Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

% Í96L január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPI «»■' A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium a SZOT szék­házában kedden megtartotta az általános iskolákban mű­ködő szülői munkaközösségek 2. Országos Konferenciáiét. Révai Józsefnénak, a Fővá­rosi Tanács Oktatási Osztá­lya helyettes vezetőjének megnyitó szavai után Makol- di Mihályné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, a Magyar Nők Országos Taná­csának alelnöke mondotta el vitaindító referátumát. Bevezetőben utalt arra, hogy az oktatási reform irányelveinek vitája közben szinte kirajzolódott, milyen­né kívánjuk nevelni ifjúsá­gunkat. Olyanná, hogy a fia­talok a korszerű tudás birto­kában kerüljenek ki az élet­be, erkölcsileg magasrendv emberek legyenek, akik egyé­ni érdekeiket, céljaikat össze tudják egyeztetni a közösség érdekeivel. Az elmúlt 15 esztendő ha­talmas fejlődést hozott, de a fejlődés természetesen nem egyenletes, azaz, nem min­den szülő és nem minden pe­dagógus fejlődik egyformán így léphet fe4 a „kettős neve­lés” problémája, a kettő,s ne­velés behatása alá kerülő gyermek pedig elveszítheti erkölcsi biztonságérzetét. Makoldi Mihályné ezután folyó közösségi a munkára ne- Majd így a családban nevelésről é velősről beszélt, folytatta: — A politechnikai oktatás sem csodaszer. Elégtelen, ha az iskolában foglalkoznak csak ezzel, a családi nevelés kiegészítheti az iskolai mun­kát. A gyereknek odahaza is — bármilyen keveset — tár­sadalmilag hasznos munkát kell végeznie. Befejezésül elmondotta hogy a szülői munkaközössé­gek és az iskolák kapcsolata tartalmilag is fejlődött. A szülői munkaközösségek ma már nemcsak gazdasági segí­tőszerepet játszanak, de segí­tik az iskolai nevelőmunkát is. A jövőben még jobban fo­kozni kell az őszinte együtt­működést a szülők és peda­gógusok között. Ennek az együttes munkának — mint az elmúlt évek tapasztalatai mutatták — legmegfelelőbb területe az osztály-szülői ér­tekezlet. Ezek az utóbbi idő­ben színvonalasabbá váltak. Sok helyen azonban még az a jellemző, hogy a pedagógus előadó, a szülő pedig hallgat. Ezt az egyoldalúságot is meg kell szüntetni. Végezetül ne- dig szükséges a szülői mun­kaközösségekkel kapcsolat­ban álló társadalmi szerve­zetek és hivatalos intézmé­nyek szorosabb együttműkö­dése egymás jó tájékoztatása. II kisipari szövetkezeiéi ezév. lenéről A gazda szemével Nálunk, a szövetkezeti köz­séggé alakulás után lassan- lassan az emberek gondolko­dás módja is változik. So­kakat említhetnék, akik most már a gazda szemével nézik és a gazda felelősségével in­tézik a szövetkezet dolgait. Én az I. sz. pártalapszerve- zet titkára vagyok, s örülök, hogy a gyakorlatban tapasz­talhatom az emberek köré­ben ezt a változást. Hadd említsek erre egy példát. — Mészely Sándor, a Táncsics Ts2 tagja. Az őszi munkák előtt agitációs munkánk so­rán beszélgettünk vele. Töb­bek között azt mondta: tu­dunk mi boldogulni az őszi betakarítással, a maguk se­gítsége nélkül is. Maguknak is meg van minden napra a dolguk, s mi csak akkor nem boldogulunk a magunk ere­jéből, ha nem is akarunk.” Igaza lett. A tsz tagsága na­gyon szorgalmasan dolgozott. A betakarítással időben kész voltak. Úgy érzem, elbizakodottság nélkül hihetem, hogy ebben a véleményben a pártszerve­zet tagjainak munkája is tük­röződik, hacsak egy parányit is. Hadd írjak meg még egy látszólag apró eseményt is. Községünkben zeneiskolát lé­tesítettünk. Régi vágya telje­sült ezzel sok jászárokszállá­si embernek. De erről majd legközelebbi levelemben bő­vebben írok. Ozv. Nagy Ferencné, Jászár okszállás. A kisipari termelőszövet­kezetek ez évi terve 50 mil­lió forinttal lesz magasabb, mint a tavalyi. 1961-ben a munka termelékenységének ' százalékos növekedését irá­nyozták elő. A terv megvaló­sítása érdekében 20 százalék­kal növelik az exportra kerü lő áruk gyártását és kibővítik a javítószolgálatot. A kerék­pár- és motorjavító részlegek mellett, mint például Karca­gon — rádió-televízió szerviz szolgálatot szerveznek. A kislakások építését az ideihez képest ötszörösére nö­velik. Ez évben ötszáz Csalá­di ház épült, 1961-re 2500 épí­tését tervezik. A gyártástchnika további korszerűsítésével 10 százalék­kal fokozzák a cipőipar ter­melését A »m f» JOVO agronómusai Pécsi István és Magyar Zol­tán, két tizenhat év körüli le­gényke a szolnoki Mávaut vá­rótermében üldögél. Néhány perccel ezelőtt érkeztek Szajol- ból s miután megéheztek, jóízű­en tömik befelé hófehér kenyér­rel a hazai kolbászt. Könnyű volt a két jóbaráttal felmelegedni és uzsonnázás köz­ben elmondták, hogy hivatalos ügyben Járnak Szolnokon. Bizo­nyos formaságokat intéznek el, mert háromhónapi elméleti ok­tatásra mennek a Villányi gaz­dasági szakiskolába. Sző szót követ, kiderül, hogy a két jóba­rát a nyolc általános iskola el­végzése után mezőgazdasági ta­nulónak jelentkezett a Mezőhéki Állami Gazdaságba. Felvételi vizsga után három évre szerződ­tek és két év óta a gazdaság al- csiszigeti üzemegységében dol­goznak. Minden évben három hónapra elméleti oktatásra men­nek Villányba. — És ha elvégezték a tanfolya­mot és mint tanulók felszaba­dulnak a gazdaságban, akkor mit csinálnak — kérdezem. — Majdnem egyszerre mond­ják. — Mezőgazdasági techni­kumba megyünk, esetleg főisko­lára. Mindketten agronómusok akarunk lenni. — Tanulmányaik során a szü­lőktől kapnak segítséget? — Nem! A gazdaságtól kapunk havi ötszáz forint ösztöndíjat. B. Tóth Imre I960 legjobb traktorosa Itt már valóban „megmozdult“ a föld A termelőszövetkezeti moz­galom győzelme nagy jelen­tőségű városunk történelmé­ben. A tsz-ek létrejöttében nemcsak a mezsgyék tűntek el. Ennél sokkal több történt Évszázadokon át elnyomott, kisemmizett kisparasztok éle­te válik nap, mint nap szeb­bé, jobbá. Ahhoz azonban, hogy a közösségbe tömörült parasztság sokkal könnyeb­ben és a jelenleginél is töb­bet termeljen, feltétlenül szükséges a jó közösségi szel­lem kialakítása, az újhoz való ragaszkodás, a munká­hoz való megváltozott vi­szony. az egymás megbecsü­lése stb. Az említett tényezők kiala­kítását döntően a pártszerve­zetnek kell elősegítenie. A mi pártszervezetünk — hival­kodás nélkül mondhatjuk — sokat tett ezért. Csak az utóbbi időkből említve egy példát Nagyon nehéz körül­mények között szedtük fel a több mint fél ezer hold cu­korrépánkat A rendkívül mostoha időjárás ellenére va­lóságos hőstettek születtek Elvtársaink, párttagok és pártonkívüliek úgy dolgoz­tak, ahogy talán még soha Zsadányi Sándor például családja bevonásával 7300, Lakatos Lajos 2556, Tóth Mi­hályné 24.0 négyszögöl cu­korrépát szedett fel. Idős Farkas Mihály 3615. Gress János, aki elérte a nyugdíj­korhatárt, 2177, Takács Mi­hály 17 éves fiatalunk pedig 2050 négyszögöl cukorrépát szedett fel De sorolhatnám még hosszan azok nevét, akik szívüket, erejüket egy­formán adták azért, hogy a közösen termelt terményeket veszteség nélkül betakarít­suk. Ilyen embereink vannak már nekünk. Ez a magyará­zata és biztosítéka annak, hogy szövetkezetünk eddig is évről évre fejlődött, s a fejlődés a további években még növekedni fog. Ezt is tu­dom számokkal bizonyítani. Szövetkezetünk fel nem oszt­ható alapja 1956-ban 1 mil­lió 307 ezer forint volt, ez évben 8 és félmillió lesz. Árutermelésünk értéke 1956- ban 10 millió 260 ezer forint volt, az elmúlt évet 25 millió forinttal zártuk. Az egy főre eső évi jövedelem értéke négy évvel ezelőtt 10 827 fo­rint volt, az elmúlt évben 16 619 forint. Mi, akik értjük a paraszti nyelvet, tudjuk, milyen óriási változások ezek. De egyszerűbb számok is sokat mondanak nekünk. Az például, hogv i960 nyarán 934 kiló búzát termeltünk át­lag egy holdon, a tavaly nyá­ron 1290 kilót. így sorolhatnám azokat a számokat, amelyek bizonyít iák: itt most már valóban .megmozdult” a föld és meg­mutatjuk, hogy a gépek se­gítségével, a fejlett agrotech­nikai módszerek alkalmazá­sával, a szorgalmas tsz-gaz- dák kezenyomán lehet mind többet és többet termelni. Ebből adódóan pedig lehet a mi szövetkezeteinkben mind jobban és jobban élni. Nagy Sándor párttitkár Vörös Csillag Tsz Túrkeve Vele még nem találkoztam, portréját az őt ismerő embe­rek elbeszélései alapján pró­bálom megrajzolni. — Úgy tudom, most Tur- gonyban szánt az öccsével. Az a váltótársa — mondta a gépállomás párttitkára. — Ha az idő engedi, mennek éjjel- nappal. B. Tóth már a Hof- ferrel is jól teljesített, aztán hathónapos traktorosiskolára küldték. Ahogy onnan haza­jött, egy új DT-t kapott. Most azzal dolgozik. Két év alatt nem volt különösebb hibája. Megtudtam róla, hogy kü­lönösebben nem beszédes, he­lyette inkább tettei beszélnek. A gépállomás üzemgazdásza percek alatt kiszámolja: B. Tóth Imre december 20-ig 3575 normálholdnyi munkát végzett. Gépének normája 2760 normálhold, tehát telje­sítménye 130 százalék. — A könyvelés B. Tóth gépénél 31 ezer forintos anyag- és alkat­rész-megtakarítást mutatott ki. B. Tóth tíz éve van a gép­állomáson, pedig csak 25 éves. Januárban ünnepli tíz éves traktoros jubileumit. Évek óta a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben dolgozik. tsz elnök szerint: — ö a legjobb traktorosunk. Ami egy embertől kitelik, azt B. Tóth megcsinálja. Gépéből kihozza a maximumot, ugyan­akkor kíméli is. A tsz főagronómusa még többet mond: — Azt szeretem benne, hogy feltétlen megbízható. Bármikor ellenőrizzük, sosem áll a gépe, s a szántás mély­sége éjjel is annyi, amennyi­ben megegyeztünk. A vakba­rázdát pedig csak hírből is­meri. — A gépállomás el akarta vinni tőlünk azt a DT-t, amit B. Tóth vezet. Mi inkább egy Sz—100-ast adtunk oda, pe­dig az kétszer annyi lóerős, a DT-n viszont B. Tóth ül. — Nyáron a legrégibb kom­bájnt kapta. „Más úgysem boldogul vele” — így a gép­állomás igazgatója. És B. Tóth ezzel a kivénhedt gép­pel is 200 holdat vágott le. — Ezért becsülöm sokra. Otthonában rend, tisztaság és takaros fiatalasszony fo­gad. Kevés szóval is sokat mond férjéről. — Másfél éves házasok va­gyunk. Eleinte kicsit rossz volt, hogy annyit oda van, de most már megszoktam. Még a szabadságát sem tudta mind kivenni, mert ha nem esik az eső, folyton szánta­nak. Lajossal, az öccsével dolgozik. Éjiékor és délben váltanak. Itthon lehetne töb­bet, mert most már Lajos is érti jól a gépet. Imre tanítot­ta be. De a felelősség csak az övé, hát néha kint marad ak­kor is, ha az öccse ül a gépen. Csak éppen et>édelni szalad haza. Ha nincs sár, motorral jár. Tavaly vett egy -Pannó­niát. •— A ház? Igen. Sajátunk. Még legény volt, amikor meg­vette, meg a tűzhelyet is. — Most karácsonyra szőnyeget kaptam tőle. Hogyne. Jól élünk. Nem veszekedős. Az év utolsó napján kaptuk a hírt: a Gépállomások me­gyei Igazgatósága különböző szempontok alapján B. Tóth Imrét az 1960-as esztendő legeredményesebb traktoro­sának tartja. Lelkiismeretes munka, nagy teljesítmény — jó kereset és a „Kiváló dolgozó” kitünteté­sek. összetartozó dolgok, s valamennyi B. Tóth Imre kis­újszállási traktoros sajátja. A mi társadalmi rendünk ne­velte őt ilyenné, a mi rend­szerünkben dolgozik, mint ezernyi más. Kortársunk. P. M. A tervezettnél 800 ezer forinttal több munkát végeznek a kénsavgyár építői A Tiszamenti Vegyiművek építkezésének eddigi tapasz­talatairól érdeklődtünk Sze­keres főépítésvezetőtől. — A közelmúltban került átadásra a lakótelepen 36 la­kás és az 500 személyes mun­kásszálló, — mondotta Sze­keres elvtárs. — A rossz idő ellenére is tervszerűen ha­lad a munka a szuperfosz- fátüzem és az új kénsavgyár építkezésén. A szuperfoszfát üzem hatalmas előregyártott elemekből történő összesze­relése szinte emberfeletti munkát igényel az építőktől. Tavaly 43 millió 500 ezer forint értékű munka elvég­zését vállaltuk. Az előkalku­lációk szerint nagyon cse­kély: 2—2.5 százalékos lema­radásunk volt A szuperfoszfátüzem kor­szerű technikával épül. Saj­nos, elejétől fogva megsíny­lettük a szakmunkáshiányt. Az egyik gépegység nyolc héttel később érkezett a kel­leténél, s ez a kiesés kihat a további munkánkra. Lemara­dásunkat úgy kívánjuk csök­kenteni, hogy az ismertebb technikával készülő új kén­savgyár építkezésén a terve­zettnél 800 ezer forinttal több munkát végzünk. — Jóelőre gondoskodtunk arról, hogy az építkezésen je­lenleg dolgozó ötszázötven építőnek biztosítsuk a hideg idő ellenére is a megfelelő munkafeltételt. Többek kö­zött esőköpenyt, gumicsiz­mát, bakancsot és védőruhát kapott minden dolgozó. — A rossz időjárás ellené­re sem szünetel a munka. Úgy terveztük, — amíg a hő­mérő higanyszála nem éri el a mínusz 6—7 Celsius fokot, — tovább folytatjuk a két siló betonozását, u 130 méter hosszú, 32 méter széles kész­áruraktár előregyártott ele­meinek beszerelését, a nyers­Borospince a kazal alatt és tojáskereskedést folyta­tott. 156 forint eltitkolt for­galmiadét kellett neki leró­ni és szabálysérté-ért további 80 forintot. HENTESÜZLET AZ OLDALSZOBÄBAN H. J.-né szajoli asszony disznót vágott és a hús egy- részét kimérte. 150 Ft hús­fogyasztási forgalmiadéval rótták meg és a szolnoki já­rási tanács, mint szabálysér­tési hatóság 150 forintra megbírságolta. ILLETÉKEL VONÁS B. J. törökszentmiklósi ház- tulajdonost illetékelvonásért vonták felelősségre. Nevezett házat vásárolt. Csak ideigle­nes adásvételi szerződést íra­tott azzal a szándékkal hogy majd évek múlva írat végle­ges szerződést és majd annak idején nyújtja azt be illeték- kirnvás végett. 15 000 forir' illeték meg­fizetésével és 3000 forint pénzbírsággal úszta meg. áruraktár építekezésén a ka- parószalag-út földmunkáit és betonozását. Az új kénsav­gyár építkezésén a csörgede­ző hűtő és az abszorber-épület betonozását. Januárban 2 millió 500 ezer forint értékű munkát végzünk. 1961-ben körülbelül 60—70 millió forint értékű anyag be­építését terveztük. 1961-ben, tehát nagy feladat elvégzése hárul minden dolgozónkra. Teljesíteni kell tervünket és ezenkívül meg kell szüntetni azt a lemaradást, ami ezév- ben bekövetkezett, — fejez­te be tájékoztatását Szekeres József, főépítésvezető. — aj. — Tiszabon nagy szenzáció volt november elején az, hogy a törökszentmiklósi pénzügyőri szakasz őrjárata R. P. udvarán rejtett pincét talált. A pince nem a ház alatt volt, nem is olyan falu­helyen szokásos földi kuny­hót alakítottak át erre a cél­ra, hanem a kazal alatt hú­zódott meg. Mélyén a háziak nem tartottak sem krumplit, sem céklarépát, de még zöl 3- séget sem, ellenben egy hor­dócska bort. No, de kezdjük valamivel előbb. Tizenegy évvel ezelőtt a törökszentmiklósi pénz­ügyőri szakasz járőre rajta­ütésszerű ellenőrzésen be nem jelentett bort talált R. P. lakásán. Ez szabálysértés volt és R P. pénzbüntetéssel megúszta a dolgot. A pénzügyőrök azonban bizalmatlan” emberek. Az­óta sem mulasztották el. ha Tiszabőn jártak, hogy leg­alább oda ne kacsintsanak az R. P. portára. Éberségük az A gép az ember segítője Egész rövid ideje, hogy a jászapáti Velemi Endre Tsz .tagja vagyok. Több termelő­szövetkezeti taggal beszéltem: érdeklődtem, milyen az élet a tsz-ben? Olyan válaszokat kaptam, hogy bizony, elég nehéz. Később viszont kide­rült, azok vélekednek így akik keveset járnak dolgozni, s így természetes, hogy kevés a jövedelmük is. Ha vannak is gondok-bajok a közös gaz­daságokban mégis könnyebb a munka, hiszen annak legne­hezebbjét a gépek végzik. A Velemi Endre Tsz 1960-ban is több gépet vásárolt. Az állatállomány fejleszté­sének egyik feltételét, a férő­helyek létesítését 1960-ban is jelentős építkezésekkel bizto­sítottuk. Készítettünk egy 50 férőhelyes fiaztatót, 100 fé­rőhelyes tehénistállót, ezen­kívül borjúnevelőt, csibene­velőt. Tudjuk, hogy dolgozó népünk, az ipari munkásság ‘ölünk várja, hogy évről évre több élelmiszert, ipari nyers­anyagot adjunk. Hogy ezt megtehessük, ahhoz még jobb munkát kell végeznünk, s to­vább kell növelnünk a ter­méshozamokat. Rapi András, Jászapáti. Velemi Endre Tsz. idén eredményes volt. Rövid kutatás után megtalálták a kazal alatt a pincét és a pin­cében a kétszázötven literes hordót. Tele borral. A nóta vége kettőezer 100 forint adóteher és ötszáz fo­rint büntetés. Ha R. P. a bormennyiséget becsületesen bevallja, akkor összesen 7-20 forint fogyasztási adót fize­tett volna. A törökszentmiklósi pénz­ügyőri szakasz nagyon válto­zatos ügyekben jár el. Szem­léltetésül és főként tanulsá­gul érdemes néhány esetet megemlíteni. KONTÁRKODÁS K. K törökszentmiklósi la­kos iparengedély nélkül asz­talos- és kőművesmunkát vál­lalt. Adórövidí s címén egy­ezer 600 forintot fizetett és forgalmiadó címén újabb egyezer 800 forintot. ÜZÉRKEDÉS H. M. Fegwerneken ipar­jogosítvány nélkül baromfi­Az általános iskolai szil mkalözösségek konimcl

Next

/
Oldalképek
Tartalom