Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

IMI. Január If, 8ZOLWOC ffBGTBI ftB-Af A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalróL) fellépő anyagellátási zavaro­kat főleg az anyaggazdálko­dás hibái (helytelen elosztás, a készletek nem megfelelő összetétele) idézték elő. 1960-ban a munka terme­lékenysége az állami ipar ban az előirányzott 15 száza­lék helyett mintegy 20 száza­lékkal volt magasabb, mint 1957-ben. A termelékenység évi átlagos 6-4 százalékos nö­vekedése meghaladta a ko­rábbi években elért ütemet. Mindamellett, a termelé­kenység színvonala még je­lentősen elmarad a fejlettebb szocialista országok: így a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köz­társaság termelékenységi szintjétől. Az Ipari termelés növeke­dése három év alatt 53 szá­zalékban a termelékenység és 47 százalékban a munkás­létszám növekedéséből adó­dott. Ez az arány kedvezőt lenebb annál, amit a terv elő­írt A termelékenység na- gyobbmérvű növelését akadá­lyozta, hogy az új, korszerű gépek és termelőberendezé­sek üzerrihehelverésével 4* haladottabb technológiai el­járások bevezetésével egy- időben általában nem változ­tatták meg a munkanormá­kat Három év alatt a szocia­lista iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak, valamint szövetkezeti tagok száma 186.500 fővel — 17 százalékkal — nőtt és jelen­leg meghaladja az 1,300 000 főt Ez a növekedés lényege­sen több, mint amennyit a terv előírt A hároméves tervidőszak­ban az ipar jelentős mér­tékben csökkentette a terme­lési költségek színvonalát a termékek önköltségét; a vál­lalatok, üzemek nyeresége évről-évre emelkedett Az ipari termelés növeke­dése és szerkezetének átala­kítása, a termelékenység emelése és a műszaki színvo­nal fejlesztése mellett az ipar munkájában olyan hiányok is voltak, amelyek gátolták a termelési lehetőségek jobb kihasználását Az utóbbi években jelentősen javult ugyan az Iparvezetés szín­vonala, egyes esetekben azon­ban nem törekedtek elég kö­vetkezetesen arra, hogy a vállalatok minden esetben a szükségleteknek megfelelő termékek termelését fokoz­zák- Nem volt kielégítő a termelés műszaki fejlesztésé­nek üteme sem. V. Mezőgazdaság A hároméves tervidőszak során alapvető társadalmi át­alakulás ment végbe a me­zőgazdaságban. A dolgozó pa- . rasztság túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás út­jára lépett. Az 1961. január 20-1 adatok szerint 4 750 ter­melőszövetkezet volt az or­szágban, á termelőszövetke­zetek tagjainak száma meg­haladta &2 1.100 000-et A szo­cialista (az állami és a szö­vetkezeti) szektor aránya a2 ország szántóterületéből 1961. Január 20-án 87,2 százalék Volt A mezőgazdaság fejleszté­sét szolgálta az elmúlt há­rom év alatt a műtráavael- látás, a gépesítés, a talajjaví­tás, az építkezések stb. nagy­mérvű fokozása. Az 1958—60 években a felhasznált mű­trágya mennyisége kb. 2 mil­lió tonna volt több mint kétszer annyi, mint az 1955— 87. években. 1960-ban az egy kát hold szántóra, szőlőre és kertre Jutó műtrágya mennyisége meghaladta a 75 kg-ot a tervezett 60 kg-mal szemben. A tervidőszak alatt 280.000 kát. holdon az előző három évinél 70 százalékkal nagyobb területen végeztek íalaHsvítást A hároméves tervidőszaká­ban a mezőgazdaság 19.000 traktort, 2-100 db. gabona kombájnt és jelentős számú traktoros munkagépet — többek között több, mint 19 000 traktorekét kb. 9.000 vetőgépet. 2 400 slíókombájnt kapott. 1960. év végén a trak­torállomány elérte a 40.000 darabot az egy traktorra ju­tó szántóterület az 1957. évi 357 holdról 1960. év végére 230 kát. holdra csökkent- A géoberuházások eredménye­ként a gépállomások 1960- ban 23 millió normálhold gé­pi munkát végeztek, két és félszer annyit mint 195?- ben. A főbb mezőgazdasági munkák gépesítése — a me­zőgazdaság egészét tekintve — az utóbbi három évben megkétszereződött A felsoroltakon kívül is sok más támogatást kapott a mezőgazdaság, elsősorban a szövetkezeti szektor. Három év alatt a termelőszövetke­zetek mintegy félmillió ser­tés- és 350 000 szarvasmarha­férőhelyet építettek. Jelentős összegeket fordítottak a há­roméves terv időszakában a termelőszövetkezetek szociá­lis, egészségügyi és kulturá­lis céljainak kielégítésére is. Gondoskodás történt az idős és munkaképtelen mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tagok ellátásáról. A tervidő­szak végén ezen a címen már mintegy 137 000 fő ré­szesült rendszeres öregségié Illetőleg nyugdíjjárulékban. Az állami gazdaságok pénzügyi eredményében a hároméves terv folyamán javulás mutatkozott. A nö­vénytermelés önköltsége egy­re kedvezőbben alakul, ezzel szemben az állattartás még egyes ágaiban még mindig magas az önköltség. A növénytermelésben a fontosabb növények közül a tervidőszak alatt a kenyér­gabona-vetés terhére nőtt a cukorrépa, a burgonya, a ku­korica és általában a takar­mánynövények vetésterülete. Az olajos növények és zöldség termelése nem érte el a tervben előírt szintet és elmaradt az előző három év termelési eredményei mö­gött is. A szocialista nagyüzemek terméseredményei az elmúlt három évben a legtöbb nö­vényből jelentősen felülmúl­ták az egyéni gazdaságok termésátlagait A mezőgazdaság összes termelésén belül az állatte­nyésztés hozama nagyobb mértékben növekedett mint a növénytermelés. A hús­termelés az 1958—60. évek­ben vágómarhából 16 száza­lékkal, vágósertésből 15 szá zalékkal, a tej- és tojáster­melés 22 százalékkal, a gyap­jútermelés 25 százalékkal volt több, mint három évvel ko­rábban. Az állami gazdasá­gok 78 százalékkal több darab hízottmarhát 50 szá­zalékkal több tejet adtak közfogyasztásra, mint a meg előző három évben. E növe­kedés nem az állatállomány számszerű gyarapodásából, hanem az állati hozamok Je­lentős növekedéséből szár­mazott. A hároméves terv időszakában a szarvasmarha és sertésállomány lényegé­ben az előző három év szín­vonalán mozgott, a juhállo­mány 15 százalékkal emel­kedett, a lóállomány pedig • fokozódó gépesítéssel egyidejűleg — jelentősen csökkent Az állami gazda­ságokban a szarvasmarhaál. lomány jelentősen nőtt a sertésállomány csökkent A lakosság megnövekedett vásárlóereje, a növekvő ex­portigények kielégítése a fel­vásárlás fokozását tette szűk­öd- A nagyüzemi gaz­dálkodás térhódítása lehető­vé tette az árutermelés nö­velését. A három év alatt az összes felvásárlás kb. 15 szá­zalékkal nőtt Több fontos cikk, mint pl. a kenyérgabo­na, a vágósertés, a tojás fel­vásárlása elmaradt az elő­irányzattól. A felvásárlási tervtől való elmaradás, vala­mint a lakosság fogyasztásá­nak az előirányzottnál na­A hároméves terv idősza­kában jelentős mértékben nőtt a közlekedési vállala­tok szállítási teljesítménye, bővült a közlekedési hálózat és nőtt a járműállomány. 1960-ban a teherforgalom 45 százalékkal, a személyforga­lom 33 százalékkal volt na­gyobb, mint 1957-ben. A vasutak árúszállítása a három év alatt 31 százalék­kal, utasforgalma 45 száza­lékkal emelkedett. Az 1958— 60. években több mint 8000 új vasúti teher kocsit és többszáz új személykocsit he­lyeztek üzembe, továbbá mintegy 100 Diesel-mozdonyt, motorkocsit és motorvonatot állítottak forgalomba. Előrehaladt a tervidőszak folyamán a közúti hálózat korszerűsítése is. Három év alatt közel 2.000 km hosszú útszakaszt pormentes, bitu­menes burkolattal láttak el. A tervben előirányzott Buda- Dest—Tatabánya közötti be­tonburkolatú út építése nem fejeződött be. Az utasforgalmat lebonyo­lító távolsági autóbuszok há­lózata 2.500 km-rel bővült, járműparkja mintegy 1.000 autóbusszal nőtt, utasforgal­ma csaknem megkétszerező­dött VII. Külkereskedelem A tervidőszak során jélen- tősen bővültek az ország nemzetközi gazdasági kapcso­latai. 1958. és I960- között a behozatali forgalom évenként átlagosan 23 százalékkal, _ a kiviteli forgalom 13 százalék­kal nőtt A tervidőszakban —- a ko­rábbi évekhez hasonlóan — a behozatal legnagyobb része anyag és félkésztermék volt. és növekedett a gépbehozatal. 1958-ban a behozott érték 70 százalékát tették ki az anya­gok és a félkésztermékek és 17 százalékát a gépek, 1960- ban ez az arány 60 százalék, úletve 27 százalék volt A kivitelben a gépipar ter­mékeinek aránya 1960-ban el­érte a 38 százalékot Vili. A lakosság jövedelme és vásárlásai A hároméves terv idősza­kában jelentősen — a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben — javult a lakosság anyagi helyzete. A munká­sok és alkalmazottak egy ke­resőre jutó reálbére — a nye­reségrészesedést is számítás- bavéve — 1960-ban 10—11 százalékkal volt több, mint 1957-ben. (A hároméves terv — a nyereségrészesedés nél­kül — 6 százalékos reálbér­növekedést irányzott elő). Három év alatt a népgaz­daság különböző területein kereken 365 000 fővel —- 14.5 százalékkal — nőtt a munká­sok és az alkalmazottak szá­ma. Az állami szektorokban 1960-ban az iparban 156.000 fővel, 16.7 százalékkal, az építőiparban 29.000 fővel, 15.3 százalékkal, a közleke­désben 45.000 fővel, 18.6 szá zalékkal, a kereskedelemben 35.000 fővel, 18-5 százalék­kal dolgoztak többen, mint 1957-ben. A foglalkoztatottság növe­kedésén túlmenően több bér­ügyi, továbbá a családi jöve­delmeket növelő egyéb intéz­kedés javította a lakosság anyagi helyzetét. Nyereségré­szesedés címén évről-évre nagyobb összeget, három év alatt több, mint 3 milliárd forintot fizettek ki a dolgo­zóknak. A munkások átlagos havi keresete — a nyereség- részesedés nélkül számítva — 1957—60. között az állami 'orrban 1.486 forintról 1 574 forintra, az állami építőipar­ban 1.513 forintról 1,577 fo­rintra emelkedett. Az ala­csony fizetési kategóriákba tartozó dolgozók száma csök­kent az; 1.000 forintnál ke­vesebbet keresők aránya 1957- ben 20-7 százalék, 1960-ban 12.9 százalék volt, 12.7 száza­lékról 18.4 százalékra nőtt a magasabb, (kétezer) forint feletti keresetűek aránya. Növekedett a kifizetett családi pótlékok, a nyug­díjak összege; — az 1957. évi 2,5 milliárdról 1960- ban több, mint 4 milliárdra emelkedett. 1959-ben mint­egy 78 000 általános és kö­zépiskolai pedagógus fizeté­sét kb. 12 százalékkal és több mint 7500 orvos havi fizeté­sét átlagosan 16,5 százalék­kal emelték. 1960-ban emel­ték a tanácsok és a felsőok­tatási intézmények dolgozói­nak fizetését. A tervidőszak során — a jövedelmek jelentős növeke­dése folytán — egyrészt nagymértékben (4 milliárd forinttal) nőtt a lakosság takarékbetétállománya, más­részt jelentősen növekedtek vásárlásai. A fogyasztás egy­re nagyobb hányadát kitevő kiskereskedelmi forgalom há­rom év alatt a tervezett 14 százalékos növekedéssel szemben mintegy 28 száza lékkai nőtt, ezen belül az élelmiszerforgalom 24 száza­lékkal. a ruházati cikkeké 20 százalékkal, az ú. n. „tartós” fogyasztási és egyéb iparcik­kek eladása 44 százalékkal emelkedett. , Az élelmiszerek közül el­sősorban az élettani szem­pontból értékesebb élelmi­szerek fogyasztása emelke­dett. A kiskereskedelmi el­adás — mely a fogyasztás­nak csak egy részét tártál mázzá — 1960-ban pL hús­ból kb. 29 százalékkal, tej­ből kb. 38 százalékkal, sajt­ból kb. 50 százalékkal volt több, mint 1957-ben. Az Ita­lok közül a bor- és a sörel­adás három év alatt kb. 20 százalékkal nőtt, a rum és a pálinkaeladás ugyanakkor lényegesen csökkent A hároméves terv idősza­kában a ruházati forgalom a vártnál nagyobb mértékű volt. Jelentősen növekedett a konfekcionált ruházati cik­kek vásárlása. A lakosság kereslete leg­inkább a különböző tartós fogyasztási cikkekre — épí­tési anyagokra, bútorokra, lakberendezési és lakásfel­szerelési cikkekre, járművek­re, stb. irányult A legtöbb műszaki és villamossági cikkből a tervezettnél na­gyobb mennyiség került for­galomba: pL mosógépből 345 000 db, porszívógépből 70 ezer db, padlókefélőgépből 27 000 db, televízió vevőké­szülékekből 112 000 db, mo­torkerékpárokból 87 000 db. Az 1960. évi eladás bútorból 141 százalékkal haladta meg az 1957. évit és jelentősen nőtt a hangszerek, a köny­vek és a kozmetikai cikkek forgalma is. Számos olyan cikk került forgalomba, ame­lyet külföldről hoztunk be. Egyes cikkekből — például bútorokból, egyes rádió- és televízió vevőkészülék típu­sokból — nem volt megfelelő a választék. IX. A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága módszerrel készül... .. • a jászberényi Fémnyomé és Lemezárugyárban a hű­tőszekrényekhez a tartórács. Legújabban színterezik (mű­anyaggal vonják be) a hűtőszekrény tartórácsait. így tar- tásabb, kevésbé sérülékeny« ■ bigiénikusabban tartható. 1, 1958—60. években tovább javultak az egészségügyi vi­szonyok. A tervidőszak során —■ elsősorban a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti moz­galom növekedésével — lé­nyegesen megnőtt azoknak a száma, akikre az általános társadalombiztosítás kiterjed. A tervidőszak végén az egész lakosságnak mintegy 85 szá­zaléka volt már jogosult a társadalombiztosítási szolgál­tatások igénybevételére- A tervidőszak során az orvosok száma ezerötszázzal (10 6 százalékkal), a kórházi ágyak száma kétezerötszázzal, a ren­delőintézeti orvosi munka­órák napi átlaga több, mint 8 százalékkal emelkedett. Lé­nyegesen kiterjesztették a kötelező védőoltásokat, ennek folytán csökkent a fertőző megbetegedések -száma. Je­lentősen csökkent a csecse­mőhalandóság: míg 1938-ban ezer élveszülött közül száz- harmincegy nem érte meg az egy éves kort és 1957-ben ez az arány 63 volt, addif 1960-ban ezer élveszülött kö­zül 47 halt meg egy éves ko­ra előtt Az egészségügyi vi­szonyok javulása megmutat­kozik többek között abban is. hogy a születéskori várha­tó átlagos élettartam csak­nem eléri a hetven évet, ami tizennégy évvel több, mint a felszabadulás előtti utolsó népszámlálás idején (1941- ben) volt Az egészségügyi bálóznt, illetve ellátás fel. lesztése nem tartott lépést az­zal a szükséglettel, amely a társadalombiztosítás kiter- iesztése során fellépett A tervidőszak során jelen­tős összegeket fordított az állam a gyermekek és az if- h'síg nevelésére. A bölcsőd“! férőhelyek száma kétezerki- 'encszázzal nőtt és 1960. vé- "én minden ezer böicsődés- korú (3 éven aluli) gyermek közül hatvanöt volt elhelyez­hető bölcsődében, az óvodás­korú gyermekek több. mint harminc százaléka járt nap­közi otthonokba. A tervidőszak végén az is­koláskorúak közül valameny- nyi oktatási Intézményben lé­nyegesen többen tanulnak, mint három évvel ezelőtt Az 1960/61- tanévben mintegy 1 4 millió tanuló Jár általános is­kolába, a középiskolai tanu- 'ók száma megközelíti a két­százötvenezret az egyete­meknek, főiskoláknak, vala mint az egyéb felsőoktatási intézményeknek több, mint negyvenezer hallgatója van. Az általános Iskolai tanulók száma 10.6 százalékkal, a kö­zépiskolai tanulóké 51.1 szá­zalékkal, a felsőfokú okta­tásban résztvevőké 22,2 szá­zalékkal haladja meg az 1957/ 58. tanévi szintet Az 1960/ 61. tanévben az ipar-, keres­kedelmi-. mezőgazdasági ta­nulók száma kereken 125 Ono 41 százalékkal több, mint az 1957/58. tanévben volt A fiatalság szakmai-, gya­korlati tudásának megalapo zására a hároméves tervidő­szak első évében az általá­nos Iskolák felsőbb évfolya­mán és az általános gimná­ziumokban politechnikai ok­tatást vezettek be. Az 196j, 61- tanévben az általános is­kolák V—VIII. osztályos ta­nulóinak több, mint egyhar- mada. az általános gimnázi­umok nappali tagozatos ta­nulóinak a fele részesül po­litechnikai oktatásban. A fel­sőfokú képzésben a műszak tudományágak vannak elő térben A műszaki egyete­mekre jelenleg tizenkétezren járna*. A tervidőszak három éve alatt háromszázharmincezei tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait, kilenc- venhatezer középiskol í érettségizett és 19 ezer fia­tal szerzett egyetemi, főisko­lai diplomát. Ez idő szeri/ már évente háromszor any nylan tesznek érettségi vize tát, illetve szereznek egyete mi, főiskolai oklevelei mir a felszabadulás előtti évek ben. A hároméves terv idősza­kában számos új iskola épült az általános Iskolai osztály- termek száma kétezeregy százzal, a középiskolák/ négyszázkilencvenöttel. gya- ranodott. A tantermek számá nak növekedése azonban az általános iskolákban nem tartott lépést a tanulólétszárr emelkedésével és ezért az utóbbi két tanévben a tan­terem ellátottság átmenetileg rosszabodott, Az állam a hároméves terv időszakában fokozott gonde fordított a lakosság általános műveltségének a szervezem oktatáson túlmenő fejleszti sére is. Jelentősen nőtt a ki­adott művek száma és pél dányszáma: 1958—60. évek­ben összesen ötvenötezer m (könyv, zenemű, brossurr stb-) Jelent meg. százhatvr millió példányban, melybő’ kilencvenöt millió volt a könyvek példányszáma. Tovább bővült a kultúrá 'is intézmények hálózata ic A mozik száma három é’ alatt négyszázzal nőtt Tob‘ mint százötven mozit áta’a1- tottak szélesvásznú vetítés­re. Ebben az időszakban filn színházaink több, mint nég< százhúsz filmet mutattak be Három év alatt negyvenh- magyar Játékfilm készü ezek közül öt nyert díjat -• különböző nemzetközi film fesztiválokon. Újjáépült a Miskolci Nem zeti Színház, a Debreceni Cs< konai Színház Kamaraszír háza. valamint a Nyiregyh? Színház, megkezdte működ" sét az Ödry Színpad. A rádióelőfizetők szám 1958—60-lg négyszázötver ezerrel emelkedett és 196( végén meghaladta a kétmlli kétszázezret A háremévé terv első évében megindu' a rendszeres televíziós adás A Szabadsághegyi adóállo­máson kívül Kékesen. Szén tesen, Pécsett, Sopronban. Miskolcon közvetítő állomá­sok épültek. 1960. végén már száznégyezer volt a televízió- tulajdonosok száma. Budapest, 1961. január 29. KÖZPONTI sm \ TISZTIK AI HIVATAL (MTI) VI. Közlekedés I és egyes élelmiszerek beho­zatalának fokozását tette I szükségessé. gyobb mérvű növekedése egyes mezőgazdasági termé­kek kivitelének csökkentéséi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom