Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

1961. Január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szövet kezetünk gazdái helytálltak az őszi munkában Közös gazdaságunkban is nagyon megnehezítette az őszi munkák végzését a gya­kori esőzés. S hogy mégis el­végeztük a ránk váró mun­kát, ez a szövetkezeti gazdák helytállásának köszönhető. A cukorrépa betakarításánál Szalai Jánosné munkacsapa­tának tagjai egyenként 1600 négyszögöl cukorrépát szed­tek fel. Idős Homoki János munkacsapata szintén jó eredményt ért el. G. Szabó Gábor brigádvezető is jól vizsgázott példaadásból, szor­galomból, 1000 négyszögöl rá­lát szedett fel. Az én teljesít­ményem répaszedésből 1220 négyszögöl. Néhány szót községünk fej­ődéséről is írok. Ez évben bővült a villanyhálózat, s így őbb családhoz eljutott a vil- 1 any világi tás. Hozzáfogtunk az egyemeletes községi kul- túrház építéséhez, de ez még nincs befejezve. Folyamatban van a járdaépítés is. A köz­ségben hét televízió szolgálja az emberek szórakoztatását, kultúrálódását. Fütő Joachim Tiszaroff Élőlényt fényképez az elektronikus mikroszkóp A párizsi Tudományos Akadémián Gaston Dupouy, a toulousei elektronikus optikai laboratórium igazgatója be­jelentette, hogy egy 750 000— 1 000 000 Volt feszültséggel dolgozó elektronikus mikrosz­kóp segítségével sikerült élő baktériumokat lefényképez­nie. Az eddig használatos elektronikus mikroszkópok precizitása kizárólag holt ob­jektumok fényképezéséig ter- iedt, mert az élő anyag a mikroszkóp alatt szétesett (Az „Arbeiter Zeitung”-ból) „Ilyen zárszámadás még nem volt" 3ászalsószentgyörgyön Ha egy tsz elnöke ezt ko­moran, összeráncolt homlok­kal mondja az újságírónak, akkor az rögtön az esős idő­járásra, a betakarítás ne­hézségeire, sertésvészre, vagy egyéb bajra gondol, amiből az elmúlt őszön alaposan ki­jutott a termelőszövetkeze­teknek. Grósz Ferenc, — a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke azonban moso­lyogva, elégedetten mondta ugyanezt. Aggodalomra nincs hát semmi ok. Simon Károly főkönyvelő beosztottaival a zárszámadás utolsó tételein dolgozik. Még pár nap és a tsz vezetői elmondhatják: — Az esztendő munkáját siker­rel elvégeztük. Valóban sikeresen. A há­rom utolsó év munkaegység­értéke mindennél szebben mutatja ezt: 1958-ban 24.20; 1959-ben 31.13 és 1960-ban 40 forint, tehát több, mint a tíz év alatt bármikor. Mert de­cemberben tíz éves múlt a Petőfi Tsz, de az 1959-es nagy megmozdulásig nem sokra ment. Akkor közel 2200 holdra növekedett a terület és négyszerése a tag­létszám. Az új erők beáramlása felfrissítette s a fejlődésben szinte előrelökte a tsz-t. — Az oka? — tűnődött az elnök. — Elsősorban a tagság munkához való jó viszonya. Sikerült minden tennivalót idejében, jól elvégezni. Az sem mindegy, hogy új, hoz­záértő agronómus és főköny­velő jött a tsz-be. Önmagát nem említi, pedig őt is csak harmadik éve, hogy a járási tanácstól elnök­nek hívták a gazdák. A jó eredményekben tehát a há­rom vezető embernek is te­kintélyes része van. Na, és a gazdálkodás is alaposan megváltozott. — Trágya például mostan­ság nem marad benn, min­dig kihordjuk, ami van. Mű­trágyafelhasználásunk is emelkedett, a holdankénti át­lag 106 kiló, — sorolja az el­nök. — Aztán a talajművelés is fejlődik Aratás után azonnal tar­lóhántást végeztünk. Hogy ez mennyire jó, bebizonyosodott szeptemberben. A mi terüle­tünkön a nagy szárazság el­lenére is dolgozni tudtak a gépek, pedig igazán kötött a talajunk. Az őszi szántás mélysége pedig 40 centi. — Mindezekből adódik, hogy a terméshozamok átlaga 20—25 százalékkal emelkedtek. Az idejében, s jól elvégzett munka legszebb eredménye a 60 holdról eladott 105 má­zsa, 3.800 forintos lucerna­mag. Állattenyésztésünk is na- gyott fejlődött. A tehenen- kénti tejhozamot 3.100 literre emelték, s az állatállomány! nagy része törzskönyvezett. \ Sertéshizlalási tervük teljesí-! tése mellett még 160 tenyész-l süldőt is leadtak. Nem vé-j letlen, hogy 2,74 millió forint; helyett 4,13 millió forintra; teljesítették áruér tőkésítési; tervüket A magas munkaegyséeérték nem abból adódott, hogy a' tartozásainkat nem egyenlí-; tettük, vagy kevés lett volna a beruházás. Esedékes hitel- tartozásunk nincs, s a kioszt-: ható jövedelem 15 százalékát saját beruházásra fordítottuk. Mintegy 170 ezer forint visz- szatérítésre számítunk. Ebből 50 ezret a tartalékalapra he­lyezünk — magyarázza n.ki-; melegedve a főkönyvelő. : — patkós — rj-iririnrnnrii-ii---------------------*......... Akik kiléptek isten háta mögül A szó legszorosabb értelmében vett isten háta mögötti település volt — nem is olyan régen — Kuncsorba. Lakosai akkoriban sokat imádkoztak, de az isten csak nem nyújtotta feléjük kezét... De nyújtotta a néphatalom! A felszabadulás óta felényivel nőtt a kikövezett kocsiút. Míg hajdan csak hírből ismertük a járdát, ma már több mint kétezer négyzetméteren tapodjuk. Természetes, hogy mozit is a népi demokráciától kap­tunk. Tavaly átlagosan minden kuncsorbai tizennégy­szer volt a község filmszínházában. 1945 előtt — jel­lemző adat! — nyolcvanhat könyv szégyenkezett a falusi „könyvtárban”. Az idézőjelek rég lekoptak: ma már majdnem kétezer kötet között válogathat az ol­vasó. Hadd adjak röviden még egy kis szemléltető statisztikát: 1945 1960 Pedagógusok száma 4 11 rádió 8 230 motorkerékpár 3 44 kerékpár 25 515 személygépkocsi — 3 újságelőfizető 15 345 villanyyilágítású ház — 120 nyugdíjas paraszt — 63 Milyen kommentárt lehet mindehhez fűzni?.. Rövidet. Kuncsorba kilépett az isten háta mögül. Földes La j os Kuncsorba !■-ij-.-ij-.---------|.......................-..................................................... A tissassentimrei ifjúsági munkacsapat dicsérete Az 1960. évi terv elkészíté­se nemcsak a meglévő mun­kakészség jegyében történt, hanem azt is figyelembe vet­tük, hogy a megyei pártbi­zottság az MSZMP VII. Kong­Napi 3-400 vagon répa feldolgozására fejlesztik a Szolnoki Cukorgyár kapacitását A Szolnoki Cukorgyár 1914- ben termelt először. Ebben az évben 8600 vagon répát dolgozott fel. A felszabadulá­sig terjedő időszakban a gyár termelése évenként nem érte el a 10 ezer vagon répát; — Gyárunk 1944—45-ben nem üzemelt, erőtelepét felrob­bantották a fasiszták. — Az utóbbi években a fejlődés igen nagyiramú, Vízvezeték a Petőfi utcában — MI IS SZERETNÉNK vízvezetéket kapni, de nem két év múlva, hanem most. — Ezzel a kéréssel toppant be a Petőfi utcai lakók ta­nácstagja a jászárokszállási tanácsházára. Hangja sürge­tő volt és nem hagyta magát elutasítani azzal, hogy nincs rá keret, s a terv szerint csak két év múlva kerülne rá a sor. Nem is lehetett, mert özv. Szabó Mihályné tanácstag, előzetesen kisgyűléseket szer­vezett az utcában, ahol a la­kók önkéntes felajánlásokat tettek a vízvezeték építésére. Munkát és anyagi hozzájáru­lást ígértek. És ebben szinte eggyéforrt a Petőfi utca la­kossága. Csakhamar 12 ezer forint gyűlt egybe, az e célból vál­óit betétkönyvbe. Sípos Laci bácsi, az utca „bankárosa”, ö vigyáz a betétkönyvre és egyik szervezője a körzet mozgalmának. Nyolcszázöt­ven forint nyugdíjat kap, — mégis ezer forintot adott a vízvezeték építésére. Ugyan­csak ennyit ajánlott fel Zábó Károly járási tanácstag, An­tal Lajos egészségőr és Földi Ferenc sütőipari szakmun­kás is. ANTAL LAJOSÉK házá­ban találkoztunk a Petőfi ut­ca mozgalmának szervezői­vel. A házigazdán kívül Sí­pos Laci bácsi is itt van. — A tanácstagunk kezdte el a szervezést, aztán mi is segítettünk neki — mondja. Antal Károly az anyag­hiányra panaszkodik: — Sokat kell szerszám és anyag miatt szaladgálni. Ne­héz csőbilincset kapni. A Petőfi utca lakói tehát nemcsak kezdeményeztek, nénzt és társadalmi munkát •Mánlottak fel, hanem a zök­kenők megoldásában is segí- lenek. A 162 fnlvíW^ter ve- zetékuek árkot ásnak és ma­guk temetik be. Ez együtte­sen a 20 ezer forint hozzájá­rulást is meghaladja. — Ezért nem tagadhattuk meg a vízvezeték azonnali építését a lelkes Petőfi utcai lakóktól — tájékoztat Belé­nyesi István, a községi tanács vb. titkára. — A decemberi tanácsülés a bontatlan tarta­lékokból hatezer forinttal já­rult hozzá az építkezéshez. TRADÍCIÓVÁ vált a tár­sadalmi munka Jászárokszál- láson. 1960-ban a Deák, a Zója és a Katona utca lakói is hasonlóan építették vízve­zetéküket. ök 37 ezer forint­tal járultak hozzá a vízháló­zathoz. — A községfejlesztés 1960 évi 120 ezer forintos tár­sadalmi munka tervét 232 ezer forintra teljesítették. Rendkívül nagy erő rejlik a lakosság mozgalmában. — Bűn lenne kihasználatlanul hagyni. Jól tudják ezt a köz­ség vezetői Jászárokszállá- son. Épül már a Petőfi utcai vízvezeték is, nem sokáig kell 500 méterről vizet hor­dani a lakosságnak. Máthé László gyárunk termelése éven­ként eléri, sőt igen gyak­ran meghaladja a 30 ezer vagon répa-feldolgozást. A kampány időtartama nem 30—40 napos, mint régen volt, hanem 140—150 napos. Naponta a régi 140—180 va­gon helyett 220—230 vagon répát dolgozunk fel. A dolgo­zók nagy akarással fokozták évről-évre a gyár termelését, s napjainkban is tart a ka­pacitás növelése. Az utóbbi években örven­detesen nőtt a dolgozók élet- színvonala, növekedett a cu­korfogyasztás is. Ezért fokoz­ni kell a cukorgyártást. Gyárunk kapacitását napi 300—400 vagon répa feldol­gozására kell fejleszteni, azért, hogy az egyre növek­vő cukorigény kielégítését biztosítani tudjuk, másrészt a cukorrépát gazda­ságosan dolgozzuk fel. — A megnövekedett cukorrépater­mést jelenleg csak szeptem­ber 1-i indulással és januári befejezéssel tudjuk feldolgoz­ni. A korai kezdés és a de­cember—januári üzem vesz­teséges. Ezért a gyár kapaci­tásának növelése elsőrendű feladat a második ötéves tervben. 1961-ben tervünk már több mint 4 ezer vagon cukor gyártását írja elő. Ennek érdekében különbö­ző felújítási — és beruházási munkákat végzünk. 1961-ben például teljesen átépítjük az iszapprés-állomást, a mostani rámás iszapprések helyett vacuum dobszűrőket építünk. Ez megszünteti a legnehezebb munkát a cukorgyárban. Az eddigi 48 fő helyett a Bizalcmmal ttm az új ével Ünnepi jelentőségű volt számunkra a tavalyi esz­tendő: ekkor lett tíz éves az Alföldi Állami Áruház. Az első negyedév munkájának eredményeként elértük a „ki­váló vállalat” szintjét. Igyekezetünk felett érzett elis­merését oklevéllel fejezte ki az MSZMP megyei bizott­sága. Az átadó ünnepségen többedmagammal kaptam „ki­váló dolgozó” kitüntetést. Nyáron szakszervezetünk jóvoltából Badacsonyban üdülhettem. Élményeim ma is feledhetetlenek számomra. Igen büszke vagyok arra, hogy mindkét gyermekem KISZ-titkár; egyik a MÁV Fűtőháznál, másik a Vas- Műszaki Nagykereskedelmi V^Halainál. Sok boldogságot hozott számomra az óév. Bizalom­mal kezdem az újat, második Tudom, hogy közös sikereink gulását segítik majd elő. ötéves tervünk első évéi. családom s a magam boldo­CSAPÚ JÁNOSNÉ dobszűrők kezeléséhez mindössze 4 fő szükséges, s a munka is csak a készü­lékek figyeléséből álL A centrifuga-állomáson is nehéz volt eddig a munka, hiszen a kész cukrot kézierő­vel kellett a centrifugából el­távolítani. Most rátérünk a félautomata-, majd a teljes automata centrifugákra. A második ötéves terv so­rán elvégezzük kazánhá­zunk rekonstrukcióját, az erőműtelep építését, s gé­pesítjük az anyagmozgatást. A Szolnoki Cukorgyár dol­gozói átérzik a népgazdaság fejlesztéséből rájuk háruló feladatok fontosságát, s helyt fognak állni a szocialista épí­tésben. Kar László igazgató resszusa által a második öt­éves tér vidőszakára előirány­zott 30—32 százalékos mező- gazdasági termelés növeke­dést 50—55 százalékban ha­tározta meg. Az 1960. évi tervfeladatok teljesítése, illet­ve túlteljesítése érdekében a Szolnok megyei Állami Gaz­daságok Igazgatósága és a MEDOSZ széleskörű verseny- felhívást bocsájtott ki, mely­re gazdaságunk dolgozói az­zal válaszoltak, hogy a párt- kongresszus tiszteletére ellen­tervet dolgoztak ki. Igyeke­zetünket, fáradhatatlan mun­kánkat siker koronázta, s az időjárás szeszélyessége elle­nére is az ellentervben vál­lalt kötelezettségeket mara­déktalanul teljesítettük. Az eredmények elemzésé­nél nem mulaszthatjuk el, hogy ne szóljunk a KISZ if­júsági munkacsapatokról. A kiszesek kiváló munkájukkal, szorgalmukkal olyan példa- mutatást tanúsítottak, hogy magukkal ragadták a többi fiatalt is. A KISZ ifjúsági munkacsap tok termelési eredményeikkel országosan is az elsők közé kerültek. Eredményeinket a termés­átlagok is bizonyítják. Őszi búzából 15,64, őszi árpából 18,74, kukoricából (májusi morzsolt) 36,8, cukorrépából 232, lucernamagból 2,01, cu- kcrrépamagDoi 10,62, rostién­ál hároméves tervben sxáxnál több műemlék helyreállításáról gondoskodott ax Országos Műemléki Felügyelőség Az ország műemlékkincse­inek védelme jelentősen fej­lődött a hároméves terv idő­szakában. A művészettörté­nészek és az építészek feldol­gozták ezerhatszáz műemlék és mintegy hétszáz műemlék- jellegű kastély részletes „anyakönyvi” adatait. Kidol­gozták a műemlékek és mű- emlékjellegű épületek távla­ti helyreállítási tervét. A há­roméves tervidőszakban kez­dődött meg az országban a népi műemlékek részletes felmérése is. A falukutató építészek mintegy hétszáz­ötven községet jártak be ed­dig és becses emlékeket ku­tattak fel a göcseji, az or­mánsági népi építészet reme­keiből, valamint a Balaton- környéki és az északi határ­menti megyék községeinek jellegzetes építészeti hagyo­mányaiból. A részletes fel­mérések segítségével el­készült az ország műemlék- jegyzéke. Ez nemcsak teljes felsorolást ad, hanem a pon­tos műemléki minősítést is feltünteti. A hároméves terv idején több mint száz különböző műemlék helyreállításán dol­goztak. Többek között a Veszprém megyei dolgozók társadalmi munkásainak se­gítségével befejezték a Nagy­vázsonyi Kinizsivár lakótor­nyának, a palotának, a belső árok és a kaputorony, vala­mint a várkapu védő épít­mény, a barbakán helyreállí­tását. Elkészültek a szerencsi vár kerek tornyának állag- megóvásával és a szegedi ba­rokk várromot védő munkák­kal is. A nevezetes szigetvári Zrínyi-várban megkezdett feltárásnál érdekes feltevé­sekre jutottak a kutatók. Egy okiratos emlék alapján arra gondolnak, hogy mivel a vár északnyugati bástyája a leg­nagyobb, ez lehetett a belső vár, amelyből Zrínyi az utol­só rohamra indult. A belső vár árkát már megtalálták, s most a híd nyomát keresik, amelynek felfedezése igazol­hatja feltevésüket. A hároméves tervidőszak­ban az OMF által végzett munkával együtt többszáz értékes műemlék védelmérő: gondoskodott népgazdasá­gunk. A második ötéves terv­vel egyidejűleg már megkez­dődik a műemlékvédelem távlati tervének végrehajtá­sa is, amely lehetővé teszi, hogy a helyreállításra fordí­tott költségeket a korábbinál gazdaságosabban, ésszerűb­ben használják fel. (MTI). bői 38,49 mázsa az átlag. — A tt rvhez viszonyítva minuen növényféleségből többet ter­meltünk. Nemcsak a növénytermesz­tésben említésre méltóak eredményeink, de a szakszerű és fáradtságot nem ismerő munka nyomán állattenyész­tésünk is olyan színvonalra emelkedett, hogy nyugodtan elmondhatjuk: ezen a terüle­ten is eleget tettünk pártunk és kormányunk felhívásának, s gazdaságunk minden 100 hold terület után 100 mázsa áruhúst ad. Hízottsertést 2215, hízómarhát 2273, vágóbarom­fit 852 mázsát adtunk. — Ba­romfitenyésztésünket a terve­zett 56 ezer darabbal szemben 100 ezerre növeltük. A tojás termelés az előirányzott 476 ezerrel szemben 647 ezer da­rab. Az egy tehénre eső évi tejtermelést 3463 literről 3750 literre emeltük 620 tehén át­lagát véve alapul. Az évi tej­termelés 2 millió 119 ezer li­ter. A fejlettebb termelési mód^ szerek alkalmazásával elér­tük, hogy holdanként 36 má­zsa kukoricát termeltünk (májusi morzsoltban). Az 1960. évet mintegy 13 millió forint nyereséggel zár­juk. Ez az eredmény biztosít­ja a gazdaság minden dolgo­zóiénak azt is, hogy megkap­ják a tizenharmadik havi fi­zetést. A mostoha időjárás hátrál­tatta,- megnehezítette az őszi betakarítást, de gazdaságunk dolgozói helytálltak és nagy erőfeszítéseivel tettek a mun­ka elvégzésére. 1961-ben az előző év tapasztalatait fel­használva, valamint a fejlet­tebb termelési agrotechnikai módszereket alkalmazva, to­vább kívánjuk növelni a ter­méshozamokat, hogy m eredményesebben járulhas­sunk hozzá dolgozó népünk életszínvonalának emelésé­hez, a szocializmus építéséhez ARADI BÉLA igazgató Kínai orvosok Angliában A napokban kínai egészség- ügyi szakértők egy csoportja érkezett Angliába, hogy meg­szemlélje az ottani egészség- ügyi intézményeket. A látogatókat az angol or­vosi kpllégium hívta meg. A két ország orvosai hivatalo-' san ezúttal találkoztak első ízben. Az egészségügyi miniszté­rium vezetői fogadták a kínai vendégeket, köztük dr. Hszü Kung-csuot, a Kínai Orvos­tudományi Akadémia alelnö­kiét, több professzort és kór­házi vezetőt. (Az „Observeru-ből)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom