunk tehát. S most folytassuk a Kolláth Józseffel megkezdett beszélgetést. A KISZ-titkár kapásból válaszolt kérdésünkre, mely így szólt: — Mit terveznek az idén a kisúji kiszisták, hogyan kívánnak dolgozni? — A munkát természetesen a KISZ-kongresszus anyagának feldolgozásával, megismertetésével kezdjük — Mondotta Kolláth elvtárs. — Gyakorlatilag hozzáláttunk már e munkához több vonalon. Január 9-én telik te a középiskolások téli vakációja, őket az iskolai csúcs- és ; lapszervezeti KISZ-titkárok várják, tarsolyukban azzal a tudással, amit a megye középiskolai KISZ-titkárai részére rendezett egyhetes tö- i ökszentmiklósi tanfolyamon szereztek, éppen a kongresszusi anyag megismertetése kidolgozása céljából. A’ vá- i ősi KISZ-bizottságon háromtagú bizottság állítja ösz- sze annak a KISZ-titkári tanfolyamnak tematikáját, amelyen a város üzemeinek, tszeinek, vállalatainak, intézményeinek KISZ-titkárai vesznek részt. Sor kerül természetesen ^kongresszusi tanfolyamra”, a KISZ vezetőségi- és „szürke” tagok részére is. A tanfolyamokat január 20 és február 15 között rendezzük meg az alapszervezeti KISZ-titkárok és aktivisták részére. «— Milyen lesz a tematika? — Lesz előadás a magyar ifjúság eszmei-politikai, erkölcsi fejlődéséről, általában a fiatalok magatartásáról. — Zagyi János elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője a KISZ-nek az ifjúság eszmei-politikai és erkölcsi nevelésében betöltendő szerepéről, feladatairól beszél majd. Előadást tart Farkas Kálmán elvtárs, a kisújszállási pártbizottság titkára a külpolitikai helyzetről, továbbá Verbai Lajos és Nagy András elvtárs, a KISZ megyebizottság részéről, valamint C .ásztvai István gimnáziumi tanár. Érdemes néhány szóval megemlíteni azokat a témaköröket is, melyekkel programszerűen foglalkoznak majd az első félévben a kisújszállási KISZ-vezetők. Ilyenek: a város leányai részére alakított szakkörök munkájának elemzése, az Ifjúsági Ház tanácsának és első negyedévi programjának kialakítása, a leszerelt katonákkal való foglalkozás stb. Jelentős horderejűek azok a tervek, melyekkel a KISZ a kisúji tsz-ek munkáját segíti az idén. így például az állattenyésztés felett védnökséget vállaltak, éppen ezért négy KISZ-tagot küld a városi KlSZ-bizottság baromfitenyésztő tanfolyamra. (Űttörővezető tanfolyamra is többen mennek.) Az öntözéses gazdálkodás feletti védnökséget szintén a kisúji fiatalok vállalták, hiszen a tavaly öntözött 5680 kh-as területet az idén tovább akarják bővíteni, s 1965-ben el akarják érni a 10 689 kh-t a város határában. E cél érdekében több fiatalt küldenek öntözési tanfolyamra, és a csatornázási stb. munkából is kiveszik majd a részüket. (Mint tudjuk, Kisújszálláson ifjúsági tábor létesül majd az idén- amelynek tagjai az öntözés’ program végrehajtásának élharcosai tesznek.) Jelenleg az is fontos még, hogy a zárszámadási- és tervezési munkát a tsz-ekben időben elvégezzék, amiben azért segítenek, hogy a zárszámadást határidő előtt, január 10-ig befejezhessék. Természetesen nem adtunk teljes képet a kisújiak terveiről. Sokmindenről tehetne és keltene is írnunk még. — Hogy miért nem tesszük, válasz erre Kolláth József megjegyzése is, miszerint sokkal érdekesebb lesz majd a végrehajtási munkáról, az eredményekről írnunk. sj..„ Mert minden terv any- nyit ér, amennyit megvalósítanak belőle.” Ez igaz, de az is, hogy a kisújszállási fiatalok az idén szintén jó tervezőknek bizonyulnak. Értjük ez alatt; minden reményük megvan arra. hogy szavuk, vállalásuk, terveik valóra váljanak. Indokolt tehát, ha mi is bízunk a kisújszállási fiatalokban. Bubor Gyula Uj gépek a mezőgazdaságnak A román földművelésügyi minisztérium szakemberei átvették az 1960. évi mezőgazdasági gépek utolsó darabjait. A román állami gazdaságok és gépállomások traktor és mezőgazdasági gépparkja 1960-ban további 11.600 traktorral, 14.000 gabonavetőgéppel, 5.300 gabonakombájnnal és a mezőgazdaság gépesítését szolgáló egyéb gépekkel bővült. Lengyelország hajókat épít Franciaországnak A gdanski hajógyárban viz- rebocsátották az első 10.300 tonnás tengerjáró hajót a három hajó közül, amelyek francia cégek megrendelésére készülnek. A második hajót 1961 januárjában bocsát ják vízre. A jászirayi jáiás vezetői gílségel nyújtanak a a zárszámadások és ti ZÄRSSZÄMADÄSRA KÉSZÜLNEK a közös gazdaságokban. Hetek óta dolgoznak a leltározó bizottságok, s tsz-ek irodáiban is a szokottnál többen ülnek az asztalok körül. Azt számolgatják a szövetkezeti gazdák, mennyire jutottak egy esztendő alatt, mit summázhatnak majd a zárszámadó közgyűlésen. De nemcsak az elért eredményeket, az elkövetett hibákat szedik csokor? ba, hanem felvázolják, papírra vetik az idei terveket is. Zárszámadás előkészítése és a tervezés nem kis munka. Az ehhez nyújtott segítség mindenütt jól jön, de különösen ott, ahol az első zárszámadásra készülnek és a tervezésben is jóformán csak egyéves tapasztalattal rendelkeznek. KITŐL VARHATNAK legtöbb jótanácsot, útbaigazítást, bátorítást a szövetkezeti gazdák, ha nem a felsőbb és a helyi szervek vezetőitől, a sok tapasztalattal rendelkező szakemberektől. Pár nappal ezelőtt tizennégy elvtársat — olyanokat, Megnyertük a versenyt Már 195"-ben is beneveztünk a KISZ által meghirdetett kukoricatermesztési versenybe. Üzemegységünk ki- lencesmajori brigádterületén 88 kh-on 49 mázsa májusi morzsolt kukoricát termelt akkor V. Papp Borbála és munkacsapata holdanként. Ez év tavaszán üzemegységünkben termelési tanácskozást tartottunk. Ekkor V. Papp Borbála és munkacsapata kihívott versenyre bennünket. Azt fogadták, hogy 1960. évben átszámítva 50 mázsa májusi morzsolt kukoNéhány sor egy frnsx névjegyére Jászapátin még létezik néhány egyéni gazda. Nem sok. Ha úgy vesszük, az a néhány a fejlődés, az előrehaladás szempontjából se nem oszt.se nem szoroz. Annyi azonban bizonyos, hogy a nagyüzemi gazdálkodással, a szövetkezeti gondolattal nem nagyon érthetnek egyet. Tulajdonképpen, hogy nem értenek vele egyet, azzal se zavarnak sok vizet, hiszen aki a községben gazdának számít, az már megtalálta a helyét és ahogy dolgozik, úgy boldogul. Kár is lenne a jászapáti egyéniekre szót vesztegetni, miután előbb vagy utóbb — de mégiscsak aláírják majd a belépési nyilatkozatot. S végül ott találják meg ők is boldogulásukat, ahol többszáz társuk. Nem is az az érdekes tehát, hogy Jászapátin még létezik egyéni gazda, hanem az, hogy egyikőjük a földművesszövetkezeti felügyelőbizottságának elnöke. Ilyen nevezetességgel sem dicsekedhet manapság akármelyik fmsz. Akaratlanul felmerül a kérdés, kit képvisel ez az ember — mint egyéni gazda — Jászapáti termelőszövetkezeti község földmfivesszövetke- zetében 1961 januárjában? A földművesszövetkezetek tagjait aligha! ricát fognak termelni holdanként. Mi ezt a versenyfelhívást elfogadtuk és felajánlottuk: mi is elérjük és igyekszünk túlteljesíteni. A termelési tanácskozás után csoportunk elhatározta, mindent megtesz, hogy a versenyt megnyerjük. Megkértük a növénytermesztési brigádvezetőnket, Pomaházi János bácsit, hogy nekünk adjon 50 kh. kukoricát, amin egész nyáron dolgozunk. Meg is adta. Mi pedig teljesítettük vállalásunkat. Kh- ként 52,5 mázsa májusi morzsolt kukoricát termeltünk. Talán mondani sem keli, mennyire örültünk munkánk sikerének. Péter Julianna Tiszaszentimrei Állami Gazdaság akik szakmai segítséget adhatnak — vontak be a járás közös gazdaságainak tervkészítésébe. Béres József, a járási pártbizottság munkatársa a jánoshidai Aranykalász és Dimitrov, — Szabari István, a járási tanács vb-el- nöke a jászfényszarui közös gazdaságokat, Erdős György- né — mezőgazdasággal foglalkozó elnökhelyettes az alattyáni Vörös Csillag és Haladás, valamint a jászjá- kóhalmai Petőfi és Vörös Csillag Tsz-eket segíti. Ács István, a Jászberényi Gépállomás, Göblyös János, az Alattyáni Gépállomás igazgatója, Füzesi Győző, az FJK igazgatóságának elnöke és a járási tanács különböző ősz tályairól e munkával megbízott elvtársak is tudják, hogy melyik közös gazdaságban várnak tőlük segítséget. A pénzügyi osztálytól öten vállalkoztak arra, hogy olyan tsz-be, ahol a könyvelésben dolgozóknak még nincs kellő jártassága, — számszaki, szakmai eligazítást adnak. A CÉL e segítségnyújtással az, hogy reális tervet készítsenek a szövetkezeti gazdák, olyat, amely összhangban áll az 1961-es népgazdasági terv irányszámaival. — Azt tanácsolják: mindez úgy történjék, hogy a terv tükrözze a termelőszövetkezet adottságait. Kihasználják azokat a tehetőségeket, amelyek a közös vagyon gyarapodását és a tagok jövedelmének növekedését biztosítják. Az is elengedhetetlen, hogy a szövetkezeti gazdák véleményét, javaslatait meghallgassák és azt az elkészített tervek tükrözzék is. A tervtárgyaló közgyűléseken döntsenek arról is, milyen jövedelmező ágakat honosítanak meg, vagy.fejlesztenek fokozottabban, hogyan használják ki az öntözés, a kertészkedés tehetőségeit. A JÁSZBERÉNYI járásban a mostani nagy munka közben is érezhetik a szövetkezeti gazdák, hogy a vezetők velük együtt munkálkodnak a közös gazdaságok megszilárdításáért, felvirágoztatásáért. N. K. Munkában a hibridkukorica gyár Hatezerhétszáz tonna csöves kukoricát dolgoztak fel rövid pár hónap alatt a Szenttamási Állami Gazdaság területén épült hibridkukorica üzemben. A környék termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban termelt kukoricát itt az üzemben megszárítják, lemorzsolják, majd hat osztályba válogatják, — hosszúság, szélesség és vastagság szerint. Ezután csávázzák s végül fémzárolják. A fémzárolt kukorica egy részét, — 250 tonnát — rövidesen Németországba exportra szállítanak. * Ma már a hibridkukorica előnyét nem kell bizonyítgatni a mezőgazdaságban dolgozók előtt. Az üzemből kikerült vetőmagnak jobb a heterózis kihasználása, — majdnem 100 százalékosan csiraképes, kevesebbet kell vetni belőle, megvalósítható a szemenkénti vetés, ellenál- lóbb a gombabetegséggel szemben, a kisebb-mérvű rovarfertőzés elten védettséget nyújt. íme az üzem képekben. Bútorokat is gyárt a Karcagi Építőipari Szövetkezet Az elmúlt évben a Karcagi Építőipari Szövetkezet a helyi November 7 Termel ^szövetkezetben 1 millió 800 ezer forintos költséggel 98 férőhelyes tehénistállót, 5000 férőhelyes csibenevelőt és 250 süldő nevelésére alkalmas ólat épített. Ez évi tervük 6 millió forint értékű munka végzését határozza meg. Az első negyedévben kislakások építését tervezik és megkezdi.: a kiskereskedelmi vállalat megrendelésére — kb. 150 ezer forint értékben — a bútorok festését. A szövetkezet részlegében -.festett bútorok nagyrésze a Karcagi Bútorüzletben kerül' eladásra. Terv szerint — a lakosság megrendelésétől függően — ez év- bort több knnvha szoba garnitúra gyártását kezdik mos A hibridüzem telke: a hőmérsékletet irányító helyiség. Tóth József gépész a diagram író szerkezeten a szárítást figyeli Ilyen óriási lángnyelv szárítja közvetett úton a szárítókamrákba helyezett kukoricát. Míg . 10—12 százalék felett van a kukorica víztartalma, addig 43 Celziusz fok hőmérsékleten tartják. S végül a hatalmas raktárból zsákokban fémzárolva hagyja el a kukorica az üzemet. Héjjá Ilona és Kovács István útnak indítják az első szállítmány hibridkukoricát. A lengyel újítómozgalom 1960-ban 1960-ban Lengyelországban több, mint 2.700 találmányt nyújtottak be, ebből 700-at külföldről. Ezek közül a szabadalmi hivatal 742 lengyel és 520 külföldi találmányt szabadalmaztatott. 487 közülük az olyan szabadalom, — amelyeket az állam valósít mes és a feltaláló megititalmazása után az állam válik a szabadalom birtokosává. Az újítási javaslatok száma kevesebb volt ugyan, — mint az előző években, de e javaslatok komolyak voltak és megvalósításuk több mint 1.100 millió zlotyt eredmé- nvezeti
